Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

Összefogág, testvéri együttműködés Népek barátsága fesztivál a Szovjetunióban Beszélgetés Szász Andrással, a magyar küldöttség vezetőjével Á KGST-országok eddigi Nagyfokú a gépesítés: ösz- legnagyobb közös beruházása szesen ötszáz csőfektető gép és az orenburgi gázvezeték. Hoz- ötezer tehergépkocsi szolgálja zátehetjük azt is, hogy á vi- ki a munkásokat, lág legnagyobb vezetéképíté­se. Már a jövő évben részle- Sok ezer ünneplő a- r gesen energiát továbbít Cseh­szlovákiába, Bulgáriába, Len­gyelországba, az NDK-ba, Ro­mániába és Magyarországra, Tegyük hozzá még, hogy öt­ször annyi energiát, mint tottak kiállítást. így Oren- burgban arra kérték fel Szász Andrást, hogy nyissa meg a bolgár testvérnép kiállítását. Ivano-Frankovszkban pedig „Magyarország népművészete” címmel rendeztek nagy el­az egyes városokban ? — Orenburg, Volgográd, Harkov, Cserkaszi és Ivano- , , , , , , . Frankovszk fogadta a küldött­amennyit a hatalmas bratszki ségeket. Nehéz akármelyiket vízi erőmű szolgáltát. Fáklyagyújtás Orenburgban Hazánkat négytagú küldött­ség képviselte a kéthetes fesz­Milyen volt a fogadtatás ismerést kiváltó kiállítást. kiemelnem. Orenburgban a stadionban tartották a nagy­gyűlést, ahol legalább 15 ezren gyűltek össze. Olyannak tűnt az éljenző-ünneplő tömeg, mint egy hatalmas virágcso­kor. Volgográdban a Mama­amelynek megnyitóján ugyancsak Szász András mon­dott beszédet. — A szovjet sajtó, a rádió, a televízió mindennap be­számolt a fesztivál eseményei­ről, a küldöttségekről. A me­gyei lapok pedig különkiadá­sokban jelentek meg. Így Ivano-Frankovszkban a me­gyei lap „.Barátság” — cím­mel négy magyar munkást jev Kurgánon a szocialista mutatott be Bogorodcsányból: országok zászlait lengették és Golkozó Lajost, Solymosi tiválon. A küldöttség vezető- ünnepelték a testvéri barát- Lászlót, Árvái Ottót és Dé- je Szász András, az MSZBT ságot. Mindezt leírni, elmon- zsi Gyulát. országos ügyvezető elnöksé- öani, érzékeltetni nem lehet, Lőrincz Lajos, az Orenburg gének tagja volt. A népek csak érezni, amikor a szov- —nyugati határ gázvezeték magyar szakasza pártbizott­ságának titkára és Répa Im­re, szakszervezeti titkár min­dig együtt volt a magyar kül­döttséggel. Segítették a tájé­kozódásukat, ismertették a munkát. A gázvezeték építé­barátsága fesztivált a Szovjet- jet emberek között voltunk, unió a Nagy Októberi Szocia- Nem túlzás: az ünnepi han- lista Forradalom hatvanadik gúlát, a felemelő érzés szorí- évfordulója tiszteletére ren- tóttá a szívünket, a torkun- dezte. < kát. A gazdag programról, a ba- Minden városban volt va- rátságot tovább erősítő ese- lami új, valami felemelő ese­ményekről, a fesztiválról be- mény. A harkovi traktorgyár- sén 2100 magyar munkás'dol- szélgettünk Szász Andrással, ban (de sok traktoruk dől- gozik, a szocialista országok­— Felejthetetlen napokat gozott, dolgozik a magyar ból összesen tizenötezren, töltöttünk a Szovjetunióban, a táblákon!) acélból készült, Nagy, nemzetközi tapasztalat­fesztivál résztvevőit fogadó krómozott hurkot nyújtottak csere ez, a barátság elmélyíté- városokban, kezdve attól, hogy át a vendégeknek, ezzel is se. Nem véletlen, hogy az Orenburgban, a gázvezeték ki- jelezve a megbonthatatlan indulópontján ünnepélyesen barátságot. Pervomajszkban meggyújtották a barátság fák- megrendezték a legjobban dol­lyáját. Ezután a szocialista gozó munkások találkozóját. A országok küldöttségei meglá- szovjet gázipari minisztérium fogatták a 2750 kilométer hosz- a „Gázipar Kiváló Dolgozója” szú gázvezeték mellett épülő, kitüntetést nyújtották át a fontos létesítményeket. legjobbaknak, közöttük Répa — Ügy tudjuk, hogy Moszk- Imrének, Szabó Pálnak, Ko­vában sajtótájékoztatóval kéz- nacs Gyulának és Tóth Atti- dődött a gazdag program. Huszonötször körbejártam a földet Nagygyűlés Cserkaszi ban — Valóban tartalmas sajtó­tájékoztatón vehettünk részt. Itt is, majd később szinte vala­mennyi nagyobb rendezvé­nyen, beszédben szóltak a Csepel Művek dolgozóinak versenyfelhívásáról és arról, hogy ehhez csatlakoztak az _ e gyes szocialista országok mun- £ * kasai is. ° — És az Orenburg—nyu­gati határ gázvezeték mun­kásai? — Ebben az évben, az első Bertházi Ferenc hat hónapban 18 százalékkal £f„n. eH* zászlót nyújtottak át A ki­tüntettek között volt Kiss Ist­A IT,'. ü'TTvr ,_kint dolgozó fiatalok nevé­t ulteljesitettek a tervüket így T veronika, az otta­romom; van arra nnPV a lO- . 7 remény van arra, hogy a jó vő év első felében üzembe ™ helyezzék az első hat komp­resszorállomást, közöttük ket­tőt azokból, amelyeket a „ nn.'tűnoi' alkalmából több városbannyi­magyar munkások epitenek Bogorodcsányban. A vezeték­ről még néhány adat: ezer üzem, vállalat dolgozik a megvalósításán. A földmunka során 30 millió köbméter föl­det mozgatnak meg, 35 folyón keresztül vezetik a gázt és 168 kilométer csövet vízben fektetnek le, 84 kilométert mocsárban, 110 kilométert pe­dig a Kárpátokban. egyik, nemzetközi találkozó témája az volt: A gázvezeték építésé — az , internacionaliz­mus gyakorlati iskolája! A magyarok vállalása — Ivano-Frankovszkban, a nagygyűlésen Fagygyas Já- lának. A szakszervezet pedig nos, vasbetonszerelő, az egyik egy karórával ajándékozta bogorodcsányi szocialista bri- meg a kitüntetteket. gád vezetője ismertette a ma­gyar munkások vállalását. El­határozták, hogy november 7., a 60. évforduló tiszteletére tel­jesítik az éves tervüket. Kö­telezettséget vállalnak arra, hogy november 7-re hatvan A Komszomol központi objektumot teljes egészében r®ndezte a nagy- átadnak rendeltetésének. A gyűlést Cserkasziban. A leg- magyar munkások az NDK-ból jobban dolgozó fiataloknak Lengyelországból érkezett munkásokkal versenyeznek, A népek barátsága fesztivál fáklyáját a második hét vé­gén Ivano-Frankovszkban, a magyar szakasz központjában ünnepélyesen eloltották, de a barátság lángja tovább lobog a szívekben.... G. B. KISZ-bizottség titkárhe­lyettese mondott üdvözlő be­szédet. A népek barátsága fesztivál Ki legyen a követendő pél­da? Kit kell a pályakezdő gép­kocsivezetők figyelmébe aján­lani? Nyilvánvaló a válasz: azokat, akik a szakmában a legnagyobb távolságot autóz­ták, a legbiztonságosabban vezették járművüket Potoczki Ferenc gépkocsive­zető 1951-től van a Volán 2. sz. Vállalatnál. Olyan ember, aki a földet huszonötször meg­kerülhette volna, közben sajat és társai épségét soha nem veszélyeztette. Nem a címre, oklevélre, rangra büszke, ha­nem arra, hogy a rendkívüli fontos és felelősségteljes hi­vatást írott és íratlan tör­vény szerint gyakorolja. Élete, munkamódszerei emberi tu­lajdonságai alapján ilyen az ideális gépkocsivezető. — Egyik fontos törvényein — mondja — a mértéktartó sebesség. Én nem mindenáron akarok célhoz érni, hanem simán, nyugodtan, biztonság­ban. A sebesség olyan méreg, amitől az ember előbb-utóob kikészül. Nem értem azokat a gépkocsivezetőket, akik a má­sikat veszélyhelyzetbe hoz­zák. — Milyen egy -tapasztalt, öreg pilóta teherbíró képesse­ge? — Nagyon nehéz valami­lyen mértékegységgel kifejez­ni. A körülmények, az ídőiá­i nők, akik azt hiszik, hogy a motor lóerejét állandóan ki; kell használni. Én ennek el­lene vagyok. Szerintem a na­gyobb tempó azt is jelenti, hogy egy kritikus helyzetben kevesebb időm marad a he­lyes döntésre, ami zsúfolt autóbusz esetében nem lehet közömbös. — A gépkocsivezető élete sok lemondással jár. Minden­ki számára alkalmazható uta­sítás nincs. Annyi biztos, hogy józanul, mértéktartóan kell élni, és ezt a mértéket minden ember saját maga szabja meg és tartsa be. En­gem zavar például, ha kevés az időm a felkészülésre. Alap- természetem a nyugalom. Aki ennyi esztendőt kibír ebben a zsúfolt Közlekedés­ben, tolongásban, akinek van ideje naponta tűrni a türel­metlen emberek sürgetéseit, a későn kelők idegességét, a megálló előtt ugrálókat, az indulás után öklüket rázókat, az méltó az elismerésre és a megbecsülésre. Potoczky Ferenc 1977. má- .. , ^ , ...... Jus 31-ig egymillió kilométert elete. En ilyenkor Korbeiarom teljesített. Több mint 25 éven az autóbuszt, lehalok a kere- keresztül baleset nélkül zárt kekhez, gumikhoz letorolge- minden fordulót. A Május 1. téma szélvédő ablakokat, meg- nevet viseIŐ brigád Jtae1a kerdem az utasokat, nem fa- többször részesült kitüntetés- radtak-e el, esetleg nincs-e ben, a brigád egy alkalomkor kívánságuk? Az a fontos, 2Öldkoszorús, két esetben hogy a mögöttem ulo embe- bronzérmes, egy esetben hogy lássák, milyen fáradt ember kezében van az utas rás, a forgalom, a műszaki re^ _ erősnek, magabiztosnak, ezüstérmes ' volt. Potoczky Ferenc a Volán 2. sz. Vállalat autóbusz-vezetője nem különleges ember. N-n­felkészültnek lássanak. Ha az utas nyugtalan, annak én. is lehetek az okozója. Ha előzés­kis fáradság, vagy “ml csak úgy tudok becsüs;- csenek iéülönlegeV^adouságai, elzsibbadhat a Iá- m az előttem haladó es szem- csak rajongásig szereti a szak­bej ovo jaimu közé, nogy köz- ^ Tudását átadja a fiata- ben az utasok megrémülnek, ioklnak, tiszteli a munkát, nagyon rossz vezető pontos és megbízható. Póczos Sándor is olya- KBT-tag j feltételek függvénye. Néha apróságon múlik, én is embe; vagyok, útközben rám is jö. hét egy álmosság, bam, de az utasnak ezt so­sem szabad észrevenrue. So­rompónál vagy egyéb megál­lónál sem szabad nyíltan, fel­tűnően nyújtózkodni, ásítozni. akkor vagyok. — Vannak nálunk Terveknél szebb valóság Férjhezmenés előtt álló is­merősömtől hallottam a kö­vetkező gondolatokat: — Változik valami azzal, hogy kezemben lesz a papír? Ne hidd1 Az életformánk sem­miben nem különbözik az es­küvő előttitől. Sokat járunk szórakozni, táncolni, megné­zünk egy-egy jó mozielőadást, színházat. Nem szeretnék dél­utánonként a lakásban ülni, a szomszédasszony gondjain saj­nálkozni. A leendő férjemmel sokat beszélgettünk, ó is ha­sonló álláspontot képvisel. Nyughatatlan a természetem, Hazánk az őszi bécsi vásáron A magyar külkereskedelem, ha­gyományaihoz híven, az idén is részt vesz az 15)77. évi őszi bécsi vásáron. A szeptember 10—18. kö­zött nyitva tartó rendezvényen — a HUNGEXPO közreműködésével tizenegy magyar külkereskedelmi vállalat állítja ki exportcikkeit a Nemzetek Pavilonjában. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari árukat exportáló vállalatok közül az AGRIMPEX vetőmagot, takarmány- és zöldségmagvakat visz ki, a Hungarofruct gyümölcs­ös zöldségféléket, a Monimpex paprikát, akácmézet, édességeket, borokat, s más szeszes italokat, valamint virágot. A TERIMPEX „Ungerland’* márkájú készétel konzerveket, Herz- és Pick-szalá- mit, baromfit, friss tojást mutat be a többi között. A kiállításon megjelennek a magyar konfekcióipar újdonságai is: a HUNGAROTEX többnyire divatárukat, férfi és női felső- és alsóruházati cikkeket állít ki, a Tannimpex pedig férfi- és női ci­pők mellett a bőrruházati cikkek­ből ad ízelítőt a vásáron megje­lenő közönségnek és kereskedel­mi szakembereknek. A . METAL- JMPEX golyóscsapágyakat, a Transelektro mosógépeket, cent­rifugákat, bojlereket, kapcsoló­berendezéseket, transzformátoro­kat, gáztűzhelyeket és vasalókat állít ki. Rajtuk kívül részt vesz a bécsi vásáron a Magyar Alu­míniumipari Tröszt és a N1KEX I* Ilii­Ketten üdülnek a nagylóci nagymamánál, Jstók