Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
T ASZSZ-kommenfár A kínai pártkongresszusról Mint már közöltük, augusztus 20-án Pekingben bejelentették, hogy augusztus 12. és 18. között megtartották a Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusát. A kínai sajtó anyagaiból nem tűnik ki, hogy a kongresszus előtt rendez- tek-e helyi pártkonferenciákat. A kongresszus ideje alatt — amely csakúgy, mint az előző két kongresszus —, zárt ajtók mögött zajlott — a sajtó nem tájékoztatott annak menetéről. A kongresszus befejezése után néhány nap múlva közölték Hua Kuo-feng beszámolóját. Je Csien-jing jelentését a párt szervezeti szabályzatának módosításáról, Teng Hsziao-ping záróbeszédét, valamint a kongresszus politikai határozatát és a párt új szervezeti szabályzatát. Megválasztották az új Központi Bizottságot és annak Politikai Bizottságát. A beszámolóból ítélve a kongresszus tükrözte a Mao Ce-tungot követő vezetőségben folytatott harcot, amelynek során eltávolították a „kulturális forradalom” leg- hírhedtebb személyiségeit. A kongresszus a „négyek bandájának” szétzúzására összpontosította figyelmét. Mint hangoztatták, ez a csoport kísérletet tett arra, hogy „a pártban és az államban kisajátítsa a legfőbb hatalmat”, „visszájára fordítsa a történelem kerekét és restaurálja Kínában a kapitalizmust”, „teljes egészében revíziónak vesse alá Mao Ce-tung elnök eszméit”. Ugyanakkor közismert tény, hogy a „négyek” közvetlenül Mao Ce-tung vezetésével tevékenykedtek. A beszámoló előírja, hogy széles fronton ki kell bontakoztatni a „népi háborút” a „négyek” irányvonala .bírálatának elmélyítésére, a legnagyobb mértékben el kell szigetelni a „négyeket” és cinkosaikat, összpontosított csapást kell mérni ezekre az elemekre. Mint a beszámolóban olvasható, ez „hosszú és nehéz feladat”. Hua Kuo-feng hangsúlyozta, hogy a Kínai Kommunista Pártot sújtja a „burzsoá frakciózás”, széles körben elterjedt „a szemfényvesztés, az elvtelenség és a politikai spekuláció”. Megjegyezte, hogy a „további úton” ptég lesznek buktatók. A Kínai Kommunista Párt KI. kongresszusán kinyilvánították, hogy a „négyek” szétzúzásával véget ért az első „kulturális forradalom” 11 esztendeig tartó szakasza és megkezdődött Kína fejlődésének „új időszaka”. Most az a feladat, hogy három év alatt „általános rendet kell teremteni az országban, rendezni kell a párt sorait és a stílust”, ami alatt — mint az előző gyakorlat mutatja — nagyarányú tisztogatás értendő. A KKP tevékenységének elméleti alapjaként mindenekelőtt meghirdetik a „proletár- diktatúrának a forradalomban való folytatásáról”, a szocializmus viszonyai között az osztályharcról, a gazdaság ugrásszerű fejlődéséről, a még számos további „kulturális forradalmak” megvalósításáról, a háborúra való felkészülésről stb. szóló Mao Ce-tungi tételeket. A párt tagjait felhívják, hogy nemzedékről ■ nemzedékre „erélyesen védelmezzék Mao Ce-tung elnök zászlaját”, mert ez — szavaik szerint — „nemcsak a Kínában végbemenő forradalom ügyének kimenetelét, hanem az egész világ népeinek közös sorsát is érinti”. A kongresszus anyagaiban a gazdasági kudarcokért a „négyeket” teszik felelőssé, elismerik, hogy gazdasági téren „sok drága időt vesztegettek el”, beállt a „termelésben a pangás, sőt a hanyatlás', és sürgetik „az elpocsékolt idő pótlását”. Szó esett a tudomány, a kultúra, a közoktatás területén kialakult nehéz helyzetről is. A kongresszusi dokumentumokból megállapítható, hogy nem vitatták meg részletesen a társadalmigazdasági program kérdéseit, nem jelölték meg a népgazdaság fejlődésének konkrét mutatóit. A kongresszuson bejelentették, hogy későbbi időpontban összehívják a Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakát. A kongresszus az ország mi- litarizálásának folytatására buzdítja a népet. Hangsúlyozzák azokat a maoista tételeket, hogy „nemcsak hatalmas szárazföldi hadsereget, hanem hatalmas légierőt és haditengerészeti flottát is kell létrehozni”, „mély alagutakat kell ásni a gabona megmentése érdekében” stb. Feladatként írják elő, hogy ..fel kell készülni a harcra”, „előre kell lépni a háborúra való felkészülésben”, „új színvonalra kell emelni a hadsereg felszereltségét”. Mindezt mindenekelőtt a Kínát fenyegető nem létező, kiagyalt, szovjet „veszéllyel” indokolják. A nemzetközi helyzetet „rendkívül kedvezőnek” tartják, amiatt, hogy „a forradalmi tényezők további növekedése mellett sokasodnak a háborús tényezők is”. Éles kirohanásokat intéznek az enyhülési politika ellen, védelmezik a „háború elkerülhetetlenségéről” szóló tézist. Mindent összegezve, a háborús irányzat, a háborúért való lelkesedés folytatódik, ami ellenkezik a népek, köztük a kínai nép akaratával. Senki sem hiszi el,\ hogy a kínai nép áhítozik a háború után, mindazokkal a szörnyű következményekkel, , amelyeket a háború magával hoz. Hua Kuo-feng beszámolója és a kongresszus más anyagai külpolitikai részének alapvető tételei nemcsak, hogy semmi- De veszik a jelenlegi nemzetközi fejlődés fő tendenciáit, hanem egyenesen azok ellen irányulnak. A világban végbemenő eseményeket a „három világról” szóló régi maoista séma alapján magyarázzák. Mint ismerete, arra használták és — a beszámolóból ítélve — arra használják fel ezt a sémát, hogy igazolják Peking ösz- szefogását a világ legreakció- sabb erőivel a Szovjetunió ellen, a szocialista világközösség ellen folytatott harcban. A „szuperhatalmak” ellen folytatott harc ürügyén Hua Kuo-feng olyan „egységfront” létrehozását sürgette, amely elsősorban a Szovjetunió ellen irányulna. A KKP XI. kongresszusán elfogadott új szervezeti szabályzat a párt külpolitikájának vonatkozásában „hosszú történelmi időszakra” feladatul tűzi ki a harcot a Szovjetunió ellen és a bomlasztó tevékenységet a nemzetközi munkásmozgalmon belül. összehasonlítva a KKP X. kongresszusának dokumentumaival, a XI. kongresszus anyagaiban nem szerepel, hogy ki kell alakítani „a harci egységfrontot az imperializmus, a gyarmati rendszer és a neokolonializmus ellen”. Hua Kuo-feng beszámolója és a kongresszus egyéb anyagai rágalmazzák a Szovjetunió társadalmi rendszerét, b^l- és külpolitikáját. A kongresszus a'szovjetellenes kampány légkörében zajlott le. Teljes mértékben eltorzították a szovjet —kínai kapcsolatoknak az utóbbi években végbement alakulását. A Kínai Kommunista Párt előtt, a kínai nép előtt eltitkolják azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a Szovjetunió tett e kapcsolatok normalizálása érdekében. Sőt, a Kínai Népköztársaság népét továbbra is azzal a koholmánnyal rémisztgetik, hogy a Szovjetunió „nem adja fel Kína leigázásának gondolatát”-. Ennek kapcsán nem árt emlékeztetni L. 1. Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának kijelentésére, amely szerint: normális, jószomszédi kapcsolatokat szeretnének ezzel az országgal..., de bármilyen államokról legyen is szó, a kapcsolatok kétoldalú alapokra épülnek. A KKP XI. kongresszusán megállapították, hogy Kínának „még sok kérdést kell megoldania és nem kevés nehézséget kell leküzdenie”. Az idő fogja megmutatni, hogy mit és hogyan cselekszenek majd ennek érdekében. (MTI) Folynak a harcok Szomália és Etiópia között. Képünkön: a gerillák győzelmüket ünnepük a Szomáliái határ mellett. A hét végén táviratot kapott Ciprus állandó ENSZ- képviselője: Nicosia azt üzente New Yorkba, hogy a delegátus kérje az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását a ciprusi helyzet megvitatására. Valahonnan a Pedieos partjáról, a Palota útról, az elnöki palotából indult el a sürgöny Amerikába — jóval az ősrégi város falain kívülről. \ Nem véletlenül kell megemlíteni a falakat, ha Nicosiáról beszélünk. Ha valaki rápillant Nicosia térképére, fel kell kiáltania: hiszen ez egy szabályos kör! Valóban: a középkorban lassan kör formáját vette fel a mindig jobban kiépülő városfal, tizenegy bástyája pedig mértanilag pontos kör külső peremén helyezkedik el. S szinte mértanilag pontos egyenes volt a Paphos úttól a Theodora császárnö Ciprus üzenete utcáig terjedő vonal is, amely „zöld vonal” néven sokáig legfontosabb „határ” volt a városon belül: a görög és török negyedet választotta el az egységes, két nemzetiség hazájának számító sziget-köztársaság, Ciprus fővárosában. Amikor 1974 nyarán az akkor még országló görög katonai junta puccsot szervezett Cipruson, azt akarták elérni, hogy Makariosz érsek-elnök független és el nem kötelezett, haladó kormánya helyett egy szélsőjobboldali csoport vegye át a hatalmat. A puccs megbukott, de a bukással egy- időben még valami történt a szigeten: az ankarai kormány (akkor még Bülent Ecevit kormánya) „a török lakosság védelmében, a görög megszállás NÓGRAD - 1977. augusztus 27., szombat megelőzésére” (ez az eredeti török magyarázat) csapatokat küldött a szigetre. A Ciprusi Köztársaság területén új határvonal jelent meg — most már a nicosiai egyenesnél jóval hosszabb, jóval áthatolha- tatlanabb határ. A szigét területének 40 százaléka törölj megszállás alá került. Nehéz ezt a megszállást a sziget nemzetiségi viszonyaival indokolni, hiszen a török lakosság aránya mindössze 18 százalék. A törökök elfoglalták a többi között Famagusta kikötőjét, aztán a főváros nemzetközi repülőterét, a bányák jó hatvan százalékát, a turisták által látogatott üdülőterületek 70 százalékát. A törökök által megszállt területen egyoldalúan kikiáltották a ciprusi török föderatív köztársaságot. A legutóbbi időben a törökök úgy döntöttek: Famagustát, ahonnan a görög lakosságot elűzték, betelepítik Kisázsiá- ból érkező törökökkel. Ez ellen, ennek a veszedelmes fejleménynek a megakadályozására kéri Nicosia a Biztonsági Tanács összehívását és azért, hogy az ENSZ-határo- zatoknak megfelelően: vonják ki a megszálló csapatokat. Makariosz utóda, a szigetköztársaság ügyvezető elnöke, Szpirosz Kiprianu az ősszel New Yorkba repül, hogy az ENSZ-közgyűlés előtt beszéljen hazája helyzetéről. Annak az országnak sorsáról, amely a Közel-Kelet kapujában, az amúgy is feszültségekkel terhes térségben éppen kettészakítottsága következtében afféle bármikor robbanni képes pokolgép — az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság kormánya most az ENSZ segítségével el akarja távolítani belőle a gyújtózsinórt. Gárdos Miklós Ülést tartott a m Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a környezetvédelem, ezen belül a természetvédelem hatékonyabbá tétele és jobb koordinálása érdekében — módosítva a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeletet — létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. A szervezeti intézkedés 1977. október 1-én lép hatályba. Az- Elnöki Tanács bírákat választott és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) fiaival'—bolgár kapcsolatok Hazánk és Bulgária kapcsolatai kiegyensúlyozottak és dinamikusan fejlődnek. Az alapvető ideológiai, politikai kérdésekben, a szocialista építőmunka, a nemzetközi helyzet, és a nemzetközi kommunista mozgalom minden fontos elvi és politikai vonatkozásában azonos nézeteket vallunk. Kapcsolataink töretlenül fejlődnek a marxizmus —leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében. / az 1969-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján fejlődnek. A két ország párt- és állami vezetői között rendszeresek a találkozók. 1969-ben Kádár János vezetésével járt magyar párt- és kormányküldöttség Bulgáriában. 1973. decemberében pedig Todor Zsivkovval az élen bolgár párt- és kormányküldöttség látogatott hazánkba. Todor Zsivkov 1975. júliusában személyesen nyitotta meg ' Budapesten a bolgár nemzeti kiállítást. Magyar miniszterelnök — Fock Jenő személyében — három évvel ezelőtt járt legutóbb hivatalos, baráti látogatáson Bulgáriában, Sztár- ko TodoroV bolgár kormányfő pedig 1976. áprilisában látogatott hazánkba. Állandóan erősödő pártkapcsolataink keretében az utóbbi időben is több kölcsönösen hasznos tanulmányútra került sor a pártmunka különböző területein. A minisztériumok és főhatóságok, a társadalmi és tömegszervezetek rendszeres és széles körű kapcsolatokat tartanak fenn egymással. A testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok hozzájárulnak népeink sokrétű érintkezéséhez. Jelenleg 3—3 város, 10—10 megye és néhány termelőkollektíva között van ilyen gyümölcsöző együttműködés. OazÉsáii liancsofalaink a két ország népgazdasági terveinek és a KGST komplexprogramjának megfelelően fejlődnek. A bolgár párt- és kormányküldöttség 1973. decemberi látogatása óta a két ország közötti áruforgalom megkétszereződött, javult a fizetési mérleg .egyensúlya, több szakosítási és kooperációs szerződést kötöttünk. Az 1976—80. közötti tervek egyeztetése és az erre épülő hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás rqegfe- lelő keretet biztosít az együttműködés további bővítéséhez. A magyar—bolgár gazdasági és műszaki, tudományos együttműködési bizottság tevékenyen szervezi gazdasági kapcsolatainkat. A bizottság legutóbbi, idén júniusban Budapesten tartott ülésén intézkedéseket hozott egyebek között a tervezési együttműködés fejlesztésére. A mostani ötéves tervidőszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás 735 millió rubel értékű forgalmat irányoz elő. A mindkét ország számára előnyös együttműködés egyik fő jellemzője, hogy az árucserében résztvevő termékek 40 százaléka kooperációval, illetve szakosítás alapján készül. Az ilyen jellegű bolgár áruk többsége motoros és elektromos targonca és futómacska; ezeknek, mint eddig is, továbbra is nagy szerepük lesz nálunk, az üzemen belüli szállítás-rakodás gépesítésében. Együttműködésünk je-, lentős területe a számítástechnika: ebben az ágazatban a mostani ötéves terv időszakára 25,5 millió rubel értékű bolgár, és 20 millió rubél értékű magyar szállítást egyeztettünk, s szó van ennek további növeléséről is. A legutóbbi időben számos további szakosítási szerződést kötöttünk; ezek ugyancsak a gépipar különböző területeit, egyebek között az orvostechnikai műszerek, a szerszámgépek, a hidraulikai és pneumatikái elemek gyártását érintik. A mezőgazdasági gépek gyártásának szakosítására korábban 'kötött szerződést 1980-ig meghosszabbítottuk. A könnyűiparban is van néhány kisebb jelentőségű gyórtássza- kosítási szerződésünk. A mezőgazdasági együttműködésnek fontos területe a vetőmagcsere, s az idén megkezdték Bulgáriában a bajai kukoricatermesztési rendszer bevezetését. Több mint tíz éve működik két vegyes magyar—bolgár vállalkozás. Az INTRAN- SMAS az üzemen belüli szállítás-gépesítés tervezésére és kidolgozására specializálódott, az AGROMAS — amely szovjet, lengyel és NDK közreműködéssel az utóbbi időben ötoldalúvá bővült — mezőgazdasági gépek tervezésével és gyártásával foglalkozik. Az 1980. utáni időszak gazdasági együttműködésének előkészítését a két ország különböző szintű illetékes szervei már ugyancsak megkezdték. Az eddigi kedvező eredmények jó alapot biztosítanak a gazdasági kapcsolatok további bővítéséhez. Népeink barátságát, egymás megismerését is szolgálja a kölcsönös idegenforgalom. Tavaly 140 ezer magyar állampolgár kereste fel Bulgáriát, ahonnan 401 ezren jártak hazánkban. Kulíurális Kapcsolataink a magyar—bolgár kul-' turális vegyes bizottság irányításával tervszerűen, sokoldalúan fejlődnek, s mind szélesebb körre terjednek lei. A kulturális értékek és eredmények kölcsönös ismertetésében fontos szerepét tölt be Eudapesten, a Bolgár Kultúra, Szófiában pedig a Magyar Intézet. Harkányban tavaly avattuk fel az első bolgár hadsereg emlékmúzeumát. Sumenben egyébként már régebben létesült a Kossuth Múzeum. Tavaly ősszel Magyar- országon megrendezték a bolgár zene napjait, ennek viszonzásaként az idén szeptemberben Bulgáriában sor kerül a magyar zene napjaira, az Állami Operaház vendég- szereplésével. Bulgária magyar vonatkozású kulturális eseményei sorában az idén széles körben emlékeznek meg Ady Endréről. Jövőre Magyarországon is megünneplik a bolgár nép 1878. évi felszabadulását a török rabság alól. Széles körű kapcsolatok bontakoztak Isi a két ország felsőoktatási intézményei között is. Jelenleg Bulgáriában 16 magyar, hazánkban pedig 122 bolgár ösztöndíjas tanuL \
