Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
Diplomások Felmérés — tanulságokkal Eszmei, politikai nevelő munka a salgótarjáni bányagépgyárban A Központi Bizottság 1976. októberi határozatának feldolgozása során a salgótarjáni bányagépgyárban felmérést készítettek. Arra kerestek választ, hogy a párttagok közül hányán vesznek részt rendszeresen a politikai képzésben és a tanfolyamokon szerzett ismereteket hogyan hasznosítják a napi munkában. Figyelemre méltó következtetések Az adatok összegzése figyelemre méltó következtetések levonására adott lehetőséget a gyári pártvezetőségnek, az alapszervezeteknek. A legfőbb tanulságnak azt tartják, ha valahol szükség van a következetességre, úgy a politikai nevelő munkában mindenképpen. A pártalapszervezetek — a pártvezetóség ösztönzésére — az 1973-ban megjelent központi és megyei határozat óta rendszeresebben foglalkoznak a párttagok eszmei, politikai nevelésével. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken elemzik a munka tapasztalatait, s pártcsoport-beszélgete- seken is szó esik az oktatásról, a nevelésről. Nem véletlen tehát, hogy a párttagok érdeklődnek a politika kérdései iránt. Évente négyszázan tanulnak a pártpropaganda különböző tanfolyamain. Azonban a felmérés tapasztalatai közé sorolják a bányagépgyárban azt a tényt is, hogy a párttagok képzésére fordított energiát, az esztendők alatt így felhalmozott szellemi tőkét nem mindig sikerült kellőképpen hasznosítani a politikai munkában. A 2-es alapszervezet taggyűlésén, amely igényes összegezése volt az eddigi munkáTöbb a bedolgozó a Palóc ’ Hazai és külföldi oiarokon egyaránt megnövekedett a kereslet a szécsémyi Palóc Háziipari Szövetkezet termékei iránt. Jelenleg az igények hetven-hetvenöt százalékát tudják kielégíteni. Faj esik József, a szövetkezet vezetője elmondta, hogy a tavalyi 560 fővel szemben az idén már 650 személlyel dolgoznak. A szövetkezetben — melynek vonzásterülete az egész megye — erőteljesen érvényesül a bedolgozói rendszer. A dolgozók kilencven százaléka a kirendeltségek vezetőinél vételezi fel az anyagot és a munkát otthon végzi. nak, és kijelölték az új oktatási év legfontosabb tartalmi feladatait, szervezeti tennivalóit, Sándor László szervező titkár a következőket mondotta: — Nem is annyira a szervezéssel, mint az ellenőrzéssel van baj. . . Ez megmagyarázza, hogy még mindig vannak párttagok a gyárban, akik ügyesen félreállnak, helyet engedve másoknak, amikor a politikai tanfolyamokat szervezzük. Aztán olyanok is akadnak, akik évek óta ugyanarra a tanfolyamra ülnek be, s éppúgy hallgatnak, mint a taggyűlésen, vagy a pártcsoport-értekezleten. Öt kivételével A 2-es alapszervezetben jórészt lakatosok vannak, a nagycsarnok négy brigádjának tagjai. Kemény vasmunkához szokott., érdes kezükről nem könnyű elképzelni, hogy esténként könyvet lapoznak, jegyzetet készítenek. Surá- nyi Imrének a munkásból lett üzemvezetőnek azonban más a véleménye: — A párttagság nekünk nemcsak annyit jelent, hogy befizetjük a tagdíjat, eljárunk a taggyűlésekre, esetleg a szemináriumokra... Ennél sokkal többet. Törődést a magunk munkájával, a másokéval, s töprengést is azon, mit miért csinálunk és hogyan csinálhatnánk jobban. Munka és tudás úgy hiszem nagyon is kézenfekvő összefüggések ezek a munkásember számára. S a magunk tapasztalatai lassan-lassan arra is megtanítanak bennünket, nemcsak a nagycsarnokban kell keresni ezt az összefüggést, hanem a politikai munkában is. Azt is tanulni kell. A pártalapszervezetnek huHáziipari Szövetkezetben Az idén fejlesztették a kézi* munkarészleget. Míg az elmúlt évben ennek termelési értéke 2 millió forint volt, addig az idén, az első fél évben 2,5 millió értékű árut állított elő. A jelentős növekedés azzal magyarázható, hogy Szuhátn, Terényben, és Taron új részleget létesítettek. A munkadarabok szabása és előmimtázása Szécsényben, a központi műhelyben történik. A nők foglalkoztatására a szövetkezet más községben is szívesen hoz létre szövő- és hímzőrészleget, ha a helyi tanács ilyen igénnyel jelent* kezik. Sz. F. szonnyolc tagja van, s öt ki- vétélével valamennyien részt vesznek a pártoktatásban. A „hiányzók” a szakmában képezik magukat, középiskolában tanulnak. A létszám tehát csaknem teljes, az oktató-nevelő munka mégis javításra szorul. Illefalvi Iván, az egyik leglényegesebbet, a propagandisták munkáját teszi szóvá: — Sok jó propagandistánk van, aki megalapozott tudással rendelkezik, évről évre csiszolja módszereit is... Szóval lehet tőlük tanulni. Csakhogy az iskolás módszereket, a leckefelmondást sem én, sem más nem szereti. Mert a szocializmus nem lecke, hanem napi valóság, amelyet nem mindegy, hogyan formálunk. S, még valamit! Nem vagyok híve a fölösleges szó- eséplésnek. Nemcsak az oktatás komolyságát vonja kétségbe, időnként a taggyűléseinken is érezzük, milyen kár, hogy tíz-tizenöt perc alatt csapjuk össze azt a témát, amelyről pedig beszélnünk kellene. De hát indul az autóbusz. .. A kritika ösztönöz A mostaninál tartalmasabb eszmei-politikai nevelő munka tehát a pártalapszervezet hatékonyabb irányító, ellenőrző munkáját igényli. Erről beszél Kovács Pál, alapszervezeti titkár is: — Az új oktatási év szervezésénél első dolgunk volt, hogy tisztázzuk politikai célkitűzéseinket. Azt, hogy mit akarunk és milyen eszközökkel, módszerekkel érhetjük el céljainkat... Ebben a tanévben a gazdasággal és életszínvonal-politikánk kérdéseivel foglalkozunk, megmutatva természetesen a termelés és 'a munkahelyi demokrácia, az életszínvonal és életmód kapcsolatát. A terveket együtt alakítottuk ki a párttagokkal, a propagandistákkal. A tanulást, a tanítást egyformán pártmegbízatásnak tekintik a bányagépgyárban, amelyben most is a taggyűlés döntött. Mint ahogy abban is, hogy a propagandisták felkészítésével, képzésével tervszerűbben számoljon az alapszervezet. S, a taggyűlés, a pártcsoport-megbeszélés, ahol az oktatást, a képzést értékelik ne csak dicsérjen. Merje szóvá tenni bátrabban a hibákat is. Mert nemcsak az elismerő szavaknak van foganatja. Adott esetben a bírálat is ösztönöz. V. G. Termelésirányítói munkakörben Az idén első ízben osztottak diplomát azoknak a végzős üzemmérnököknek, akik szakmunkásként, érettségi nélkül kerültek az egyetemre, főiskolára, s azt sikerrel elvégezték. A Minisztertanács 1973-ban tette lehetővé, hogy jó képességű munkásfiatalok, akik valamilyen okból nem érettségizhettek, előkészítő tanfolyam sikeres elvégzése után 'felsőfokú oktatási intézménybe iratkozhassanak be. Az első előkészítő tanfolyamokat 1973/74-ben szervezték; a 176 vizsgázó közül 160-an jutottak tovább egyetemre, főiskolára. A kormányzat, továbbá a SZOT és más társadalmi szervezetek figyelemmel kísérik ezeknek a fiataloknak az életútját. Mint a SZOT-ban elmondták, e fiatalok eredményei igazolják a várakozásokat.' A lemorzsolódás kisebb volt, mint a többi hallgatónál, tanulmányi eredményeik csupán néhány tizeddel alacsonyabbak az évfolyam átlagánál. Az 1974/75. évben beiratkozott 160 hallgató közül most 59 kapta meg a diplomát, s további 79 jövőre fejezi be az egyetemet, főiskolát. Az 59 új diplomás végzettségének megfelelő termelésirányítói munkakörben helyezkedett el. 30-an a KGM, 14-en az ÉVM, 9-en a NIM területén, a többiek a könnyűiparban, illetve a közlekedés- és postaügyi ágazatban dolgoznak. Űj pályájukon a fiatal üzemmérnököket általában gyakorlott műszaki vezetők segítik. Bérezésük kedvezően oldódott meg, figyelembe vették iskolai végzettségüket, a munka- viszonyban töltött éveiket, tanulás előtti bérüket és az időközben történt béremelkedéseket. Évente most már 300—400 újabb szakmunkásfiatal jut kedvezményesen egyetemre, főiskolára. E lehetőséget időközben kiterjesztették az érettségizett szakmunkások számára, s ma már nemcsak műszaki, hanem agrártudományi, jogi, közgazdasági és tanár-népművelői szakra is beiratkozhatnak. További tapasztalat, hogy mind az előkészítő tanfolyamon, mind a felsőoktatásban a nők ugyanúgy megállják helyüket, mint a férfiak. Segít a rekonstrukció Anyagmozgatás kisebh-nagvobb akadályokkal Örökzöld, de sok érdekességet kínáló, tanulságul szolgáló. és cselekvésre ösztönző témában — a vállalati belső anyagmozgatás helyzete és tennivalói — vizsgálódtak a Balassagyarmati járási és városi Népi Ellenőrzési Eizottság megbízottai. E témában keresték fel a Magyar Kábel Művek ba'assagyarmati gyárát is. SAJÁTOSSÁGOK A népi ellenőrök több kérdésre nem kaptak megbízható válaszokat. Emiatt nem tudtak a számok nyelvén minden kétséget kizáró összehasonlítást tenni, mert a szállítással, raktározással, a gépi és kézi anyagmozgatással kapcsolatos kiadások elemzése lényegében Budapesten történik. Nehezítette továbbá a fejlődést jól érzékeltető összehasonlítást, a gyár rövid múltja. Mindezeket figyelembe véve sok hasznos dolgot tapasztaltak. akár követelésre méltó példák, akár megoldásra váró feladatok formájában. A gyárban az anyagköltség 1971-ben, az indulás évében a teljes termelési érték 80,9 százaléka volt, tavály pedig 81,9 százalék. Az emelkedés kizárólag árnövekedésből származik, mivel a termékösszetétel nem változott. A megrendelőkre áthárított árnövekenes azonban kisebb mint az alapanyagár-emelkedés. Ezt is figyelembe véve a népi ellenőrök az anyagköltséghányadot reálisnak Ítélték meg. Jó dolgokat tapasztaltak a szállítási, az anyagmozgatási költség alakulásánál, amely a fenti időszakot figyelembe véve 39 százalékkal csökkent. Okként a következőket hozzák fel: a termelési érték, az 1971. évi 203 millió forintról S66 millióra növekedett, tehát több mint négyszeresére, ugyanakkor a velejáró költség 5 millió forintról csupán 9 millió forintra növekedett. A másik ok az anyagmozgató gépek jelentős fejlesztése, valamint a belső anyagmozgatas átszervezése. Utóbbi alakulását nem tudták elemezni, mert nem kaptak megfelelő adatokat. CSÖKKENÉS — arányeltolódás Az előbbi gondolatkörhöz kapcsolódva a népi ellenőrök megnézték, hogy a szállítások és raktározási feladatok milyen ütemben növekedtek. Megállapították, hogy a bevezetőben említett időszak alatt a szállított anyagok súlya ,2541 tonnáról 48 ezer 295 tonnára, az előállított készáru pedig 4 ezer 394 tonnáról 22 ezer 463 tonnára emelkedett. Ugyanakkor nem nőtt, hanem ezzel arányosan csökkent az anyagmozgatással foglalkozók száma. Az indulás évében a munkáslétszám 14 százaléka foglalkozott anyag- mozgatással, 1976-ban pedig már csak 10 százaléka. Az előnyös változáson belül azonban ellentétes tendencia is la-, pasztaiható, mert a belső anyagmozgatók száma jelem 6* sen növekedett. Jelenleg az -összmunkások által teljesített munkaórákból 11 százalékkal részesedik az anyagmozgatás, 1 tonna készáruhoz 6 tonna anyagot használnak fel. Az anyagmozgatás költségeinek kedvező alakulását segítette, hogy a termelési folyamat egy csarnokon belül történik, hogy a l^rmeiési egységeket, munkahelyeket helyesen alakították ki, hogy az anyagmozgatási utakat ésszerűen, a technológiai folyamatok figyelembevételével a lehető legrövidebben jelölték ki. ELAVULT GÉPPARK önként adódik a kérdés: jelenleg milyen a gépi és kézi anyagmozgatás aránya, milyen a géppark kihasznaltsaga és állapota, mi várható a jövőben ? A raktáron belüli anyag- mozgatás 85 százaléka gépekkel történik. Konténerben csak szigetelt vezetéket szállítanak. Rakodólapos módszerrel ' csupán a pvc-t szállítják, azt is csak a vagontól a raktárig. A gépkocsiknál a fajlagos kihasználási mutató 81 százalék, az egyéb szállítójármű- veknél pedig 80—85 százalék. Ha a rendelkezésre álló rak- súlykapacitást vizsgáljuk a gépkocsiknál, akkor azt kell mondani: alacsony, csupán 48 százalék. Ez összefügg a nagy teret elfoglaló és kis súlyt képviselő üres fa vagy v:is kábeldobok jelentős mennyiségű szállításával. Nem lehet dicsekedni az anyagmozgatási és szállítóeszközök állapotával sem. Közülük több mint 4 és fél milliót képvisel azoknak a száma, amelyek értékét nullában állapították meg a jelenlegi 11 millió 648 ezer forint értékű bruttó állományból. Ebből adódik, hogy a termelőtől. a* matot a jelenlegi géppark nem tudja akadálymentesen kielégíteni. Tervszerű, megelőző karbantartásokról szó sem lehet, mivel ezek a gépek rapszodikusan mennek tönkre, emiatt sok üzemóra megy veszendőbe, amit átcsoportosítással igyekeznek ellensúlyozni. Amikor így cselekszenek, ugyanolyan gondokat vetnek fel az átcsoportosított területeken. Ez a helyzet azért következett be, mert az indulást követő években nem kaptak ke,- lő pénzt az anyagmozgatás korszerűsítésére. 1971-bsn a beruházásra szánt 35 millió forintból a szállítási tevékenység színvonalának emelésére 5 millió 368, a belső anyag- mozgatás fejlesztésére 5 millió 309 ezer forintot fordítottak. 1976'ban 13 millió 296 ezer forint értékű beruházási hajtottak végre. Ebből az előbb említett két fejlesztésre 398—398 ezer forint jutott. Az anyagmozgatással kapcsolatos gondok megoldását a sorra kerülő rekonstrukciótól várják. Addig pedig belső átszervezéssel, a szállítási utak még célszerűbb kialakításával a szállítóeszközök kapacitásának jobb kihasználásával próbálnak enyhíteni a meglevő gondokon. V. K. D rétsági Giobusban Rútságon, a Globus Nyomda telepén sok olyan leány és asszony helyezkedett el, akik korábban a háztartás teendőit látták el. Az üzemi munka legyeimét, a pontos helytállást szokniuk kellett, s ebben a legfőbb példamutatók azok voltak kezdettől fogva, akik mostani munkahelyük előtt már dolgoztak üzemben, gyárban. I Kovács Istvánná íietedik esztendeje került az üzembe, előtte a Dunakeszi Konzervgyárba kellett utazgatnia naponta Érsckvadkertről. Kiváló dolgozó lett, s munkatársaira gyakorolt hatása azok munkateljesítményeiben ismegmutatkozott. Tavaly megszervezte a Barátság Szocialista Brigádot, így kilencen közösen felelősek saját munkáikért Bállá Ferencné, a dobozragasztó gép mellett teljesít szolgálatot. Gépmesterként még három társa munkáját irányítja, ellenőrzi. Együtt vállalták, hogy a szállítási határidőket pontosan betartják Gubis Jánosné Tereskéről utazik naponta a Glóbusba. Sok éven keresztül ő is a Dunakeszi Konzervgyárba járt dolgozni, így azonban közelebb került lakóhelyéhez és“a fizetése is kedvezően alakult, 2300—2500 forintot keres havonta . A szátoki lányokat képviseli Tóth Judit a telepen. Szeréi nyen, de példás szorgalommal dolgozik szocialista brigádjában. Azon túl, hogy, az üzemi feladatokat jelesen elvégzik, munka után közös társadalmi munkában is részt vesznek, így Rútság parkosításában valamennyien kétszer 4 órát vállaltak (Kulcsár József képbeszámolója)