Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
Színházi és filmrepríztk hete " Színházi és filmreprízek voltak az összetevői, adták a gerincét a televízió múlt heti műsorának. Sikeres művek újbóli műsorra tűzése általában mindig .szíves és hálás fogadtatásra lel a közönség soraiban, örömmel nézünk meg újból egy korábban élményt nyújtó, emlékezetes produkciót, s a felújítás azoknak is kedvez, akik annak idején valamilyen okból elmulasztották az alkalmat. Persze, színműve, filmje válogatja, milyen vonzó a kínálat. Azt hiszem, sokan voltunk olyanok, akik kedden este képernyő elé ültünk, hogy a 2. műsorban megnézzük a Filmlevél G. G.-nek című, különleges dokumentumfilmet, melyet A csendes amerikai című, Graham Greene-regény helyszínéről, húsz évvel később készített Róbert László riporter, Illés János operatőr és Radó Gyula rendező. A Thália Színház előadási jeleneteinek felhasználásával 1973- as dél-vietnami események elevenedtek meg előttünk, s általuk tanulságos történelmi távlatból összegezhetjük az amerikai imperialista intervenció egész természetrajzát. S természetesen azt: kinek a javára forog a történelem kereke. * A csütörtöki reprízesemény A halhatatlanság halála című tudományos-fantasztikus tévéjáték. Isaac Asimov művének feldolgozása az emberi élet elgépiesedésének veszélyére figyelmeztet A felújítást az is időszerűsítette, hogy a tévéjátékot az idei Prix Fu- tura elnevezésű nyugat-berlini tévéfesztivál zsűrije elismerő oklevéllel jutalmazta. A Gyula vitéz télen-nyáron című magyar film annak idején nagy közönségsikert aratott a mozikban. A Herczenik Miklós novellájából készült produkció, úgy tűnik, állja az időt, mert hét év után most, a pénteki műsorban is élvezetes szórakozásul szolgált. Ebben nagy érdeme van Koncz Gábor, Kállai Ferenc, öze Lajos, Almási Éva, Szilvássy Annamária, Sunyovszky Szilvia jókedvű komédiázásának is. ■ Szintén e napon, a 2» műsorban láthattuk viszont Szép Ernő társadalmi korképfestő színművét, a Patikát. A kaposvári színház tehetséges fiataljai jobb ügyhöz méltó buzgalmáról változatlan a véleményünk, s a műről is, mely tem- pótlan, érzelgős és modoros. A mozifilmek sorából került képernyőre szombaton este a Déryné hol van? — című Maár Gyula-produkció — a főszerepben Törőcsik Marival. Törőcsik ezúttal benső alkatával kifogástalan szinkronban levő feladatban egészen kiválót nyújt, méltán kapott rá elismerést Cannes-ban. Ilyen kopott, illúziórontó kópiát azonban nem szabadna már pergetni a képernyőn. Hasonlóan kopott kópiában láthattuk vasárnap az igen kitűnő, Ostromállapot című francia filmet, melynek egyik főszerepében Yves Montand remekelt (b. t.) Nyelvészkongresszus lesz Nyíregyházán Augusztus 23—27-e között rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság a magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusát Nyíregyházán. Amint Szűts László, a kongresszus szervező bizottságának titkára elmondta, az első hasonló jellegű rendezvényt 1966-ban Debrecenben tartották. A világ minden részéből a kongresszusra érkezett, a magyar nyelvvel foglalkozó tudósok, szakemberek akkor a magyar nyelv történetéről és rendszeréről tanácskoztak. Debrecenben született a döntés, hogy a jövőben nem alkalomszerűen hívják össze a konferenciát. Az 1972-ben megtartott tudományos ülésen már szűkítették a témakört: a jelentéstan és a stilisztika kérdéseiről hangzottak el előadások, viták. Ezen a kongresszuson született a határozat, hogy ót év múlva —. tehát az idén — a magyar nyelv grammatikájáról, a történeti, a leíró nyelvtan és a nyelvoktatás kérdéseiről rendezik meg a harmadik találkozót. A nyíregyházi kongresszus lehetőséget ad majd a hazai és külföldi szakembereknek, hogy felmérjék a grammatikai kutatások itthoni és határainkon túli helyzetét, kijelöljék a nyelvtudomány előtt álló feladatokat. A magyar nyelvészeik III. nemzetközi kongresszusának elnöke Benkő Loránd akadémikus. A kongresszus együttes ülésén a magyar nyelv története kutatásának helyzetéről, eredményeiről tart előadást. További előadások elemzik a magyar leíró nyelvtani kutatások helyzetét és feladatait, a nyelvtan helyét a magyar szakos egyetemi és főiskolai hallgatók képzésében, a magyar nyelvtan helyét a közoktatásban. A kongresszusra a 240 hazai nyelvészein kívül a világ 16 országából mintegy hatvan külföldi tudóst, kutatót válnak. Amerikától Japánig számos, a magyar nyelvvel, annak történetével foglalkozó szakember tart majd előadásokat. Mai ív-ajánlatunk 20.00: Mielőtt a kakas megszólal. Ivan Bukovcan tévéjátéka Várkon yl Gábor rendezésében, parádés szereposztásban kerül képernyőre. A főbb szereplők: Almási Éva, Bánki Zsuzsa, Hegedűs D. Géza, Sinkó László, Men sáros László, Páger Antal, Tardy Géza, Garas Dezső. Egy szlovák kisváros a helyszín, ahol szlovákok és németek élnek. A német megszállás idején leszúrtak egy német őrt. Megtorlásképpen a németek tíz túszt szedtek össze, hogyha a tettest nem találják, rajtuk torolják meg a katona halálát. A túszok között van diáklány és prostituált, erényes úrinő és bába, tanító és borbély, öreg ember és szökött katona. A pincébe zártság egymás ellenségeivé teszi őket, a szenvedély' felszí fásában részt vesz a közbenjáróként szereplő kereskedő is A német őrnagy engedményeket tesz, de valakinek mégis meg kell halnia... 2. — Nem megmondtam, hogy zsoidfizetéskor? ... — s kitépem magam a markából, mert Miska már a folyosó végén csattog. A lépcső aljában érem utol. — Te Miska, ha nem mondasz el mindent a húgodnak... — Mindent elmondok. — ..., hogy most nem engedtek el szabadságra, de legközelebb biztos. . és amikor a képet odaadod neki, figyeld meg az első szavát, hallod? — Hallom. — Sikerült kép, Miska? Mondd meg őszintén! — Elég jól el vagy trafálva rajta. — Mondd meg neki, hogy ő is küldjön egy képet! Nincs abban semmi, a barátod vagyok, nem? — De. Futkosok körülötte, mint a kutya, ő meg csak megy, megy, mint valami terepjáró, a talpa alól kétfelé fröccsen a sár. Misét kell mondani, ha egymásután két szót szól. A tehergépkocsi a konyha hátsó bejáratánál zakatol, azzal szoktak kimenni az állomásra a szabadságosok, most is teli a ponyva alatt. Tön- köly hadnagy elvtárs ül a kislétránál, ő nézi a papírokat, biztos elzavar, ha meglát, de mindegy. — Ha akarja, írhatok is, mondd meg neki! Nem válaszol, tiszta süket. gyalogol a sáron át, valóságos robotember, remélem, időben átállítja az agyát, különben nekimegy a kocsinak. — Na, gyerünk már, Bibok, magukra várunk! — s Tön- köly sürgetően integet, hogy fölfele! Nekem is! Nem igaz. Szárnyam nő, lendülök fel a kapaszkodón. — Mutassa a papírját, Füle! — Nekem nincs, hadnagy elvtárs. Vörösödik. Tönköly arról híres, hogy minden kicsiségért vörösödik. — Hát akkor hogy képzeli?!... — A hadnagy elvtárs parancsolta, hogy szálljak föl í Néhányan röhögnek, Tönköly feje duplájára nő, azonnal üvölteni fog. .. ... szerencsére berobban a motor és elindulnak. — Ha visszajöttem, jelentkezik nálam! Értette? — s rázza az öklét, ahogy távolodik. Tisztelgek; amikor bekanyarodnak, átváltok a «nemzetközi jelre — no, sokra megyek vele, itt maradtam. Az egésznek nincs értelme. Zsebre vágom a kezem s megyek föl a körletbe. Kilencvenhat lépcső, maholnap másfél éve számolom. Szép. A srácok nagyon nyüzsögnek. Gőzöl a mosdó, az ablaknál hárman is borotválkoznak, műsoros est lesz a nagyteremben. Utálom az egészet. Meglátnak, már szövegelnek: — Mégse tudóit kilógni! Kár, hogy nem fogadtam! — Bekeretezni, a Műcsarnokban kiállítani: ,,katonai bilifül”. — Hanyagoljatok el! — s féloldalasán, hogy a csizmám a pokróchoz ne érjen (csupa 4 NÓGRÁD = 1977, augusztus 16., kedd __1 E gymással ssembén Nem vetélytársak... Könyvesbolt. Nem egyszerűen nyomdatermékek árudája, több annál. Őriz valamit az olvasás titkaiból, édestestvéreként a könyvtárnak. Salgótarjánban, nagyon közel egymáshoz, két ilyen hely várja a nemes szenvedély hódolóit. Mert olvasni, csak az Értelmező Szótár szerint jelenti az írásjelek szemünkkel ^történő követését, melyből felfoghatjuk a szöveg értelmét. Tágabb fogalmat rejt ez a szó. Utazást inkább ismeretlen tájra, gondolatokat, titkokat a másról, a nem vagy kevéssé ismertről, szóljanak é sorok akár frissen felfedezett amazóniai törzsekről, vagy kétezer éve lángolt szerelmekről. ★ Az első, az „idősebb”, a Nógrádi Sándor könyvesbolt Sim- kó Jenő vezetésével várja Gutenberg találmányának haszonélvezőit. A művelődési központtal szomszédos üzlet legfőbb gondja a helyiséghiány. A jövő azönban változást ígér. Ha minden terv szerint halad, 1979. első fél évében űj boltot avathatnak a városi tanáccsal szemben. Ma még azonban a szűkre szabott raktár egyik részében, kibontatlan könyvcsomagok között beszélgethetünk. Az első félévi tervet, a négy és fél millió forintot százezerrel sikerült túlteljesíteniük. Az évi közel 11 millió forint eléréséig azonban van még tennivaló bőven. A bolt dolgozóin kívül jelentős feladatok hárulnak a külső munkatársakra, a hetvenkét vállalati, üzemi és iskolai könyv- terjesztőre. Az ő működésüket az újdonságok és az előre megrendelt kötetek elosztásával segítik. — Az igazi gondokat a szállítások késése okozza — meséli Sirnkó Jenő. — Így aztán a könyvek nem mindig akkor kerülnek a polcokra, amikor mi szeretnénk. A fuvaroztató vállalatok, ismerve a szállítás nehézségeit, némileg jogosan a romlandó árukat előbbre sorolják a telerótt papírokénál. Ha ezeken a gondokon nem is, de raktározási nehézségeinken — pillant körül az apró helyiségben — könnyít majd a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat épülő százhalombattai elosztója, hiszen akkor majd részletekben is rendelhetjük az árut. Az üzlet mellett működő három fiókból, elárusitópa- vilon is közreműködik a tervek megvalósításában. Ezekben nem a kuriózumok, a frissen piacra dobott újdonságok a keresettek. A forgalmasabb helyek, például a Pécskő Áruház, vagy az OTP mellett működő építmények, lehetőségeikből adódóan elsősorban a slágerkönyveket, a „hallottam valakitől, hogy el kell olvasni” köteteket kínálják. Szerepük a terjesztésben mégsem elhanyagolható. hiszen olyan közegben kínálják termékeiket, amelyből csak ritkán jutnak arra az elhatározásra, hogy a könyvesboltba induljanak vásárolni. A József Attila Művelődési Központ szomszédja, megnyitásától kezdve hanglemezeket is árul. Széles választékában, a polcokon sajnos még olyan országosan régen kifogyott ritkaságok is csillognak, mint Latlnovits Ady-albuma. Újabban műsoros kazettákat is kínálnak. Ezekből borsos áruk ellenére is elkel naponta néhány. Mielőtt tovább indulnék, az ifjú „vetélytárs”-sal, a szemközti bolttal való viszonyukról érdeklődöm. Kedves szavakat hallhatok, jóformán csak egymás segítéséről beszélnek. ★ A 354-es boltban, a Tanács- köztársaság tér másik oldalán, a pavilonsorban sem hallom hirét semmiféle egészségtelen konkurrenciának. Szólnak az elfekvő készletek, az esetleges túlrendelések elosztásáról, vevőkörük még teljesebb kielégítéséről. Bizony, még a könyvszakmában is beszélhetünk vevőkörről, ahogy Ipacs Lászlóné, a bolt vezetője meséli neyetve. öt is követte, a túloldalról történt „átigazolásakor” jó néhány állandó vásárlója. Az 1975-ben nyílt üzlet harmincfős külső terjesztőgárdája elsősorban a járás iskoláiban tevékenykedik. — Meg kell becsülnünk őket — szól a vezetőnő — hiszen ők forgalmazzák bevételünknek közel a felét. Itt is szűkös raktárban beszélgetünk, Ipacs Lászlóné könyvkupacok tetején kényel- metlenkedik, mert — hogy írni tudjak — az egyetlen asztal és szék az enyém. Elkanyarodunk témánktól, ám ennyi könyv között mégiscsak könyvekről folyhat a szó. Az ünnepi hét sikereiről, a Károlyi emlékiratokról, vagy éppen a rossz értelemben vett sikerkiadványokról pereg köztünk a szó. Aztán mivel kifelé megyünk a nyárból, már az ősz rendezvényeiről is beszélgetünk. A műszaki könyvnapokról és arról, hogy november 7-én megyénk székhelyén lesz a szovjet könyv ünnepének országos megnyitója. Mert kell a jó könyv, s az ilyen aligha lehet áru. Sokkal inkább követe művelődésünknek, társ- és kútfője saját műveltségünknek. Molnár Miklós j Csempészanyag a tárlaton Különleges kiállítás nyílt a varsói nemzeti múzeum hét termében. A látogatók azokat a művészi alkotásokat tekinthetik meg, amelyeket egyes — ma már elítélt — személyek ki akartak csempészni az országból. A biztonsági szolgálat éberségének köszönhető, hogy a műkincsek továbbra is a lengyel nép tulajdonai. Valóban hatalmas veszteséget jelentett volna, ha Jan Matejko lóskiccei, Siemie- radzki „Római lakomá”-ja, vagy Wyczolkowski „Virágcsokor vázában” című képe külföldre kerül. A csempészmaffia több éven át dézsmálta a lengyel nemzet közkincsét, s a külföldön eladott műtárgyakért mintegy 170 ezer dollárt vettek fel. Az értékes festményeken kívül olyan tárgyak is szerepeltek a cseqjpészlistán, mint a lengyel királyok által aláírt különböző dokumentumok: * többi között Sobieski János, III. Zsigmond, Stanislaw Ágost, Tadeusz Kosciuszko és Jozef Poniatowski nagyherceg kézjegyével ellátott írások. A lengyel nemzeti múzeum csaknem 3000 tárgyat vett át a bíróságtól. A kiállításon most ennek csak egy része — mintegy 500 műtárgy szerepel. A többi egy későbbi restaurálás után kerül a közönség elé. sár. MiSka lefröcskölt, de nem érdekel), rádőlók az ágyamra. Valaki egy cigit kínál, leintem, most az se esne jól. Nyelem a nyálam, s lehunyom a szemem. — Álmodik a nyomor — mondja valaki. Röhögnek, aztán abbahagyják. Végre, egy kis csönd... Támasztom ' a fejem. Nagyon rosszul esett, hogy megbeszéltük Miskával ezt a közös szabadságot, s akkor engem nem engedtek el Még jó, hogy eszembe jutott, csináltatok fényképet, legalább lesz a lánynak valami fogalma rólam. .. ... valaki megráz. — Kopj le! — s félrerántom a vállam. Egy kibuffandó röhögés. A kéz nem enged. Oda kell néznem. — Az öreg. Parázs főhadnagy, a századpéká. — Az ágyon felöltözve! Füle! Ugrok vigyázzba: — Jelentem... — Nerrf kell — s elfordul, megy kifele. Marha rossz napom ez a mai, most hetekig keresztül fog nézni rajtam, jól betettem magamnak az ajtót. A srácok mind vigyázzban, ki az ágya előtt ki az ablaknál, vagy az ajtónál, s én is megérzem- a csöndet, az öreg meg lelassít. Meg is fordul. (Folytatjuk) Ember a felvevődéppd Ember a felvevőgép elöH A REJTVÉNYPALYAZAT III. fordulójának és a NYILVÁNOS VETÉLKEDŐ jelentkezési lapjának beküldési határideje: SZEPTEMBER 15! Az ÍRÁSOS PÁLYAMŰVEK témái: 1) Legnagyobb szovjet filmélményem. 2) Irodalmi^élményem szovjet filmen. 3) Kedvenc szovjet színészem, 4) Kedvenc szovjet rendezőm. A dolgozatterjedelem 3—5 gépelt oldal lehet. A pályázatra bárki benevezhet és a nyertesek részt vehetnek a november 5-én megrendezésre kerülő nyilvános vetélkedőn is. A legjobb pályaművet — külföldi utazással, — filmfelvevőgéppel és — vásárlási utalványokkal jutalmazzuk. A pályaműveket szeptember 15-ig kérjük beküldeni a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat címére. I