Tánosnénál. Mender Ildikó Budapestről, Kasza Beáta pedig csak a'szomszéd utcából ment nyári szórakozásra, a kellemes idő töltésére a nagymama házába. Az unokatestvérek nagyon jól ciszórakoznak együtt. A pesti kislányt a baromfiudvar valósággal lenyűgözi. A libákon, galambokon kívül főleg a nyíllak tetszenek Ildikónak. Beáta pedig valóságos idegenvezető a faluban, szívesen megmulat minden erdekeset. Ilyenkor elviszik a Pestről hozott hajas babát is sétáikra. = kJ. ­szeretem a változatosságot. A családi életben is. Gyerekre nem gondoltunk. Kell két- három év, míg megnyugszunk mindketten. A legtöbb fiatal pár hason­ló reményekkel indul az anyakönyvvezető elé. Rövid idő múlva belátják: sok dolog kimaradt a tervezésből. A há­ziasszonynak mindennap akad dolga, s a tennivalók közepet­te lassan elfelejti a házasság előtti gondtalan jegyességet. Az ajtó mögött halk mo- toszkálás, suttogó beszéd. „Apu eltette a kulcsot. Segíts keresni kisfiam!” Kinyílik az ajtó. A fiatal mama kézen fogja gyermekét, mielőtt a kicsi leszaladna a lépcsőn. Kellemes, barátságos lakás fogadja a belépőt. Óvatosan lépünk a szobá­ba. A szomszédos helyiségben az igazak álmát alussza a másfél éves kisfiú testvérké­je. — Három éve házasodtunk össze. A férjem műszerész a salgótarjáni BRG-ben. Jelen­leg dolgozik. A gyerekekkel vagyok itthon. Szülés előtt a Kővár presszóban dolgoztam felszolgálóként. Nyolc évig. Sok embert ismerek, bár a házasság után egyre keveseb­bet találkozók a barátokkal, kolléganőkkel. Az első évben — gyerekek nélkül — még jutott idő szórakozásra, társa­sági életre. Addig voltak sza­bad perceink, ma már a le­hetőségeket fontolgatjuk: men- jünk-maradjunk? — meséli Békési Gyuláné, s közben fél-' szemmel Raymundra pillant. — Teljesen nem szigetelőd- tünk el. Gyakran meglátogat­nak a férjem munkatársai, hozzák az asszonyt, gyereket. Jókat beszélgetek a házbeli kismamákkal vásárlás közben, vagy késő délután a pádon. Jó helyük van az apróságok­nak a Kemerovo lakótelepen. A fiamra mindig ügyelni kell. A ház előtt nyugodtan elenge­dem a kezét, s már keresi is a pajtásait. — Elégedett az életével? — Igen. Bár kissé másképp’ képzeltem el. A kicsik meliett jut idő hasznos időtöltésre. Csinosítjuk a lakást, én a ké­zimunkáimmal, a férjem bar­kácsolással próbálja pótolni a hiányzó tárgyakat. Napközben gyakran szól a lemezjátszó, estére marad a tv-műsor. Szép terveink vannak, jó lenne, ha nem csak tervek maradnának. Utazni szeretnénk, s vinni ma­gunkkal a gyerekeket is. Teg­nap este beszéltük meg, mi­kor kerül az új* bútor a la­kásba. A fiamról, lányomról sem feledkeztem meg. A gon­dolatainknál ők állnak az el­ső helyen. Harmonikusnak ér­zem az életem. Boldog va­gyok. *■ Fiatal barátnőm hamarosan férjhez megy. A „modern csa­lád” gondolatával indul a há­zasságba. Észre sem veszi, mennyire hasonul a többi fiatal pár életéhez. Talán olyan lesz, mint Békésiné. Higgadt, magabiztos, s boldog anya.- ol ­Fesztiválok a Nagy Október emlékére A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom hatvanadik év­fordulójára az NDK-ban ün­nepségekkel, művészeti feszti­válokkal is készülődnek. Szín­házi fesztivál lesz Magdeburg- ban lengyel—NDK művészeti seregszemle Frankfurtban, a Vörös Október ünnepe Berlin­ben. A megemlékezés jegyében számos vendégjátékra kerül sor. A Szovjetunióban vendég­szerepel többek között a 1 ip- csei Gewandhaus Orchester; a potsdami Hans-Otto-Theater, a rostocki Népszínház. Az NDK-ba látogatnak a kijevi Opera- és Balettszínház mű­vészei, a leningrádi Maly színház balettegyüttese, a moszkvai katonai körzet ének­és táncegyüttese. A jubileumi ünnepségekre 16 , művészeti együttest várnak a Szovjet­unióból az NDK városaiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom