Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)

1977-08-26 / 200. szám

y'-ií.v Ci K, Világ proletárjai, egyesüljelek! NOGRÁD AZ MSZMP nograd megyei bizottsága es a megyei tan ács lapja XXXIII. ÉVR„ 200. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács r A kormány Tájékoztatási ira. A kormány a jelentést és Hivatala közli: a Miniszterta- az előterjesztett javaslatoxat nacs csütörtökön ülést tartott, elfogadta. A külügyminiszter beszá­molt a Mongol Népköztársa­ságban és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatá­sáról. A Minisztertanács jó­váhagyólag tudomásul vette a jelentést. Az Országos Tervhivatal el­nöke beszámolt a népgazda­ság fejlődésének első félévi tapasztalatairól és javaslatot tett a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének feladata­A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a pénz­ügyminiszternek az ez évi pénzügyi helyzet várható ala­kulásáról. valamint az J373. évi állami költségvetés kidol­gozásának feladatairól szóló előterjesztését. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta a pénz­ügyminiszter előterjesztését a borforgalmi adóztatás 1978. január elsején életbe lépő egyszerűsítéséről. A könnyűipari miniszter n cipőipar helyzetéről, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke pedig a lakos­ság cipőellátósának tapasz­talatairól tett előterjesztést. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és határozott a to­vábbi tennivalókról. A nehézipari miniszter je­lentést tett az alumíniumipari központi fejlesztési pngram 1976. évi végrehajtásáról. A kormány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. (Kommentárunk a 2. oldalon.) A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az őszi szá Szállítók és nagyüzemek szakemberei tanácskoztak Tegnap, Salgótarján-külső pályaudvaron — a MÁV kez­deményezésére — a megye- székhely tizenegy nagyvállala­tának képviselői, valamint a Volán 2. számú Vállalat és a MÁV szállítási szC'.emberei be­szélték meg az őszi csúcsfor­galom zökkenőmentes lebo­nyolítása érdekében szükséges tennivalókat. A megjelentek­nek Kakukk István, Salgótar- ján-külső vasúti csomópont állomásfőnök-helyettese tar­tott rövid tájékoztatást, amely­ben érzékeltette a vasútra, a Volánra. Valamint a fuvaroz- tatókra váró feladatok nagy­ságát. Elmondotta, hogy az év még hátralevő idő­szakában 15 ezer 200 vas­úti kocsit kell kezelniük a MÁV dolgozóinak, s több mint 400 ezer tonnányi súly megmozgatás» és to­vábbítása vár rájuk. Hangsúlyozta: elsődleges cél most, hogy a nagyüzemek ál­tal megtermelt készáruk, a mezőgazdasági termékek minél előbb, minél gyorsabban és a lehető legkevesebb veszte­séggel jussanak el rendelteté­si helyükre. Ehhez azonban szinte „létszükséglet” a pontos, tényszerű, gyors információ. Amit nagyban segítene, ha a gyárak, üzemek, termelőszö­vetkezetek, s egyéb termelő- egységek a hét végeken, vasár- és ünnepnapokon is, telefonon hívhatók lennének. Szükséges­nek látszik — miként ezt a tájékoztatás után a résztvevők közül többen hangsúlyozták — a délutáni, s a fentebb emlí­tett időszaki postai ügyelet megszervezése! Továbbra is nagy gondot kell fordítani a hétvégi fu­varozásokra, a nem túlbiztor sított, hanem az igényszerfl vasútikocsi-rendelésre, s nép- gazdasági érdek, hogy a ki-be­rakodásoknál mind kevesebb vagon sérüljön meg. Hamaro­san a harminc—hatvan kilo­méterre szóló vasúti fuvarokat — a nagyobb kapacitás érde­kében — közútra terelik át. Bár az utóbbi hónapokban a megye vállalatai, üzemei je­lentős részénél meggyorsítot­ták a ki-berakodásokat, ennek ellenére negatív példák is akadnak. A salgótarjáni sík­üveggyárban például július vé­géig 4353 kocsit kezeltek, s ebből hatalmas mennyisé­get: 1239 kocsit raktak ki késve. A büntetésként kifizetett ko­csiálláspénz meghaladta az egymillió forintot. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat — melynek képviselői meg sem jelentek a tanácsko­záson — 986 kocsi közül 227- et, a ZIM-ben pedig 2182 ko­csi közül 692-őt adtak át ké­setten a MÁV-nak. A MÁV Budapesti Igazgató­ságának képviselője hangsú­lyozta: roppant fontos az őszi csúcsforgalom előtti kellő, elő­relátó szervezés, mert csak a szállítások folyamatossága tud­ja biztosítani a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indí­tott munkaverseny sikerét, a vállalatok bel- és külföldi ki- szállítási határidejének tar­tását. Ne csak a MÁV és a Volán, hanem valamennyi fu­varoztató tegyen hatékony in­tézkedéseket a fennakadások megelőzésére! A jelentősen megnövekedett belföldi szállí­tások mellett biztosítani kell a tranzitforgalom lebonyolítá­sát is. Mindehhez higgadtság­ra, fegyelmezettségre, rugal­mas alkalmazkodásra, s nem utolsósorban, a fuvarozások gazdaságossá tételére is szük­ség van. A népgazdaság devi­zakiadásait csökkentendő, mér­sékelni kel] az idegen kocsik Magyarországon tartózkodását, hiszen az OPW-kocsik időtúl­lépéséért jelentős mennyiségű rubel, a tagországokon kívü­liekért pedig még nagyobb összegű svájci frank kifizeté­sére köteleznek a nemzetközi megállapodások. A megyeszékhely vállalatai­nak sok szállítással foglalko­zó szakembere tárta fel gond­jait, s tett javaslatokat a szál­lítás sikerességének biztosítá­sára. Hangsúlyozták: csak a közös erőfeszítés hozza meg a kívánt ered­ményt és még jobb együttműködés szükséges városon belül Is a fuvaroztatók, a MÁV és a Vo­lán között. Az igen hasznos megbeszélésen elhangzottak, s a teendő intézkedések, úgy tű­nik, kellő alapot adnak majd az előttünk álló nagy őszi csúcs gondjainak mérséklésé­re. vVv« Kemerovói sxaksxervexeti delegáció megyénkben Jh itt gyártott ruhákban még csinosabbak asszonyaink, lányaink" Nógrád megyei tartózkodásuk során kemerovói barátaink találkoztak az üzemekben, gyá­rakban dolgozó munkásokkal is. így életkörülményeikről, hivatásukról, családjukról is be­szélgettek a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárának dolgozóival. — kép: kulcsár — Tegnap délelőtt Géczi János, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára fogadta a kemerovói szakszervezeti de­legációt, akikkel a megye fej­lődéséről, gondjairól, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, az 1977. első félévi eredményekről, a két megye dolgozói között élő, eleven barátságról, valamint egyéb időszerű kérdésekről folytatott eszmecserét, majd tolmácsolta jókívánságait a testvérmegye vezetőinek és dolgozóinak. A meghitt, baráti beszélgetés után a delegáció Balassagyar­matra látogatott, ahol felke­reste a Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati gyá­rát. A vendégeket nagy'szeretet­tel fogadták, majd Forrai Fe- rencné, a gyár igazgatója is­mertette a gyár kialakulását, jelenlegi tevékenységét. Meg­említette, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére ki­bontakozott munkaversenyben A cigánykérdés megoldása társadalmi közös ügy Tanácsülés Balassagyarmaton Sok hozzászólás, vélemény, javaslat bizonyította azoknak a témáknak a fontosságát, amelyeket csütörtök délutáni ülésén vitatott meg Balassa­gyarmat város Tanácsa. A ta­nácskozáson ott volt Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese, a város köz­életének képviselői, szocialis­ta brigádok tagjai. Elsőként beszámoló hang­zott el az 1976-os évi fejlesz­tési terv és fenntartási költ­ségvetés megvalósításáról, az ötödik ötéves terv időarányos teljesítéséről. A gazdálkodást a tanács jónak értékelte, bár ez nem jelenti azt, hogy még jobb tervezéssel, összehangol­tabb munkával ne lehetne to­vábblépni. A költségvetés ér­tékelésekor négyen mondtak el véleményüket! Vörös Lász­ló a beruházási fegyelem erő­sítéséről, a lakásépítés üte­mének gyorsításáról és az üzemek társadalmi munkafel­ajánlásának jobb kihasználá­sáról beszélt. Horváth István­ná és Csesztven Jánosné ta­nácstagok sikeresnek értékel­ték az ötödik ötéves terv el­ső évének munkáját, egyben fokozottabb figyelmet kértek az egészségügyi beruházások végrehajtására. Aradi István­ná a számvizsgáló bizottság jelentését ismertette. Még ennél is nagyobb ér­deklődést keltett a varos ci­gánylakosságának helyzetéről szóló jelentés, amelyet Kmetty Kálmán tanácselnök-ne­lyettes terjesztett a testület elé, kikérve a népfront és a tanács különféle bizottságai­nak véleményét A jelemés őszintén és részletesen lárja fel a foglalkoztatottságot, a cigányok lakásviszonyait, az egészségügyi és szociális hely­zetüket szól a művelődési és kulturális kérdésekről. A ci­gánylakosság helyzetinek vizsgálata igen összetett, sok területre kiterjedő tevékeny­ség, amely hosszú távra szól. Több területen egyértelmű a fejlődés, de elválasztani egy­mástól az otthoni, a munka­helyi környezetet, a szociális helyzetet, egészségügyi kultú­rát nem lehet. Társadalmi ügyként kezelve közösen ér­hetők el eredmények. A tanácstagok közül nyol­cán kértek szót. Baranyi Já­nos — a helyi cigányság kép­viselője, tanácstag — kijelen­tette, hogy az évszázados nyo­mort és egyéb ' szokásokat gyorsan megszüntetni nem lehet. ígéretet tett hogy ta­nácstagi minőségében a ci­gányság körében ismerteti az elhangzottakat hogy ezzel az előbbrelépést segítse. Olicsek László a munkahelyek hatásá­ról beszélt, kiemelve a szocia­lista brigádok szerepét a ci­gányság nevelése terén. Le- deczki János és Csábi István a peremkerületeken lakó ci­gányok gondjairól, életkörül­ményeiről szólt. Somogyi Ká- rolyné a cigánytanulók neve­lésének fontosságával foglal­kozott, Simon Endréné az egészségügyi, szociálpolitikai tennivalókra utalt. Berki Mi­hály, a megyei tanács elnök- helyettese hangsúlyozta, hogy a jelentés összhangban van a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatával. Kiemelte, hogy az eredménye­sebb előrelépéshez elsősor­ban szemléletváltozásra és társadalmi összefogásra van szükség. Nagy segítséget je­lent, ha a cigányok közül a legjobban dolgozó embereket megnyerjük a felvilágcsitó munkára. A továbbiakban, szó­lott a tanács feladatairól,, az üzemek felelősségéről, a tan­kötelezettségi törvény vég­rehajtásáról, de ugyanilyen foptos a művelődési munka és az egészségügyi felvilágosító tevékenység. A tanács a továbbiakban az igazgatási osztály, majd az if­júságvédelmi albizottság mun­káját vitatta meg, illetve sze­mélyi ügyeket tárgyait. 30 szocialista brigád tevé­kenykedik. Jó részük van ab­ban, hogy a gyár az első fél­éves tervét és a vállalás idő­arányos részét teljesítette. Kö­zölte, hogy a teljesítménybér­ben dolgozók keresete 12,5, az alkalmazottaké pedig 7,9 szá­zalékkal emelkedett az idén. Az itt gyártott termékekből kétmillió 200 ezer rubel érté­ket tesz ki az az árumennyi­ség, amit a Szovjetunióba szál­lítanak. Vállalták, hogy a szovjet exporttervet november 30-ra teljesítik. Kevés üzem dicsekedhet a következőkkel: 37 vezető beosztású dolgozó közül 31 nő. A tájékoztatót követő gyár- látogatás után több felejthe­tetlen epizódnak lehettünk a tanúi. Amikor beléptünk a varrodába, a delegáció vezető­je, Viktor Drozdov jó napottal köszöntötte a szalagok mellett serénykedő asszonyokat, lá­nyokat. Azok jókedvűen, mo­solygósán és integetéssel vála­szoltak. Később a Felszabadulás Szo­cialista Brigád vezetőjének, Széles Jánosáénak meleg, üd­vözlő, baráti szavait köszönte meg, majd a tanulószalagnál Csala Erika másodéves tanu­lóval elegyedett szóba. Mit tudsz Kemerovóról — hangzott a kérdés. — Testvérmegyéje Nógrád megyének. A delegá­ció vezetője ezt követően így folytatta: — Nálunk , minden fiatal tudja, hogy Nógrád me­gye és Kemerovó megye dol­gozói jó barátok. Arra a kér­désre, miért ezt a szakmát vá­lasztotta, ugyancsak talpra­esetten felelt: — Mert nagyon szeretek varrni. A delegáció tagjainak tet­szett a határozott, tömör és világos válasz, bár be kell vallani, hogy a kislány az el­ső pillanatokban meg volt il- letődve. Viktor Drozdov így búcsúzott tőle: — Mivel min­denkivel nem tudunk találkoz­ni, add át üdvözletünket a többi fiatalnak. Nem sokkal később a mun­katerem közepe táján Hugyecz Andrásáé, a Megértés Szocia­lista Brigád vezetője állította meg a delegációt. Köszöntő sza­vaira a delegáció vezetője rög­tönözve a következőket mond­ta: — Nagyra értékeljük az önök munkáját, szép, minősé­gileg jó, amit gyártanak. Ennek mi, szovjet férfiak azért örü­lünk, mert ezekben a ruhák­ban még csinosabbak lesznek a rr,i asszonyaink, lányaink. Baráti beszélgetés zajlott le Szatmári Istvánná meóssal is. A delegáció tagjai ilyen kér­désekre kaptak választ: mióta dolgozik itt, elfárad-e a mű­szak végére, elégedett-e kere­sőével, hány családja van? Viktor Drozdov így búcsúzott el Szatmárinétól: — Könnyű­ipari munkának tartják, de az asszonyok nálunk is azt mond­ják: nem is olyan könnyű. Igazuk van! Talán még a bá­nyászatnál is nehezebb, mert ott a munka nehezét a gépek végzik. Az üzemlátogatás befejezése után elismerő szavak, jókíván­ságok, a szovjet—magyar ba­rátság erősítésének kívánalmat kerültek be a Felszabadulás és a Bányai Júlia Szocialista Bri­gádok naplójába. Az eseményekben gazdag meleg, baráti hangulatú üzem- látogatás után Galina Guszeva megköszönte az igazi vendég­szeretetet, a nagyfokú figyel­mességet,' s így búcsúzott: mi­nél gyakrabban találkozzunk. Ezt óhajtották a gyár ve­zetői és dolgozói, akik sokáig emlékezni, fognak erre a talál­kozóra. A delegációt fogadta még Skoda Ferenc, a városi párt­bizottság első titkára, aki a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről adott számot, majd felkeresték a Magyarnándori Állami Gazda­ságot, ahol megismerkedtek a gazdaság életével. Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti lá­togatást tesz a Bolgár Nép­köztársaságban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom