Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-03 / 181. szám

Etióp kérés Etiópia kedden az Afrikai Egységszervezet miniszteri 1a- nácsa rendkívüli értekezleté­nek »azonnali összehívásit kérte’.,az Etiópia ellen elkö­vetett Szomáliái agresszió” kivizsgálására, — jelentetnék be Addisz Abebában. (MTI) Szerencsés légikaiand A La Manche-csatorna fö­lött elveszítette törzsének két lemezdarabját a British Airways repülőgép-társaság egyik Boeing—747-es óriás re­pülőgépe. A Londonból Auszt­ráliába tartó gép visszafor­dult, a csatorna fölött kieresz­tette üzemanyagának jó ré­szét, majd sértetlenül leszállt a heathrowi repülőtéren. A gép 299 utasának az ijedsé­gen kívül semmi baja nem történt. Portugál kommunisták a demokráciáért A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága dokumentumot hagyott jóvá, amelyben részletes ' elemzés­nek veti alá az utóbbi hóna­pok belpolitikai, gazdasági és társadalmi fejleményeit, és ez­zel kapcsolatban élesen bí­rálja a Soares-kormányt. „A Portugál Kommunista Párt és A portugál demok­rácia új veszélyes szakasza” címet viselő dokumentum megállapítja: a portugál par­lamentben a szocialista párt. a szociáldemokrata párt és a demokratikus szociális cent­rum párt összefogásával a közelmúltban elfogadtatott törvénytervezetek új és ve­szélyes szakaszt jelentenek a portugál demokrácia számára. A nagytőke és a nagybirtoko­sok politikai eszközt kaptak kezükbe a dolgozók és a por­tugál nép ellen. „Ezek a tör­vények — szögezi le a Portu­gál KP nyilatkozata —, kirí­vóan sértik az ország alkot­mányát és olyan jogi esz­köztár megteremtését szolgál­ják, amelynek segítségével át­fogó hadműveletet akarnak indítani a forradalom vívmá­nyai ellen. . Kínai külpolitika Peking és Európa A kínai diplomácia és propaganda az év elejétől, kü­lönösen pedig a belgrádi találkozó közeledtével észrevehe­tően mind nagyobb figyelmet fordított az európai ügyekre. Gyakrabban vendégeskednek Pekingben a legkonzervatí­vabb nyugat-európai pártok képviselői: járt ott Hans Fil- binger, a nyugatnémet CDU elnökhelyettese és Margaret .Thatcher, a brit konzervatívok vezére. Filbingernek és kísé­retének azt magyarázták Pekingben, hogy „az enyhülés a népek ópiuma”, Thatcher asszony előtt pedig Li Hszien-ni- en miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy a helsinki ér­tekezlet óta a világban megszűnt az enyhülés, és kifejezte óhaját, hogy Nyugat-Európa „erőteljesebben és egységeseb­ben” szálljon szembe Kelet-Európával. Az új kínai vezetés a jelek szerint arra igyekszik fel­használni ezeket a látogatásokat, hogy ismét igazolja Mao elutasító magatartását az európai biztonsági értekezlet és a kelet—nyugati enyhülés ügyében. A kínai propaganda nagy teret szentel a nyugat-európai vendégek nyilatkoza­tainak arról, hogy a „Nyugatnak növelnie kell védelmi erő­feszítéseit a keleti fenyegetés miatt”. Jellemző, hogy az Űj Kína hírügynökség, az újságok és a rádiók az utóbbi hóna­pokban milyen gyakran idézik a NATO képviselőit, a nyu­gat-európai katonai vezetők nyilatkozatait, amelyek a Ke­letről fenyegető állítólagos katonai veszély miatt követelik a katonai előirányzatok növelését új fegyverfajták létreho­zására. Kommentárok serege „agresszív tömbnek” kiáltja ki a Varsói Szerződést, ugyanakkor már-már szinte a pacifis­ták klubjának tüntetve fel a NATO-t. A kínai sajtó eu­rópai témákkal foglalkozó írásai ugyancsak nagy hangsúl­lyal cikkeznek arról, milyen előnytelen a nyugat-európai ál­lamok számára a Szovjetunióval folytatott kereskedelmi és gazdasági együttműködés. Június elején a Közös Piac brüsz- szeli központjában járt egy küldöttség a kínai állami bank alelnökének vezetésével és arról tárgyalt, hogy a közeljö­vőben kereskedelmi egyezményt kötnek a kilencekkel. Ügy látszik kedvező üzletkötések ígéretével próbálják rábírni a közös piaci országokat, mondjanak le a Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott kereskedelemről. Az európai ügyek iránt tanúsított fokozott pekingi ér­deklődésből és az európai biztonsági értekezlet elutasításá­ból arra következtethetünk, hogy a kínai külpolitika irá­nyítóinak nem tetszik a belgrádi találkozó kedvező kimene­telének, földrészünk országai közti kapcsolatok további ja­vításának kedvező távlata. Miért ellenzi Peking az Euró­pában és a világon tapasztalható enyltülést? A kínai politikai stratégiának ellentmond az európai enyhülés, a katonai feszültség csökkenése, a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés fejlődése. Ez a stratégia ugyanis a nemzetközi enyhülés megakadályozására, feszült­séggócok megteremtésére, a hidegháborúhoz, vagy talán ami Peking szerint még jobb — a forró háborúhoz való visszatérésre irányul. Ez a külpolitika jórészt a pekingi bi­rodalmi geopolitikai koncepcióra alapul és kifejezi a kínai vezetés törekvését, hogy a világban vezető szerephez jusson. A mai vezetés köztudomásúan azt a célt tűzte ki, hogy „Kínát az évszázad végére a leghatalmasabb állammá tegye”. Ezeknek a terveknek a realitásában kételkedik a Kína-szakér- tők nagy része. A kínai stratégák maguk se nagyon hisz­nek a gazdasági és a katonai potenciál gyors növelésének lehetőségében.'A jelek szerint jobban bíznak a régi bölcsek tanácsában, hogy „a hegyen ülve kell figyelni két tigris párharcát”. Könnyű rájönni, hogy Peking éppen a Nyugat és a szocialista világ katonai összecsapását szeretné. Mivel pedig a két előző világháború Európában robbant ki, a Ke­let és a Nyugat közt meglevő ellentétek isrrteretében Peking arra számít, hogy pontosan Európában csapnak majd össze a „tigrisek”’. Az európai földrészen felizzó háborús tűzfészek azért is jól jönne Pekinginek, mert messze esnek Kína határaitól és azoktól az országokétól, amelyekre a kínai stratégák el­sősorban szeretnék kiterjeszteni az ellenőrzést. Mao Ce-tung életében nemegyszer sajnálkozott amiatt, hogy Kína elvesz­tette a távol-keleti, a dél- és délkelet-ázsai országok fölött évszázadokon át érvényesült vezető szerepét. A kínai veze­tők arra számítanak, hogy a nagyhatalmak nem tudnák „megtartani pozícióikat Ázsiában”, ha sikerülne megvalósí­tani azt a pekingi tervet, hogy Európában feszültséggócot teremtsenek, amely nyílt konfliktussá terebélyesedne. Kína akkor ellenőrzése alá vonhatná ezt a térséget. A Paracel- sus-szigetek elfoglalásával Peking már az egész világ előtt bebizonyította, hogy kész valóra váltani elképzeléseit. J. V. NŰGRAD - 1977. augusztus 3., szerda A dokumentum úgy véli, bogy a jelenlegi kormánypoli­tika elválaszthatatlanul össze­függ a szabadságjogok nap­ról napra történő tömeges megsértésével. Bizonyítékul felsorolja, hogy a mezőgazda- sági miniszter döntőbírói in­tézkedéseket léptet életbe az agrárreforrr ellen; % vállala­tokat visszaadják a szabotőr tulajdonosoknak, korlátozzák a tájékoztatási szabadságot és sztrájkjogot s így a kormány politikája bátorítja a fasiszta erők tevékenységét A Portugál Kommunista Párt úgy véli — állapítja meg végezetül a nyilatkozat —, hogy a kormány eladósodási politikája nem oldja meg a gazdaság talpraállításának életbevágóan fontos problé­máit és veszélyezteti az or­szág nemzeti függetlenségét. (MTI) Vance és Fahmi tárgyalásai PFSZ-nyila tkoza t az önállóságról A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet végrehajtó bi­zottságának kétnapos üléséről hétfőn este közleményt adtak ki Bejrútban. A kommüniké, a leghatározottabban leszöge­zi, hogy a PFSZ-nek „joga van önálló módon, egyenran­gú alapon részt venni min­den olyan fórumon, amely a palesztin kérdéssel, vagy a közel-keleti konfliktussal fog­lalkozik”. A közlemény óva int „min­den olyan kísérlettől, amely­nek célja az, hogy csapást mérjen a PFSZ-re mint a pa­lesztin nép törvényes képvi­selőjére, s elkendőzze a pa­lesztin nép nemzeti függet­lenségének kérdését”. A PFSZ vb tanácskozása, amelyen Jasszer Arafat elnö­költ, Izrael szövetségeseire há­rítja a felelősséget.a jelenle­gi helyzet esetleges robbaná­sáért, és felhívást intéz az arab államokhoz, hogy erősít­sék meg összetartásukat, és foglaljanak el közös álláspon­tot az arab—izraeli konflik­tus politikai rendezése tekin­tetében. ★ Amerikát jogászok egy cso­portja ’ hétfőn New Yorkban sajtókonferencián számolt be arról, hogy az izraeli biztonsá­gi szervek kínzásokkal kény­szerítik vallomástételre a megszállt területekről szárma­zó arab foglyokat. Az Ohio egyetem profesz- szora, John Quigley vezetésé­vel az elmúlt 3 hétben tíz amerikai jogász tett látogatást Jordániában, Libanonban és Izraelben, s megpróbált tájé­kozódni az izraeli börtönvi­szonyokról, a megszállt terüle­teken élő arabok emberi jogai­ról. Az izraeli börtönviszonyok­ról szólva Quigley elmondta az arab foglyokat gyakran kínozták, az arab foglyok vé­dője nem lehet jelen a kihall­gatásnál, a vádiratot héberül fogalmazták, holott a foglyok többsége nem beszél héberül, és az ítélet meghozatalához bizonyítékok hiányában is elegendő a vallomás. Alexandriában kedden foly­tatta hivatalos megbeszélése­it Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter, aki hétfőn ér­kezett az egyiptomi kikötővá­rosba, közel-keleti látogató- kőrútjának első állomására. Az amerikai diplomácia ve­zetője kedden délelőtt egyip­tomi kollégájával Iszmail Fahmi külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz. A megbe­szélésen — amely hírünk megjelenésének időpontjában még tart — elsősorban a genfi konferencia előtt tor­nyosuló akadályok és a konfe­rencia megrendezésével kap­csolatos eljárási kérdések kerültek szóba. (MTI) Nkomo sajtóértekezlete Semmilyen hülse megoldást nem fogadunk el Fort Péter, az MTI tudósí­tója jelenti: „Rhodesiában nincs politi­kai megoldás az ország népet sújtó problémák rendezésére és a Zimbabwei Hazafias Front minden erejével foly­tatja a harcot a Smith-re- zsim ellen az ország felszaba­dításáért” — mondotta hét­főn tartott havannai sajtóér­tekezletén Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke. Hangsúlyozta: a hazafias front megítélése szerint a tavalyi év végén kudarcba fulladt tárgyalások is bebizo­nyították —, hogy csak egy átfogó népi háború hozhatja meg a szabadságot Zimbab- wéban. A front elutasítja és megbélyegzi a Smith-rezsim állal kiagyalt választási ko­médiát, amit augusztus 31-re terveznek, a hatmillió ősla­kos közül mindössze nyolcezer választásra jogosított színes bőrű bevonásával. A front ugyanakkor semmiféle kö­zösséget nem vállal azokkal az opportunista törzsi vezetők­kel, és más nacionalista ve­zetőkkel — Muzorewa püspök és Si thole «tiszteles nevét em­lítette a ZAPU vezetője —, akik bármilyen formában együttműködésre hajlanak a rezsimmel. Joshua Nkomo elmondta: a Zimbabwei Hazafias Frontba tömörült két ellenállási szer­vezet együttműködése jó, és az akcióegység minden téren erősödik. Nagyra értékelte .azt a támogatást, amelyet moz­galma a szocialista országok­tól, közöttük Kubától kap, be­leértve a fegyvereket is. Vé­gezetül kijelentette, hogy a front elutasít minden olyan közvetítési kísérletet, amely kívülről hozott megoldást kényszerítene a zimbabwei népre, így tehát nem fogad­ja el sem az angol, sem az amerikai beavatkozást. Nkomo havannai látogatása során találkozott Fidel Castro állam- és kormányfővel, aki­vel elsősorban Zimbabwe problémáiról, de az Afrika egész déli részén kialakult helyzeröl is tárgyalt P ■ i Thaiföldi csapatok vonulnak a kambodzsai határ térségé­be, ahonnét ségek. gerillatcvékcnységet jelentenek a híriigynók­Egyipiomi—líbiai veszteséglista Több mint kétezer egyipto­mi katona esett fogságba és a líbiai légvédelem 27 egyiptomi harci repülőgépet lőtt le az ország ellen intézett egyiptomi agresszió során — közölte hétfőn Tripoliban megtartott sajtóértekezletén Abdusszalam Dzsallud, a lí­biai legfelsőbb népi kong­resszus legfelsőbb titkárságá­nak tagja. Az ARNA hírügynökségnek a líbiai politikus sajtóértekez­letét ismertető keddi jelentése szerint Dzsallud elmondta, hogy a harcok során nagyszá­mú páncélost is megsemmisí­tettek. A 27 lelőtt repülőgép közül 24 líbiai területen zu­hant le. A líbiai veszteséglis­tán 27 halott és 22 sebesü't szerepel, az egyiptomiak ki­lenc líbiai harckocsit lőttek ki. Dzsallud azt is közölte, hogy a líbiai légvédelem té­vedésből két líbiai repülőgépet is lelőtt; ezek közül az egyik egyiptomi területre zuhant le és pilótája fogságba esett. Az egyiptomiak által foglyul ej- I tett líbiaiak számát Dzsallud hat-nyolcra becsülte. Uta zzon v el ü n Megyei irodáink ajánlatai: Személyautóval ISZTAMBULBA október 1—3. (8 nap) Crajova—Szófia— Belgrád a programban. Részvételi díj: 3500,— Ft Személyautóval B É C S B E október 12—2Q. (8 nap), Pozsony—Brünn—Prága útvonalon. Részvételi díj: 3990,— Ft. Kiilönvonattal a SZOVJETUNIÓBA Ki jev—Lei ngrád—Moszkva szeptember 28.—október 9. (12 nap) Részvételi díj: 5900,— Ft. Repülőgéppel LENINGRADBA — MOSZKVÁBA , szeptember 20—25. (6 nap), Részvételi díj: 3900,­Ft. Vonattal LVOV (Lemberg)-ba október 20—25. (6 nap), Részvételi díj: 2000,— Ft. Jelentkezni lehet salgótarjáni és balassagyarmati irodáinkban Autósuiakra: 1977. augusztus 10-ig Egyéb utakra: indulás előtt legalább 1 hónap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom