Nógrád. 1977. szeptember (33. évfolyam. 205-230. szám)
1977-09-20 / 221. szám
A statisztika végén (1.) S' Évente negyvenezer minta Az év tavaszán új kapott egy intézmény, Nógrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásként emlegetik a mezőgazda" szók. A cím, az ..agrokémiai” kifejezéssel bővült, s termé- talajtani nevet dig az Országos Mezőgazdasá- megy, szemléletbeli problé- Ázóta gi Minőségvizsgáló Intézet mákkal is találkozni — malátta el az ezzel összefüggő gyarázza Kiss András, teendőket. Megkezdődött az A probléma kétoldalú: a je- országos mérőhálózat kialakí- lenlegi műtrágyaárak mellett tása, így a megyék egy-egy olcsóbb az egységnyi területlaboratóriumhoz re való hatóanyag kijuttatása szetesen a feladatok is szaporodtak. — A hatósági, szakigazgatási tennivalók kiterjednek a talajerő-gazdálkodásra is tartoznak, a nógrádiak a Pest a mesterséges anyagokból megyeihez. másrészt az üzemek zöme — A telepítések előtt ed- nem rendelkezik a szükséges dig is kötelező volt a talaj gépekkel. Ezért van, hogytöb- minőségének vizsgálata, a cu- bek között Nézsán, Palotáson, mondja Kiss András, az álló- korrépa-területeken évenként Nagybárkányban, Bujákon, más A főmérnöke, közelmúltban a MÉMkellett elvégezni. A jogszabály Karancsságon, Alsótoldón a szerint ezután hároméven- tartalékok még korántsem kiben tartott tanácskozáson ként minden táblát meg kell hangzott el, hogy az elmúlt vizsgálni az üzemeknek másfél évtizedben a kemikáli- jegyzi meg Kiss András, ák a növénytermesztés meghatározó nyersanyagaivá váltak, 1961-hez képest az orhasználtak. Viszont a népgazdaságnak jelentős megtakarítást jelenthetne, ha az istállótrágya nem maradna felhasználatlanul. — Minden évben kijuttat— Az állomás ehhez lyen segítséget nyújt? Nógrádból évente négy szágban felhasznált műtrágya venezer minta vételével szá- juk á szerves trágyát — maértéke megtizenkétszerező- molhatunk. A talajmintát az gyarázza Papp László, a maüzemek veszik. Bemutatót gyarnándori közös gazdaság tartottunk számukra, hogyan elnöke. — Enélkül, s mész dött, a növényvédőszer-fel- használás csaknem kilencszeresére emelkedett. Jövőre kell szakszerűen elvégezni, fo- felhasználásának úgy számolnak, hogy a ma- lyamatosan ellátjuk a terme- óriási a gyár mezőgazdaság 1,8 millió lőszövetkezeteket, állami gaz- pessége, hiányában talaj ellenálló-ké- nehezen boldogulnak daságokat a szükséges de a tervciklusban nem éri el közökkel, s természetesen el- Sok helyen kényelmi szem- a tervezettet. A statisztikát lenőrzünk. Létszámunk váltó- pontból tekintenek el a szer- Nógrád zatlan, a szakapparátus át- vés trágya nagyobb ütemű felképzése hamarosan megkezdő- használásától. Mondván: nindik- .. csenek különösebb szervezéVan-e különbség a ko- si gondok, kevesebb anyagot rábbi és az új, egységes mód- kell mozgatni, s még olcsóbb — Ez ideig tulajdonképpen szereken alapuló talajminő- is a műtrágya. E területen mindenütt úgy használták fel ség-vizsgálatok között? feltétlen előre kell lépni a A vizsgálati szempontok nógrádi mezőgazdasági üze- bővültek, több mint tíz ősz- meknek. A másik ilyen terü- szetevőt elemeznek, s ezáltal let a veszteségek csökkentése, delkezésre állnak, hozzáértően a szakemberek eddig talán is- A Növényvédelem című fogtak a munkához, nagyobb meretlen információkhoz is szaklap júliusi számában oljutnak — feleli az állomásfő- vasiam, hogy egy állami gazmérnöke. daságot a műtrágya szakszeA növényvédelmi és agro- rűtlen tárolása miatt — jekémiai állomás nagy energiát lentős károk keletkeztek — tosít. Egyrészt szeretnék, ha a szentel a talaj tápanyag-visz- kétszázezer forint gazdasági megye üzemeiben céltudato- szápótlás tartalékainak feltá* bírsággal sújtották első fosabbá válna a talajerő-gazdái- rására, hasznosítására és a kon. Vajon megyénkben megcsökkenté- tesznek-e mindent a gazdaságok szakemberei, hogy a drága anyag biztonságos helyen várja a felhasználást? tonna hatóanyagot használ fel, böngészve kiderül: megye az egy hektárra jutó hatóanyag-felhasználás tekintetében az utolsó helyen áll. a műtrágyát, ahogy jónak látták. Ahol nagyobb a szak- képzettség, az eszközök rensikert értek el — mondja a főmérnök. Az állomás az új helyzetből eredően két dologra összponkodás, másrészt a veszteség- veszteségforrások források csökkentését tűzték sére. Az egyik ilyen tartalék a célul. A hatóanyag-felhaszná- rendelkezésre álló szervestrá' lás okszerűbb alapokra való helyezését segíti, hog^ a talajvizsgálatokat kötelezővé tették a gazdaságoknak. Edgya-felhasználás. — E területen még akad pótolnivaló. A szerves trágya földre juttatása lassú ütemben Szabó Gyula (Folytatjuk) „Félhivatalos” gyűlések Eredmények közreadva két gyárban Szükségtelen bizonygatni: őrlőgolyó-gyártó szocialista a hatékonyság fokozója a versenyszellem. Ám, hogy ennek munkaserkentő hatása nap mint nap érvényre jussun, gyakorta ápolni, élesztgetni kell. A sűrűn vágzett értékelés, önértékelés, ezek eredményeinek közzététele alighanem az egyik legjobb stratégia, ha a jó szellemű ri- valitást kell kibontakoztatni. Csöppet sem mindegy tehát, miként vetik be e módszert megyénk gyárai, üzemei. Táblák, fényképek Látványosan népszerűsíti jó kollektíváit a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Legjobb brigádjai nevét, eredményeit az egész város elé tárják, a Malinovszkij úti demonstratív táblákon. Ez azonban — mint a gyár vérsenyfelelőse, Hortobágyi András elmondta — csak ritkán cserélhető. Így nem alkalmas a versenyszellem folyamatos táplálására. A gyárban időnként fényképeket készítenek a kiemelkedő teljesítményt nyújtó brigádokról, s ezeket a bejárat közelében helyezik el. Ily módon színesebben, a számadatok szürkeségét feloldva értékesítik az üzem közvéleményét arról, kik végzik el legjobban a, feladataikat. Oravecz Ernő, a kovácsoló B üzem párttitkára elmondta, hogy a brigádok havonta rend- ezeresen gyűlést tartanak, amelyen az elmúlt hónap termelési eredményeit értékelik, s kijelölik a következő harminc nap legfontosabb teendőit. Somoskői' József, a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád vezetője gyakran tájékozódik a verseny állása felől, s hetente többször is közli brigádja tagjaival, „hol kell megnyomni a gombot”. Gur- man László, a Március 21. brigád tagja, pontosan tudja, hogy az idei vállalás hol tart. miként kell dolgozniuk, hogy a felajánlott eredményt teljesítsék november 7. előtt. Csonka János, a Jókai Moi brigád vezetője beszámolt arról, hogy a kollektíva tagjait jobb munkára sarkallja a magasabb fokozat elérése. Reggel, munkakezdés előtt mindig ösz- szejönnek, és „félhivatalos” brigádgyűlést tartanak. Ezen a verseny állását is tisztázzák. Önértékelés A salgótarjáni síküveggyár termelő brigádjai rendszeres önértékelést végeznek. így a verseny összhangba kerül az anyagi érdekeltséggel. Az önértékelést havonta a naplóvezető végzi, s a brigád együttesen beszéli meg. Ilyen alkalommal más jellegű gondokat is megvitatnak, illetőleg döntenek a pótvállalások megtételéről. A termelés napi eredményei is hozzáférhetőek valamennyi dolgozó számára. A műhelyekben versenytáblákra írják az előző nap brigádokra lebontott teljesítményt. Ezeket havonta összesítik, ilyképpen a kollektívák egymás eredményeit is figyelemmel kísérhetik. A gyár versenyfelelőse, Mis- kolczi István elmondta, hogy a versenyeredmények nyilvánossá tétele jelentősen serkenti a munka ütemét. Nem egy brigádvezetőtől hallani a büszkélkedést: ebben az üzemben az én brigádom lett az első! Mégha ez az elsőség csak egyetlen százalékon múlott, akkor is nagy sikerként könyvelik el a kollektívák. A jó brigádok, illetve dolgozók népszerűsítésén javítani kívánnak a gyárban. Idáig a termelési értekezleteken kaptak dicséretet, illetve pénzjutalmat, időnként jutalomkirándulásra utaztak. •í- r —I így élűnk ml Foglalkozása háztartásbeli Az aprócska kis konyha falát tarka-cifra falvédők díszítik. „Keresztszemes” menyecskék szorgoskodnak itt is, ott is, tartva magukat a feliratokhoz, miszerint; „Tisztaság a konyha dísze”, vagy; „Se pompa, se cifraság, még is van igazi boldogság”.' A ház asszonya hellyel kínál, süteményt kerít az asztalra. Szívből örül jövetelünknek- De hisz. hogyne örülne, amikor ő maga invitált meg balassagyarmati kis házába. Meghallván, hogy toliforgató emberek vagyunk, elmarasztaló szavakat zúdított ránk, ott, a boltban, megismerkedésünk helyszínén. „Mert, hogy maguk írnak mindenfélét asszonyokról, lányokról, akik egyenlőek lettek a férfinéppel, naponta a gyárba járnak, dolgoznak, emberekkel ismerkednek, ilyen-olyan gyűléseken vesznek részt, állandóan okoskodnak ... és közben elfeledkeznek a hozzám hasonlatos rabmadarakról? (így mondta; rabmadár). Azokról az asz- szonyokról, akiket a világ változása, fordulása, elkerült, akik éppen, úgy élnek, mint harminc esztendővel ezelőtt,, és személyi igazolványukba, a foglalkozás rovat mellé azt írják: háztartásbeli.” Szabadkozás, védekezés helyett mély csendben nyeljük a kapros-túróst, amit „meg kell kóstolni, mert ilyet sütni csak én tudok.” De felesleges is lenne megpróbálkozni a szó átvételével, mert Deák Balázsné, Annus* ka néni úgysem engedné. örül annak, hogy végre kibeszélheti magát, a többi „rab- madár” nevében is. — Tudom ám, hogy rólunk nem lehet olyan ékesen, cifrán írni, mint a dolgozó asz- szonyokról. Nekünk senki nem ad Kiváló dolgozó kitüntetést, elismerő oklevelet, mi nem görnyedünk napi nyolc órát a gép felett és mi csak egy műszakba járunk, amely reggeltől estig tart. — Hogy mégis, mit írjanak rólunk? — esik töprengőbe. — Elmesélem a saját sorsomat, aztán maguk majd kiszűrik belőle azt, amit jónak látnak. Imigyen szólt Annus néni igaz meséje. Szemrevaló, szép menyecske volt, amikor az ura, a Két új termék Két új termék, az Eptórn nevű kukoricagyomirtó szer és az SF—101—50 VP gombaölő szer kísérleti gyártását kezdték meg a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyiművekben. A nagy hatású, a kukorica kelése előtt használatos gyomirtó szerből mintegy harminc tonnát, az ugyancsak nagy hatású lisztharmat elleni gombaölő szerből pedig mintegy tizenöt—húsz tonnát készítenek. Mindkét termék a mezőgazdaságban a már forgalomban levő szerek választékát szélesíti. Ki vegye fei ? Bevallom tanácstalanságomat, amely a képzőművészeti világhét Nógrád megyei ünnepi eseményének számító. Udvardi Erzsébet festőművész salgótarjáni kiállításának „megnyitása” után fogott el szeptember l"-én. Ugyanis ami történt, szinte hihetetlen. Mindenekelőtt az, hogy egy, a közművelődés egésze számára is lényeges, ünnepi eseménynek számító tárlat megnyitására Nóg- rádban nem lehetett egyetlen egy embert sem találni! Mint kiderült. Lóránt János festőművészt a megyei művelődési központ felkérte ugyan erre. de már későn, amikor a művész külföldön volt. Más nem vállalkozott? S ha nem, akkor az intézmény miért nem fordult „segítségért” a megyei és a városi tanács illetékes osztályaihoz, amelyeknek egyébként ugyancsak kötelességük a világhét előkészítése és lebonyolítása. Udvardi Erzsébet áldozatos munkát végzett saját kiállítása méltó salgótarjáni megrendezéséért. Fáradságot nem kímélve dolgozott azért, hogy ez a kitűnő tárlat Salgótarján ünnepi eseménye legyen. Az érdekeltek közömbössége ezért külön is érthetetlen. Ügy tűnik, az idei világhét „labdáját” idén sokan tovább dobták, így aztán az kikötött egy előadónál, aki már nem tudta tovább adni. Az előadó tehát köszöntötte Is a közönséget. Közönséget? A kétszáz meghívottból pár tucatnyian voltak a megnyitón. Igaz, a nógrádi világheti programot sem lapozhatjuk, a megyei nyomda nem vállalta kinyomtatását, állítólag későn kapta meg. Erről ne többet. Hosszú időn át szokás volt a megye pezsgő képzőművészeti életét emlegetni. Nem tudom, nyugodt szívvel tehetjük-e ezt a jövőben? Az ünnepi eseményt egyetlen nógrádi művész sem tartotta méltónak arra. hogy azon megjelenjen. Neves kollégájuk alkotásaira Salgótarján művészei közül senki sem volt kíváncsi. Ne menjünk messzire a jobb példáért. Ha csak a szomszédos Heves világheti programját nézzük, kiderül, az ottani megyei és városi tánácsok, közművelődési intézmények, sőt a könyvterjesztés munkásai egyaránt magukénak vallják azt, a szocialista tudatformálás, az esztétikai nevelés kiváló lehetőségének tekintik a világheti eseményeket, s ennek megfelelően közös munkával vesznek részt benne. Nógrádban is feldobták ezt a labdát. Itt- ott elejtették. Ki vegye fel? Tóth Elemér Deák Balázs beültette őt a gyarmati kis házba. Szó szerint beültette, mert féltékeny volt csudára a tőle tíz esztendővel fiatalabb feleségére. Mit tehetett hát az Annus? Mosott, főzött, takarított, csi* szolgatta a lakást, összebarátkozott a szomszédasszonyokkal és ment a terefere, pletykálkodás, mindig arról, aki éppen nem volt köztük. Ebben az időben kezdődött a mániákus tisztasági verseny is. Napszámra féryezgeiték a vizes fazekat, a küszöb lemezét, szidolozták a mozsarakat, s irigykedtek a győztesre, a legügyesebbre. A délutánok jobbára csipketerítő-horgo- lással, falvédőhímzéssel teltek. Amikor megszületett a gyerek, a Mari lány, egycsa- pásra változatosabb lett az éjét. Kiegészült az etetéssel, pelenkamosással, gyermekneveléssel. — Mindent elébük raktam, minden óhajukat teljesítettem. olyan voltam, mint egy cseléd. És ez így ment éveken, évtizedeken keresztül. Pedig jaj, de szereltem volna , néha én is kiöltözni, moziba, sétálni menni, könyveket, újságokat forgatni, egy kicsivel jobban, szebben élni! , Ám Annus néni szűk körét elkerülte a világ változása, miközben mindenkivel * történt valami, Mari elkerült a főiskolára, aztán férjhez ment egy miskolci fiúhoz, a férj. Deák Balázs, amióta nyugdíjas lett. naphosszat a vizek part.ián ül. a halakat hajkurássza. A szomszédasszonyok többségéből munkásriő lett, hiszen ma mar van elég gyár a városban. nem úgy. mint régen. Ment volna Annus néni is szívesen, hogyne mert volna, de a férje rámorduit: vénségesre bolondultál meg i — Most már nem félté- kenységből. mondja, persze, inkább csak megsz tkásból. Hát így értem én meg E9 esz:erdőt a négy fái között. — mondja Annus néni s egyszeriben elneveti magát. — Tudják, én is olyan vagyok, mint a hosszú ideig rabságban sínylődő madár. Az is már úgy rászokott a kalitkára, hogy ha kinyitják az ajtaját, akkor se röppen el. Annus néni ismét végigkí- nálja a süteményes tálat * mi mély csendben nyeltük az ízletes kapros-túróst. — isrn. — Családok támogatása A VEGYÉPSZER salgótarjá- • meküket egyedül nevelik, gyegyárának szakszervezeti bizottsága egyszeri pénzjuttatással támogatta nagycsaládos dolgozóit. Azok a szülők, akik kettő vagy annál több gyerrekenként 400 forintot kaptak. Azok a családok pedig, melyeknek legalább három csemetéjük van, gyermekenként 300 forint támogatásban részesültek. Kcnipiughűtort — valutáért „Több a megrendelésünk, mint amit el tudunk készíteni” ■»ó. mondták Hátságon, a Fémbútoripari Szövetkezetben. A nyár már a végét "járja, de a kempingbútorok iránti érdeklődés semmit sem csappant. Tovább is keresik és kérik, hogy mind több asztal, szék kerüljön ki az üzemből. Ez év végéig így 92 millió forint értékű csövázas bútort szállítanak vásárlóikhoz, főleg kapitalista országokba, Angliába, Svédországba, Franciaországba és Kanadába. Paval József né és munkatársai a nyarat még a korábban kialakított, korszerűnek nem éppen mondható üzemcsarnokokban töltötték, de készül már az új munkahely, ahol gépi berendezések is könnyebbé teszik munkájukat. "W ¥ íw v Farkas Sándorné hatodik esztendejét tölti az üzemben. Minden évben több kempingbútort készítenek, az ötéves terv végére már 120 millió forintos termelési értéket várnak. | NÖGRAD - 1977, szeptember 20., kedd 3
