Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

Lázár György hazaérkezett (Folytatás az l. oldalról) országokba exportálják —, a vállalat évente mintegy há­romezer elektromos és moto­ros targoncát küld Magyaror­szágra. Mint a kutatóintézet igazgatója elmondotta, a bol­gár szakemberek jól ismerik a magyar népgazdaság és ezen belül az egyes iparágak konk­rét igényeit és mindent meg­tesznek azért, hogy ezeket maradéktalanul kielégítsék. Lázár György örömét fe­jezte ki afelett, hogy rövid bepillantást nyerhetett a gyár életébe. Hangsúlyozta, hogy Magyarország is érdekelt a vállalat sikereiben: ' egyrészt örül minden szocialista ország eredményeinek, másrészt pe­dig mint együttműködő part­ner és mint vásárló is érde­kelt. A baráti találkozó végén a magyar kormányfőnek át­nyújtották az egyik legújabb típusú targonca makettjét. Bú­csúzásképpen Lázár György elismerő sorokat jegyzett be a ..Szeptember 6.” gyár vendég­könyvébe. A hivatalos kormányfői tár­gyalások befejeztével pénte­ken délután a bolgár minisz­tertanács épületében emlékez­tetőt írtak alá. Az okmány —, amelyet a két miniszterelnök látott el kézjegyével — rög- zíti. az együttműködés eddigi eredményeit, meghatározza a kapcsolatok további bővíté­sének lehetőségeit erre a tervidőszakra, s kijelöli az 1980 utáni évek együttmű­ködésének fő feladatait. Az aláírás után Lázár György nyilatkozatot adott a bolgár televíziónak. Hangsú­lyozta: „Mostani megbeszélé­seinken is bebizonyosodott, hogy együttműködésünk jól szolgálja népeink érdekeit, hozzájárul a testvéri szocia­lista országok gazdasági ere­jének növeléséhez”. Lázár György és kísérete pénteken este hazautazott Szófiából. Búcsúztatására a repülőtéren megjelent: Sztan- ko Todorov a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Petr Mlade- nov, a BKP Politikai Bizott­ságának póttagja, külügymi­niszter, valamint Makó Da- kov miniszterelnök-helyet­tes, a magyar-Lbolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­ság bolgár tagozatának elnö­ke. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken haza­érkezett Bulgáriából. Vödör Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, államfő pénteken fogadta Lá­zár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét Magyar—bolgár közös közlemény Lázár György magyar mi­niszterelnök bulgáriai hivata­los baráti látogatásáról pénte­ken magyar—bolgár közös közleményt adtak M. A köz­lemény teljes szövege a kö­vetkező: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sztanko To- dorovnak, a Eölgár Népköz- társaság minisztertanácsa el­nökének meghívására 1977- szeptember 1-én és 2-án hi­vatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában. Lázár Györgyöt szívélyes, baráti beszélgetésen fogad La Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az ál­lamtanács elnöke. A miniszterelnökök tájékoz­tatták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusa és a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa határozatai végrehajtásának helyzetéről. Elismeréssel szól­tak a két baráti nép jelen­tős sikereiről a fejlett szocia­lista társadalom építésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik kapcsola­tai a marxizmus—leVtinizmus és a szocialista internaciona­lizmus alapján sikeresen fej­lődnek, a két nép és a szocia­lista közösség népei javára. Kiemelték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátsági, együttműködési i és kölcsönös segítségnyújtási szerződése jó alapul szolgál a sokoldalú kap­csolatok fejlesztéséhez. Hangsúlyozták, hogy a két ország párt- és kormánykül- döttségeinek legfelsőbb szintű találkozói, Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bol­gár államtanács elnöke tár­gyalásai kiemelkedő jelentő­ségűek' a két párt és nép testvéri barátságának, szoros együttműködésének fejleszté­sében és erősítésében. Meg­állapították, hogy a bolgár párt- és kormányküldöttség 1973. évi budapesti látogatá­sán hozott határozatok vég­rehajtása sikeresen folyik­A kormányfők kifejezték azt az elhatározásukat, hogy köl­csönösen törekszenek a Ma­gyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság átfogó együttműködésének további bővítésére, mind közvetlen kapcsolataikban, mind a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretében. Nagyra ér­tékelték a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa 31. ülés­szakának határozatait, ame­lyek jelentősen hozzájárulnak az együttműködés távlati cél­programjainak kimunkálásá­hoz. A jelenlegi ötéves nép- gazdasági tervek egyeztetése újabb föntos lépéssel viszi elő­re a KGST komplex program­jának sikeres végrehajtását. A miniszterelnökök megvi­tatták a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság gazdasági kapcsolatainak további dinamikus fejlődésé­hez szükséges konkrét intéz­kedéseket. Elismeréssel szól­tak a magyar—bolgár gazda­sági, műszaki-tudományos együttműködési bizottság munkájáról, amelynek ez év júniusában tartott ülésén újabb megállapodások szület­tek a szakosításban és az ipa­ri kooperációban. Megállapí­tották, hogy összhangban a két ország növekvő gazdasági és tudományos eredményeivel, további lehetőségek vannak a gazdasági együttműködés ki- szélesítésére. Sikeresnek ér­tékelték a kétoldalú árucsere­forgalom fejlődését is. Meg­vizsgálták a távlati együttmű­ködés fő kérdéseit, meghatá­rozták az 1981—1985-ös terv- koordináció előkészítésének irányelveit. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a jövőben is tevékenyen együtt­működik a kultúra, a tudo­mány és az oktatás terén. A két fél széles körű esz­mecserét folytatott a nemzet­közi kérdésekről. Ügy érté­kelték, hogy a jelenlegi világ­helyzet fő jellemzője változat­lanul az enyhülés, amelyben meghatározó szerepet játszik a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országainak bé­kepolitikája, a világ haladó erőinek összehangolt tevé­kenysége. A békés egymás mellett élés ellenzőinek mind aktívabb fellépése miatTázon- ban további erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy az enyhülés tartóssá és visszafordíthatatlanná váljék. A kormányfők hangsúlyoz­ták a Helsinkiben aláírt záró­okmány maradéktalan megva­lósításának jelentőségét mind az európai béke és biztonság erősítésében, mind az európai államok két- és sokoldalú együttműködésében. Aláhúz­ták, hogy a belgrádi találko­zónak a kölcsönös megértést és a bizalmat kell szolgálnia az államok és a népek között. Rámutattak a közép-európai haderők és fegyverzet csök­kentéséről és az 'ezzel kapcso­latos intézkedésekről folyó bécsi tárgyalások jelentőségé­re, és kifejezésre juttatták, hogy a megállapodások alap­ja az egyenjogúság, hogy meg­állapodások a kölcsönös biz­tonság alapján jöhetnek létre. A két fél, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt irányvona­lával összhangban nagy fon­tosságot tulajdonít annak, hogy a szocialista országok a marxizmus—lentnizmus és a proletár internacionalizmus alapján a jövőben is minden eszközzel fejlesszék együttmű­ködésüket és tökéletesítsék azt a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. A két kormány vezetői nagyra értékelték, hogy a két ország dolgozói szocialista munkafelajánlások teljesítésé­vel készülnek a világtörténel­mi jelentőségű Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának megünneplésére. A megbeszélések a hagyomá­nyos baráti és elvtársi légkör­ben, a teljes nézetazonosság jegyében folytak le, és haszno­san járultak hozzá a két' or­szág sokoldalú együttműködé­sének és testvéri barátságá­nak további elmélyítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökét, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Harc a faji megkülönböztetés politikája ellen Lagos, Nigéria fővárosa adott otthont augusztus 22—28-ig az Egyesült Nem­zetek Szervezete anti- apartheid bizottsága ál­tal kezdeményezett világkon­ferenciának, amelyen a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság küldöttségét S. Hegedűs Lász­ló, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára vezet­te. S. Hegedűs László ebből az alkalomból nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — A világkonferencia Euró­pa, Észak-Amerika, Afrika minden országa és néhány je­lentősebb ázsiai ország kor­mányai képviseltették magu­kat. Az ENSZ nemzetközi ta­nácskozásainak történetében először kaptak meghívást úgy­nevezett nem kormányszervek is, nevezetesen a különböző országokban működő szolida­ritási és apartheidellenes bi­zottságok. Természetesen részt vettek a tanácskozáson a faji megkülönböztetés politiká­ja és gyakorlata ellen a füg­getlenségért és a társadalmi haladásért küzdő és harcoló szervezetek is, DéPAfrikából, Zimbabwéből és Namíbiából. .— A szocialista országok képviselői kormányaik eddigi következetes álláspontját fej­tették ki, hangot adva annak a követelésnek, hogy a tagál­lamok az ENSZ korábbi, a fa­ji megkülönböztetés és az apartheid megszüntetéséről hozott határozatait tartsák be. Az afrikai országok és a har­coló szervezetek egyetértésével és elismerésével találkozott a szocialista országoknak az a törekvése, hogy minden esz­közzel támogatják a faji meg­különböztetés ellen harcoló népeket és szervezeteket. A zimbabwei hazafias front és a délnyugat-afrikai népi szer­vezet, a Namíbia felszabadítá­sáért harcoló SWAPO vezetői például elmondották, hogy ez a támogatás, a vüág népeinek Szolidaritása számukra az egyik legfontosabb erőforrás. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a dél-afri­kai rendszer és a rhodéziai kormányzat csak az imperia­lista hatalmak gazdasági és katonai segítségével képes fennmaradni. Ami a katonai támogatást illeti: a konferen cián jelentette be az egyik de­legátus azt, hogy a pretoriai rezsim kísérleti atombomba felrobbantására készül. Hozzá­tette: az atombomba megte­remtése a konkrét nyugati tá- mogatás nélkül nem lett volna lehetséges. — A vezető kapitalista ál­lamok, elsősorban az Egyesült Államok, azzal a szándékkal vettek részt — igen magas szintű képviselő révén — a tanácskozáson, hogy meghir­detik és elfogadtatják „új Af- rika-politikájukat” és vállal­ják á politikai megoldást, a közvetítést a többségben feke­te lakosság és a kisebbségi Emeiik az egészségügyi doigozók bérét Október 1-től béremelésben részesülnek az egészségügyi és szociális intézetek, intézmé­nyek egyes dolgozói. A jelen­tős intézkedés az egészségügyi dolgozók mintegy kétharmadát érinti. A béremelésről pénte­ken tájékoztatták az újságíró­kat az Egészségügyi Miniszté­riumban, ahol elmondották, hogy a legnagyobb mértékű béremelésben a fekvőbeteg­ellátó intézetek ápolónői, va­lamint a hasonló munkakör­ben dolgozók részesülnek. A béremelés mértéke ezekben a munkakörökben átlagosan 20 százalék. A tavalyi bérintéz­kedés folytatásaként ugyan­csak béremelésben részesítik a bölcsődei és a csecsemőott­honi szakdolgozókat, az eme­lés mértéke mintegy 9 száza­lék. Ugyancsak emelik — 8 százalékkal — a bölcsődei és csecsemőotthoni fizikai dolgo­zók bérét is. Az érintett intézetek, intéz­mények a béremeléshez szük­séges kereteket a közeli na­pokban megkapják, a dolgo­zóknak pedig az emelésről szóló értesítést október 3-ig kell a munkahelyeknek eljut­tatniuk. A fölemelt béreket legkésőbb november 3-ig ki­fizetik. fehérek között. Az Egyesült Államok nagykövete egyenes sen azzal kezdte a beszédét, hogy a faji megkülönböztetés elleni harcnak Amerikában már 200 éves hagyománya van és az USA kormánya azóta is változatlanul ezt a politikát folytatja. Az afrikai országok, sőt a nyugati apartheidelle­nes szervezetek tagjai is egy­értelműen demonstrálták tilta­kozásukat, ellenvéleményüket. Az öt nagy nyugati hatalom egyébként a konferencia első percétől védekezésbe szorult. Lelepleződött az úgyneve­zett „új Afrika-politika” de az sem lehet kétséges, hogy a nyugati, pontosabban: a volt gyarmattartó hatalmak gazda­sági és politikai befolyása még jelentős a fejlődő orszá­gokban. Az Egyesült Államok és Nyugat-Németország gazda­sági és politikai behatolása, neokoíonialista pozícióik erő­sítése pedig szembeötlő számos afrikai országban. — A tanácskozás egy másik fontos tapasztalata volt, bogy az apartheidellenes küzdelem és különösen a zimbabwei, va­lamint a namíbiai felszabadító harc döntő szakaszához érke­zett és a harc támogatásához diplomáciai erőfeszítések mel­lett szükség van a társadalmi akciók fokozására is. A nem­zetközi közvélemény állásfog­lalásának jelentősége növek­szik, a harcoló szervezetekkel folytatott kétoldalú tárgyalá­sok során kitűnt, hogy nagyra értékelik a magyar szolidari­tási mozgalom támogatását, számukra a mi csekélynek tű­nő erőfeszítésünk is nagy je­lentőségű. Erkölcsileg szinte felmérhetetlen az, hogy tud­ják, harcukban nem állnak egyedül, a szocialista világ tá­mogatására biztosan számít­hatnak. Teljes mértékben in­dokolt tehát a Magyar Szoli­daritási Bizottság csütörtöki, kibővített ülésének határozata, hogy csatlakozik ahhoz az ak­cióhoz, amely 1978-at apartheidellenes évnek nyil­vánította — fejezte be nyilat­kozatát S. Hegedűs László. Waldheim nyilatkozata a TASZSZ-nak Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatásra utazik a Szovjet­unióba, nyilatkozatot adott Igor Makurinnak és Vlagyi­mir Mátyásnak a TASZSZ tu­dósítóinak. — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy forrón üdvözöljem a szovjet népet a Nagy Októ­beri Szocialista Foradalom 60. évfordulója alkalmából — mondotta Waldheim. A Szovjetunió — folytatta Waldheim —, mint az ENSZ egyik megalapítója és mint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának egyike, a világszer­vezet létének egész 32 eszten­deje alatt fontos szerepet töl­tött be. A főtitkár emlékezte­tett arra, hogy Gromiko ve­zette a szovjet küldöttséget azon a konferencián, ahol el­határozták az Egyesült Nem­zetek Szervezetének megala­pítását. „Hangsúlyozni kívá­nom, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének hatékony­sága a tagállamok támogatá­sától és kötelezettségvállalá­saitól függ. Különösen érvé­nyes ez a Biztonsági Tanács állandó tagjaira. Ezért külö­nös jelentőséget tulajdonítok a velük való állandó kontak­tusnak és küszöbönálló szov­jetunióbeli látogatásomnak, — hangsúlyozta Waldheim. A főtitkár emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetunió az utóbbi években a kezdemé­nyezések egész sorát terjesz­tette elő. „Óriási fontosságúak azok a javaslatok, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő a leszerelésre, és a fegyverzet ellenőrzésére. Az ENSZ köz­gyűlése egy évvel ezelőtt jó­váhagyta azt a konvenciót, amely megtiltja, hogy kato­nai, vagy bármilyen más el­lenséges célból befolyást gya­koroljanak a természeti kör­nyezetre és a klímára. A ja­vaslat tervezetét elsőként a Szovjetunió nyújtotta be” — mondotta —, majd rámutatott, hogy az ENSZ létének első napjaitól a leszerelés és a fegyverzet fölötti ellenőrzés problémakörére összpontosí­totta figyelmét. Ennek kap­csán felsorolta azokat a fon­tos egyezményeket és szerző­déseket, amelyek létrejöttek az ENSZ keretei között foly­tatott konstruktív tárgyalások eredményeképpen. Ugyanak­kor azt is megállapította, hogy az elért sikerek ellenére a vi­lágban tovább növekszenek a fegyvergyártásra fordított ki­adások és halmozódnak a fegyverkészletek. Kifejezte re­ményét, hogy a közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­ka —, amelyet 1978-ban meg kell rendezni — újabb lendü­letet ad a fegyverkezési haj­sza megszüntetése érdekében kifejtett erőfeszítéseknek. A főtitkár végezetül nyoma­tékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-közgyűlés soron levő ülésszakán megvi­tatásra kerül az a szovjet ja­vaslat, amelynek értelmében megkötnék a világszerződést az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kiiktatá­sáról. " Vállalások értékelése a ZIM-ben (Folytatás az 1. oldalról) termelésben, a nehézségek le­küzdésében és nagy szerepük van a gyártmányok fejleszté­sében és bevezetésében, a sze­relési feladatok megoldásában, az exportterv teljesítésében. Huszonnyolc brigád befejez­te éves vállalásainak teljesí­tését és tizennyolc kollektíva, már a pótvállalásokban rög­zítettek megvalósításán mun­kálkodik! Eddig kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott a Táncsics Mi­hály öntödei lakatos-, a Kan­dó Kálmán energia komplex­brigád, valamint a Sallai Im­re brigád — de még sorolhat­nánk a munkában elöljárók nevét. Negatív megállapítás vi­szont, hogy a brigádok a vál­lalt, közel 38 ezer társadalmi munkaórából mind ez idáig csupán 20 ezret teljesítettek- Természetesen, ennek pótlásá­ra van még idő, hiszen — a lehetőségek is adottak. A gyárrészlegenként történt elemzés megállapította: a ;yári nagvesamoki tizenhat szocialista brigád 775 ezer fo­rint vállalását már közel húsz­ezer forinttal teljesítette túl, de többeknek — példaként Jegorov és a Komarov bri gádoknak — további eröfeszí tésekre van szükség vállalá saik teljesítéséhez. Elsődlegf a minőség javítása, az export ra_ kerülő készülékek határ időre történő szerelése, vala mint a selejt csökkentése. A ZIM nagyirodájában dől gozó húsz szocialista brigá már teljesítette éves felajánló sait, hasonlóképpen a hagyc íirányos gyárrészleg tíz szocia lista brigádjához. Utóbbia 434 ezres felajánlásukat má eddig 542 ezer forintra telje sítették. Eredményesen do! gozott a Tyitov, a Béke, Május 1. brigád, de mint ősz szességében mindenütt, íg náluk is megállapítható: tár sadalmi munkavégzésük el marad a kívánttól. Az öntödei gyárrészleg je lentősen lemaradt feladata teljesítésétől; gazdasági ered ményeit és társadalmi mun kaóra-kötelezettségeit két harmadával kellene növelni Mindezt nem ellensúlyozza, di enyhíti: a KSZGY-ben és ; GYGO-ban dolgozók is min dent megtettek vállalásai! időarányos teljesítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom