Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

A statisztika végén (3.) Csak a pénz miatt ? Hogy miért megyénkben a legalacsonyabb á műtrágya­felhasználás? A választ, köny- nyen el lehetne intézni egy mondatban. A nógrádi terme­lőszövetkezetek kétharmada kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok között gazdálkodik, s «íz jelentősen befolyásolja a nyereséget, a termelés tech­nikai feltételeinek javítására fordítható anyagi erőforráso­kat. A tsz-ekben tapasztalni, hogy takarékosság címén leg­szívesebben a műtrágyára szánt összegekből csípnek el, nem ritka a korábban megren­delt hatóanyag egy részének visszamondása. A korábbi pél­dák is igazolják: nem csupán pénzhiány okozza, hogy a nóg- rádJ szövetkezetek a statiszti­ka végén kullognak. —. Az üzemek közötti szó­ródás a műtrágya-felhaszná­lásban is jelentős. Sok helyen a nagyobb hátóanyagadagok- tól csodákat várnak, s közben elfeledkeznek a többi tényező­ről- Mert hiába szórják ki a tavalyi / mennyiség dupláját, ha például a talaj-előkészítés nem megfelelő — mondja Hajczinger György, a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. — Várható-e változás? — A nagyobb gépek bizton­ságosabbá teszik a talajműve­lést, a hatóanyag hasznosulá­sa ezáltal is kedvezőbbé vál­hat. Ennek következménye lesz megyénkben a műtrá­gya-felhasználás emelkedése. Persze más megyékben sem állnak meg, így a felzárkózás nem megy máról holnapra. Bár hangoztatják az üzemek­ben dolgozó szakemberek is: a hatóanyagot csak célszerű­en szabad felhasználni, a gya­korlatban mégis találni pél­dákat ennek ellenkezőjére. Ezek a tandíjak drágák! — Melyek a legsürgősebb teendők, hogy a holtpontról elmozduljanak a gazdaságok? — 1 Az agrokémiai állomás nagy segítséget tud nyújtani hozzá, hogy a talaj táperejé­nek visszapótlását rbindenütt, tudományos módszereket kö­vetve végezzék. Ehhez meg­felelő mennyiségű és minősé­gű műtrágyára van szükség, s a szakszerű felhasználásra, tárolásra. Ebbe az elővete- mények figyelembevételétől kezdve a talajművelésig min­den beletartozik. A szerves­trágyák jelentőségét sem sza­bad alábecsülni, hozzáértően kell ötvözni a műtrágyákkal. Az irányító gárda szakmai színvonalának növelése sem elhanyagolható, mint, ahogy az sem, hogy a hatóanyagnak optimális időben kell kijutni a földekre. Ehhez pedig a szükséges eszközök nem hiá­nyozhatnak — sorolja az osz- tályvezető­A tennivalók listáján végig­tekintve, nem könnyű a fel­adat. A MÉM államtitkára fogalmazta meg a közelmúlt­ban, hogy az ország mező- gazdasági üzemei az idén 200 ezer tonnával kevesebb mű­trágyát használtak fel, s ez veszélyeztetheti az ötödik öt­éves terv termelési célkitűzé­seinek megvalósítását. Nógrád megye mezőgazda­ságának ötödik ötéves tervi előirányzatai között a búza 36—38, a kukorica 42—45, a cukorrépa 350—360 mázsás hektáronkénti hozamtervvel szerepel a tervciklus végére. S az is ott áll: ,.A növényter­melésben előirányzott terme­lési színvonal megvalósításá­nak egyik alapvető feltétele a megfelelő talajerő. Ehhez szükséges, hogy a tápanyag- visszapótLás az egységesített országos hálózati rendszer­hez kapcsolódó talajvizsgála­tokon alapuljon. Ennek meg­valósításához a legfontosabb növényekre ki kell alakítani a tápanyag-visszapótlás rend­szerét. . .”. Nem új tennivalóról van szó, a korábban is végzett munka korszerűsítése a fel­adat- Vannak mezőgazdasági üzemek megyénkben is, ahol e területen már több lépés előnyre tettek szert a „szom­szédokkal” szemben, igye­keztek megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a mű­trágya felhasználását, a ta- lajtápanyag-visszapótlást je­lentőségéhez méltó rangra emelték- Néhol szívták a fo­gukat, amikor megtudták, hoev az agrokémiai feladatok teljesítésének ellenőrzése a növényvédelmi állomás fel­adatai közé került, azaz ha­tóság kéri számon majd, hogy fniként sáfárkodnak a tete­mes állami támogatással vá­sárolt hatóanyagokkal, cél­szerűen használják-e fel, fi­gyelembe veszik e a laborató­riumi vizsgálatokat? — Kevés gazdaság engedhe­ti meg magának, hogy hosz- szú távon a korábbihoz ké­pest ne emelje a hatóanyag­felhasználást, mert ezzel szin­te kiszolgáltatja magát — mondotta a növényvédelmi és agrokémiai állomás főmérnö­ke. S ez akár mpttóul is szol­gálhat. (Vége) Szabó Gyula Tízmillió forint decemberig Tudják mit Mátra no vakon Tízmillió forint, mégis­csak tízmillió forint. Külö­nösen akkor, ha ez rövid időn belül kamatozik, pon­tosabban, termel. Miről is van szó? A Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységének Kandó Kálmán Szocialista Brigádja pótfelajánlást tett a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére. Terven fe­lül öt darab 16,5 méter hosz- szú és 15 tonna teherbírá­sú futódáru összeszerelését vállalták a debreceni ház­gyárban. Munkájuk közve­tetten kapcsolódik a ház­gyári programhoz és meg­gyorsítja, segíti a lakásépí­tést. — Az ötből egy már el is készült — kezdte a be­szélgetést Nyerges Pál bri- gádvezető-helyettes. — Ha­táridőre átadtuk és nem­sokára üzemel. Egy-egy da­ru értéke az anyaggal és szereléssel együtt kétmillió forint, de ha termelnek, sok száz lakás építésénél segédkeznek. December 15-re vállalták az utolsó átadását. — Ez milyen többletmun­kát jelent? — A brigád tizennyolc tagú. Valamennyien jól képzett szakmunkások, la­katosok, villanyszerelők, he­gesztők. Ahhoz, hogy a fel­adatokat teljesítsük, fel kell kötni azt a bizonyos fehér­neműt. Eddig úgy dolgoz­tunk, hogy hétfőn kora hajnalban indultunk és Icsü- törtökön este , érkeztünk Mátranovákra. A régi idő­beosztással biztosan nerri tudtunk volna eleget tenni a vállalásainknak. Ezért csak kéthetenként jövünk haza, szombaton és vasár­nap is dolgozunk. — Hogyan fogadta ezt a brigád? — Közösen döntöttünk így. Fiatalok vagyunk vala­mennyien és úgy érezzük, képesek vagyunk erre. Jól összeszokott a kollektíva. Hiszen közel nyolc éve együtt, egymást segítve dol­gozunk. Négy és fél éve foglalkozunk daruk össze­szerelésével, és ezalatt több mint ötvenet készítettünk. Ismerjük a munkát. volt idő megtanulni és begya­korolni. — Milyen feladatok vár­nak még a brigádra? — A csoport egyik része Özdra vytazik- Szintén lerö­vidített határidőre adnak át egy nagyméretű „forgó- macskás” darut. Nem sze­retnénk, ha kritika érné a brigádot, ezért hamarosan elkészítjük. Az' ott dolgozók Debrecenben csatlakoznak hozzánk. — A legfontosabb az, hogy a részhatáridőket tart­juk. Jól jött a gyáregység Május 1. Szocialista Brigád­jának felajánlása. Ígéretet tettek arra, hogy a villany- szerelési munkálatokban, ha szükséges, segítenek. A ház­gyári brigádokkal is szoros kapcsolatot tartunk, hiszen egymás munkájára vagyunk utalva. — Sokan tették fel a kér­dést: minek hajtjátok ma­gatokat? Semmi hasznotok nem származik belőle. Pe­dig dehogynem. Mi a népgazdaság közös kosará­ba teszünk és onnan meg­kapjuk, ami minket meg­illet A lakást, amit építe­nek, ugyan nem mi kapjuk, de ha mindenki úgy fogná fel, mint azok, akik fel­tették a kérdést, bizony las­san haladnánk előre. — Tervünk, hogy időre elkészítjük a darukat és utána sem lazsálunk, akad még tennivaló Mátranová- kon. —békési— Jövő a bányászatban A bányászat műszaki, gazdasági szakembereinek helyzete, mi, vállalati ismeretek mielőb- perspektívája címmel Zsuffa Miklós a Nógrádi Szénbányák bi megszerzését, a szakmai, igazgatója előadást tartott azon a konferencián, amelyet az politikai nevelést. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bá- A vállalat szakember-ellátott- nyászszakosztályának nógrádi csoportja szervezett. A kon- sága általában megfelel a fel- ferencián több mint száz szakember vett részt. közöttük adatoknak. Hiány van viszont Stubnyán István, az ALUTRÖSZT vezérigazgató-helyettese, bányaműveló és épitészmérnö­az OMBKE bányászszakosztályának elnöke. kökből, valamint közgazdá­szokból. Biztató, hogy újra van érdeklődés a bányászszak­ma iránt és mind több ösztön­díjas tanul az egyetemeken. Szó volt még a szakembe­rek anyagi, erkölcsi elismeré­séről, a lakásgondokról, a meg­Májusban Siófokon országos A gépesítés eddigi erőfeszítései rétegtalálkozón tanácskoztak a teljesítmény növekedésében ezekről a kérdésekről. Elöljá- csak lassan jelentkeznek — ál- róban erről szólt Zsuffa Mik- lapította meg az előadó. lös és az ott elhangzottakat Az előadás másik része a bá- _^ _____=............................_ v onatkoztatta a nógrádi szén- nyászatban .dolgozó értelmiség oldást segítő elképzelésekről és medencére. Számokkal illuszt- helyzetével, problémáival és a végül a bányászatban dolgozó rálta, hogy világviszonylatban feladatokkal foglalkozott. Alap- értelmiség társadalompolitikai milyen jelentős mértékben nö- követelményként említette a szerepéről vekednek az ásványi nyers- szakismeretek folyamatos fej- ‘ érdekl6déssei hallgatott anyagigények. leszteset. Az önképzés,> a szer- e!őadáshoz Dehénv Zo|tán ok­Magyarországon az ásványi y_e7:ett továbbképzés fokozását. leveles bányamérnök, dr. Bart- nyersanyagszükségl°t 50 szá- Hiányolta viszont, hogy kévés Lajos geológus kandidátus, zalékát a hazai forrásokból ? 4kon{v' Az^le' Bocsi Ottó okleveles bánya­biztosítjuk. Ha a jövőben az le™, kuta ointezeti publjka- m£rnök stubnván István ve­ciok is csak szűk szakmai ko- -----­g azdasági növekedési előírt ütem tartani akarjuk, akkor a szá­zadfordulóra szinte meg kell zérigazgató-helyettes, az OMB­mellett ezt az arányt f°k!?ö.z •'u,tJlak el. Kevés a le- KE bányászszakosztályának • hetőség, főleg fiatal szakem- elnöke. valam;nt Szemerei Hu­berek részére a külföldi ta­ba geológus fűzött véleményt. duplázni a termelést. Az nulmányútra. Szólt arról is Egvrészt a gondokról szóltak, oncre«*,.*» is a ho§v a Jövőben jobban kell vonatkozó MSZMP Xl. kongresszusa is a “US.I “ jv»vuC.. »» másrészt a jövőre hazai ásványi nversanyagva- ^gitem a kezdő mérnökök', . szakemberek beilleszkedeset gyón fokozott kiaknázása és hasznosítása mellett foglalt ál­lást — mondotta többek kö­zött az előadó. Ezután részle­tesen foglalkozott a magyar bányászat és ezen belül a szén­bányászat jelenlegi helyzetével, valamint a jövő feladataival. A XI. kongresszus határoza­ta és a KGST-országok aján­lásai alapján a hazai szénva- gyon nagyobb mértékű hasz­nosítására törekszünk. A hosz- szú távú tervezést ma még ne­hezíti, hogy az összes szánva- gyonban az alacsonyan kuta­tott és a reménybeli szén ará­nya magas, s hogy bizonyta­lanok a fogyasztók távlati igé­nyei. Ezek a problémák foko­zottan érvényesek a nógrádi szénmedencére, ahol a műkö­dő négy akna szénvagyona csak az ezredfordulóig elég. Ugyanakkor a reménybeli szén vagyon a jelenlegi terme­lés mellett mintegy 300 évig ele­gendő lenne. Sok függ tehát a kutatómunkától. Országosan az Eocén-programban négy új bá­nya létesül. Ezt követően a távlati elképzelések szerint újabb 12 mélyművelésű bánya nyitására lesz szükség és ezek között már szerepel a Cserhát, a Gyula III. és a Kistelek VII. jelzésű bányanyitás is. Mindez tertermészetesen (besorolás szerint) a jövő kutatásától függ. Ásványi, illetve szénvagyon szempontjából tehát hosszú • távra biztosított a jövő. Vi­szont, ami már ma is nagy feladatot ró a műszaki szak­emberekre, az a gyors ütemű műszaki fejlesztés, korszerűsí­tés. Az 1990-ig elérendő célokat számokkal is illusztrálta Zsuf­fa Miklós. A jövesztő- és szál­lítógépek egységteljesítményét például a jelenlegi kétszere­sére kell növelni. A termelés felét komplex gépesítésű, há­romnegyedét gépesített fejtés­ből kell felszínre hozni. A vá­gathajtási sebességet ugyan­csak meg kell duplázni. E cé­lok elérése nagyon sok mun­kát, energiát kíván a vállalat műszaki szakembereitől, azon kívül, hogy sokba kerül. A Nógrgdi Szénbányáknál hasonló a tendencia, ha vala­mivel mérsékeltebb is az ütem. biztosítani számukra az üze­vonatkozó értékes javaslatokat tettek. B. J. Az elkészült tűzhelyek csomagolása a nehéz fizikai munkák közé tartozott a Zománc- ipari Művek salgótarjáni gyárában. A munkafolyamat megkönnyítése érdekében nemrég új. praktikus csomagológépet állítottak tizembe. Képünkön Kurinka János a berende­zéssel műszakonként 500 darab készüléket csomagol be. Értetlenség Még néhány központban A gyakori és rendszeres tárgyalások után sem értik meg egyes megyénkben található gyárak, gyáregységek bu­dapesti központjai, hogy a gyáregységi minősítés jórészt te­rületi megjelölést jelent. Egyébként az itt ddlgozók ugyan­olyan állampolgárok, mint a budapesti törzsgyárak dolgozói. Legalábbis elméletben! A gyakorlat azonban sokszor mást mutat. Mostani írá­sunkban csupán a gyáregységek és központok kapcsolatában igen fontos társadalmi-politikai témáról: a demokratizmus­ban található vadhajtásokról kívánunk szólni. Mégpedig a nemrég lezajlott központi bérrendezés és műszakpótlék be­vezetése kapcsán. Ez a feladat kötudottan nagy körültekintést, alapossá­got, megfontoltságot, józan mérlegelést követelt meg a szak- szervezeti tisztségviselőktől, lévén ők az érdekvédelem első számú képviselői. Néhány gyáregységben azonban ezeknek a feladatoknak csak részben, vágy kismértékben tudtak megfelelni a központokból érkező információk későbbi leadá­sa, illetve az anyagi feltételek késői rendezése miatt. Emiatt kapkodva, illetve csak az utqlsó órákban tudtak valamelyest eleget tenni az akcióval kapcsolatos demokratikus előírások­nak. Néhány gyáregységben azonban még erre sem voltak képesek. így hát a tennivalókat a kiadott útmutatások, el­vek ellenére sem testületi ülésen, sem pedig a bizalmiakkal nem vitatták meg. Vonatkozik ez a Páva Fehérneműgyár jánosaknai telepére, a BRG salgótarjáni gyárára, a FŰTÖ- BERj nagybátonyi gyárára. Közülük jogkör tekintetében a legkedvezőtlenebb hely­zetben a Páva Fehérneműgyár van, ahol a központ által biztosított béremelés munkahelyenkénti felosztásáról köz­pontilag rendelkeztek, függetlenül a jánosaknai üzem sajá­tosságaitól. Hogy lehet másként is, azt a Budapesti Harisnyagyár, az Üvegipari Művek központja tevékenysége tanúsítja. Itt felnőttként, partnerként kezelik a vidéki gyárakat, gyáregy­ségeket. Az Üvegipari Művek ez, irányú tevékenysége a nagyvállalati rendszer kialakításai óta példamutató, mások­nak is követésre méltó. Nemcsak a nagyobb feladatot és a vele járó felelősséget adják át, hanem biztosítják a nagyobb önállóságot az ehhez szükséges feltételeket is. Nem úgy, mint azokban a budapesti .központokban, ahol mind a mai napig nehezen barátkoznak meg az ésszerű ön­állóság-bővítés gondolatával. Pedig egyes, megyénkben te­vékenykedő gyárak, gyáregységek termelése esetenként már meghaladja a törzsgyárakét. Ami nyomatékosan jelzi, hogy illene őket is felnőttként kezelni az önállóság különböző területén. Elsősorban ott, fent, ahol még nem értették még ennek fóntosságát, a gazdálkodás hatékonyságában betöl­tött [ösztönző szerepét. V. K. Export Ázsiába, Afrikába Jó minőségű harisnyák Jól halad harmadik ne­gyedéves terve teljesítésével a Budapesti Harisnyagyár nagy­bátonyi gyára. Színes, finom harisnyanadrágokból 1 millió 807 ezer darabot kell gyárta­niuk az évnek ebben a ne­gyedében. Látogatásunkkor több mint 6 százalékkal múl­ták felül az időarányos részt. Durvaárukból — zoknikból, harisnyákból — 5 millió 111 ezer darabot, illetve párat termelnek. Időarányosan né­hány tized százalék elmara­dás volt a tervezettől. Kékesi Sándor termelési osztályvezető elmondta, hogy a vártnál, valamivel jobban alakulnak i a minőségi muta­tók. Durfaáruknál az első osztályú termékek az össz­termelés 87,5 százalékát je­lentik, ami csaknem másfél százalékkal haladja , meg az előzetes tervet. Az áruk ma­gas színvonala kedvezően hat az exportra: többek között a Szovjetunióba, Mongóliába, valamint Líbiába és Kuwait- ba kerülnek a / nagybátonyi gyár termékei. j NÓGRÁD - 1977. szeptember 22., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom