Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

Képek Vietnamból A Vietnami Szocialista Köztársaságban elsőrendű feladat a mezőgazdaság gépellátása. A termelőszövetkezetek igé­nyeinek kielégítésébe bekapcsolódtak a helyi kisüzemek is. A Huu Nghi-i szivattyúgyár az év első fél évében két és félszer annyi szivattyút adott át a mezőgazdaságnak, mint az elmúlt esztendő megfelelő időszakában. Vietnamban is a nyár a fő üdülési szezon. A szakszerveze­tek korszerű üdülői évről évre egyre több dolgozót és csa­ládtagot tudnak fogadni. Képünkön: a Hanoi közelében le­vő Nyugati-tó mellett épült fel ez a korszerű üdülő, ahol évente 5 ezer dolgozó pihenh et. Sajtóértekezleten Saar es ingerült válasza Soares portugál miniszterel­nök csütörtökön ingerült han­gú sajtóértekezleten válaszolt a Portugál Kommunista Párt bírálatára. A kommunisták tudvalevőleg élesen elítélték a kormány katasztrófapolitiká­ját és az ennek nyújtott par­lamenti támogatást. Soares minden alap nélkül polgári engedetlenségi kam­pány kezdeményezésével vá­dolta a kommunistákat, és emellett azt vetette szemükre, hogy magatartásuk „visszaté­rés a közvetlen konfrontáció időszakához”. A szocialista párt élén álló kormányfő kijelentette, hogy továbbra sem áll szándékában koalíciós kormány felállítása. A kabinet csak abban az eset­ben mond le — mondotta —, há az elnök megvonja a kor­mányba vetett bizalmát, vagy a parlamentben két, egymást követő szavazáson nem kap bizalmat. Hozzáfűzte, hogy en­nek bekövetkezését nem tart­ja valószínűnek. (MTI) Befejeződött a belgrádi tanácsliczás Október 4-én: európai biztonsági és együttműködési találkozó Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Péntek délben megtartott 59. plenáris ülésével befejez­te munkáját az őszi belgrádi európai biztonsági és együtt­működési találkozó előkészítő tanácskozása. Ezen a részt ve­vő 35 ország küldöttsége el­fogadta az őszi találkozó ide­jét, napi- és munkarendjét rögzítő határozatokat, ame­lyeknek kidolgozása több mint másfél hónapos munkát igé­nyelt. A találkozó nyilvános záró­ülésén Milorad Pesics nagykö­vet, a jugoszláv küldöttség ve­zetője elnökölt és mondott be­szédet. Megállapította, hogy az előkészítő megbeszélések bo­nyolultak voltak, de az elfo­gadott dokumentum az összes résztvevő igényeit kielégíti és a helsinki konferencia záró­okmányának elvein nyugszik. Előkészítő értekezletünk eredményes munkát végzett. — mutatott rá Pesics nagykö­vet. — Mindannyian reméljük, hogy ez az esztendő újabb előrelépést hoz kontinensünk biztonsága, együttműködése, a nemzetközi enyhülés útján. Ezt követően a Vatikán kül­döttségének vezetője — aki az utolsó plenáris ülésen elnö­költ — az összes delegáció ne­vében köszönetét tolmácsolta a jugoszláv kormánynak az előkészítő tanácskozás kitűnő munkafeltételeinek biztosításá­ért, majd ezekkel a szavak­kal zárta felszólalását: „a vi­szontlátásra október 4-én Belgrádban”. Az eredményesen véget ért előkészítő tanácskozás határo­zatai alapján az őszi találkozó az új-belgrádi „Száva” kong­resszusi csarnokban október 4-én délelőtt áO órakor kezdő­dik, és résztvevői arra törek­szenek, hogy ez év december 22-ig záróhatározattal, ered­ményesen elvégezzék munká­jukat Ha azonban ez mégsem sikerülne, akkor a növő év ja­nuár közepétől február köze­péig újból összeüljek. A találkozó menyitó ülésén számítanak Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár részvételére. Az őszi belgrádi találkozón a küldöttségek alapvetően ple­náris üléseken tárgyalnak. Képviselőik a napirend fő pontjaként: „beható eszmecse­rét folytatnak mind a záróok­mány rendelkezéseinek meg­valósításáról és a helsinki konferencia által meghatáro­zóit feladatok végrehajtásául, mind a konferencián megvita­tott kérdésekkel összefüggés­ben a kölcsönös kapcsolatok javításáról, az európai biz­tonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztésé­ről, továbbá az enyhülés fo­lyamatának jövőbeni tovább­fejlesztéséről”. A belgrádi megállapodás Ezzel már együtt lehet élni! — mondta az osztrák küldött a belgrádi tanácskozás végén, amikor az asztalra került az utolsó javaslat. Hangjában nem csengett lelkesedés, de elutasítás sem és ez volt az adott körülmények között a legtöbb amit el lehetett érni. Rossz — de talán őszinte — nyelvek szerint ugyanis, ha egy kelet—nyugati' tanácsko­záson az egyik fél valamiért nagyon lelkesedik az a má­siknak úgysem felelhet meg. Belgrádban' viszont létrejött a megállapodás. Harminchá­rom európai és a két észak­amerikai állam küldöttei el­fogadták azt a tervet, amely­nek alapján október 4-én is­mét összeülnek, immár ma­gasabb rangú résztvevőkkel, miniszterhelyettesek vezeté­sével. Június 15-e és augusz­tus 5-e között zajlott le az előkészítő megbeszélés és ősszel kerítenek sort az ér­demi tárgyalásokra. Október elejétől három, esetleg négy hónapon át végiglapozzák a helsinki záróokmányt, föl­mérik, hogy ki mit tett az ebben foglaltak végrehajtásá­ért, s egyben meghatározzák a további teendőket. Szüksége is van Európának valamire ami újabb lendüle­tet ad az együttműködésnek. Némi nosztalgiával, vágyó­dással gondolunk a helsinki szép napokra, az 1975-ös ta­lálkozó időszakára. Ahhoz az ünnepélyes két naphoz viszo­nyítva a légkör valóban le­hűlt, ne felejtsük el azonban, hogy az ünnep és a szürke hétköznapok között mindig van különbség még akkor is, ha közben a felek viszonya (legyen szó házasokról vagy politikai partnerekről)" nem romlik. Márpedig azóta — el- - sősorban a nyugati fél hibá­jából — hűvösebb szelek fúj­nak és ezt földrészünk is megérzi. Belgrádban mégis sikerült megtenni egy fontos lépést, hosszú hetek birkózása, a nézetek összecsapása közepet­te ugyan, de harmincöt ál­lam megtalálta a közös ne­vezőt. Nem csekélység ez, hi­szen adott alkalommal még két tárgyaló fél is nehezen vergődik zöldágra, ősszel pe­dig éppen Helsinkihez, az eu­rópai együttműködés alapjait lerakó okmányhoz nyúlnak majd vissza, ezt a száz oldalt lapozzák majd végig. Az őszi —téli találkozón is lesznek viták, nyilván olykor élesek is, de az együttműködés mi­kéntjéről vitáznak majd, a politikai biztonság erősítésé­ről, az ipari és a tudományos kooperáció lehetőségeiről, a kulturális és az emberi kap­csolatok fejlesztéséről. A most lezajlott másfél hónap alatt ismét bebizonyo­sodott, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű államok között a tárgyalások csak' kompromisszumok vagyis köl­csönös engedmények útján vezethetnek eredményre. Vég­ső soron Belgrádban vala­mennyi résztvevő ebben a szellemben vett részt a mun­kában', legalábbis az utolsó napokban ennek megfelelően nyilatkozott, különben nem tudták volna konszenzussal, tehát általános egyetértéssel elfogadni a tervezetet. Az európai biztonsági értekezlet résztvevői hosszú évek — munkájuk megkezdése — óta olyasmit produkálnak, ami rendkívül ritka a nemzetközi tárgyalások történetében: ösz- sze tudják egyeztetni har­mincöt résztvevő sokféle ál­láspontját, érdekeit, nézeteit. A szocialista országok most is mint annyi más nemzetkö­zi értekezleten messzemenő megegyezési készséget tanú­sítottak. A belgrádi előkészítő tanácskozás utolsó napjaiban éppen egy szovjet javaslat tette föl az i-re a pontot. E megegyezési készség azonban nem azonos a kicsinyes alku­dozással, nemes célokat szol­gál: az együttműködést, az enyhülést. Belgrádban olyan munkater.vet fogadtak el, amély lényegében megfelel a szocialista országok elképzelé­seinek és főképpen Európa érdekeinek. T. I. A hajdani szerzetesek kö­szöntésé, volt a két latin szó: Memento móri! — emlékezz a halálra! Augusztus hatodi- ka immár 32 éve áz iszonyú atomhalálra eml ékezteti az emberiséget, a napra, ami­kor először emelkedett lakott település felé a tömeghalál nukleáris tűzgömbje. Emlé­keznek erre a gyásznapra az egész világon, emlékeznek és emlékeztetnek rá a Hirosi­mában és Nagaszakiban ár­tatlanul elpusztított tízez­rek és hozzátartozóik,, s • azok, akik az atombomba okozta testi és lelki sérüléseikből a mai napig sem gyógyultak ki. És emlékeztet a föld testén soha be nem hegedő seb, amit a bomba ütött. Az egykori nap emléke nem halványul, s nem halvá­nyulhat. Hiszen azok az erők, melyek 1945. augusztusában a két bombát Hirosimára és Nagaszakira vetették, a mai napig is léteznek. Az embe­riség számára a nukleáris vi­lágháború a borzalmak bor­zalma, s ennek veszélye to­vábbra is fennáll. Akkor har­minckét évvel ezelőtt sokak számára világos volt' — a hirosimai bomba már nem a megvert Japánnak szólt, ha­nem az Egyesült Államok ak­kori szövetségesének, a Szov­jetuniónak. Az atomfegyverrel való fe­Hirosima mementója nyegetés és zsarolás, a nukle­áris fegyverkezési verseny ör­dögi köre kezdődött meg ezeknek a bombáknak a rob­banásával. Hiszen a Szov­jetunió kénytelen volt ön­magát felfegyverezni az ame­rikai fenyegetéssel szemben, s egyoldalú békeakarata nem volt elég ahhoz, hogy az atomleszerelést még a kezdet kezdetén végrehajtsák. Óri­ási anyagi és szellemi erőket áldozott az emberiség ez alatt a valamivel több mint há­rom évtized alatt saját el­pusztítása eszközeinek meg­teremtésére. Statisztikusok időnként kimutatják mi mindent lehetne építeni, mi­féle javakban részesülhetné­nek az éhezők, ha a fegy­verkezésre költött százmilli- árdok békés humánus célo­kat szolgálnának. Ma már fogalmainkat is kisajátítják, s a hirosimai tö­meggyilkosok örökösei újabb pusztító eszközeiket meré­szelik „humánusnak”, azaz „emberiesnek” nevezni. A szavak eredeti értelmének visszaállításáért a nukleáris fegyverkezési verseny újabb nekilódulása megakadályozá­sáért hirdette meg a Béke­NÓGRÁD - 1977. augusztus 6., szombat ] világtanács is akcióhetét au­gusztus 6. és 13. között. „Mondjunk nemet a neut­ronbombára!’” — ez a felhí­vás lényege. Az N-bomba az amerikai stratégák legújabb csoda- fegyvere, amelyet nagy hű­hóval reklámoznak szerte a Nyugaton, kitalálói és pénze­iéi cinizmusának jelképe is. „Humánus fegyver” hirdetik a Pentagon szócsövei — „hu­mánus” mert csupán az pusz­tul el tőle, ami eleven, s megmaradnak az anyagi ja­vak. Nem rombol, emelik ki a bomba előnyeit, ecsetelő NATO-tábornokok, s szeré­nyen megállapítják, hogy ez előnyös azokra a csapatokra nézve, amelyek majd elfog­lalják a neutronfegyver ál­tal sújtott területeket. Ugyanezek, akik immár sok hónapja a Varsói Szerződés katonai szervezetének ko­holt „támadó szándékait” hangoztatva indítottak sajtó­kampányt, most önfeledt örömükkel a saját agresszív céljaikról árulkodnak. Nem véletlen hát, hogy az első közlések után milyen nagy­arányú tiltakozás kezdődött "Nyugaton és Keleten egy­aránt. Hosszú lenne itt felso­rolni mindazokat az államfér­fiakat Indiától az Egyesült Államokig, akik felemelték szavukat ellene. Sokat idézett kijelentést tett Egon Bahr, a Német Szo­ciáldemokrata Párt ügyveze­tője. „Az emberi gondolkodás perverziója” mondotta a nyugatnémet politikus, aki­nek kijelentése annál is fon­tosabb, mivel hamar nyilván­való létt —, ha a fegyver el­készül, azt birtokosai Nyugat- Európában, s elsősorban az NSZK területén kívánják rak­tározni. Európát akarják hát újabb atomfegyverekkel fertőzni. Kontinensünk már kétszer volt világháború kirobbaná­sának helye. Most a washing­toni és brüsszeli stratégák az atomháború egyfajta „korlá­tozott” fajtájának torz esz­méjét hirdetik. Nyilvánvaló, korlátozott atomháború nem lehetséges, azok, akik a pusz­títás szellemének „adagonkén- ti” kibocsátását tervezik, bolygónk lakosságának tel­jes megsemmisítését kockáz­tatják. Az atombomba nem „papírtigris”! Az emberiség nem enged­heti meg, hogy létét veszé­lyeztessék. A NEM, amit a Béke-világtanács akcióhe­tén a neutronbombára mon­dunk egyúttal IGEN is a bé­kére, a fegyverkezési ver­seny megfékezésére,, Európa és minden kontinens népei­nek biztonságára. Miklós Gábor Ceausescu a" ;' utazott Nicolae Ceausescu, a Komán Kommunista Bárt főtitkára, köztársasági elnök Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének meghívására pénteken a Szovjetunióba utazott. (MTI) Bíró József sajtótájékoztatója Megnőtt a behozatal Javult a termelő- és a külke­reskedelmi vállalatok együtt­működése a külföldi partne­rekkel, az év első felében na­gyobb arányokban jöttek lét­re magánjogi szerződések, mint tavaly ilyenkor — mon­dotta külgazdasági kapcsola­taink kérdéséit taglaló pénte­ki sajtótájékoztatóján Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter. A rubelelszámolású partne­rekkel lényegében már egész évi forgalmunkat, a nem ru- belelszámolásúakkal pedig a forgalom 85 százalékát kö­tötték le eddig. Az első fél év­ben a szocialista országokba 20 százalékkal több árut szál­lítottunk, s onnan csaknem 25 százalékkal többet impor­táltunk, mint egy évvel ez­előtt. A tőkésvalutában el­számolt export 18. az import pedig több mint 28 százalék­kal nőtt egy év alatt. A be­hozatal múlt évhez viszonyí­tott növekedése azért ilyen nagy, mert tavaly az import viszonylag alacsony volt. A világpiaci folyamatok nem kedvezőek. A fejlett tő­késországokban a beruházá­sok bizonytalanok, a fellen­dülés továbbra is várat ma­gára. Az .árak többségükben nem kedveznek nyersanyagim­portőr vállalatainknak, "de azoknak a cégeknek sem, amelyek a hagyományos ma­gyar termékeket kínálják tő­késvalutával fizető vevőik­nek. A cserearányok alakulá­sának kilátásai romlottak a múlt év októberéhez, novem­beréhez, tehát ahhoz az idő­szakhoz képest, amikor meg­tervezték 1977-es feladatain­kat. Az export\dinamikus nö­velésével igyekszünk javítani a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát, a realitásoknak megfelelően bővítjük a tőkés­importunkat, s maradéktalanul teljesítjük a KGST-országok- kaí megkötött árucsere-forgal­mi egyezményeinket — mon­dotta a miniszter. (MTI) Vance Ámmanban Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken délelőtt. Damasz­kuszból a jordániai főváros­ba érkezett. A szíriai sajtó Vance da­maszkuszi tárgyalásait kom­mentálva rámutat, hogy a külügyminiszter a paleszti­nok jogait figyelmen kívül hagyó és az arab területek izraeli megszállásának foly­tatását elfogadó amerikai „békeelképzelésekkel” érke­zett a Közel-Keletre. A lapok hangsúlyozzák, hogy a közel- keleti válság megoldása csak olyan béketerv alapján jöhet létre, amely előirányozza az összes megszállt területek visszaadását és a palesztinok nemzeti jogainak helyreállítá­sát. (MTI) ÄtszervGztók & CM-f Az amerikai központi hír­szerző hivatal sorozatos bot­rányai után csütörtökön Car­ter elnök olyan átszervezési intézkedést jelentett be, amely Stansfield Turner ten­gernagy számára teljhatalmat biztosít a hírszerzéssel foglal­kozó összes szerv felett. A jövőben a C1A igazgató­ja lesz a felelős az eddigi kü­lönböző minisztériumok (egyebek között a hadügy-, a pénzügy- és a külügyminisz­térium) kötelékén belül mű­ködő hírszerző ügynökségek feladatainak meghatározásá­ért, és Valamennyi hírszerzé­si tevékenység költségvetésé­ért. A központi irányítás és fe­lelősség megerősítésével a cél mindenekelőtt a hírszerzési munka jobb koordinálása és az oly sok botrányt kavart visszaélések korlátozása, il­letve a lehetőségekhez képesl megszüntetése. Az- egyszemé­lyi , felelősség növelése révén ugyanakkor a Fehér Ház fo­kozni kívánja t ellenőrzését a központi hírszerző hivatal felett. Egyes ügynökségeknek — közölték — joguk van a nem­zetbiztonsági tanácshoz felleb­bezni, ha nem értenek egyet Turner anyagi vagy politikai természetű döntéséivel. Ezer túlmenően '— bár Turner vi­seli a globális felelősséget — a napi munkáért továbbra is az egyes hírszerzési csoportok a felelősek. Az átszervezést egyelőre közvetlenül elnöki utasításra hajtják végre, s ezt törvény­nyel a kongresszusnak kell megerősíteni. (MTI) J 12154133

Next

/
Oldalképek
Tartalom