Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

fia malik sí* EI\SZ 32. kö*g-wülése Heltai András az MTI tudó­sítója jelenti: Kedden, magyar idő sze­rint este nyílik meg New Yorkban az ENSZ 32. köz­gyűlése. Az első ülésen min­den bizonnyal egyhangúlag megszavazzák a Vietnami Szocialista Köztársaság fel­vételét a világszervezetbe, mi­után az Egyesült Államok im­már elkerülhetetlennek és célszerűnek ítélte, hogy fel­adja ellenállását Vietnam ENSZ-tagságával szemben. Az idei közgyűlésen válto­zatlanul a kelet—nyugati kap­csolatok, a fegyverkorlátozás, a leszerelés kérdései, a fej­lett tőkés és a fejlődő orszá­gok viszonya, valamint az égető államközi problémák állanak majd előtérben. A Szovjetunió és a szocia­lista országok, köztük hazánk képviselői síkraszállnak majd azért, hogy újra lendületet kapjon a nemzetközi enyhülés lelassult folyamata, eredmé­nyeket hozzanak a fegyver- korlátozást szolgáló, a biz­tonságot erősítő tárgyalások. Az ENSZ székhelyén jelen­tős fejleménynek ' tekintik, hogy a minap már kitűzték a világszervezet májusi rend­kívüli leszerelési ülésszaká­nak időpontját. A szocialista országok az ülésszakot fontos állomásnak tekintik az álta­luk javasolt leszerelési világ- konferencia előkészítésében­Az arab országok egyébként külön határozati javaslat beterjesztésére készülnek a közgyűlésen, amely elítélné Izraelt, amiért — ellentétben a nemzetközi joggal — tele­püléseket létesít a megszállt Ciszj ordániában. A közgyűlés ezúttal is száz­nál több napirendi pontja kö­zött élénk vita várható a cip­rusi kérdésről is, bár való­színűtlen, hogy a török ag­resszió okozta helyzet a kö­zelebbi jövőben változna. A 32. közgyűlésnek a nem­zetközi helyzettel, a kelet— nyugati viszonnyal kapcsolatos hangulatára, állásfoglalásai­ra természetesen számottevő­en kihat majd a szovjet— amerikai viszony alakulása. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter a tervek szerint a hét végén két napra Wa­shingtonba látogat, hogy Ja­mes Carter elnökkel és Cyrus Vance külügyminiszterrel a SALT-tárgyalások helyzeté­ről és a kétoldalú kapcsolatok más kérdéseiről tanácskozzék. A találkozó a Gromiko és Vance között eredetileg szep­tember elején, Bécsben ter­vezett megbeszéléseket pótol­ja- Valószínű, hogy a szov­jet és az amerikai külügymi­niszter a közgyűlés idején, New Yorkban még egy for­mális találkozót tart, s emel­lett természetesen számos más alkalommal is lesz módjuk eszmecserére. A következő, a szeptember 26-val kezdődő hét lesz a közgyűlés szokásos „nagyhe­te”, a nagyhatalmakat kép­viselő diplomaták beszédeinek szakasza. A sort hétfőn Cyrus Vance nyitja meg. Gromiko a tervek szerint kedden beszél. Hír szerint egyébként Car­ter amerikai elnök — az elő­ző közgyűlés példájára — ez­úttal is fel kívánja használni a világszervezet adta nyilvá­nosságot, és október elején beszédet mond az ENSZ-ben­GROMIKO NYILA TKOZA TA Andrej Gromiko - szovjet külügyminiszter, az ENSZ- közgyűlés 32. ülésszakán részt­vevő szovjet küldöttség veze­tője New Yorkba érkezésekor az alábbi nyilatkozatot adta: „A küszöbönálló ülésszakon maximálisan ki kell használni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének pozitív lehetőségeit az enyhülés további elmélyí­tésére, a nukleáris háború veszélyének elhárítására. E tekintetben az eddigieknél lé­nyegesen többet kell tennünk. Az ENSZ tevékenysége annál nagyobb hatással lesz a kor­mányok politikájára, a nem­zetközi közvélemény formálá­sára, minél hatékonyabbnak bizonyulnak a leszerelés érde­kében, a fegyverkezési hajsza megfékezésére tett erőfeszíté­sei, minél határozottabban száll síkra az enyhülés mel­lett, az enyhülés ütemét fékez­ni kívánó körök ellen. Mint azt hivatalosan beje­lentették, az idevágó megálla­podások értelmében megbeszé­léseket folytatunk Washington­ban is. A szovjet—amerikai tárgyalások témaköre ezúttal is igen bőséges. A témák kö­zül csak a rendkívüli jelen­tőséggel bíró, a stratégiai fegy- ' verrendszerek korlátozására vonatkozó tárgyalásokat emelném ki. E kérdés az egész világon joggal vált ki megkü­lönböztetett figyelmet. Mi­előbbi megoldása — természe­tesen igazságos alapon, az egyenlő jogok, az egyenlő biz­tonság elveinek figyelembevé­telével — nem csak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok érdekeinek felelne meg, ha­nem más népek és államok, a nemzetközi biztonság, az eny­hülési folyamat elmélyítése, a fegyverkezési hajsza megféke­zése, a leszerelés érdekeinek is. Az idei év különösen fon­tos számunkra. Ez a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának, a Szovjetunió új alkotmánya el­fogadásának éve. Az alkot­mány cikkelyei kifejezésre juttatják annak á békeszerető külpolitikának a lényegét, amelyet a Szovjetunió követ­kezetesen folytat fennállása óta. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének 32. ülésszakán a Szovjetunió , a korábbiakhoz hasonlóan arra törekszik, hogy a legtekintélyesebb, a legna­gyobb befolyással rendelkező nemzetközi szervezet aktív módon járuljon hozzá a béke védelméhez, a nemzetközi együttműködéshez. Az Egyesült Államok terü­letére lépve szeretném leg­jobb kívánságaimat tolmácsol­ni New York lakosainak s az egész .amerikai népnek”. (MTI) Nagy erejű bomba robbant szombaton éjfél előtt a tori­nói La Stampa című lap he­lyiségei előtt. Sérülés ugyan nem történt, de az anyagi ká­rok jelentősek: az épület egyik fala leomlott, több ablak be­tört és a közelben' parkoló Gáspár Sándor Polsdamban A magyar szakszervezetek küldöttsége, amely az NDK szakszervezeteinek (FDGB) meghívására Gáspár Sán­dornak, az MSZMP Politikai Eizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a Német Demokratikus Köztár­saságban tartózkodik, hétfőn a Potsdam megyében fekvő Hennigsdorfban látogatást tett a Hans Beimler Mozdony- és Elektrotechnikai Művek­ben. Az FDGB titkársága hétfőn este Berlinben vacsorát adott a magyar szakszervezeti kül­döttség tiszteletére. A vacso­rán Harry Tisch, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az FDGB elnökségének elnöke is részt vett. Találgatások Dajan útjai kőiül Hétfőn Mose Dajan izraeli, kedden Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter 'tanács­kozik Washingtonban az ame­rikai vezetőkkel, de megfi­gyelők szerint vajmi csekély a remény, hogy előremozdul­jon a közel-keleti rendezés ügye. Dajan a várakozások sze­rint lényegében a Begin-kor- mány eddigi terveit tárja hét­főn James Carter elnök, ked­den pedig az amerikai sajtó elé: Izrael csak a PFSZ rész­vétele nélkül hajlandó tár­gyalni, Genfben, s hallani sem akar önálló palesztin állam felállításáról Ciszjordániá- ban, ahol most sorra állítják fel az illegális izraeli telepü­léseket. Változatlanul homály öve­zi Dajan hét végi váratlan párizsi, majd jeruzsálemi út­ját. A különböző amerikai kombinációk elképzelhetőnek tartják, hogy az izraeli kül­ügyminiszter egyiptomi kol­légájával, Fahmival tárgyalt volna titokban Párizsban — vagy esetleg a PFSZ valamely vezetőjével. gépkocsik is kért szenvedtek. Szemtanúk szerint a robbanás helyszínéről három férfi au­tón menekült el. A merényle­tet egy eddig ismeretlen, ma­gát „forradalmi akció” néven nevező csoport vállalta magá­ra. (MTI) * Csaknem tizenhárom éves miniszterelnökség után a sah, Irán abszolút uralkodója „ele­gánsan megbuktatta” a kor­mányfőt, Amir Hoveidát és ki­nevezte a császári udvar mi­niszterévé. Az új miniszterel­nök Amuzgar lett, akinek ne­vét a világ már addig is több­ször hallotta, mint elődjéét. Amuzgar ugyanis az iráni olajügyekkel foglalkozott és ő képviselte a sah olajpolitiká­ját, a nagy nemzetközi értekez­leteken. Az iráni miniszterelnök-vál­tozás érthetően nagy érdeklő­dést váltott ki világszerte. Hi­szen Irán a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Száúd- Arábia után a világ negyedik olajtermelője.. Az érdeklődést azonban nemcsak ez indokol­ta — hanem az a politika is, amelynek támogatására Irán az immár ötödik éve egyre nagyobb ütemben növekvő olajjövedelmeket felhasználta. Irán elsősorban belső gazda­ságfejlesztési célra használta a befolyó pénzösszegeket. A sah olyan gazdaságfejlesztési poli­tikát dolgoztatott ki szakértői­vel. amelynek célja áz ország gazdaságát és társadalmi életét még mindig béklyóba kötő feudális maradványok fokoza­tos felszámolása volt. Ennek a politikának a szolgálatában a sah a legreakciósabb földes- uVak és vallási vezetők egy részével ellentétbe' is került. Hatalmát azonban ez nem ve­szélyeztette. Mindenekelőtt azért nem, mert a feudális maradványok elleni harcot az erős nemzeti kapitalizmus meg­teremtésének álláspontjáról in­dította meg. Ez egyben azt je­lentette, hogy elnyerte az irá­Iránt rr Őrségváltás után ni nemzeti burzsoázia támoga­tását. Ráadásul: a nagy nem­zetközi monopóliumok rokon- 6zenvét is, miután azok szá­mára egy gyorsan fejlődő; s iparosodó Irán komolyabb pia­cot jelentett. „Regionális nagyhatalom” Az iráni uralkodónak ez a gadaságpolitikai irányvonala nem módosult — de 1973 után kibővült. Az olajjövedelmek gyors , növekedése ugyanis le­hetővé tette, hogy Irán a gaz­daságfejlesztéssel párhuzamo­san nagyszabású fegyverkezési programot is megvalósítson. Irán életbevágóan fontos stra­tégiai pozíciót foglal el, hi­szen kezében van a Perzsa- (más elnevezéssel: Arab") öböl egyik partja. A másik parton a legnagyobb hatalom Szaúd- Arábia. Irán — lakosságának jóval nagyobb számánál és ipari potenciáljánál fogva —- Szaúd-Arábiánál sokkalta in­kább alkalmas volt arra, hogy betöltse ebben a körzetben egy helyi, „regionális nagy­hatalom” szerepét. Ez az el­gondolás egyben Washington­nak is megfelelt, miután az iráni sah óvatos és realista külpolitikát folytató, de társa­NÓGRAD - 1977, szeptember 20., kedd dalmi szempontból egyértel­műen jobboldali rendszere ga­ranciát nyújtott az amerikai­aknak. Washington szemében Irán lett az az ország, amely szükség . esetén letörheti a Perzsa-öböl körzetében esetleg feilobbanó és az olaj áramlá­sát veszélyeztető mozgalmakat. Ezek a közös politikai ér­dekek fejeződtek ki abban, hogy 1973 óta Irán az Egye­sült Államok legnagyobb fegy­vervásárlója lett, s az iráni hadsereg az egész közép-keleti körzet legjobban felszerelt had­seregévé vált. Szerkezeti változások A problémák lényege az, hogy a jelek szerint ezt az egész rendkívül becsvágyó gazdasági és katonai progra­mot túlméretezték. Irán egyi­ke volt azoknak az országok­nak, amelyek éppen e prog­ram fedezése érdekében az olajárak gyors növelése mel­lett kardoskodtak. Ebben a kérdésben azonban érdekei összeütköztek Szaúd-Arábia ér­dekeivel, s az amerikaiak nem haboztak: a szaúdiakat támogatták, mintegy jelezve Irán számára a hatalom nö­velésének határait. Miután az olaiárak rohamos növekedése lelassult, a be­áramló. még mindig óriási olaj jövedelmek a kétoldalú fejlesztés költségeit már nem tudták fedezni. Ráadásul: Irán úgynevezett infrastruktúrája (tehát a kikötők, utak, vasu­tak teherbíróképessége) nem volt elég fejlett ahhoz, hogy elbírja ezt a megterhelést. Az ipar eközben olyan ütemben szívta el a munkásokat a me­zőgazdaságtól, hogy az már- már a mezőgazdasági termelés katasztrofális visszaesésével fenyegetett. Az ipar energia­igényének át nem gondolt és rohamos növekedése arra ve­zetett, hogy villamosenergía- hiány lépett fel a világ egyik legnagyobb energiaexportáló országában. A fogyasztásicikk- igényeket az ipar nem tudta kielégíteni, ami sokszor elemi közszükségleti cikkek hiányá­hoz es inflációhoz vezetett. Ezért kellett Hoveidának mi­niszterelnöki bársonyszékével fizetnie Az elmondottakból azonban az is következik, hogy a kormány vezetésében végre­hajtott csere önmagában nem jelént megoldást. Irán abszolút monarchia, a lényeges politi­kai döntések a sah kezében vannak. Természetesen dönxő fontossága lehet annak, hogy a gazdaság irányítói miképpen informálják a helyzetről a kormányt, s ezek az informá­ciók mennyire juthatnak el torzítás nélkül a trónhoz. A miniszterelnök-csere ebből a szempontból azt eredményez­heti. hogy mind a gazdaság- fejlesztés, mind pedig a fegy­verkezés vonatkozásában ész­szerűbb. az ország gazdasági realitásának jobban megfelelő ütemet ajánlanak. A politika fővonalán azonban a Hoveida —Amuzgar őrségváltás aligha változtat. — ic — Szí) vjet párhnunkásküldöltség érkezeit hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Gen- nagyij Szizovnak, az SZKP Központi Revíziós Bizottsága elnökének vezetésével szovjet pártmunkásküldöttség érke­zett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Ve- néczi János, a KEB titkára fo­gadta: Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) SCHMIDT Nem fenyegeti háború Európa békéiét Helmut Schmidt nyugatné­met szövetségi kancellár iev- vezett és mint ismeretes, bel­politikai okokból egyelőre el­halasztott 'lengyelországi láto­gatásával kapcsolatban inter­jút adott a Zycie Warszawy című varsói napilapnak. A kancellár a Schleyer-üggyel kapcsolatos gondjai közepette is talált időt arra, hogy fogad­ja a lengyel lap munkatársait és válaszoljon kérdéseikre. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Schmidt méltatta a lengyel—nyugatnémet viszony normalizálása érdekében tett erőfeszítéseket, különös te­kintettel a kapcsolatokat ne­hezítő súlyos történelmi örök­ségre. A gazdasági kapcsolatokról szólva Helmut Schmidt em­lékeztetett arra, hogy az NSZK Lengyelország legjelentő­sebb nyugati keres­kedelmi partnere, és pozitívan értékelte azt a tényt, hogy a lengyel fél az NSZK-ba irá­nyuló exportját az elmúlt évek alatt valamennyi KGST-tag­ország közül a legnagyobb arányban, 30 százalékkal nö­velte. A világpolitikai helyzetet il­letően Schmidt megállapította: az év első felében jelentke­zett aggályt keltő jelenségek ellenére, elsősorban a belgrá­di értekezletet, előkészítő ta­nácskozás sikere nyomán Eu­rópában lezárult a - hideghábo­rús szakasz. A visszaesések le­hetőségét nem lehet kizárni, de jelenleg nem fenyegeti ve­szély Európa békéjét. A kan­cellár állást foglalt az enyhü­lési politika folytatása mel­lett. Helmut Schmidt befejezésül lengyelországi látogatásának elhalasztásáról szólva hangsú­lyozta, hogy ez a döntés igen kellemetlen. de belpolitikai okokból elkerülhetetlen volt, és hogy a nyugatnémet pártok vezetőivel folytatott konzultá­ciók után határoztak így. A kancellár annak a reményé­nek adott hangot, hogy a len­gyel közvélemény megértéssel fogadja a döntést. (MTI) Carter a koalícióról Jimmy Carter amerikai el" nők ismét aggodalmának adott hangöt amiatt, hogy egyes nyugat-európai kommunista pártok esetleg koalíciós kor­mányzatokba léphetnének be. Eddigi nyilatkozataihoz há- sonlóan az elnök a Reader’s Digest legújabb számában megjelent interjújában is azt hangoztatta, hogy egy ilyen fejlemény befolyásolná a NATO védelmi erejét, s két­ségét fejezte ki az iránt, hogy vajon a kommunista pártok a kormányhoz való csatlakozá­suk esetén ki mellett lenné­nek lojálisak. Az elnök ugyanakkor — az említett kijelentéseknek né­mileg ellentmondva —. úgy vélekedett, hogy egy kommu­nista párt belépése valamely nyugat-európai koalíciós kor­mányba, nem jelenti azt, mintha az országnak ki kell válnia a NATO-ból. Az elnök mindazonáltal , felszólított a kommunisták esetleges kor­mányba lépésének .megakadá­lyozására. Ennek legjobb módja Carter szerint olyan szalonképes kormányzatok létrehozása a nyugat-európai országokban, amelyek szem előtt tartják „a nép törvényes érdekeit”. A dél-koreai helyzettel kapcsolatosan az amerikai el­nök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is, korlátlan ideig támogatja Pák Csöng Hi rendszerét légi- és hadittengérészeti erejével. (MTI) a :*r .|w A közel-keleti kolerajárvány miatt az arab országok le­zárták határaikat. Képünkön: a libanoni gyümölcsszállít* mányt a Szíriái határról visszafordítják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom