Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

*■ -C"> •*»«■----WHUfWftll -W1W' tí-v-»f^wra...-f" Úgyis a Mire jó a harmincegy nap? Mármint a házasságkötést megelőző kivárási idő, amely mindenki számára kötelező. Forrófejű, forrószivű ifja- ink véleménye szerint feles­leges időhúzás, az idegek kor­bácsolása, szükségtelen óvin­tézkedés. Mert úgy-e, ha két ember egy szép, romantikával teli pillanatban elhatározza, hogy összeházasodik, dönté­süket sem isten, sem ember, de még a harmincegy hosszú nap sem változtathatja meg. .. Valóban ennyire megfontol­tak, véglegesek a döntések, valóban ilyen időtállóak a szép ígéretekkel teli izzó pil­lanatok? Az anyakönyvvezető, a várt sűrű fejbőlintások helyett el­gondolkozik, fontolóra veszi válaszát: — Általában, akik bejelentkeznek az anyakönyvi hivatalban, azok komolyan is gondolják a házassági szán­dékot. Mondom, általában, mert akadnak rendhagyó ese­tek is. Előfordult már olyan, hogy a menyasszony az eskü­vő előtt két nappal mondta vissza a partit, mert időköz­ben, a négy hét során derült ki, hogy a férjjelölt jobban kedveli a pálinkát, mint leen­dő feleségét. Mégis jó hát valamire az a harmincegy nap. — Rendkívül hasznos intéz­kedésnek tartom. Ez idő alatt a házasulandók már nem igyekeznek annyira rejtegetni feleségem hibáikat, fogyatékosságukat, mint a megismerkedés idősza­kában. Főleg a férfiak enge­dik el magukat; a „már úgyis feleségem leszel” elv alapján. S ha a kislány nem vakult el teljesen a szerelemtől, köny- nyen meggondolhatja magát. Nem feltétlenül szükséges a hibák, rossz tulajdonságok felszínre kerülése ahhoz, hogy egy esküvő elmaradjon. Meg­történhet az is, hogy valame­lyik fél rádöbben a harminc­egy nap alatt, hogy korai még a nősülés, férjhezmenés. Elhamarkodott volt a döntés. Mi történik ilyenkor? A legmódosabb, legeszesebb lány hírében állt a faluban. Szórakozni, társaságba nem­igen ment, inkább otthon ol­vasott, kézimunkázott. Száll­tak felette az évek, bőrének üdeségét apró ráncok koptat­ták, szeme élénk csillogását megfakította az örökös gyöt­rődés, vívódás — kezdték a faluban vénlánynak csúfol­ni. .. Elhatározta, férjhez megy, bárkihez, hogy asszony­nevet szerezzen magának. A fiú. szinte rendelésre érkezett a faluba, a szomszéd város­ból. Körülkapták, pátyolgat- ták, az sem számított, hogy szinte semmit sem tudnak róla. szemet hunytak a kor­különbség felett. Attól még jó lehet egy házasság, ha az asszony hat-hét évvel öregebb az uránál... Az események gyorsan peregtek. A fiatalok bejelentkeztek az anyakönyv­leszel ?! vezetőnél, társadalmi esküvőt rendeltek pezsgővel, zeneszó­val, lázasan készültek a la­kodalomra. Fehér menyasz- szonyi ruha, hízott liba, nagy demizson borok a pincében... Aztán a fiú, egy héttel a házasságkötés előtt megje­lent az anyakönyvvezetőnél. Meggondolta a dolgot, még­sem kíván nősülni, hiszen még csak 22 éves. A falu csemegézik a tör­ténteken, a menyasszony ideg­összeroppanást kapott, a szü­lők feljelentést akartak tenni a bíróságon a fiú ellen. Aki úgy eltűnt, mint a kámfor... Nem lett bírósági per, mert a menyasszony nem egyezett bele. Még mindig erősebb a szerelme, mint a haragja. Az anyakönyvvezető: — Saj­náltam a menyasszonyt, aki a hiszékenység, vagy inkább a saját elhamarkodott döntésé­nek, mindenáron való férj­hezmenés vágyának áldozata lett. Haragudtam a férj jelölt­re, aki későn kezdett el gon­dolkozni. Mégis az a vélemé­nyem — nem baj, hogy ez a házasság nem köttetett meg. A fiatalok megúsztak egy vá­lást, néhány keserű hónapot, esetleg évet. A harmincegy nap kivárási idő közbeszólt.. . Mert a házassági döntések nem mindig megfontoltak és véglegesek. És sokszor gyor­san elmúlnak a szép ígéretek­kel teli izzó pillanatok. — ism. — Töpörtyűből elefánt Uj kocsit, nem adhatunk Rozgonyi Aladártól, az ÄFIT salgótarjáni üzemének vezetőjétől kérdezzük, érkez­nek-e írásbeli panaszok az autójavítással kapcsolatban. — Egyáltalán nem! Szóbeli panaszok előfordulnak, de csupán kisebbek, melyek az ügyfél, vagy az ügyfélforga­lom feledékenységéből adód­nak. — A közelmúltban például milyen panaszok érkeztek? — Nemrég fölmerült egy probléma amiatt, hogy az ügyfél nem jól vásárolt: Rolls-Royce-ra számított, de csak szériakocsit vett. KER- Ml-vizsgálat kellett ahhoz, hogy rádöbbenjen: az ő kocsi­ja a gyárilag előírt teljesít­ményt hozza, aminél jobbra eleve nem képes. Ezt mi nem kezelhetjük panaszként. Teg­nap volt egy másik felvetés: az ügyfél nem írta föl a meg­rendelő lapra, hogy re\ íziót is kér. Később jött, hogy ő azt is szeretett volna. Mi szí­vesen elvégezzük, amit óhajt az ügyfél, de gondolatolvasók nem vagyunk. — Tehát alaptalan a pa­naszkodás? — Egyet határozottan ki kell jelentenem: mi lefutott kocsi helyett újat nem tu­dunk adni. Ez a szolgáltató egység nincs felkészülve arra, hogy különleges kívánságokat teljesítsen. Amit lehet, meg­csinálunk. — Apróbb hibák sem for­dulnak elő? — Előfordulnak, de azokat rögtön kijavítjuk. Ha az ügy­fél hozzánk azonnal fordul, és elmondja a panaszait, rendbe tesszük az autóját kívánsága ßzerint. — Utólag meg lehet-e álla­pítani, ki foglalkozott a kocsi­val? — De még mennyire! Bírál­tak is már minket amiatt, hogy töméntelen az admi­nisztráció. Egyelőre még sincs más út, mert itt értékes al­katrészek vannak, amikkel el kell számolni, és minden mun­kán nagy a felelősség. Ponto­san rögzítjük, ki nyúlt az au­tóhoz. — Előfordult már, hogy visszakeresték egy-egy mun­ka elvégzőjét? — Igen. Olyan is történt, hogy munkaselejtért térítést fizetett a dolgozónk. — Meg lehet-e előzni az effajta eseteket? — Nem egyforma felkészült­ségűéi! az emberek. Tizenki­lenc autótípussal dolgozunk, tehát itt a szakma mesterei­nek kell lenni. De azoknál is becsúszik néha egy hiba. — Ezek szerint van valami alapja néhány panasznak... — Amt igaz, azt mi komo­lyan vesszük, mert a munka­morált javítani kívánjuk. De azt szeretnénk, hogyha egy ügyfélnek problémája van mi­attunk, ide jöjjön, itt mondja el, ne a városban terjessze. Akad, aki magasabb fórumra írja meg vélt panaszát, és mi­kor hozzánk eljut, kiderül, hogy töpörtyűről van szó, ő pedig elefántról beszélt. Sok panaszosnak jobb a bírálati készsége, mint a műszaki ér­zéke. Hiába csináltuk meg ma a kocsiját, ha holnap leégeti a kuplungot. Ilyenkor aztán minket hibáztat, hogy magát mossa tisztára. — Kifogásolják-e, hogy hosszúra nyúlik a javítási' idő? — Tény, hogy olyan gyorsan nem tudjuk megjavítani a ko­csit, mint amilyen gyorsan összetörik. A raktérkészletünk sajnos igen szorosan be van határolva. Motorokat tárolni nem tudunk. Sok alkatrész hiánycikk; Wartburghoz pél­dául nincsen karosszéria. Emi­att sokan miránk neheztelnek, holott ez minket bánt a leg­jobban. — Mi várható a jövőben? — A megyei gépkocsik szá­ma gyarapszik. Jelenleg körül­belül 12 ezer autó van Nóg- rádban. A mostani kapacitá­sunk jelentős, jó ideig elég lesz. Gyakran gondot okoz a hullámzó munkaellátottság. A dolgozók folyamatos foglal­koztatottságára újabban kis teherkocsik fődarabcseréjét is végezzük. Ipari tanulóink is vannak; lehetőleg saját neve­lésű szakemberekkel kívánjuk bővíteni a szerelőgárdát. M P. Ötszázan Pótvállalás a salgótarjáni Kdccsén\f­ÁFÉSZ-né! pusztán A fegyveres erők napja tiszteletére egész napos prog­ramot szerveztek a KISZ-fia- talok a Magyarnándor mel­lett levő Kelecsénypusztán. Ötszázan indultak különvo- nattal Balassagyarmatról a rendezvény színhelyére. Vá- radi András, a balassagyar­mati városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte a fiatalo­kat, ezután a járási KISZ- titkár — Mayer Tibor — ün­nepi beszédét hallgatták meg. A rendezvény ezután sport- programmal folytatódott. Akadályverseny, tábori tíz­próba, férfi-női labdarúgó­mérkőzés mellett a természet­kedvelők túrázhattak a szan- dai várhoz. A sportverse­nyek után a balassagyarmati Minerva együttes műsora zárta a nap programját. V. I. Segítség a Méhészeknek A méztermelés fokozása ér­dekében az év elején napvi­lágot látott rendelkezés nyo­mán az OTP rétsági járási fi­ókja, valamint a helyi ÁFÉSZ szervező munkát kezdett a méhészek körében, melynek eredményeként eddig 9 szer­vezett méhész jutott rendkí­vül kedvező feltételek mellett kölcsönhöz. Számukra az OTP-fiók több mint 400 ezer forintnyi kölcsönt folyósított, melynek évi 8 százalékos ka­matából az adós csak 2 szá­zalékot törleszt, a többi 6 szá­zalék a Hungaronektár Vál­lalatot terheli. A méhészek az eddigi 319 családos állo­mányukat 171-gyel gyarapít­ják, illetve pergető és más felszereléseket vásárolnak. Az ÁFÉSZ-szel kötött szerződés alapján az elkövetkező három esztendőben évenként a 490 méhcsaládtól összesen 118 má­zsa mézet adnak el a szövet­kezetnek. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ a NOSZF 60. évfor­dulója tiszteletére a dolgozók kezdeményezései alapján munkaverseny-pótvállalást tett. A pótválíalás nagy hord­erejű, hiszen az éves tervben meghatározott árbevétel 3 százalékos növelését, 8,6 mil­lió forint forgalomtöbbletet jelent, az áruválaszték és az értékesítés színvonalának növelése mellett. A forgalom- növekedéshez 5,3 százalékos jövedelmezőség-növekedés is kapcsolódik, s ez félmillió fo­rint javulást jelent a gazdálko­dásban. A pótvállalásokban nagy szerepet vállaltak a szocialista brigádok. Somos­kőújfalun a 14. sz. üzem­anyagtöltő állomás kollektí­vája az üzemanyag-választék mellett egyre nagyobb gon­dot fordít az autóápolási cik­kek, s egyes alkatrészek be­szerzésére. A VEGYÉPSZER- nél üzemelő 68. sz. üzemi konyha Béke brigádja az ere­detileg vállalt 2 százalékos tervtúlteljesítésre még to­vábbi 1 százalékos növeke­dést vállalt. A sósrúdüzem Allendé és Petőfi brigádjai a tervet 164 ezer tasak sósru­dacska termelésével növelik. Több brigád tett pótvállalást a szakmai és politikai kép­zésre, az önművelésre és tár­sadalmi munkára is. A köz­pontban levő Damjanich Já­nos brigád tagjai kézimun­káikkal részt vesznek a gyön­gyösi országos népművészeti. kiállításon. A József Attila ifjúsági brigád emlékkiállítást rendez a központban Lenin életéről és a forradalmi ese­ményekről, s a KPVDSZ kul­turális napok keretében ké­zimunka-kiállításra készül a brigádtagok munkáiból. A Kállai Éva brigád több tag­ja ugyancsak részt vesz a gyöngyösi kiállításon, vala­mint az ifjúsági brigádén, de ők rendezik a központban a Ki tud többet a Szovjet­unióról? vetélkedőt is. Több szocialista brigád vállalko­zott tagszervezésre, részjegy- és célrészjegy-szervezésre, hogy ezzel a szövetkezet fej­lesztési programját segítsék. A salgótarjáni ÁFÉSZ dol­gozói már eddig is jó ered­ményt értek el a munkaver­seny keretében —, amint a KPVDSZ Nógrád megyei bi­zottsága is megállapította 3 szeptemberi ülésén. A pótvál­lalások teljesítésével minden bizonnyal eredményes év zá­rása elé nézhetnek a szövet-; kezet dolgozói és tagjai. Dudás Pál ! KeMcrovói vendég a ..Szánlóban’ Szakközépiskola a Magyar- Szovjet Baráti Társaság tag­iskolája: Az iskola MSZBT- munkáját Papp Anna tanárnő ismertette. Elmondta, hogy a tagcsoport 1973 áprilisában az iskolai KISZ-, a pártalap- szervezet támogatásával, a di­ákság széles körű bevonásával alakult. Célja a két nép barát­ságának ápolása, elmélyítése. Kiemelt programként szere­pel a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának méltó megünneplése. Varnakov elvtárs érdeklődés­sel hallgatta a tájékoztatót, több kérdést tett fel, sok hasznos javaslatot adott. Ez­után végiglátogatta az intéz­Az Építők Szakszervezete Egyéniben Szabó Katalin ér- átacRa^az11 iskolának Nógrád megyei bizottsága a te el a legtöbb köregységet. Kemerovo Jestvérmegye ‘ üd- napokban kispuskas lövészét- A verseny egyben jól szol- .... , ,,, ben rendezte meg a megye gálta a megye építő-, építő- slkereketk£­építő- és építőanyagipari anyagipari dolgozói sportba- a as loz’ a mun a~ dolgozóinak bajnokságát. A ráti kapcsolatának fejleszté­■ Kedves vendéget fogadott a közelmúltban a balassagyar­mati Szántó Kovács János Szakközépiskola; az intéz­ménybe látogatott Grigorje- vics Varnakov, a kemerovói egyetem tanszékvezető docen­se. A vendég, a testvérme­gyénkben működő Szovjet— Magyar Baráti Társaság veze­tőjeként utazott Nógrád megyé­be. Látogatásának külön hangsúlyt adott az a tény, hogy a i Szántó Kovács János 0 Építők lovészversen \jc verseny jól előkészített lőté- sét. ren, szeles időben folyt. Fér­fiaknál a salgótarjáni öblös- üveggyár csapata végzett az első helyen, egyéniben pedig Oravecz Gyula (St. Öblös- üveggyár). A nők közül a salgótarjáni síküveggyár csa­pata bizonyult a legjobbnak.­Csábi Imre sportbiz. vez. Varga Anikó a Szántó Kovács János Szakközépiskola tanulója N%/űlteni/ósztíík sikerei Szélesítik a főutcát Salgótarjánban Talán csökkenti a bosszankodó gépjárművezetők elégedetlenségét, ha arról adunk hírt, hogy Salgótarján központjá­ban az úttest szélesítése miatt zárták le a Rákóczi út egyik sávját. Emiatt vált szükségessé a forgalom elterelése is. A munka nem fejeződik be egyik napról a másikra. A KPM megyei igazgatóságán úgy tervezik, hogy november kö­zepére az új szakasz megkaphatja az első aszfaltburkolatot, s ekkor megszűnik az elterelés. A későbbiekben a végle­ges burkolat elkészítéséhez már rövidebb ideig tartó útlezárás is elegendő lesz. Képünkön: a lezárt szakasz.Fotó; K. J. Nagykőrösön szeptember 15- től 18-ig rendezték meg a kertbarátok VII. országos ver­senykiállítást, ahol a kisállat- tenyésztők is helyet kaptak. Az országos egyesület jóváha­gyása mellett a salgótarjáni ÁFÉSZ négy ny.últenyésztője hat állatot mutathatott be a színvonalas kiállításon. Zöm­mel az újzélandi fehér és a magyar óriás fajok szerepel­tek, de látható volt a csin­csilla, lepketarka; kaliforniai, bécsi kék, bécsi fehér, rex és egy újdonság a „fekete-cser”. Megyénk nyúltenyésztői közül legjobban szerepelt Fénvszaru- si Béla karancslapu.itői te­nyésztő, akinek újzélandi fe­hér bak nyula 96 ponttal nagydíjat, a karancslapujtői Horváth Ágoston tenyésztő két lepkejarka nősténye és bakja 93 és 94 ponttal első díjat kapott. Kassai Aladár salgótarjá­ni tenyésztő két magyar szür­ke óriás nősténye közül az egyik 95 ponttal tiszteletdíjat, a másik 94 ponttal első dí­jat kapott, míg Vincze József salgótarjáni tenyésztő újzé­landi fehér nősténye 92 pont­tal második díjas lett. Szeptember 25_én a jász­apáti ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcsoportjának héttagú ve­zetősége tapasztalatcsere-láto­gatáson vett részt Salgótar­jánban az ÁFÉSZ salgótarjá­ni nyúltenyésztő szakcsoport­jánál. A vendégek több salgó- iaijáni nyúltenyésztő telepét meglátogatták. Kassai Aladár­nál a csincsilla, a magyar és nhnet óriás fajták, Torjuk Józsefnél a bécsi kék és új­zélandi fehér fajták nyerték meg a vendégek tetszését, úgyszintén Takács Dánielnél is. Csakajda Ferencnél újdon­ságot is láthattak a jászapáti tenyésztők; egy kör alakú kü­lönleges kiképzésű pároztaíó ketrecet. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ nyúltenyésztői jelen­leg is készülnek egy nagyobb szabású országos kiállításra, mely Budapesten a vásár te­rületén novemberben lesz. Szeretnék, ha a tarjáni és ka- rancsvölgyi nyulak majd ott is az eddigi jó hírnevet öregbí­tenék tovább. D. I*. NÓGRÁD- 1977. szeptember 29., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom