Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

George McGovern amerikai szenátort, a szenátus külügyi bizottságának tagját, aki rö­vid látogatásra Budapestre érkezett, augusztus 15-én fogadta Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Púja Frigyes Mongóliában Közös közlemény — Külügyminiszterünk ma a KNDK-ba indul Aczél Endre, aí MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Hétfőn Ulánbátorban köz­leményt adtak ki a mongol­jón, és elítélnek minden ez­zel ellentétes kísérletet”. A közlemény „megengedhe­tetlennek” nevezi olyan körül­masvar külüavminiszteri tár- mények létrejöttét, amelyek magyar Külügyminiszteri tar >iakadályozhatnák a közel-kele­gyalásokról. A dokumentum bevezetőben hangsúlyozza, hogy Mangalin Dügerszüren mongol és Púja Frigyes ma­ti válságnak az arab népek, beleértve gozatának elnöke, majd Zsam- bin Bátmönh, a Mongol Nép- köztársaság^ miniszterelnöke. E két találkozón* amely szí­vélyes és baráti légkörben zaj­lott le, a felek a teljes nézet- azonosság jegyében vitatták gos rendezését” és támogatá- sáról biztosítja Zimbabwe és gyár külügyminiszter megele- Namíbia népeinek a felszaba a Palesztinái arab meg a ket orfág kapcsolatai­nk nak, valamint a nemzetközi kf helyzetnek az időszerű kérdé­seit. gedéssel állapították meg: marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus . Púja Frigyes hivatalos mon­dulasert vívott harcát, vala- góliai programja két esemény­mint Angola és Mozambík küzdelmét függetlenségük és haladó vívmányaik védelmé­nyel zárult. A magyar külügy­miniszter előbb egyezményt írt alá mongol kollégájával, M. elvein nyugvó magyar—mon- ben, az jmperiálista és fajül- Düger^iirenneC'a'Qttős ál- gol kapcsolatok a két ország döző erők ismételt beavatko- lampolgárság kérdéseinek ren­zásai ellen. A dokumentum végül hang­szellemében állandóan fej- súlyozza, hogy Púja Frigyes 1965-ben kötött együttműködési barátsági és szerződése hivatalos, baráti látogatása „újabb hozzájárulás volt a két dezéséről, majd az ulánbátori magyar nagykövetségen fo­gadást adott vendéglátói tisz­teletére. Púja Frigyes ma Ho ország testvéri barátságának, Dam miniszterelnök-helyettes sokoldalú együttműködésének, nek ds külügyminiszternek a lödnek és új tartalommal gaz­dagodnak”. A közlemény hangoztatja: „A felek nagy figyelmet kapcsolatainak további erősí- meghívására hivatalos, baráti szenteltek az ázsiai helyzet­nek. Hangsúlyozták, hogy az indokínai népek, különösen a vietnami nép, történelmi je­lentőségű győzelme nyomán kedvező feltételek jöttek létre köszönettel elfogadta, a kontinens békéjének és biz­tonságának megszilárdításé- Ugyancsak hétfőn a magyar tése ügyéhez” Púja Frigyes hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg M. Dügerszürent, aki a meghívást látogatásra a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba in­dul. Tito ma a Szovjetunióba érkezik Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke ked­den hivatalos baráti látoga­tásra a Szovjetunióba érke­zik. A szovjet sajtó, a rádió és a televízió ebből az alkalom- bó megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozik a szocialis­ta Jugoszlávia életével. Moszk­vai politikai körökben az a határozott vélemény alakult ki, hogy a küszöbönálló csúcstalálkozó újabb lendüle­tet ad a baráti kapcsolatok fejlődésének. A moszkvai rádió hétfői híradásaiban a jugoszláv Kommuniszt véleményét is­mertette arról, hogy Joszip Broz Tito és Leonyid Brezs- nyev megbeszélései /árhatóan ösztönzést adnak az állam- és pártközi kapcsolatok erősíté­séhez, jelentőségük ugyanak­kor túlnő a kétoldalú kapcso­latok körén. Részletesen idé­zik Moszkvában azt a jugo­szláv tételt is, amely szerint a szovjet—jugoszláv viszony po­zitív demokratikus elveken, a függetlenség, a szuverenitás, az egyenjogúság és a belügyek- be való be nem avatkozás el­vein; a szocialista fejlődés kü­lönböző útjainak tiszteletben tartásán alapul. A szovjet sajtókommentárok behatóan foglalkoznak a két­oldalú kapcsolatok helyzetével, s mindenekelőtt az intenzív fejlődő árucsere és tudomá­nyos-műszaki együttműködés tényeit húzzák alá. Megállapít­ják egyebek között, hogy Ju­goszlávia külkereskedelmében a Szovjetunió ebben az év­ben elfoglalja az első helyet, szovjet közreműködéssel 42 jugoszláv üzem felszerelése és rekonstrukciója folyik. A ju­goszláv ipar termékei pedig egyre népszerűbbek a szovjet piacon. Tito elnök legutóbbi szov­jetunióbeli baráti látogatása, az 1973-as kijevi csúcstalálko­zó óta, közel négy esztendő telt el. Moszkvai politikai megfigyelők szerint ebben az időszakban a két ország vi­szonyának fejlődése egyenle­tes, pozitív és felfelé ívelő volt. Magától értetődő tehát, hogy Joszip Broz Tito, akit Moszkvában egyébként is a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyik leg­tekintélyesebb személyeként tisztelnek, mostani látogatása idején a fővárosban, és ter­vezett vidéki utazása során is a Szovjetunió legközelebbi ba­TASZSZ-nyilatkozat az etióp—Szomáliái kérdésben A tárgyalások jelenthetnek célravezető megoldást Az alábbiakban közöljük TASZSZ nyilatkozatát: és a Szomáliái és az etiópjai néphez fűződő mély megbe­„Értesülések szerint Etiópia csülésétől és baráti érzelmei- területén, Ogadenben, folyta- tői vezettetve,. következetesen tódnak a harci' cselekmények erőfeszítéseket'tett és tesz ar- a Szomáliái hadsereg regulá- ra, hogy elősegítse Szomália ris egységei és az etiópiai és Etiópia kapcsolatainak bé­csapatok között. A katonai műveletekben részt vesznek a kés eszközökkel történő ren­dezését, biztosítsa a szilárd és légierő egységei, a harcko- tartós békét Afrika szarvának esik, a tüzérség. Károk kelet- térségében. A bonyolult prob­és egyre több az ál- lémáknak, köztük azoknak is, múlt fenn, között, tárgyalások útján való békés. keznek, dozat ben. Szomália és Etiópia Űj, robbanásveszélyes t.űzfé- politikai rendezése az egyet- szek van kialakulóban Afrika len helyes és ésszerű út. a békés lakosság köré- amelyek a gyarmati Fokozódik a feszültség örökségeként maradtak szarvának térségében. Ilyen körülmények között A TASZSZ-t felhatalmazták , . annak kijelentésére, hogy a az imperiahstak és más reak- szovjetunió vezető köreiben nme lovne or-AtncviÍArol/űt ciós erők lázas erőfeszítéseket tesznek, hogy elmélyítsék a szakadékot Etiópia és Szórná- XfrtiráKinn"' lia között. E célból hazudnak AlrlK;dodn- és rágalmaznak, szítják a na­cionalista szenvedélyeket. komoly aggodalmat vált ki a légkör kiéleződése Északkelet- A fegyveres ösz- szetűzések folytatódása súlyos következményekkel jár a tér­ség népeire. Az etiópiai és A reakciós erők aktivizálják Szomáliái forradalom ügyére tamadasaikat a Szovjetunió és nézve. Egy ország fegyveres a többi szocialista ország el­len is. hamis színben tünte­erőinek behatolása területére kárt okoz a másik a népék tik fel politikájukat általában békéje és biztonsága ügyé­nek Afrikában és az egész vi­és különösen az afrikai konti­nenssel kapcsolatban. Kísérte- lágon. teket tesznek, hogy elszakít- . viph,rii(Vhan remálik sák Szomáliát és Etiópiát tér- hogySSzom!lia £ Etiópia "ve- meszetes szovetsegeseikto! és zet6i állami bölcsességet és barátaiktól. önuralmat Aligha támadhat kétség va- déktalanul lakiben afelől, hogy a reakci- fegyveres ós erők igyekeznek csapást gyalóasztalhoz ülnek és alkotó először Etiópiának, párbeszédet kezdenek a két tanúsítanak, hala- véget vetnek a konfliktusnak, tár­merm majd Szomáliának és az afri­kai kontinens többi országá­nak haladó forradalmi rend' szerére. A Szovjetunió, internaciona- nem avatkozásnak lista kötelességéből kiindulva ben. szomszédos ország kapcsolatai­nak rendezéséről, a szuvereni­tás tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be szellemé- (MTI) Etióp cáfolat Az etióp tájékoztatási mi- hatoltak ebbe a térségbe, mi4 hisztérium szóvivője vasárnap vei mostanáig Ogaden tartó- ismételten cáfolta azokat a mányra és Bale körzetére kor- Mogadishuból származó jelen- látozódtak a harcok, téseket, amelyek szerint Etió- A mogadishui rádió a pia külföldi katonákat toboroz. TASZSZ vasárnapi nyilatko- Az etióp hírügynökség jelen- zatára utalva tagadta, hogy az tése szerint az ország déli, Si- Etiópiával fennálló konflik- damo tartományában lezajlott tus az imperialisták és más összecsapásokban 24 Szomáliái reakciós erők akcióinak kö­katona vesztette életét, 15 pe- vetkezménye és azt is, hogy rátáit, egy testvérnép vezető- I dig megsebesült. Az AFP meg- Ogaden tartományban regulá­ját megillető szívélyes fogad- J állapítása szerint ez az első ris Szomáliái egységek harcol- tatásban részesül. (MTI) eset, hogy a szomáliaiak be- nak. (MTI) elősegítik a térségben a pozi­tív folyamatok kibontakozását, gadta T. Ragcsa, a mongol kormány első miniszterelnök­a feszültséggócok felszámoló- helyettese, a mongol—magyar sát; támogatnak minden olyan ... törekvést, amelynek célja, sazaasagi, hogy ázsia a béke és együtt szaki tudományos-mű- együttműködési kor­működés kontinensévé vál- mányközi bizottság mongol ta­J\DK nyilatkozat Kurt Nier, az NDK külügy- államhatárokként való tiszte- miniszter-helyettese, a dr. letben tartása, a belügyekbe Michael Kohl nagykövet, a való be nem avatkozás, az ál- Német Demokratikus Köztár- lampolgárság kérdése és egy saság állandó NSZK-beli kép- sor egyéb probléma”. viseletének vezetője és Hans Jürgen Wischnewski, a kan­A miniszterhelyettes egyér­cellári hivatal államminisztere telműen visszautasította az között Bonnban pénteken NSZK-ban hangoztatott olyan célzásokat, mintha a megbe­széléseken valamiféle „előze­tes pénzügyi feltételekről” „Az NDK számára — mon- volna szó. Kurt Nier hangoz­— tatta, hogy „ilyenről magától az értetődően nem lehet szó”. Rámutatott: ,.az NDK és az megkezdett NDK—NSZK tár­gyalásokról nyilatkozott. „Az NDK számára — dotta a miniszterhelyettes ezeken a megbeszéléseken enyhülés politikája, s a Né­met Demokratikus Köztársa- NSZK közötti kereskedelem ság és a Német Szövetségi az alapszerződés, szerződések Köztársaság kapcsolatainak és egyezmények alapján io- további normalizálása áll az lyik, s amint az nemzetközi­előtérben. Ebbe olyan kérdések mint az államok szuverenitá' sának és szuverén egyenlősé tudvalévőén leg szokásos, a kölcsönös elő­tartoznak, nyök alapján valósul meg”. Az NDK külügyminiszter ­ségének tisztelete, az NDK és helyettese részletekről nem az NSZK közötti határoknak hangsúlyozva két szuverén, egymástól füg­getlen állam között húzódó kezelik. hogy a két fél megállapodott: a megbeszéléseket bizalmasan A Nagy Október és a szocialista építés Hógrád megyében (1.) Űj társadalom születik (MTI) NÓGRAD - 1977. augusztus 16., kedd A neínzetközi munkásmozgalom a világ haladó embe­risége a szovjet néppel együtt készül a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának meg­ünneplésére. Akárcsak az ország, Nógrád megye dolgozói is a csepeli munkások felhívásához csatlakozva indítottak szo­cialista munkaversenyt, hogy mind nagyobb sikerekkel kö­szöntsék a Nagy Október ünnepét. A társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet min­den területén fokozódó érdeklődés kíséri a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és az azt követő hat évtizedes gi­gászi fejlődést. Arra a forradalomra emlékezik a haladó vi­lág, amely bölcsőjétől kezdve a mához és a jövőhöz adott biztatást és reményt, értelmet és erőt a harchoz, az építés­hez. A Nagy Október új korszakot nyitott áz emberiség tör­ténetében. Hatvan évvel ezelőtt valóban világforradalom, a kapitalizmusból a szocializmusba vezető forradalmak korsza­ka kezdődött. Űj korszak, amelyben egy sokat szenvedett nép új életet teremtett, s forradalmi pártja, forradalmi elmélete, forradalmár vezére irányításával élére állt az emberiség haladásának. A népek története és a forradalmi munkásmozgalom azt bizonyítja, hogy minden eddigi társadalom története osztály­harcok története. A kizsákmányolás elleni harc különböző formákat és méreteket öltött. A proletariátus ösztönösen vívta a kizsákmányolás elleni harcát, amelyet azonban az uralkodó osztály mindig elnyomott. Szükségszerűvé vált, hogy a proletariátus rendelkezzék forradalmi elmélettel, amely lehetővé teszi a forradalmi gyakorlatot, ahol szerve­zetten a megszületett kommunista párttal támogatni tudnak minden forradalmi mozgalmat, amely a fennálló társadalmi és politikai állapotok ellen irányul. Lenin és a bolsevik párt a marxista elméletet az orosz- országi viszonyokra alkalmazva alkotóan jelölte a dolgozó tömegek legfőbb akaratát, a régi rend szétzúzását, a szocia­lista forradalom megvívását. E forradalmi folyamatban mind elviselhetetlenebbé vált az éveken át dúló I. világháború, amely az imperializmus általános válságát jelezte. A mun­kásosztály a háború és a háborút vezető imperialista rend­szer elleni harcot a nagy célkitűzés, a forradalom szolgála­tába állította. A munkásosztály és pártjának történelmi kül­detését Lenin zseniálisan ismerte fel, Marx és Engels taní­tását a gyakorlatban alkalmazta. Az OSZD(b)MP Központi Bizottsága 1917. október 10- én tartott ülésén úgy értékelte, „hogy a fegyveres felkelés elkerülhetetlen, és a helyzet teljesen megérett a forradalom­ra”. Lenin mindenre kiterjedően Marx tapasztalataira épít­ve dolgozta ki a felkelés elméletét. Megfogalmazta: „A fel­kelésnek, hogy sikeres legyen, nem összeesküvésre, nerrj pártra, hanem az élenjáró osztályra kell támaszkodnia. Ez az első feltétel. A felkelésnek a nép forradalmi lendületére kell támaszkodnia. Ez a második feltétel. A felkelésnek az érlelődő forradalom történetében beállt olyan fordulópontra kell támaszkodnia, amikor a nép élenjáró rétegeinek akti­vitása a legnagyobb, amikor az ingadozás az ellenségek so­raiban és a forradalom gyenge, felemás, határozatlan bará­tainak soraiban a legerősebb. Ez a harmadik feltétel. A fel­kelés kérdésének feltevésében ez a három feltétel különböz­teti meg a marxizmust a blanquizmustól”. A helyzetet értékelve döntött a Központi Bizottság a fegyveres felkelés katonai előkészítéséről és meggyorsították a munkások fegyveres kiképzését. Sokirányú intézkedés tör­tént a forradalom fegyveres előkészítésére, a hadseregben dolgozó kommunistákon keresztül. A párt Lenin vezetésével felkészült a forradalmi harc megvívására. A párt Központi Bizottságában a fegyveres felkelés ellen — 1917. október 10-én — ketten szavaztak: Zinovjev és Kamanyev. Azt állí­tották, hogy a fegyveres felkelés még nem időszerű, a pro­letárforradalomnak nincs többsége a nép körében. Ennek el­lenére az OSZD(b)MP Központi Bizottsága kibővített ülése a fegyveres felkelés mellett döntött. Lenin a Központi Bizottság tagjaihoz intézett levelében rámutatott „A történelem nem bocsátja meg a késedelmes­kedést a forradalmároknak, akik ma győzhetnek (és ma egész biztosan győzni fognak) holnap viszont azt kockáztat­ják, hogy mindent elveszítenek... Végzetes dolog, hogy üres formaság volna megvárni az október 25-i ingadozó szavazást: a népnek joga és kötelessége, hogy az ilyen kérdéseket ne szavazással, hanem az erő latbavetésével döntse el. Ezt bizo­nyította valamennyi forradalom története, és mérhetetlen volna a forradalmárok bűne, ha elszalasztanák a pillanatot, amikor tudják, hogy tőlük függ a forradalom megmentése, a béke felajánlása. Petrográd megmentése, a menekülés az éhínségtől, a föld átadása a parasztoknak”. f I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom