Nógrád. 1977. augusztus (33. évfolyam. 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
Ismerkedés után Nem figyelik az órát Lendületes kedvvel építik az új otthonokat Nógrádmegyerben. Az elmúlt ötéves tervben 26 családi házat emeltek a vállalkozó szelleműek, s hogy mind többen látnak az építéshez, bizonyítja, hogy amíg 1971-ben csak 3 lakás, 1976-ban már 9 lakás készült el az OTP kölcsönével. Képünkön: Nógrádmegyer madártávlatból Mit és miért keli tudniok az állampolgároknak 7 r A műit tanévben az egyik nógrádi községi közös tanács végrehajtó bizottságának titkára felkereste a helyi általános iskolát. Táskájában néhány, az állampolgárok körében gyakran használt nyomtatvány volt. A gyerekeket megtanította a hivatalos iratok kitöltésére. Hiszen a falusi családok többségében még ma is az iskolásokat kérik meg erre. Azóta szemmel láthatóan javult a nyomtatványok kitöltése. Kevesebbet mérgelődnek a tanácsi dolgozók és az állampolgárok is. Másutt a gimnáziumba vitték el az állampolgári ismereteket. Igaz, csalt az osztályfőnöki órákra jutottak el. Ismét másutt a történelemórán kapott kevéske helyet az állampolgári jogismeret. Egyszóval kezdeményezés volt már. Csírájában valamennyi általános és középiskolában megtalálhattuk az állampolgári nevelést. S tették ezt azzal a céllal, hogy a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével oktassák a jogokat, a kötelességeket, azok gyakorlati alkalmazását. És éppen utóbbin van a hangsúly. Hiszen nem jogászokat képeznek ki az alsó és középfokú tanintézetekben, nanem olyan állampolgárokat, akik személyes ügyeik intézése miatt kopogtatnak a tanácsoknál. Ám, ami eddig történt, csak próbálkozás volt. Az állampolgári jogismeretet csak a Minisztertanács legutóbbi ülésén emelték határozattal a tantárgyak rangjára. A jövőben — fokozatosan, az új tantervek bevezetésével párhuzamosan oktatják a „történelem és állampolgári ismeretek”-et az általános iskolákban, míg a középiskolások tantárgya a „történelmi és társadalmi ismeretek” lesz. Már ebből is kitűnik a fokozatosság. Ahogy közelebb kerülnek a fiatalok az élethez, úgy ismerik meg mélyebben az állampolgári jogokat, kötelességeket. Az egyetemeken pedig tovább szakosodik a tantárgy. Mélyebben, részletesebben ismerkednek meg a hallgatók a jogi feladatokkal. Például az orvostudományi egyetemen az etika és a társadalmi orvostan, a műszaki egyetemeken és főiskolákon az újítói és a szabadalmi jog, a munkavédelmi jogszabályok elsajátítása szerepel a tantervben. Talán a legelején kellett volna szólni róla, hogy minderre fel kell készítenünk á pedagógusokat, az egyetemi tanári kart. Ezt szolgálják — a Minisztertanács határozata szellemében. — a továbbképzések és a végző pedagógusok számára készülő oktatási tervek. Így aztán minden családban akad olyan fiatal, olyan személy, aki valamilyen formában elsajátította az állam- polgári jogismereteket. Szükség is van erre, hiszen éppen egy megyei felmérés szerint több mint háromezer hatályos jogszabály, annak végrehajtási utasítása, rendelet és rendelkezés szabályozza mindennapi életünket. S, aki nem ismeri legalább a legfontosabbakat, bizony kopogtathat a tanácson előadótól előadóhoz. Keresheti: hol intézik el az ’ügyét és ehhez milyen iratokra, pecsétekre van szüksége? A saját érdekükben tanítják meg tehát a fiatal állampolgárokat a jogismeretekre. , Ám amíg fiataljaink felnőnek és alkalmazzák az iskolában elsajátított ismereteket, évek múlnak el. Szükség van tehát a mai idősebbek oktatására is. Nem lehet, nem szabad abbahagynunk a jogi felvilágosítást, a tanácstagi klubokban folyó jogpropagandát, a Hazafias Népfront által már elkezdett és jól folytatott sorozatokat. A mostani felnőtteknek ma és holnap kell az állampolgári jogismeret, hogy ügyeiket gyorsan, bosszanko- dás, hosszas szaladgálás nélkül intézhessék. A Minisztertanács legutóbbi határozata az állampolgári jogismeretek iskolai oktatásáról a jövőnek szól. Ezzel egy időben ne feledkezzünk meg a kézzelfogható holnapról sem. Oktassuk az idősebbeket is, hogy ne gondot hanem örömet jelentsen számukra állampolgári jogaik gyakorlása! g. b. Olyan volt, mintha mesébe léptek volna be a telep dolgozói. Vadonatúj épületek, az egyik legkorszerűbb technológiai eljárás, másfajta állgtok gyönyörködtették a szemet a romhányi termelőszövetkezet szakosított tehenészeti telepén. A dolgozók közül a legkiválóbbak kerültek a szanatóriumi környezetbe. A beruházás tizenhatmillióba került, s még tízmillióért vásároltak szarvasmarhákat, az úgynevezett európai lapályt. — Az első hetekben csak ismerkedtünk kóstolgattuk a modern telep ízeit — mondja Szalay Dezső telepvezető. „Fiatal társulat” gyűlt egybe,. az átlagéletkor harmincöt év körüli. Kivétel nélkül hozzáértőek: szakmunkások, betanított munkások. A brigádalakítás ötlete Pankotai Lászlónétól származik, aki férjével és fiával együtt dolgozik a telepen. — Induljunk a szocialista címért — javasolta két hónap elteltével. Különösebb agtáció- ra nem volt szükség, így aztán Laczkó Lajosné borjúnevelő, a vezetőség tagja bejelentette: úgy számoljanak a gazdaságban, hogy a tehenészeti telep dolgozói is résztvevői lesznek a munkaver- seny-mozgalomnak. összedugták a fejüket, az éves tervet forgatták, szinte betéve tudták már, amikor Grolyó Ferenc brigádvezető és helyettese, Medgyesi László írásba rögzítette a vállalást. A névválasztás már több gondot okozott. Végül is Gagarin mellett döntöttek. Találóan, mert az év első felében nap mint nap' úgy szárnyaltak, mint kozmikus utazók. Amikor a minap Szalay Dezsőék összegezték az eredményeket, az örömtől, s némileg a meglepetéstől nagyokat csettintgettek. — A brigád felajánlotta, hogy a tejtermelést a tervezetten felül két százalékkal növeli. A hat hónap alatt vállalásunkat négy százalékra teljesítettük — említi Medgyesi László. A gazdaság tervében hét- százalékos borjúelhullás szerepelt, a telep dolgozói az öt százalékot elérhetőnek tartották. A tények őket igazolják, hiszen az elhullás mértéke a négy százalékot sem érte el. Az év első felében kivétel nélkül első osztályú tejet adtak át, a tej zsírtartalmát is növelni tudták. S jutott az erőből társadalmi munkára, kétszáz órát töltöttek parkosítással, a telep csinosításával. A Gagarin brigád már az első percben a legnagyobb sebességre kapcsolt. A gyorsaság önmagában azonban kevés lett volna. Másra is szükség volt. — A telep valamennyi dolgozója brigádtag. Még dr. Dobos János állatorvos is kérte felvételét, látván milyen kitűnő versenyszellem alakúi ki, hogyan buzdítják egymást a fejősök, borjúnevelők, takar- mányozók — magyarázza a telepvezető. Nem volt könnyű a dolguk. Négy hónap alatt például 320 tehén ellett le, soha még egyszerre annyi kisborjú nem kívánt gondoskodást Rom- hányban. Pankotai László a feleségével éjjel-nappal az elletőben szorgoskodott. Házukat akár albérletbe is kiadhatták volna. A borjúnevelők is kitettek magukért. Kovács Ferencné és három asszonytársa igyekezetének köszönhető, hogy kezük alatt egyetlen borjú sem hullott el, pedig új technológiának vágtak neki. — Ehhez, főnök, nagy türelem kell! — mondta Hone- cker József, a telepvezetőnek, mert az üszők haraptak, rúgtak amikor a halszáfkás állásban először került rájuk a fejőgép. A süllyedőkén izzadt eleget ifjabb Pankotai László is, amíg sikerült a rakoncátlan jószágokat betörni. — A hat takarmánvosra sem lehet panasz — jegyzi meg a brigád vezető-helyettes Nem figyelték az órát, mikor telik le a munkaidő. Addig dolgoztak, míg el nem végezték az aznapra megszabott feladatot, ők ajánlották, hogy Honecker Józsefnek két takarmányozó testvére nyugodtan segítsen az építkezésen, addig majd helyettesítik őket, nem kell külső személyek igénybevétele. A telepen jelenleg 305 a tehén, 145 a borjú. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam az első fél évben 2446 literre alakult. Az éves terv a 3100 liter elérése, de a Gagarin brigád tagjai reménykednek, hogy alaposan túlszárnyalják s lesz abból még 3700 liter is. Olyan teljesítményről ábrándoznak, amit csak egy igazán összeszokott, kollektíva képes teljesíteni. Igaz, ők is tudják: az új technológiában, a fekete-tarkákban még több van. Törnek Jenő, a termelőszövetkezet elnöke szívesen jár az új tehenészeti telepre. F,z most a romhányi ak büszkesége. S amikor szóba került a szocialista munkaverseny- mozgalom, azonnal rávágta: — A Gagarin brigádot javaslom, megérdemlik a bemutatást Sz. Gy. Pecsenyeoalamb külföldre Növekszik a magyar pecsenyegalamb keresettsége külföldön, s ennek megfelelően fejlesztik tenyésztését a kisgazdaságok. A rácalmási telepen, a Duna-parti löszháton volieres galambházsort alakítottak ki, ahol fajtánként nevelik a törzsgalambokat a háztáji gazdaságok részére. A kihelyezett tojópárok utódjai pecsenyeáruként kerülnek vissza a gyárba. Az idén már az előző évinél több 8—10 va- gonnyi konyhakész pecsenyegalamb kerül innen exportra.. [ Áruvizsgálat Morcos-e a rendész? Egy üzemi rendész áll előttem. S, lám csak: nyurga fia- talernber, színes ingben, kicsinek nem mondható hajjal, mosolygósán. — Ne higgye, hogy az a jó rendész, aki „morcos” — magyarázza Balogh Ernő, a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepének rendé- sze. — Aki megközelíthetetlen, zárkózott, az nem végzi jól ezt a munkát. Közvetlennek, barátságosnak kell lenni, akkor az emberek szívesen segítenek, gyakorta odajönnek, és közlik a rendellenességeket. Huszonkét éves, ifjú férj. Pár éve végzett a helyi Mikszáth Kálmán Gimnáziumban. Aztán sofőrként dolgozott a bevonulásig. „Odabent” az írnokok kenyerét ette, s leszereléskor őrmesterként hagyta el a bajai laktanyát. — Hogyan lett rendész? — Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni. Ügy érzem, nekem ez életszükséglet. — Mint sofőrnek nem volt rá lehetősége? — A gépkocsivezető magányosan él az autóban. Nemigen teremthet kapcsolatot... — És itt? — Más a helyzet. Csak nagy néha ülök az íróasztalnál, mert sokat kell mozognom az üzemben, az emberek között. Változatos a munka, jó a közösség. Szinte mindenkiben fölfedeztem valami érdekességet, ami kíváncsivá tesz iránta. Balogh Ernőről azt mondják a vezetők, egykettőre beilleszkedett. Mióta itt ténykedik, nincs gond a munkaterületévei, pedig a munkavédelmi ’ felelős tisztjét is ő tölti be; gyorsan és pontosan végzi a munkáját. — Mi az üzemrendész feladata? — Röviden: a társadalmi tulajdon védelme. Szerencsére eddig csak egyetlen olyan eset akadt, amikor a rendőrséget kellett kihívni. De akkor se a mi dolgozónk volt a ludas, hanem egy fővárosi cég kocsikísérője. Pénzt lopott. Ekkor határozottan kellett föllépnem. Bezárattam az üzemrészt, s amíg ’ a rendőrség meg nem érkezett, senki sem távozhatott. Másfél óra múlva horogra akadt a tolvaj. — Nőtt ekkor a tekintélye? — Inkább baráti kapcsolatokra törekszem, mintsem tekintélyre. Előfordul, hogy „zöldfülűnek” titulálnak, persze, csak tréfából... Az ifjú üzemrendész odahaza sem tétlenkedik. Szabad idejében festőpalettát és ecsetet vesz a kezébe. — Ez a kedvenc szórakozásom. Legtöbbször reprodukciókat festek, mint például ezt —, mutat a falon levő hatalmas freskóra. — Csont- váry képe: Sétalovaglás a tengerparton. KlSZ-munka- felajánlásként készítettem, akár csak ezt — bök a másik falra, ahol jókora faliújság függ. Rajta egy földgömbön szerteszét írások, újságkivágások. De már nem sokáig lesz ideje festegetni: szeptembertől három évig munkavédelmi, majd tűzvédelmi tanfolyamra jár, és várhatóan szervező titkárnak is megválasztják a KISZ-ben, mert a mostani továbbtanul. Balogh Ernő munkáját elismerik. számítanak rá. Ha meggondoljuk, ebben a korban ez nem kis eredmény. — Elégedett? Kis töprengéssel, tétován, elnézést kérőn vonja meg a vállát: — Fiatal is vagyok, meg elfoglalt... Őszintén szólva nem érek rá ezen gondolkodni. m. p. Nem mind jó, ami fénylik Vajon elegendő-e, megfelelő-e környezetünk — lakószobánk és a lakás többi helyiségének mesterséges megvilágítása? Rövid a válasz: nem. A szakemberek általános véleménye: a legtöbb lakásban akkor is sötét van, ha ég a villany. Sajátos ellentmondás, hogy sokan nem sajnálnak sok ezer forintért bútort vásárolni, de sajnálnak a 40 wattos izzólámpák helyett hatvanasakat használni. A vij- lanyszámlára szokás hivatkozni, holott a fogyasztáskűionb- ség egy év alatt alig 20 forintot jelent. Mindezek indokolják, hogy a Nagyító, a fogyasztók lapja júliusi számában átfcgó beszámoló jelent meg a lakásvilágításról. Lámpatest és izzólámpa Talán a legfontosabb szempont, hogy a lámpatest és az izzólámpa összhangban legyen. Sokféle lámpatest kapható, bár, hogy ez a kínálat világítástechnikai és esztétikai szempontból mennyire megfelelő, az már más kérdés. De, hogy sokféle izzólámpa is kapható, ezt kevesebben tudják; s főleg kevesebben használják ki. A Nagyítóban nem kevesebb, mint 12-féle izzólámpatípust vizsgáltak nem beszélve az ugyancsak bemutatott különleges izzólámpákról (például az újdonságnak számító vonalizzóról), vagy a világításra is, melegítésre (kismértékben: fűtésre) is használható infralámpákról. Mit kíván az összhang? Csak egy példát említve: a lakásvilágítás egyik fontos követelménye, hogy a fényforrás ne kápráztasson. Még egy kis teljesítményű izzólámpa is elvakíthatja azt, aki beletekint. A káprázást megakadályozhatja elvileg a lámpatest, de ez annak kialakításától függ, azon pedig utólag változtatni nem lehet A legtöbbször inkább olyan izzólámpát kell választani, amely eleve nem okoz káprázást — ilyenek az opalizált bevonatú körték. Az izzólámpák annál több fényt ^ adnak, minél nagyobb teljesítményűek. De kialakításuknál, konstrukciójuknál fogva a különböző (bár azonos teljesítményű) izzólámpák fénye, fényereje is különböző. A Nagyítóban megjelent mérési eredmények szerint ebből a szempontból a gomba alakú, oldalukon opalizált, tetejükön áttetsző Superbalux lámpák a legjobbak; a legnagyobb fényt a viszonylag kis területet bevilágító Tungsraf- lex lámpák adják. Érdekesek, többféle módon alkalmazhatóak a lengyel importból származó különböző alakú formalámpák, ugyancsak sajátos módon használhatók fel a lakásban a tetőtükrös lámpák. Amit még jó tudni Ahol a hálózati feszültség nem pontosan 220 volt, ott ez lényegesen befolyásolja az izzólámpák 'élettartamát, amely elvileg 1C00 óra. Ha valahol gyakran kiégnek az izzólámpák, érdemes pontosan megmérni (megméretni) a konnektorban levő feszültséget — az üzletekben ugyanis 220— 230 V, 235 V és 240 V-os izzólámpákat is találhatunk: (ezt az értéket az izzólámpákra rábélyegzik). A lámpatestek adattábláin mindig feltüntetik, hogy a foglalatokban legfeljebb hány wattos izzólámpákat lehet használni. Ezt mindig be kell tartani — jórészt saját érdekünkben, hiszen a nagyobb teljesítményű izzólámpák nagyobb melegedése rövidzárlatot, de komolyabb hibát is okozhatnak. Sz. I. NÓGKÁD — 1977. augusztus 3., szerda T