Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
Vágtak ' Á szem káprá zik-e, vagy a nagy melegség bomlasztotta meg a józan észt? Valóság-e az, amit a puszta réten a kerítés mentiben látunk, vagy csak a képzelet szüleménye? Akárhogy is, hihetetlen, hogy a huszadik század derekán a szemünk Iái tara keljen életre „pipás” E'ori néni, a vén cigányasszony meseszerű legendája a teknővájó cigányokról: . .hogy mentek azok árkon, bokron, határokon a rossz geoével, meg a néhány szerszámmal. Vittek azok sátrat, dunyhát, lábasokat, meg purdét is, egy szekérderékra valót. Oszt, ahol meg munka akadt, piz szaglott, hát leálltak, megtelepedtek, vágtak nagy fákat, tekenőt faragtak belőle. Vöt olyan, hogy hétről- hétre kőtözködtek, hol itt vertek tanyát, hol meg ■ott...” Most éppen Palotás határában a Csurgóin telepedett meg az öreg teknővájó, meg a felesége a Mari néni, a falubeliek nagy elképedésere, a gyerekek harsány örömére. Eleven életkép; a hálóhely, a sátor négy földbe vert karó, ütött-kopott ponyvatakaróval, benne pöttyös párna, tollas dunna, mert hát hűvösek az éjszakák, még jobban a hajnalok. Szabad tűzhely, edények, fejteni való bab a sátor előtt, de lám, a (párna alól két üveg bor is kandikál. Az olcsóbbikból. Odabb, a rét közepén békésen áll* dogál a villanyoszlopnak kötözve Manci, a Kocsihúzó jószág. Nem vén az még, Fótról vidáman elporosz- kált, egy fél nap se telt bele, ide Palotás határába... Megáll az öreg teknövájó kezében a szerszám, és azt mondja; — Ügy tartják azt képem, hogy ahány cigány, annyiféle. Azok Közt is van rang, nemcsak a magyar közt. Először ugye vannak az oláhcigányok, a kéregetők, utánuk a vályogvetők, a teknővájó kérem már együtt sorolható a zenészséggel. Mert. mi iparos emberek vagyunk. Rendes adót fizetünk, mestermunkát csinálunk. Nyerluc . Gyuri bácsi az t apjától leste el a teknővá* " jás fortélyait, 16 éves korában már olyan disznóvályúkat faragott, hogy csodájára jártak. nagy fát, tekenőt faragtak — Egy hónapja indultunk neki Fótról. Oda megyünk, ahol munka adódik Manapság a teknőknek csak falun van keletjük. Itt az asszonyoknak már faragtam vagy húszat. Darabja öt-hat- száz forint. A pénzt meg a zsebbe rakjuk veszünk rajta enni-, innivalót, az asz- szonynak szép ruhát, egy kis pipadohányt, ami szükségeltetik. — Veszödséges-e a munka? • összehúzza a szemét az öreg teknövájó előszedegeti a szerszámokat a sátor mélyéből. .. — No kérem. Először ugye kivágjuk a fát, a topolyafa a legengedelmesebb. Utána elhasogatjuk, lebár- doljuk a teknőnekvalót, kinagyoljuk fejszével. Aztán kapocskával pucoljuk, si- mítgatjuk, kétnyelű késsel • •• gyaluljuk, oszt jöhet érte a pénz. Egy nap, ha jó kedvemben vagyok, két kisebb teknőt is elkészítek. Mari néni, a feleség — hej de sokat üldögélt mór így á sátor mentibe, hej de sok helyen megfordult az urával — nagyokat bólogat a hallottakra. — Én meg aranyam mosok, főzök, gondozom a lovat. Ha a teknőre nincs vevő, a hátamra pakolom, házalok vele. — Család van-e? — Tizenegy gyereket neveltünk. De azok már az iparban dologoznak. Lassan kihal a teknővájó-mester- ség. Kevesen vállalkOznaK a vándoréletre, a kós^aiásra — Hát Gyuri bácsi nem fáradt még bele? — Hogy én? Magam gazdája vótam mindig. Nem parancsolt nekem senki. Hát ezután se fog. Ha pénz kell nem számít, hogy nyár, vagy tél, sár vagy meleg, ülünk a kocsira, megsuhint- juk a Mancit, indulunk a vevő után... .......oszt ahol meg munka a kad, píz szaglik, hát leállnak, vágnak nagy fát, tekenőt faragnak belőle...” S ahol megjelennek, ott csodájukra járnak, mert ma már úgy tűnik, minina a mesék világából csöppentek volna elő. — vkm — Netff jótékonykodás/ Üzemekben, gyárakban, me- fő csökkent gyei, sőt országos fórumokon gű dolgozót munkaképessé- Gábornénak is. Gyerekkorából foglalkoztatnak, származó szívbetegsége miatt egyre több szó esik napjaink- ebből a pásztói telepen kilenc- nem bírta a varrást. Egy nap ban a rehabilitációról, vagyis venketten jórészt szakmailag többször is fel kellett állnia a a csökkent munkaképességű igényes munkaterületeacn lát- gép mellől. Egy tanfolyam elemberek munkába állításáról, ják el feladataikat. A telepen végzése utón bedolgozó-áruki- foglalkoztatásáról. Érthető ez ugyanis az átképzéssel járó be- adó lett. Szorgalmasan doigo- a nagy érdeklődés, figyelem, tanításon túl a csökkent mun- zik, naponta igyekszik bizo- njunkaké- kaképességű embereket bevona hiszen a csökkent pességűek aránya országos vi- ják a szakmunkásképzésbe, szonylatban is igen nagy, s a továbbképzésbe is. velük való törődés nem valanyítani, hogy megérdemelte a támogatást. És hogy mit adhat még a kollektíva, a munkaleheiőséAz elmúlt évben a beiskolá- miféle jótéteménynek számít, zottak közül a bőrdíszmű- hanem kötelesség. Arra kell szakmában kettő, a szabásza- gen, a szakmai képzésen kívül törekedni, hogy a szóban forgó ti tanfolyamon tíz, a meós- a megváltozott munkakéoessé- emberek — akik vagy munká- tanfolyamon pedig egy csők- gű embereknek? Mindenek - juk, vagy valamiféle megbe- kent munkaképességű dolgozó előtt megértést, támogatást és tegedés folytán szenvedtek sé- végzett eredményesen. A pász- biztatást. Balázs Barna rülést — megmaradt képessé- tóiak tehát a rehabilitáció mindezeknek köszönheti, hogy élete sínre került, s ma más ezelőtt geik birtokában olyan mun- egyik legmagasabb, leg kedve katerületen dolgozhassanak, zőbb formáját — a szakmai ember, mint évekkel amely képesítésüknek, széllé- rehabilitáció gyakorlatát kö- volt. vetik. Amely az egyén és a számára mi igényüknek megfelel. Egy megyei rehabilitációs ér- vállalat tekezleten hangzott el a kö- hasznos és kifizetődő, vetkező gondolat: „A fásultság és a közöny — hasznos Szőllősi Istvánné A rokkant nyugdíjas fiatal- egyaránt ember szkizofrénmegbetege- désben szenvedett, segédmunkásként került a pás/rói te- 1968-ban lepre. Állapota állandó és tevékenység hiányában — egy betanított munkásként került rendszeres orvosi kezelést igéidé után még akkor is fellép a telepre. Hosszú ideig mint nyel- ,A kollektíva melléállt a sérült, fogyatékos, csökkent varrónő dolgozott, ám beteg- és segített a munkájában, munkaképességű embernél, ha sége (szív- és bordaközi ideg- Munkaideje kezdetben napi anyagi viszonyai elviselnetők. zsába) fizikumát megváltoz- négy óra volt, az elmúlt év- Igazi életcélt ezeknek az' em- tatta, legyengítette. Búcsút fői napi nyolcórás munkaidőbereknek _ éppen úgy, mint kellett venni a varrógéptől. ben dolgozik. Ma már nem az égészségeseknék — csak Lehetőséget kapott, hogy elvé- segédmunkás hanem raktármaga az alkotó munka és az gézzé a hathónapos meós-tan- kezelő egy olyan raktárban, ezzel együttjáró sikerélmények folyamot, és azóta, mint sza- abo1 évente több millió forint lagközi meós tevékenykedik. értékű anyag fordul meg. A — A varrógép mellett érez- raktári adminisztráció kitűnő az tem. hogy hátráltatom a töb- ismerője. 1976-ban megnősült az biek munkáját, hiszen nem és egy kisgyerek apja. tudtam mindig követni a sza- * érzi a felelősséget az őket fog- lagon kialakult tempót. Ne- Hogy mi a siker titka? Talalkoztató vállalat, a brigád, a kém is rossz volt, meg a tár- Ián az, hogy a pásztói telep szűkebb kollektíva? Nos, pél- saimnak is. Nagyon örültem, vezetői számára a rehabiiitádák akadnak jócskán, ilyenek hogy lehetőséget kaptam az ció nem is, olyanok is. jelenthetnek. ★ De hozzájutnak-e , ezek emberek minden esetben alkotás öröméhez? Mennyire jótékonykodás, de átképzésre, jelenlegi felada- még nem is szociális juttatás, Szólhatnánk például arról a tómat maradéktalanul el tu- hanem mély humanizmussal fiatalemberről, aki jól kép- dóm látni, fizikailag sem ár- átitatott munkaszervezés és zett, sokoldalú szakmunkásból talmas a munka. lett — betegsége miatt — vállalati portás, s ezzel ’ együtt megkeseredett, magút feleslegesnek érző ember. Holott fizikai és szellemi képességei korántsem erre vallottak. De soha nem 'felejtem el annak a fiatalasszonynak az arcát sem, akit a túlzott „megértés és segítő szándék” napi nyolc órán keresztül pa- pírvonalazósra ítélt. S bár fizetése ugyanannyi, mint szakmunkás korában volt, mégsem látszott — egy csöppet sem — elégedettnek. De hagyjuk most a rossz példát, a helytelen szemlélet áldozatainak sorolását. Szóljunk inkább egy követésre méltó, a megyében talán egyedülálló kezdeményezésről, gyakorlatról, melynek hasznossága máris beigazolódott a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepén. ★ A vállalat pásztói és bujá- ki telepén összesen száztizenöt Hasonló a története Veres munkaerő-gazdálkodás. V. Kiss Mária SS negyuenölösök Nem a „hányás vagy?” kér- tároztak a reakcióval, agitál- désére válaszol a megjelölés: tak, szervezték a tömegmeg- negyvenötösök. Hiszen akad mozdulásokat, döntésig vitték közöttük, aki még a század- forduló idején született, s a politikai küzdelmeket. Alapvető részük volt abban, hogy olyan is, aki a második évti- a munkásosztály és a szövetned vége felé pillantotta meg ségesei javára dőlt el a ,.ki a napvilágot. Más köti össze, kit győz le?” történelmi kér- fogja egységbe őket: párttag- dése. S ezt követően is részeságuk kelte. Az a tény, hogy sei maradtak a küzdelemnek közvetlenül a felszabadulás — sokan közülük fontos és után, 1945-ben (illetve egyes nehéz posztokon —, együtt az tiszántúli területeken már újonnan felnövő-csatlakozó ge- 1944-ben) lettek tagjai pár- nerációkkal. Ha akadtak is tunknak, s miként akkor, az- közöttük, akik a történelem óta is rendíthetetlen képvtse- vagy személyes életük valalői, harcosai a ügyének. Az évek telnek, egyik követi a másikat, s az idő múlásával lassan megváltozik a négy szocializmus melyik fordulóján félreálltak, kiálltak a sorból, a többség a harcosok között maradt. Sok, nagyon sok tapasztalatot szereztek ezekben az év' Október 25-én (nov. 7.) győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a hatalom a szovjetek kezébe került. A szovjetek II. kongresszusa Lenin beszámolóinak meghallgatása után elfogadta a békéről és a földről szóló dekrétumot. A kongresszus megalakította az Oroszországi Köztársaság kormányát, a népbiztosok tanácsát és az élére Lenint választották. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme felbecsülhetetlen értékű tanulságot szolgáltatott a haladó emberiség számára. A történelem igazolta Lenint és a bolse- vikokat. Igazolta politikai bátorságukat, céltudatos erőfeszítéseiket, ideológiai és szervező munkájukat, amit lényegében a századfordulótól hosszú éveken át a párt megteremtéséért és fejlesztéséért folytattak. Az I. világháború idején Oroszországban teremtődtek meg legjobban a szocialista forradalom objektív és szubjektív feltételei. Oroszországban bizonyult a leggyengébbnek az imperializmus láncszeme. Az uralkodó osztály már nem tudott a régi módon vezetni és a nép már nem akart a régi módon élni. A forradalmi mozgalom élén a tapasztalt, jól szervezett, az 19.05-ös és 1907-es forradalmat vezető munkás- osztály állt. A győzelemben nagy szerepe volt a forradalmi pártnak, amely következetesen vezette a munkásosztály harcát. A lenini tanítást igazolta a gyakorlat,, hogy a szocialista forradalom egy országban is győzhet. Alapvető tényező volt a munkás-paraszt szövetség létrejötte, amely megnövelte a munkásosztály erejét, hiszen a szegényparasztság döntő tömegei a munkásosztály mellett álltak. A szocialista forradalom győzelméért folytatott harcban az orosz burzsoázia viszonylag gyenge ■ellenfélnek bizonyult, külföldi segítségre sem számíthatott, mivel az imperializmus erőit lekötötte a háború. Az adott történelmi helyzetben a kommunista párt minden elnyomott nép harcát egy áradatba tudta fogni a földért, a békéért, a szocializmusért. A forradalom tüzében új társadalom született, amelyben az orosz munkások és parasztok vették kezükbe saját sorsuk irányítását, de jelentősége messze túlszárnyalta az országhatárokat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentősége az, hogy nem az egyik kizsákmányoló osztályt váltotta fel egy újabb, hanem mindenfajta kizsákmányolás végérvényesen megszűnt. Ezzel a forradalommal az imperializmus osztatlan uralma véget ért és a földkerekség egyhatodán hozzáláttak a szocializmus építéséhez. Az orosz proletariátus forradalmának hatására az egész világon fellendült a forradalmi mozgalom és elkezdődött a nemzeti, felszabadító mozgalom is. A néphatalom ellen törő belső ellenforradalmi erők és az intervenciós csapátok felszámolása időszakában és azt követően azonnal megkezdődött a gazdasági építőmunka. A több szektorú átmeneti gazdaságban a szocialista forradalom folytatásának a nehézségei azonnal jelentkeztek. Az adott viszonyok között Lenin hangsúlyozta: „Oroszországban az 1917-es konkrét, történelmileg rendkívül eredeti helyzetben könnyű volt a szocialista forradalmat megkezdeni, de folytatni és végigvinni Oroszországnak nehezebb lesz, mint az európai országokban”. Az országot a gazdasági helyzet és a védelmi feladatok óriási megpróbáltatás elé állították. A második világháború azonban azt is bebizonyította, hogy a Szovjetunióban jelentős eredményeket értek el a szocialista társadalmi rendszer társadalmi, gazdasági megszilárdításában, katonai erejének növelésében. A szovjet nép hősi harca eredményeként győztesen került ki á háborúból és egyszerre megváltozott a világ arculata. A felszabadító hadműveletek nyomán létrejöttek a népi demokratikus országok, a szocialista világrend- szer és meggyorsult a gyarmati rendszer szétesése. A Szovjetunió (népgazdasága az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A szovjet nép jelenleg a tizedik ötéves terv megvalósításán munkálkodik. A tizedik ötéves terv időszakában a szovjet gazdaság az igazán hatalmas méretek gazdasága. A nemzeti jövedelmet 1980-ban 457,5 milliárd rubelre tervezik, vagyis 96 milliárddal kívánják növelni. Az ipari termelés értéke majdnem 197 milliárd rubellel nő és meghaladja a 720 milliárdot. Természetesen mindez újabb magaslat meghódítását jelenti a tudományban, a kultúrában a szovjet nép életszínvonalában. A kommunizmus építésében' az egész szovjet nép alkotó cselekvése jut kifejezésre. Sikereik a haladó világ sikerei és eredményei is. A Szovjetunió békés építőmunkája a népek békéjének és biztonságának a legfőbb záloga. A helsinki tanácskozás záróokmánya a béke és biztonság megszilárdítására reális lehetőséget teremtett, amelynek valóra váltása társadalmi berendezkedéstől függetlenül minden ország érdeke. A Szovjetunió és a szocialista országok születésüktől fogva példás hirdetői és védelmezői a békének. Ma is élenjárói és következetes megvalósítói Helsinki szellemének, a záróokmány tételeinek. A nagy történelmi évfordulóra készülve mind erőteljesebben jut kifejezésre az a tény, hogy a szovjet állam és a vele szoros baráti szövetségben álló szocialista országok puszta léte erőt adó forrása minden tőkés és gyarmati elnyomás alatt élő nép szabadságvágyának, függetlenségi harcának és a békéért folytatott mozgalmának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini eszméje formálja a dolgozók millióit az egész világon, újabb erőt és bátorítást nyújtva a nemzetközi munkásosztály nagy céljainak valóra váltásában. Dr. Szomszéd Imre venötös kommunisták helyze- tizedekben. Már a legelső észté. Mind többen érik el közü- tendőkben is, amikor nyílt po- lük a nyugdíjkorhatárt. S lítikai harcot kellett folytatni, egyre sokasodnak körülöttük, meggyőző érvekkel kellett el- mellettük azok, akiknek már fogadtatni az emberekkel a történelem az az idő, amikor párt igazságát, okosan párosít- ok megkezdték politikai, köz- va a nagy tömegakciókat a eleti tevékenységüket. A fia- szívós mindennapi falóknak bizony lassan apromunmár kával. A politikai tömegmunok is veteránok, „régi harco- kában ma is hasznosíthatunk sai a munkásmozgalomnak, ezekből a tapasztalainkból, ma „nagy idők részesei, (tanúi”. is szükség van az akkor ki- Igaz, más helyzetben kap- fejlődött politizáló érzékre. De csolódtak be a párt harcaiba, természetesen a szocialista mint azok, akik még a felsza- építés majd három évtizedé- badulás előtt találták meg az nek közéleti tapasztalatai is utat a forradalmi munkásmoz- fontos politikai tőkét jeienteutat a forradalmi munkásmoz galomhoz. Amazoknak a ha- nek. Olyat, amit lállal kellett szembenézniük, hagyni komoly börtön, koncentrációs tábor ásta alá egészségüket. Nagyon is indokolt és méltányos az a fokozott gondoskodás, amellvel a megvalósuló szocializmus társadalma őket körülveszi. A veszendőbe kár lenne, amit hasznosítani politikai érdek és kötelesség. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a párttagsági könyvek cseréjét kísérő srasssL-ns-j f srrÄÄÄJs szükségesebb az odafigyelés a szavukra, tapasztalataik hasznosítása, a megfelelő feltételek biztosítása ahhoz, hogy érdemi részesei lehessenek a pártmunkának, a közéletnek. Ezzel együtt nem kevésbé fontos, hogy mindig és mindenütt érezzék a pártszervezetek erkölcsi megbecsülését és a seelhalványult a négy ven ötös párttagok, tetteinek emléke, csökkent a figyelem helyzetük, problémáik iránt. nem vonták be őket eléggé a pártszervezetek tevékenységébe, a társadalmi életbe. A Központi Bizottságnak a tag- könyvcserét lezáró határozata ezért hívja fel Külön a fi gyei gítőkészséget személyes gond- met. a népi demokratikus 7„,i,-----■ rendszer megteremteseben j aik megoldásához. Tetteikkel teremtettek alapot ehhez az erkölcsi megbecsüléshez. Hiszen elsősorban a kommunista párt ragjainak, a baloldali szociáldemokratáknak köszönhető, hogy a magyar munkásosztály a felszabadulást követően élni tudott egyúttal olyan erőforrást a szovjet hadsereg győzelme jelent, amely hozzásegít nyomán létrejött lehetőségekkel, s a szocializmus útjára tudta vezetni hazán.káí. Csarészt vett, nagy tapasztalatokkal rendelkező párttagok erkölcsi megbecsülésére, s fokozottabb bevonására a párt- és társadalmi munkába. Erkölcsi kötelezettsége ez a fiatalabb generációknak. De is a pártmunka színvonalának további emeléséhez. Gyénes László NÓGRAD - 1977. augusztus 16., kedd i
