Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

Színházi és filmrepríztk hete " Színházi és filmreprízek voltak az összetevői, adták a gerincét a televízió múlt heti műsorának. Sikeres művek újbóli mű­sorra tűzése általában mindig .szíves és hálás fogadtatásra lel a közönség soraiban, örömmel nézünk meg újból egy korábban élményt nyúj­tó, emlékezetes produkciót, s a felújítás azoknak is ked­vez, akik annak idején vala­milyen okból elmulasztották az alkalmat. Persze, színműve, filmje válogatja, milyen vonzó a kínálat. Azt hiszem, sokan voltunk olyanok, akik kedden este képernyő elé ültünk, hogy a 2. műsorban megnézzük a Film­levél G. G.-nek című, különle­ges dokumentumfilmet, me­lyet A csendes amerikai cí­mű, Graham Greene-regény helyszínéről, húsz évvel ké­sőbb készített Róbert László riporter, Illés János operatőr és Radó Gyula rendező. A Thália Színház előadási jele­neteinek felhasználásával 1973- as dél-vietnami események elevenedtek meg előttünk, s általuk tanulságos történelmi távlatból összegezhetjük az amerikai imperialista inter­venció egész természetrajzát. S természetesen azt: kinek a javára forog a történelem ke­reke. * A csütörtöki reprízesemény A halhatatlanság halála cí­mű tudományos-fantasztikus tévéjáték. Isaac Asimov mű­vének feldolgozása az emberi élet elgépiesedésének veszé­lyére figyelmeztet A felújítást az is időszerűsítette, hogy a tévéjátékot az idei Prix Fu- tura elnevezésű nyugat-berlini tévéfesztivál zsűrije elismerő oklevéllel jutalmazta. A Gyula vitéz télen-nyáron című magyar film annak ide­jén nagy közönségsikert ara­tott a mozikban. A Herczenik Miklós novellájából készült produkció, úgy tűnik, állja az időt, mert hét év után most, a pénteki műsorban is élveze­tes szórakozásul szolgált. Eb­ben nagy érdeme van Koncz Gábor, Kállai Ferenc, öze Lajos, Almási Éva, Szilvássy Annamária, Sunyovszky Szil­via jókedvű komédiázásának is. ■ Szintén e napon, a 2» mű­sorban láthattuk viszont Szép Ernő társadalmi korképfestő színművét, a Patikát. A kapos­vári színház tehetséges fiatal­jai jobb ügyhöz méltó buzgal­máról változatlan a vélemé­nyünk, s a műről is, mely tem- pótlan, érzelgős és modoros. A mozifilmek sorából ke­rült képernyőre szombaton es­te a Déryné hol van? — cí­mű Maár Gyula-produkció — a főszerepben Törőcsik Mari­val. Törőcsik ezúttal benső alkatával kifogástalan szink­ronban levő feladatban egé­szen kiválót nyújt, méltán ka­pott rá elismerést Cannes-ban. Ilyen kopott, illúziórontó kó­piát azonban nem szabadna már pergetni a képernyőn. Hasonlóan kopott kópiában láthattuk vasárnap az igen kitűnő, Ostromállapot című francia filmet, melynek egyik főszerepében Yves Montand remekelt (b. t.) Nyelvészkongresszus lesz Nyíregyházán Augusztus 23—27-e között rendezi meg a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság a magyar nyelvészek III. nem­zetközi kongresszusát Nyíregy­házán. Amint Szűts László, a kongresszus szervező bizottsá­gának titkára elmondta, az első hasonló jellegű rendez­vényt 1966-ban Debrecenben tartották. A világ minden ré­széből a kongresszusra érke­zett, a magyar nyelvvel fog­lalkozó tudósok, szakemberek akkor a magyar nyelv törté­netéről és rendszeréről ta­nácskoztak. Debrecenben szü­letett a döntés, hogy a jövő­ben nem alkalomszerűen hív­ják össze a konferenciát. Az 1972-ben megtartott tudomá­nyos ülésen már szűkítették a témakört: a jelentéstan és a stilisztika kérdéseiről hang­zottak el előadások, viták. Ezen a kongresszuson szüle­tett a határozat, hogy ót év múlva —. tehát az idén — a magyar nyelv grammatikájáról, a történeti, a leíró nyelvtan és a nyelvoktatás kérdéseiről rendezik meg a harmadik ta­lálkozót. A nyíregyházi kongresszus lehetőséget ad majd a hazai és külföldi szakembereknek, hogy felmérjék a grammatikai kutatások itthoni és határain­kon túli helyzetét, kijelöljék a nyelvtudomány előtt álló fela­datokat. A magyar nyelvészeik III. nemzetközi kongresszusának elnöke Benkő Loránd akadé­mikus. A kongresszus együt­tes ülésén a magyar nyelv története kutatásának helyze­téről, eredményeiről tart elő­adást. További előadások elemzik a magyar leíró nyelv­tani kutatások helyzetét és feladatait, a nyelvtan helyét a magyar szakos egyetemi és főiskolai hallgatók képzésé­ben, a magyar nyelvtan he­lyét a közoktatásban. A kongresszusra a 240 hazai nyelvészein kívül a világ 16 országából mintegy hatvan külföldi tudóst, kutatót vál­nak. Amerikától Japánig szá­mos, a magyar nyelvvel, annak történetével foglalkozó szak­ember tart majd előadásokat. Mai ív-ajánlatunk 20.00: Mielőtt a kakas meg­szólal. Ivan Bukovcan tévéjátéka Várkon yl Gábor rendezésében, parádés szereposztásban ke­rül képernyőre. A főbb sze­replők: Almási Éva, Bánki Zsuzsa, Hegedűs D. Géza, Sinkó László, Men sáros Lász­ló, Páger Antal, Tardy Géza, Garas Dezső. Egy szlovák kisváros a helyszín, ahol szlovákok és németek élnek. A német meg­szállás idején leszúrtak egy német őrt. Megtorlásképpen a németek tíz túszt szedtek össze, hogyha a tettest nem találják, rajtuk torolják meg a katona halálát. A túszok között van diák­lány és prostituált, erényes úrinő és bába, tanító és bor­bély, öreg ember és szökött katona. A pincébe zártság egymás ellenségeivé teszi őket, a szenvedély' felszí fásá­ban részt vesz a közbenjáró­ként szereplő kereskedő is A német őrnagy engedménye­ket tesz, de valakinek mégis meg kell halnia... 2. — Nem megmondtam, hogy zsoidfizetéskor? ... — s ki­tépem magam a markából, mert Miska már a folyosó végén csattog. A lépcső aljában érem utol. — Te Miska, ha nem mon­dasz el mindent a húgodnak... — Mindent elmondok. — ..., hogy most nem en­gedtek el szabadságra, de leg­közelebb biztos. . és amikor a képet odaadod neki, figyeld meg az első szavát, hallod? — Hallom. — Sikerült kép, Miska? Mondd meg őszintén! — Elég jól el vagy trafálva rajta. — Mondd meg neki, hogy ő is küldjön egy képet! Nincs abban semmi, a barátod va­gyok, nem? — De. Futkosok körülötte, mint a kutya, ő meg csak megy, megy, mint valami terepjáró, a talpa alól kétfelé fröccsen a sár. Misét kell mondani, ha egymásután két szót szól. A tehergépkocsi a konyha hátsó bejáratánál zakatol, az­zal szoktak kimenni az állo­másra a szabadságosok, most is teli a ponyva alatt. Tön- köly hadnagy elvtárs ül a kislétránál, ő nézi a papíro­kat, biztos elzavar, ha meg­lát, de mindegy. — Ha akarja, írhatok is, mondd meg neki! Nem válaszol, tiszta süket. gyalogol a sáron át, valóságos robotember, remélem, időben átállítja az agyát, különben nekimegy a kocsinak. — Na, gyerünk már, Bibok, magukra várunk! — s Tön- köly sürgetően integet, hogy fölfele! Nekem is! Nem igaz. Szárnyam nő, lendülök fel a kapaszkodón. — Mutassa a papírját, Füle! — Nekem nincs, hadnagy elvtárs. Vörösödik. Tönköly arról híres, hogy minden kicsiségért vörösödik. — Hát akkor hogy képze­li?!... — A hadnagy elvtárs paran­csolta, hogy szálljak föl í Néhányan röhögnek, Tön­köly feje duplájára nő, azon­nal üvölteni fog. .. ... szerencsére berobban a motor és elindulnak. — Ha visszajöttem, jelent­kezik nálam! Értette? — s rázza az öklét, ahogy távolo­dik. Tisztelgek; amikor beka­nyarodnak, átváltok a «nemzet­közi jelre — no, sokra me­gyek vele, itt maradtam. Az egésznek nincs értelme. Zsebre vágom a kezem s megyek föl a körletbe. Ki­lencvenhat lépcső, maholnap másfél éve számolom. Szép. A srácok nagyon nyüzsög­nek. Gőzöl a mosdó, az ablak­nál hárman is borotválkoznak, műsoros est lesz a nagyterem­ben. Utálom az egészet. Meglátnak, már szövegel­nek: — Mégse tudóit kilógni! Kár, hogy nem fogadtam! — Bekeretezni, a Műcsar­nokban kiállítani: ,,katonai bi­lifül”. — Hanyagoljatok el! — s féloldalasán, hogy a csizmám a pokróchoz ne érjen (csupa 4 NÓGRÁD = 1977, augusztus 16., kedd __1 E gymással ssembén Nem vetélytársak... Könyvesbolt. Nem egysze­rűen nyomdatermékek árudá­ja, több annál. Őriz valamit az olvasás titkaiból, édestest­véreként a könyvtárnak. Sal­gótarjánban, nagyon közel egymáshoz, két ilyen hely várja a nemes szenvedély hódolóit. Mert olvasni, csak az Értelmező Szótár szerint jelenti az írásjelek szemünk­kel ^történő követését, mely­ből felfoghatjuk a szöveg ér­telmét. Tágabb fogalmat rejt ez a szó. Utazást inkább is­meretlen tájra, gondolatokat, titkokat a másról, a nem vagy kevéssé ismertről, szól­janak é sorok akár frissen felfedezett amazóniai törzsek­ről, vagy kétezer éve lán­golt szerelmekről. ★ Az első, az „idősebb”, a Nóg­rádi Sándor könyvesbolt Sim- kó Jenő vezetésével várja Gutenberg találmányának ha­szonélvezőit. A művelődési központtal szomszédos üzlet legfőbb gondja a helyiséghi­ány. A jövő azönban válto­zást ígér. Ha minden terv szerint halad, 1979. első fél évében űj boltot avathatnak a városi tanáccsal szemben. Ma még azonban a szűk­re szabott raktár egyik részé­ben, kibontatlan könyvcsoma­gok között beszélgethetünk. Az első félévi tervet, a négy és fél millió forintot százezer­rel sikerült túlteljesíteniük. Az évi közel 11 millió forint eléréséig azonban van még tennivaló bőven. A bolt dol­gozóin kívül jelentős felada­tok hárulnak a külső munka­társakra, a hetvenkét válla­lati, üzemi és iskolai könyv- terjesztőre. Az ő működésü­ket az újdonságok és az elő­re megrendelt kötetek elosz­tásával segítik. — Az igazi gondokat a szál­lítások késése okozza — me­séli Sirnkó Jenő. — Így az­tán a könyvek nem mindig akkor kerülnek a polcokra, amikor mi szeretnénk. A fu­varoztató vállalatok, ismerve a szállítás nehézségeit, némi­leg jogosan a romlandó áru­kat előbbre sorolják a tele­rótt papírokénál. Ha ezeken a gondokon nem is, de raktá­rozási nehézségeinken — pil­lant körül az apró helyiség­ben — könnyít majd a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat épülő százhalombattai elosztója, hiszen akkor majd részletekben is rendelhetjük az árut. Az üzlet mellett működő három fiókból, elárusitópa- vilon is közreműködik a ter­vek megvalósításában. Ezek­ben nem a kuriózumok, a frissen piacra dobott újdon­ságok a keresettek. A forgal­masabb helyek, például a Pécskő Áruház, vagy az OTP mellett működő építmények, lehetőségeikből adódóan első­sorban a slágerkönyveket, a „hallottam valakitől, hogy el kell olvasni” köteteket kínál­ják. Szerepük a terjesztésben mégsem elhanyagolható. hi­szen olyan közegben kínálják termékeiket, amelyből csak ritkán jutnak arra az elha­tározásra, hogy a könyvesbolt­ba induljanak vásárolni. A József Attila Művelődési Központ szomszédja, megnyi­tásától kezdve hanglemezeket is árul. Széles választékában, a polcokon sajnos még olyan országosan régen kifogyott ritkaságok is csillognak, mint Latlnovits Ady-albuma. Újab­ban műsoros kazettákat is kí­nálnak. Ezekből borsos áruk ellenére is elkel naponta né­hány. Mielőtt tovább indulnék, az ifjú „vetélytárs”-sal, a szemközti bolttal való viszo­nyukról érdeklődöm. Kedves szavakat hallhatok, jóformán csak egymás segítéséről be­szélnek. ★ A 354-es boltban, a Tanács- köztársaság tér másik olda­lán, a pavilonsorban sem hal­lom hirét semmiféle egészség­telen konkurrenciának. Szól­nak az elfekvő készletek, az esetleges túlrendelések elosz­tásáról, vevőkörük még tel­jesebb kielégítéséről. Bizony, még a könyvszakmában is be­szélhetünk vevőkörről, ahogy Ipacs Lászlóné, a bolt veze­tője meséli neyetve. öt is kö­vette, a túloldalról történt „átigazolásakor” jó néhány állandó vásárlója. Az 1975-ben nyílt üzlet har­mincfős külső terjesztőgár­dája elsősorban a járás isko­láiban tevékenykedik. — Meg kell becsülnünk őket — szól a vezetőnő — hiszen ők forgalmazzák bevé­telünknek közel a felét. Itt is szűkös raktárban be­szélgetünk, Ipacs Lászlóné könyvkupacok tetején kényel- metlenkedik, mert — hogy írni tudjak — az egyetlen asz­tal és szék az enyém. Elka­nyarodunk témánktól, ám ennyi könyv között mégis­csak könyvekről folyhat a szó. Az ünnepi hét sikereiről, a Károlyi emlékiratokról, vagy éppen a rossz értelemben vett sikerkiadványokról pereg köz­tünk a szó. Aztán mivel ki­felé megyünk a nyárból, már az ősz rendezvényeiről is be­szélgetünk. A műszaki könyv­napokról és arról, hogy no­vember 7-én megyénk szék­helyén lesz a szovjet könyv ünnepének országos megnyi­tója. Mert kell a jó könyv, s az ilyen aligha lehet áru. Sokkal inkább követe művelődésünk­nek, társ- és kútfője saját műveltségünknek. Molnár Miklós j Csempészanyag a tárlaton Különleges kiállítás nyílt a varsói nemzeti múzeum hét termében. A látogatók azokat a művészi alkotásokat tekint­hetik meg, amelyeket egyes — ma már elítélt — szemé­lyek ki akartak csempészni az országból. A biztonsági szol­gálat éberségének köszönhető, hogy a műkincsek továbbra is a lengyel nép tulajdonai. Valóban hatalmas vesztesé­get jelentett volna, ha Jan Matejko lóskiccei, Siemie- radzki „Római lakomá”-ja, vagy Wyczolkowski „Virág­csokor vázában” című képe külföldre kerül. A csempészmaffia több éven át dézsmálta a lengyel nemzet közkincsét, s a külföl­dön eladott műtárgyakért mintegy 170 ezer dollárt vet­tek fel. Az értékes festményeken kí­vül olyan tárgyak is szerepel­tek a cseqjpészlistán, mint a lengyel királyok által aláírt különböző dokumentumok: * többi között Sobieski János, III. Zsigmond, Stanislaw Ágost, Tadeusz Kosciuszko és Jozef Poniatowski nagyherceg kézjegyével ellátott írások. A lengyel nemzeti múzeum csaknem 3000 tárgyat vett át a bíróságtól. A kiállításon most ennek csak egy része — mintegy 500 műtárgy szerepel. A többi egy későbbi restaurá­lás után kerül a közönség elé. sár. MiSka lefröcskölt, de nem érdekel), rádőlók az ágyamra. Valaki egy cigit kínál, lein­tem, most az se esne jól. Nyelem a nyálam, s lehu­nyom a szemem. — Álmodik a nyomor — mondja valaki. Röhögnek, az­tán abbahagyják. Végre, egy kis csönd... Támasztom ' a fejem. Na­gyon rosszul esett, hogy meg­beszéltük Miskával ezt a kö­zös szabadságot, s akkor en­gem nem engedtek el Még jó, hogy eszembe jutott, csinál­tatok fényképet, legalább lesz a lánynak valami fogalma ró­lam. .. ... valaki megráz. — Kopj le! — s félrerántom a vállam. Egy kibuffandó röhögés. A kéz nem enged. Oda kell néznem. — Az öreg. Parázs főhad­nagy, a századpéká. — Az ágyon felöltözve! Füle! Ugrok vigyázzba: — Jelentem... — Nerrf kell — s elfordul, megy kifele. Marha rossz na­pom ez a mai, most hetekig keresztül fog nézni rajtam, jól betettem magamnak az aj­tót. A srácok mind vigyázzban, ki az ágya előtt ki az ablaknál, vagy az ajtó­nál, s én is megérzem- a csöndet, az öreg meg lelassít. Meg is fordul. (Folytatjuk) Ember a felvevődéppd Ember a felvevőgép elöH A REJTVÉNYPALYAZAT III. fordulójának és a NYILVÁNOS VETÉLKEDŐ jelentkezési lapjának beküldési határideje: SZEPTEMBER 15! Az ÍRÁSOS PÁLYAMŰVEK témái: 1) Legnagyobb szovjet filmélményem. 2) Irodalmi^élményem szovjet filmen. 3) Kedvenc szovjet színészem, 4) Kedvenc szovjet rendezőm. A dolgozatterjedelem 3—5 gépelt oldal lehet. A pályázatra bárki benevezhet és a nyertesek részt vehetnek a november 5-én megrendezésre kerülő nyilvános vetélkedőn is. A legjobb pályaművet — külföldi utazással, — filmfelvevőgéppel és — vásárlási utalványokkal jutalmazzuk. A pályaműveket szeptember 15-ig kérjük beküldeni a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat címére. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom