Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

Több felnőttet várnak

A szovjet film óriátai (1.)

Szülői értekezlet a könyvtárban

Ä Patyomkin története

Egy ízlésesen berendezett, értékes könyvállománnyal rendelkező könyvtár működik a Néphadsereg úti iskolában, Salgótarján peremkerületében. Vezetője. Krajnák Tibor címzetes iskolaigazgató, magyar— történelem szakos tanár, aki lelkesedéssel, igyekezettel foglalkozik az iskolás és felnőtt olvasókkal.

Az elmúlt napokban szülői értekezlet keretében ismertette a felnőtekkel a könyvtár munkáját, szolgáltatásait— Az iskolában működő könyvtár 1974-ben létesült. A környék felnőtt lakosságát látja el könyvekkel és 6—14 éves korig a tanulóifjúság számára biztosítja az olvasnivalót.

A szülők érdeklődéssel hallgatják a könyvtáros ismertetőjét.

— Könyvtárunk szabadpolcos- Közöttük számos mese és ifjúsági regény, régi és mai tárgyú, krimi, bűnügyi, illetve ismeretterjesztő könyv van. Körülbelü 30-féle folyóirat jár könyvtárunkba. Ezen kívül rendelkezünk kézikönyv- tárral, ahol a legfontosabb szótárakat, lexikonokat, gyűjteményes munkákat helyeztük el. Ezeket olvasóink, az olvasóteremben használhatják.

A hallgatóság soraiban fellelhető Kelemen Istvánná, akit nem kell különösebben ösztönözni a kölcsönzésre, hiszen a kölcsönzési időben 8— 10 darab könyvet vitt magával.

A könyvtáros készségesen felvilágosít:

— Kelemenné az egyik legszorgalmasabb olvasó.

Klasszikusokat, mai témájú könyveket kölcsönöz.

— Kik még a valóban rendszeres olvasók?

— Sok könyvet elolvasott már Molnár István nyugdíjas- Főleg a kalandos útirajzok, útleírások érdeklik. Saját kis könyvtárral is rendelkezik. Ifjú olvasóim közül Kele Gyula szakközépiskolás tanulót. György József harmadéves asztalos szakmunkástanulót említhetem meg.

Kele Gyula, aki a könyvtár ifjúsági titkára is — számára mit jelent a könyv, az olvasás?

— Ha olvasok, egészen más világban érzem magam. Hasznos, tanulságos időtöltés. Jelenleg Szabó László Dober- dó című művét olvasom. Érdekelnek a történelmi témával foglalkozó könyvek. Az utóbbi hónapban — folytatja a fiatalember hét-nyolc könyvet is elolvastam, de mostanában a tanulás miatt kevesebb időm jut rá- Tibi bácsi szokott segíteni a jobb könyvek kiválasztásában.

— Megbeszéli-e valakivel az olvasmányélményeit ?

— Az öcsémnek, Petinek szoktam ajánlani, hogy mit olvasson.Krajnák Tibort szeretik az olvasói. Négyszáz olvasója közül kétszáz a fiatalok, kétszáz a felnőttek köréből verbuválódikA Vöröshadsereg úti óvodások részére két év óta hangulatos könyvtári foglalkozásokat tartunk — mondja a könyvtáros. Megismerik a gyerekek a könyvtár könyvei

közül azokat, amelyek számukra érdekesek, sok képpel és kevés szöveggel. Amikor pedig megtanulnak olvasni, ünnepélyes formában beírjuk őket a könyvtárunkba, és iskolásként a második félévben már önállóan, vagy irányítással kereshetnek, választhatnak maguknak könyveket- Az iskolásokat önálló búvárkodásra nevelem, gyermekfoglalkozásokat. könyvtári szakórákat, iró-olvasó találkozót szervezek számukra. Minden tanuló könyvtári tag. Az elmúlt éxjoen Fazekas Erika és Fodor' Krisztina negyedik osztályos tanulók olvasták a legtöbb könyvet, ezért könyvjutalomban részesültek— „A leglelkesebb könyvolvasónak”. ezt írták bele a könyvbe — mondja Krisztina.

— A gyerekek szeretnek könyvtárba járni, megszerették a könyveket, szívesen olvasnak — szól a könyvtárvezető. — Viszont a szülőkaiig használják könyvtárunkat.

De bízunk benne, hogy a könyvtárban tartott kis ismertető. a szülői értekezlet felkeltette az érdeklődést az olvasás iránt a szülőkben is, és kitöltött belépési nyilatkozatokkal keresik fel lelkes könyvtárosukat.

A könyvtár egyébként naponta 12-től 15 óráig tart nyitva, míg a felnőtteket — szerda kivételével — 15—17

óra között várja. Ezen kívül az érdeklődők minden második szombat délelőttjén nyitva találják a könyvtár ajtaját.

Kakuk Márta

SZATMÁRI MŰEMLÉKIEK

r Ä Nyírség hazánk legkeletibb része sok ér- remekeinek megőrzésére nagy gonddal vi- dekességgel várja látogatóit. A népi építészet gyáz az Országos Műemléki Felügyelőség.

A turistvándi népi ipar műemléke a múlt A kocsordi unitárius kazettás templom., tzázadban épült vízimalom. Benkő Imre felvételei

Móricz Zsigmond emlékháza Tiszacsécsén. N

Telik a

poligámiából

Egy amerikai fanatikus vallási szekta két csoportja arról kezdett vitatkozni, hogy melyik csoport „isten kiválasztottja”. Az egyik csoport vezetőjét pisztollyal lelőtték. Hasonló sorsra jutott ellenfele is. A harc már sok éve folyik, és 21 ember halálát okozta. De a szekták támogatói nem adják fel: még

van tartalékuk, hiszen mindkét csoportban dívik a poli- gámia. Az egyik csoport vezetőjének eddig 9 felesége volt, a másiknak 8.

AMIKOR BRÜSSZELBEN a

világ minden tájáról összese- reglett filmkritikusok titkos szavazással a világ legjobb filmjének Eizenstein- Patyomkin páncélosát nyilvánították

— maguk sem tehettek róla

— tulajdonképpen közhelyet teremtettek. Azóta, valahány* szór a filmtörténet nagy klasszikusai kerülnek szóba, mindenhol, mindenki a Pa- tyomkint említi kicsit köteles- ségszerűen. Pedig a forradalom remekműve —, mert az a javából — igazán nem szőrű] rá az iskolás könyvek igazolására: ma is él, magával* ragad, lenyűgöz — éppúgy, mint születésekor, 1925-ben.

A film, a Patyomkin története — egy kicsit a hetedik művészet története, útja az elismertetésért is, 1925. március

11-én a szovjet kormány elhatározta, hogy az 1905-ös forradalom évfordulójáról filmciklussal emlékezik meg. Az akkor 28 éves, teljesen ismeretlen M. Eizensteinre bízták a Patyomkin históriájának megörökítését Március utolsó napján láttak hozzá a felvételek készítéséhez és még abban az évben, december 25-én a Bolsoj közönségének hivatalosan is bemutatták a pályakezdő filmes alkotását. 1926 januárjának második felében jelentek meg az első bírálatok. Idézzük egy akkori szemtanú, a francia Léon Moussi- nac, filmkritikus visszaemlékezését: „Tudtunk a film

szovjetunióbeli sikeréről, s amint a Patyomkin egyik kópiája eljutott Párizsba, sikerült megtekintenem. Már ott, helyben elhatároztuk, hogy minden akadállyal dacolva, ismertté tesszük a filmet. Előbb a szakma emberei, majd a széles közönség előtt is. Nem volt kétségünk a várható nagy hatásról... Bizonyossá váltam akkor, hogy a filmművészet képes lesz a legnagyobb alkotások létrehozására, mert a Patyomkin, vitathatatlanul remekmű, már a filmtörténet nagykorúságát jelezte...”

És egy másik idézet. Egy matróz levele a francia kritiÉrdekességek, röviden

Rövid életrajz

A norvég televízió játékvezetője azt a feladatot adta egy éltes hölgynek, hogy mondja el kapásból rövid életrajzát. A talpraesett norvég hölgy a következőképpen válaszolt: „Két hónap múlva leszek 70 éves. Korábban sima arcom és plisszérozott szoknyám volt, ma éppen fordított a helyzet ”

*

Kényszerszünet

Az argentin főváros Buenos Aires igazságügyi palotájának bíróit és személyzetét ezekben a napokban 48 órás szabadságra küldték. A nyolcvan- éves öreg épületet annyira elárasztották a patkányok, hogy nagyszabású irtóakniót kellett indítani ellenük, hogy azután a munkát tovább folytathassák.

•ír

Egy milánói lap jelentése: „Mirandola közelében két autó egymásnak ütközött. Az egyik kocsi vezetőjének legalább két lába eltörött.”

A gyógyító lárma

Mai tévéajánlatunk

kus igazgatása alatt tevékenykedő Spartacus filmklub lapjához, 1928. május 1-éről keltezve.

„A Patyomkin páncélos kétszeri megtekintése után ma is élénk örömet érzek és szeretném egész csodálatomat kifejezni, elsősorban a vállalkozás, másodsorban a film iránt. Mint a Fekete-tengeren hajózó öreg tengerész nyugodtan állíthatom Önöknek, hogy azon az estén ismét átéltem azokat a dicső szevasz- topoli napokat. Azt hiszem, ennél jobbat nem is lehet tenni. A filmben látott képek nagyon hasonlítanak az általam átélt napokhoz... Állíthatom: a Patyomkin a legtökéletesebb megörökítése, a fekete-tengeri matrózok felkelésének”.

LUDA ÉS JEAN Schnitzer A szovjet film 20 éve című munkájában azt írja' Eizenstein filmjéről, hogy „mnidén idők legtökeletesebb filmje”. Felejthetetlen az első képtől az utolsóig, minden vetítéskor újabb és újabb szépségeit fedezi fel a néző. A Patyomkin uralja a világ filmművészetét.

Hogy mindez csak a vágóasztalon született volna meg?. . . Az igaz, hogy a forgatókönyvben, amelyet Agad- zsanova írt, a páncélos epizódja minimális helyet foglalt csak el. A forgatás során, Eizenstein a rá jellemző merészséggel elhatározta, csak ezt a részt tartja meg, a többit kivágja. Ezzel az egyetlen epizóddal nemcsak a levert felkelés drámáját idézte fel, hanem egy elkövetkező győzelem lehetőségét is körvonalazta. A befejező képsorokban a hajó nem kötött ki Constantában ahogy az a történelem tanúsága szerint történt, hanem egyenesen az Aurora felé veszi az irányt.

_Hogy hogyan jutott a rendező erre a gondolatra, arról Szergej Jutkevics írja: Eizenstein megértette a közönséggel, hogy a hadsereg, és természetesen a tengerészet is — a proletariátushoz, a néphez tartozik. Amikor, hihetetlenül későn, 1960-ban az olasz nagyközönség megismerkedett a szovjet némafilm első remekművével, az Oggi kritikusa, Angelo Solmi ezt írta: „A Patyomkin páncélossal Eizenstein az egész világ számára alapvető filmesztétikai művet írt. Bebizonyította, hogy a némafilm a maga sajátos eszközeivel minden pszichológiai, drámai helyzetet kifejezhetett”.

’ 1948-ban egy nemzetközi filmes tanácskozáson a világ legjobb filmjének ítélték a Patyomkint. 1952-ben a már említett bruxelles-i fesztiválon a világ filmrendezői megerősítették ezt a véleményt és megegyezett abban. hogy Eizenstein műve halhatatlan; a legjobbnak talált tíz film közül az első. (A Patyomkin 32 szavazatot kapott, a sorban Chaplin Aranyláza követte 25 szavazattal).

1956"ban az olasz Tempo című lap Olaszország legnevesebb kritikusainak véleménye alapián ugyancsak alapműnek minősíti. Ha valamilyen katasztrófa elől a bennünket követő nemzedék számára ót kellene menekíteni egy filmet, akkor — írta a lap — a legtöbben a Patyomkint választanák. 1958-ban 26 ország filmtörténászei a Patyomkint tüntették ki „a világ legszebb filmje” címmel. A film a lehetséges 117 szavazatból 100- at szerzett meg.

1961-ben az angliai Sight and Sound folyóirat vizsgálódása szerint Eizenstein a világ legjobb rendezője, elsősorban a Patyomkin miatt, őt Chaplin. valamint Renoir követi.

A PATYOMKIN PÁNCÉ. LOS, mint láthatjuk, a tovatűnő évek. és a múló divatok ellenére, új és újabb hullámok dacára, valamennyi nemzetközi verseny vitathatatlan bajnoka, térben és időben. Halhatatlanságát magas művészi színvonala igazolja, szavatolja, az az örökérvénvű, mindig aktuális téma, amely- ivei embernek ember általi kizsákmányolása felett mond ítéletet.

Nemlaha György

(Folytatjuk)

FECSKEÍÍZÖ

Az augusztusi esős, hűvösebb napok legyengítették a nyarat, s a visszatérő jó időben már az őszelő biztos jelei mutatkoztak. Ilyen kétségbevonhatatlan jelzés volt a természet apró mozdulásait kevéssé ismerő ember számára is a fecskék gyülekezése. Nem ismerek senkit, akiben — mégha csak néhány múló pillanatra is — a törékeny madarak készülődése ne keltene némi önsajnálattal édesített, borongás érzelmeket. A népes madárcsapatokat szemlélve azon is sokan elméláznak, hogy a számbavehetetlen veszélyeken át egyre fogyatkozva, vajon mennyi tér vissza jövőre közülük az irdatlan távolságokból. Néha úgy tűnik, nem a múló időre való figyelmeztetés, hanem a biztosra vehető megfogyatkozás váltja ki az emberi figyelmet és kísérőjét, az őszies hangulatú érzelmeket..

Míg egy kilenc madárból álló csapat szívós tréningjét figyelem (nem vadásznak, láthatóan a fiatalokat készítik fel egy szabálytalan kör alakú „gyorsasági levegőpályan”), azon kapom magam, hogy kirajzolódik előttem a fecskeváró ember szentimentális alakja. Ám amikor a gyorsasági körök után fészkükre térnek a madarak és kiürül az ég, szertefoszlik az idealizáló ködkép is,

Eszembe jut, amit tavasszal és nyár elején szerte a megyében és sokfelé az országban láttam. A tekintélyes és örvendetes nagy családi házak közül számoson, a gondosan csatornázott ereszek alatt, a faburkolatra szegezve színes papírszalagokat lobogtatott a szél. Volt, ahol fóliából kivágott hosszú csápok verdestek lanyha légmozgásra -is. Sokáig nem értettem mi lehet a rendeltetésük. Az otthont kereső, fészekrakó fecskék adtak rá magyarázatot. A gyorsan terjedő népszokás nem valamiféle újabb funkciótlan díszt rakott a magánházakra. A papír- és fóliacsíkok védelmi célokat szolgálnak. Meggátolják az emberhez és házához szokott fecskét, hogy az eresz alá tapassza fészkét. Nehezen érthető, miért van erre szükség. Talán mert a gömbölyded madárlakhelyek elcsúfítják az épületek homlokzatát? Hiszen a fecskék ügyes-szép építményei kivétel nélkül szemet gyö- nyörködtetőbbek, mint maguk az épületek! Más okot pedig sehogyan sem találok. Legfeljebb nevet adhatok a jelenségnek.

A csend gyógyít. Ez igaz, de állítólag igaz ennek az ellenkezője is. Visseli olasz professzor szerint azoknak a személyeknek gyógyításában, akik gépkocsi-baleset következtében mély álomhoz hasonló állapotba kerülnek, eredményesen alkalmazható — a zaj. Mintegy 450 betegével végzett kísérletei során megállapította, hogy ezekben az esetekben az erős zaj alkalmazása gyorsabban helyreállítja a megfelelő vérnyomást, mintha a betegeket teljes nyugalom és csend veszi körül.

20.00: GALILEI A budapesti művészeti hetek programján szereplő dráma Németh László műve, Ádám Ottó rendezésében, Bessenyei Ferenccel a címszerepben. Vajon forog-e a föld? Vagy egy helyben áll és a nap és a csillagok forognak körülötte? A tizenhatodik— tizenhetedik század nagy kérdésére- már Kopernikusz is tudta a helyes választ; Gáli-;

lei további érveket is talált bizonyításukra. Ám ez a felfogás nem tetszett a pápának, aki magának tartotta fenn a jogot, hogy tudományos kérdésekben is döntsön, s ezért az agg Galileit Rómába hivatják, ahol nagy óvatosan ugyan, bebörtönzik, s az inkvizíció elé állítják. Az idős ember testében, lelkében megtörik, keserűségében visz- szavonja tanait.

NOGRAD - 1977. szeptember 30., péntek ]

Ha a szóban forgó papír- és fóliaszalagok, mint eszközök bekerülnének a lexikonokba, a fecskeűző elnevezést javasolnám. De milyen nevet adjunk az új családi házak épségét raffináltan-aggályósan óvó embernek?

Emlékszem, gyerekkoromban többféle mondás járta, amelyek azokra a házakra vonatkoztak, ahol valamilyen ok miatt tavasszal néptelen maradt az ereszalja. A baboná- sabb mondás szerencsétlenséget emlegetett-jósolt, az em- berismeröbb szeretetlenséget: Jó lenne tudni, hogyan is szóltak pontosan ezek a mondások. Egy biztos: a fecskeűző embert fel sem tételezték. Hisz’ a bajt és a szeretetlenséget melyik házban akarták volna vendégül.

Pál Józset