Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
Túvoli föld üzenete Bemutatjuk Galina Guszevát Ha hosszan nézi az ember, , <5gy tűnik: olyan, mintha benne szunnyadna a távoli Szibéria mérhetetlen nyugalma, s egyszersmind embert formáló keménysége is. Né- h : csendesen ejti maga elé a szavakat, aztán fellobban, izzik, majd újra vált, s szeme megpihen az ablak alatt hajladozó fák lombjai zöldjén.. — ,Nem nyírfák — mondom. — Nem, de szépek... A fák mindenütt szépek. — Szereti őket? — A természetet szeretem.'. I Az erdők ölén születtem, de messze is: Szibéria omszki területének Tuzin nevű falujában. — De most —, mint hallottam — hosszú ideje városlakó. — Igen... Tudja, nehéz volt a gyerekkori életem... Jött az értesítés a sztálingrádi frontról, emlékszem rá: hiába formálgatom magamban időt töltök együtt a család fPam elesett. Így maradtunk a következő kérdést, mégsem dal. kettecsken anyammal. Dől- zavarom. Mintha otthon len. _ _ . - . gozroip kellett, más valasz- ne most ott messze a7 éven- ?’ • - , s tá* npm volt ahnev az iskn- 1 messze, az ever- szabad órai? tas nem volt, ahogy az isko ^e több mint húszmillió tonlát elvégeztem. A kolhozba na ac^it adó novokuznvecki jártam, de aztan, egyszer- kohászati kombinátot övező csak meghallottuk a Komszo- lakótelepek valamelyik há- mol felhívását: lehet jelent- zában Csendre int távolba kezni a novokuznyecki épít- meredő tekintete kezésekre... Kilencen indul- ő maga kezdi a szój. tunk el fiatalok a faluból „ ,. még 1958-ban. ~ THd>a; amikor így visz—A. .. . . szaemlekszik az ember, szin— Fizikai munkát végzett? te hihetetlennek tűnik már, — Azt, s most is azt. Be- hogy meg kellett küszködtonkeverőnek vettek fel, hej, nünk elsőben mindenért, országon. És nem is tudom de sokat is lapátoltam akko- Amíg nem tanultunk bele a hirtelenjében szavakba ön* riban. .. munkába, világos, a pénzünk teni' mit:' érzek most... Ked__ És most? 'sem volt túl sok; nem szé- vesek, aranyosak az emberek, • _ Nézze' A tenverem most gyellem elmondani: minden- s*ép Budapest. Salgótarján is. is férges - lordüia meg ke- bö1 a ^olcsóbbat vettem. Boldog vagyok, hogy ellátódét - de lapát helyett lépek Ugye- engem anyám sem ‘u- gathattam önökböz’ s ha szer zet , de íapat neiyett gepeK dott segíteni ., De aztán, rét ejthetem, hamarosan újahogy épült a kombinát, el is ra visszajövök. Családostól, feledtük a kezdet nehézségeit. Kezeit egymáson nyugtatja akadnak — Olyan vagyok, mint a többi háziasszony. Főzök, sütök, mosok. És persze, pihenünk. A kombinátnak van Aztáp egv üdülőtelepe, oda szoktunk kijárni, kikapcsolódni. És... szeretek síelni. — Milyen érzésekkel jött Salgótarjánba? — Először vagyok Magyarvannak már. nyebb így. — De mégis nehéz Sokkal könyki, , , — Mondják, többször- - Szokás dolga. Regebben tüntették, ia lapátolást sem vettük fel _ . , ,, persze, fiatalok voltunk . “ *gaz ~ *ele11 r™d g°n mée akkor dolkodas után. — 1971-ben 8 ' Lenin-centenáriumi kitünte— Most is az. test kaptam, rá két évre meg ' — Hogyne... — mosolyodik kiváló dolgozó lettem. A él. — A nagyobbik fiam ti- múlt évben pedig megkap- zenhét éves, a kisebbik is tam a Munka Vörös közelít már a tizenhathoz. Érdemrendet. Egyik gépkocsivezető-tanuló, a fiatalabbik meg a vendég- — Sok munka van mögöt- látóiparban dolgozik. tűk. és rámnéz: — Még valamit elfelejtettem mondani: küldött voltam a .szovjet szak- szervezetek mostani, XVI. kongresszusán. — És rámnevet, hogy szinte dicsekszik. Kint fellobban újra a szél, s ívbe hajlítja a fák ágait. Zászló Kinéz, s mondja: — Nem nyírfák... de szépek. Mi is a nevük? — kérdi, s aztán olyan önfeledten kutat emlékezetében, mintha nem is a — Férje? — Valóban. Sok társadal- kemerovói szakszervezeti de— Az építkezésen ismerked- mi munka is és kevés szabad legáció tagja lenne. . Hanem tünk össze, most is ott dől- idő. Tagja vagyok a novokuz- csak egy asszony, onnan a gozik, egy komplexbrigádot nyecki városi pártbizottság- messzi földről. vezet. nak, egyéb elkötelezettségeim Elhallgat egy pillanatra, s is vannak. Tényleg kevés Karácsony György A szemlélet szemlélete DIVAT LETT, miért is tagadnánk, egy-egy feladat gyengébb végrehajtása esetén, nagyobb hiba vagy mulasztás elemzésekor végül is oda kilyukadni, hogy egyes vezetőknek, szakembereknek, vagy beosztottaknak — nem megfelelő a szemlélete. Tehát: azon kell változtatni, s a nem kívánatos jelenség, hátráltató körülmény azonnal eltűnik az adott vállalat, ágazat, vagy akár a népgazdaság életéből. Ülök például a nagy gyár termelési értekezletén, s hallom a következőket: „Bizony — így a felszólaló — a karbantartóknak változtatniok kellene a szemléletükön, hiszen nem egyszer, noha megígérik, hogy rögtön jönnek, csak másnap, vagy csak az újabb sürgetésre jelennek meg”. Tehát — ennek ez a lényege — pontatlanok a karbantartók, mert rossz a szemléletük. Ülök egy másik értekezleten: s hallom, hogy ott meg a gyáregységvezetők szemléletével elégedetlenek, ugyanis szüntelenül hol ilyen, hol amolyan drága, nagy teljesítményű nagy teljesítményű gépből gépet akarnak megvetetni a központtal, bár a meglevőket sem használják ki megfelelően. Lám: pazarolnak a gyáregységvezetők, mert rossz a szemléletük. százalékban a környezetétől, az objektív feltételektől, lehetőségektől és — a többiek szemléletétől, magatartásától függ. Ha csak egyetlen gyárban lenne kifogásolható a minőség, akkor ott valóban, egyesek, vagy sokak hozzáállásával van a baj. Ha viszont a vállalatok jó részénél, túl gyakran kell elégedetlenkedni a termékek minőségével, akkor ennek gyökerét, alighanem a termelési folyamatokban érdemes keresni, s nem az egyes emberek, vezetők, beosztottak magatartásában, vagy csak ebben. A karbantartó például azonnal pontos lesz, ha a munkája elbírálását, s a fizetése vagy jutalma mértékét sikerül jobban ahhoz kötni, hogy mennek-e a gépek, vagy sem. Vagy: a gyáregvségvezetők többnyire azért akarnak minden korszerű berendezésből egy- egy példányt, mert sok helyen még gyenge lábakon áll a nagyvállalaton belül a szakosítás és a kooperáció. A technológiailag szakosított vállalatnál elég lesz egy-egy fajta néhány darab ahÜlök a harmadik értekezleten, a téma a minőség, s hallom, hogy csapnivaló a vállalatok szemlélete, mert alig-alig tesznek valamit a minőség javításáért, stabilizálásáért. — Tehát, azért gyenge a termék, mert nem megfelelő a gyártók szemlélete. Kár a példákat tovább sorolni, bizonyosan mindenki sokszor hallott már hasonló „dörgedelmeket”. Pontosabban: rutinból fakadó megállapításokat a jelenségek valódi okainak feltárása helyett. Ezért azután egyáltalában nem véletlen, hogy többnyire, akiknek az effajta bírálat áll annak bírálatánál, hiszen az igazi elem hoz, amihez ma nyolcat, tízet használnak. A minőség is, ahol gyenge, nem attól válik-e kifogásolhatóvá — sokkal inkább, mint a korszerűtlen vezetői szemlélettől —, hogy például a rosszabb minőség, a garanciális javítások, a selejt miatí fellépő költségek, a teljes termelési ráfordításoknak csupán I—2 százalékát teszik ki. Ennyit, a milliárdos termelési értékeket előállító vállalatok meg sem érezhetnek. A minőség alighanem akkor javulna, ha például a vezetői jutalmakat, a garanciális költségek, vagy a reklamációk mértékéhez szabnák. NAGYON SOKSZOR sok helyen tulajdoni képpen nem kellene elfogadni azt a kritikát, amely csak a szemléletet hibáztatja, és megszól a szemlélet javításáról — azok sem tudnak mit kezdeni az ilyen programmal. Hiszen — s ez a lényeg — az ember szemlélete, hozzáállása a munkához, igen, bonyolult tudati, gondolati, s egyszersmind gazdasági folyamat, amelynek alakításában a legnagyobb szerepe a környezetnek van, s többnyire nem az egyes embernek. Egyszerűsítve: egy-egy ember szemlélete legalább 90 zésnek akkor kellene következni, amikor valahol, valamilyen kérdésben tapasztalható lesz a szemlélet káros volta. Ha ennek forrását, okát sikerül feltárni, s azon változtatni, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a vizsgált témában, tartósan közelebb kerül a vállalat a társadalom és a népgazdaság számára kívánatos magatartáshoz. g. r. j A hangnyelő ruhák Egy göteborgi kórház orvosai zajszintmérést végeztek a lemezklubokban. Megállapították, hogy ott van a legnagyobb lárma, ahol a lányok. .. mini szoknyát hordanak. Egyszerű fizikai jelenségről van szó —, arról, hogy a textil elnyeli a hangot. Ezért tehát, hogy a lemezklubokban kisebb legyen a zaj, a lányoknak hosz- szú szoknyában vagy nadrágban kellene oda járniuk, a fiúknak pedig zakóban és — nyakkendőben. Anyagok több színben Két hét helyett másfél perc r Az ajtó nagy fehér tábláján piros betűkkel írva ez állt: Idegeneknek szigorúan tilos a belépés! A szobában 21,5 fok a hőmérséklet állandó páratartalom mellett. Erről légkondicionáló berendezés gondoskodik. Mindössze három ■ egységből álló gépsor és egy íróasztal a berendezés, melyen táblázatok, anyagminták és feljegyzések sorakoznak. A gépeket megszámlálhatatlan gomb, kapcsoló és piros, vagy zöld fénnyel villogó lámpa „díszíti”. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek színképelemző laboratóriumában vagyunk. Itt dolgozik Simkó Rezső, anyagvizsgáló, akivel arról váltottunk szót, miként kapcsolódik a laboratórium munkája a gyár minden napos termeléséhez. — A vizsgálatoknak két alapvető fajtáját különoóz- tetjük meg. Az egyik a kémiai, a másik a mechanikai. Mi az előbbivel foglalkozunk. Színképelemzéseket végzünk elektromos eljárással. Ez az anyagokról roncsolásmentesen ad felvilágosítást. — Hogyan? — A vizsgálandó ismeretlen tárgyat mindig egy állandó, már bemért etalonnal hasonlítják össze. Mégpedig úgy, hogy magas feszültségű árammal szikráz- tatjuk, megbombázzuk”, és így különböző elektromos úton a felületi réteg elgőzölög. A szilárd anyagokat színekben látjuk, ezeket fénytörő üvegekkel (prizmákkal) elemekre bontjuk és megkapjuk az ötvözök százalékos) összetételét. Az eredményt elektromos írógép papíron rögzíti, amit már csak az állandó értékekkel, grafikonokkal kell összehasonlítani. — Mennyi időt vesz ez igénybe? — Alig másfél percet. Ugyanez a vizsgálat nedves kémiai eljárással, savval, maratással és még soksok eljárással elhúzódna egv-két hétig. A gép előnye tehát a gyorsaság és a pontosság. — Milyen anyagokat elemeznek? — Szúrópróbaszerűen a gyárba beérkező összes alapanyagot, gyártás közben a félkész termékeket, valamint a kikerülő készárukat. Naponta közel százötven— kétszáz vizsgálatot végzünk. Ez a hagyományos módszerekkel szinte elképzelhetetlen. A mechanikai kutatások, elemzések párhuzamosan futnak a kémiaival és az eredmények egyeztetése után indulhat el a gyártás, illetve szállíthatják el a már kész termékeket. — Az új technológiákkal, berendezésekkel egyre több a kémiai folyamat az üzemekben, ezért a mi munkánk elengedhetetlen. Szorosan kapcsolódik a termeléshez — mondta s közben újabb anyag került a gépbe, működni kezdtek a kapcsolók, lámpák, órák és máris megjelent az eredmény. A laboratórium „élete” egy pillanatra sem szünetelt. — A Vasipari Kutató Intézettől rendszeresen ■ küldenek ismeretlen anyagokat elemzésre. Ilyen gép, amilyen nálunk van, az országban csupán öt—hat darab található. Ezért nagyon pontos vizsgálatokat kell készítenünk. Olyannyira, hogy még az ő általuk megadott értékeket is ellenőrizzük. Ezeket a feladatokat a nedveskémiai laboratóriummal együtt, közösen végezzük. — Közel hét éve dolgozom ezen a területen és nagyon megszerettem ezt a munkát. Itt mindig van valami új, érdekes. Simkó Rezső idén nyerte el a Vállalat kiváló dolgozója címet és több újítás is fűződik nevéhez. — Az elektromosságot édesapárii szerettette meg velem, már gyermekkoromban bújtam a szakkönyveket, folyóiratokat. így jöttek később olyan ötletek, melyeket hasznosítani lehetett a laboratóriumban. — Egyszerű szelep beépítésével az argonfogyasztást a felére csökkentettük, és a vákuumpumpák is az előző időszakhoz képest mindössze egyharmadán kell, hogy működjenek. Az angol gyártmányú légkondicionáló berendezés hőkapcsolója szétégett. Filléres dolog, de nem lehet kapni. Ám a terem gépéi, műszerei csak állandó hőmérsékleten működnek. Ezért pontos mérések után rájöttem, hogy ugyanolyan jó a vasaló 19 forintos hő- kapcsolója, mint a külföldi alkatrész. Azóta nincs semmi gond vele. A legújabb javaslatom az elektromágneses fogó, mely a vékony, érzékeny anyagok vizsgálatát segíti, tökéletesíti. — Mik a további tervek? — Fiatal vagyok, úgy érzem még nem késő tanulni. Jó alappal rendelkezem', a gyakorlati munka megtanított sok mindenre. Szeretem az elektromosságot, a kémiát, és az egyre nagyobb léptekkel előrehaladó tudománnyal csak úgy lehet lépést tartani, ha az ember képezi magát. — békési — nisztertanács éppen ezért kérte fel korábban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot a Milyen cipőben? Milyen cipőben jár a cipő- lába, akik között vannak fiaipar? Lehet, hogy ez a jám- talok, olcsó, de divatos lábbe- bor szójáték szandálolcsósá- likre áhítozva, idősebbek, akik- gú, de a probléma keményebb nek úgynevezet kényelmi ci- a csizmatalpnál. A választ ke- pők kellenének, vannak ilyen- reső vitában nincs helye a olyan mozgásszervi bántal- hirtelen felcsattanó indulat- makkal bajlódók — egyiknek nak, a jó vagy rossz példára a piros a szép, a másiknak a hivatkozó egysíkú érvelésnek, fekete, vagy a pepita tetszik mert mindez egy lábhossznyi- és így tovább. Nem könnyű te- ra sem viszi előre az ügyet, hát még csak számba venni A kérdés komolysága megéri sem az igényeket, nemhogy az alapos elemzést, az átgon- megszervezni a tökéletes kidőlt tanulságlevonást. A Mi- elégítés gyártási, kereskedelmi bázisát Nem Várhatunk máról hol- lábbeliellátás vizsgálatára, kö- naPra nagy javulást ott, ahol telezte a Könnyűipari Minisz- néhány évtized alatt úgyszól- tériumot arra, hogy maga is van, a kisipari ellátás színvo- készítsen jelentést a cipőipar naláról kellett felemelkedni a helyzetéről, kilátásairól. nagyüzemi gyártásra, s ahol a bőr java része drága beho- A vizsgálat és a felmérés zatali cikk. (Könnyű elgyö- megtörtént és az augusztus nyörködni a párizsi kirakat 25—i kormányülésén mindkét lepkekönnyű cipellőjében, épszerv jelentése már szerepel- pen csak futó pillantást vetni hetett. a méregdrága árcédulára és . , , ................................ közben átkozni a mi gyenA kormányülés vitájáról koz- gébb bőrből, természetesen readott nyilatkozatok arról az rosszabb minőségben készült egyébként nem meglepő do- cipőnket, amelyet viszont jó- logrol tanúskodnak, hogy sem va) könnyebb kifizetni.) Ez a jelentések, sem a minisz- persze csak zárójeles és köz- tertanácsi értékelések nem bevetett érv lehet, akarták rózsaszínűre festeni a szürkét, de feketére sem má- A kormány olyan intézke- zolni azt. A valóság az, hogy déseket hozott, amelyek a mi- a helyzettel nem lehetünk nőség és választék javításának elégedettek. A népi' ellenőrző- folyamatát gyorsítják meg az si vizsgálat során sok-sok em- adott lehetőségek között. Bőr- bert kérdeztek meg, hogyan gyárainkban megkezdődött a és mint szerzik be a lábbeli- rekonstrukció, az iparban át- ket? A megkérdezettek fele alakítják az ösztönzési rend- csak alapos utánjárással, egy- szert, kidolgozzák a rétegigé- harmada pedig eredeti elkép- nyéknek megfelelő kollekció- zeléseit feladva tudott csak kát, megkezdik a tartós micipőt venni. nőségű divatcipők gyártását, a , ragasztás tartósítását és ígv Félreértés ne essek, minden- tovább. Javítani kell a cipőki tudja és latja, nem kevés ipar és kereskedelem kapcsolj cipó. A boltok tele vannak. jatát is, hogy eltűnjenek a Es sok a cipőbolt. Magyaror- formális szállítási szerződések szagon az egy fore eso cipó- Az is indokolt, hogy az apró termelés átlaga majdnem öt, cipőboltokat széles választékot pontosan 4,7 pár. Ezzel a kínálható nagy cipőáruházak mennyiseggel az ellátás nem- váltsák fel. legalábbis legye- zetkozi élmezőnyében va- nek ilyen áruházak is jócskán, gyünk, viszont a minőséggel a magyar termékek közepes A szakemberek szerint a színvonalat képviselnek. Tehát sokoldalú intézkedés végrehaj- ahol a cipő szorít: az a minő- tásának már ebben az ötéves ség, a választék árnyaltsága, tervben mutatkozni fog a jótékony hatása. Legalább any- nyira, hogy ne legyen többé ujjal mutogatott iparág a cipőipar, nagy forgalmú cserehely a cipőbolt. S. J. I Tudjuk, hogy az egyik legkényesebb testrészünk, minden ellenkező híresztelés ellenére, a lábunk. És nem is egyformák! Még egyazon ember jobb és bal lába sem, hát még két- vagy tízmillió ember NÖGRÁD — 1977. augusztus 27., szombat 3
