Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

Négy fiatalember futott össze a minap Dejtáron az útkereszteződésben. Kerékpárjukat hamar összetámasztották és megkezdődött az ádáz vita, a futballcsapatok eredményei­ről. Szabó Ferenc burgonya permetezésből jött, Kónya Tibor, Danicz László és Balga Ferenc viszont kerékpározásban virtuskodott.i A hatékonyság útjai (4) Amiben nincs Porszemekből' is nagy hegy lehet, akkora, hogy megmász­ni képtelenség. Ráadásul van­nak, s nem kevesen, akik egész hegyláncokat magasíta­nak a porszemekből, utána meg siránkoznak, nem látnak semerre, mi lesz így velük?! Hagyjuk a képletességet: sok munkahelyen híján vannak az elemi rendnek is, s ilyen kö­rülmények között a hatékony­ság emlegetése a fogalom meg­csúfolása. Ott, ahol a kapott etalon miatt háromszor köszö­rülnek újra egy-egy alkatrészt, ahol két számlát szerencsét­lenkedve, szekrényeket fölíor- gatva kutat hét ember fél napon át, ahol a készáru ki­szállításához csak egy valami hiányzik, a láda, mit takar az a kifejezés, hogy rend? A rossz gazda Érdekes vizsgálódást foly­tatott a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdaságtani kutatócsoportja több gép­ipari vállalatnál. A hatékony­ság, a termelékenység növelé­sének tartalékait kívánták fel­tárni, mégpedig elsősorban műhely- és üzemméretek kö­zött. Kiderítették egyebek mellett, hogy az állásidők fele belső — gyáron belüli — za­varforrások következménye, holott e források; túlnyomó ré­sze egyszerű szervezési intéz­kedésekkel fölszámolható lenne. Igen, feltételes módban, mert sem szándék, sem meg­fogható intézkedés nem bizo­nyította az akaratot, arról csupán szavak tanúskodtak. Rendetlen portának hanyag a gazdája, csakhogy esetünk­ben ki a gazda? Hosszú a lis-' ta! Éppen ezért nem erkölcsös bármire is rámutatni, s azt mondani, ő hordta össze a porszemhegyet. Tették ezt vala­mennyien, gyárigazgató és udvari segédmunkás, szer­számkiadó és technológus, mű­vezető és gyalus. Az elemi rend, az alapvető szervezettség megkövetelése sem iskolames­teri, még kevésbé kaszárnyái szolgálatvezetői rigolya, ha­nem elengedhetetlen feltétele az ipari termelésnek. Ismét a már említett ipargazdaság­tani vizsgálódásra hivatkoz­va: az érintett üzemekben a selejt kétharmadát az elemi előírások megszegése miatt termelték. Ha nem is ilyen mértékben, de megyénk egyes üzemei sem mentesek ettől a jelenségtől. Kit érdekeljen? Rábukkantak a kutatók pél­dául olyan esetre is, amikor figyelmeztetés ellenére foly­tatódott á selejtgyártás, mond­ván, majd ha valamelyik fő­nök szól, akkor másként csi­nálják. Tetten értük a közöm­bösséget, ám rögtön leírjuk: ez a magatartás nem születik vele senkivel. Ia környezet hatására alakul ki, s mivel a szóban forgó munkahelyen minden a feje tetején állt, a legegyszerűbb feladatok vég­rehajtása is seregnyi akadály­ba ütközött, a vállrándítva űzött selejttermelés törvény- szerű következménye. A ter­melés menete ugyanis meg­bonthatatlan lánc, ha ennek egyetlen szeme elpattan, füst­té válik az eredeti rendelte­tés. Nem egyik napról a másik­ra bomlik fel a rend, az át­tekinthetőség, nem egyik órá­ról a másikra lazulnak meg a fegyelem kapcsai. Kezdetben szinte észrevétlen folyamat­ról — mármint a végső követ­kezményeket nézve észrevehe­tetlenről — tanúskodnak a tapasztalatok. Ahogy a víz- cseppek kivájják a sziklát, a szervezetet is ezen a módon kezdik ki az apró megalku­vások, az elkerülhetetlennek látszó engedmények. A mű­vezető a munka kiadásakor nem figyelmezteti a gépke­zelőt, hogy a földarabolando anyag más keménységű, mint a tegnapi volt. s percek múl­va már el is törött a szerszám. Az igazgató zokszó nélkül aláírja az anyagbeszerző ki­küldetési rendelvényét a há­romszáz kilométerre le­vő másik gyárba, holott néhány szobával ar­rébb ott kattog a telexgép segítségével megtudakolható lenne, érdemes-e egyáltalán útnak indulni? Nem csoda azután, ha az anyagbeszerző „kis kerülőt” tesz, fölkeresi a mamát, s legközelebb már au­tomatikusan a gépkocsit vá­lasztja a telexgép helyett. Elég a sziklát kivájó cseppek hullásához, ha egyszer szemet hunynak a technológiai fegye­lem megsértése felett, ha ugyanúgy kap béremelést a notórius selejfgyártó, mint az a kiváló munkás, aki évek óta nem adott ki hibás darabot a kezéből. Kötelező sorrend1 Nincs kjvétel abban, hogy rendet tartani annyi, mint a legkevesebbet megtenni. Ez alól senki sem kapott, mert nem kaphatott felmentést, ám a kötelező sorrend logikája szerint a rend kereteit azok­nak kell kialakítaniuk, . akik irányító poszton állnak. Ahol tehát elemi rend sincsen, ott a vezetés bizonyítványa ez, mégpedig alkalmatlanságáról. Kemény, túlzó megállapítás lenne? Az sokkal keményebb, húsbavágóbb megállapítás — tudományos vizsgálatok iga­zolták —, hogy hatalmas nép- gazdasági veszteségeket okoz a termelő állóeszközök gyatra kihasználtsága, a veszteségidők jelentős aránya a1 teljes mun­kaidőn belül. Ezek a veszte­ségek miiliárdokkal ' mérhe­tők, s tetemes részük az ele­mi rend hiányából táplálko­zik. Aligha tűrheti a társada­lom, ilyen hatalmas summával rövidítsék meg azok, akik annyi fáradtságot sem vesz­nek, hogy rendet tartsanak portájukon. Azon a portán, amelyet a nagy közösség — a társadalom nevében az érintetteket — kinevező tes­tület, személy — bízott rá­juk, s azzal, tegyenek meg mindent az eredményes mun­ka érdekében. Lázár Gábor (Következik: A munkaerőnek lelke is van). Adódlak a lehetőségek a tervek lel jesí lésére l’ártbisoUsági iilétt Salgótarjánban Az első féléves munka ta­pasztalatai mutatják, hogy Salgótarján üzemeiben jó ütemben halad a városi párt- bizoltság 1977-es cselekvési programjában meghatározott feladatok végrehajtása. A ter­melés — az előző esztendő el­ső feléhez hasonlítva — to­vább növekedett. A vállala­tok többségében meghaladta a 10 százalékot. Nem kevés azoknak a nagyüzemeknek a szama sem, ahol ennél is eredménvesebben dolgoztak. A VEGYÉPSZER-nél több mim ötven, a BRG-ben har­minc, a ruhagyárban pedig csaknem harminc százalékkal emelkedett a termelés. Ugyancsak a kedvező ta­pasztalatok sorát szaporítja, hogy a jelentős termelésnöve­kedés mindenütt a termeléke­nyebb munkából adódik. Az üzemek többségében tovább javult a gazdálkodás színvo­nala. Jobban, ésszerűbben használják ki a nagy értékű gépeket, termelőberendezése­ket és átfogó intézkedéseket tettek az anyag-, az energia­takarékosságra, a munka mi­nőségének javítására. Gondos előkészítés Az idei esztendőt csaknem valamennyi vállalatnál gon­dos, előkészítő murka előzte meg. Szinte mindenütt a szo­kásosnál előbb, a lehetősé­gekkel jobban számolva ké­szítették el a terveket. A fő figyelmet a termelés dinami­kus növelésére, az export­tevékenység fejlesztésére, a beruházási munka színvonalá­nak javítására, a belső tarta­lékok feltárására, a hatéko­nyabb gazdálkodásra fordítot­ták. Nemcsak a tervek előkészí­tését, de végrehajtását is se­gítette, hogy a városi párt- bizottság, a nagyüzemi párt- bizottságok és -alapszervezetek — összhangban a felsőbb pártszervek határozataival — rendszeresen ellenőrizték, s ellenőrzik a korábbiakban is a cselekvési programokban megfogalmazott feladatok végrehajtását. A pártrendez­vények zömét ennek szolgá­latába állították. Az üzemi munkások, szocialista brigá­dok kezdeményezése, aktivi­tása további lendítője volt a munkának. A szocialista mun­kaverseny szélesedett, a vá­ros üzemeiben dolgozó szoci­alista brigádok mindegyike csatlakozott a csepeli munká­sok felhívásához. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítésére, a jó minősé­gű, termelékenyebb munkára sikeres erőfeszítéseket tettek a munkásdk, a termelésirá­nyítók. A vállalatok több, korszerűbb terméket készí­tettek és értékesítettek a ha­zái és a külföldi piacon is, mirt egy esztendővel azelőtt. A kohászati üzemekben a DS- RECK nehézállvány, a COj- es hegesztőhuzal, valamint a süllyesztékes kovácsoltvas tstmékek termelése emelke­dett szembetűnően. A BRG- ben, a VEGYÉPSZER-nél, a ZIM-ben intézkedéseket tet­tek több új termék — rádió adó-vevő készülékek, gáz- és villanytűzhelyek — gyártásá­ra. Jórészt ez a magyarázata, hogy jelentősen nőtt a válla­latok exporttevékenysége. A szocialista és a tőkésexport­ból származó bevételek egy­aránt gyarapodtak. Javult az építőmunka A vállalatok, intézmények beruházási tevékenysége ugyancsak kedvezően változott az elmúlt hónapokban. Ez elsősorban azzal magyarázha­tó. hegy átfogó politikai és gazdasági intézkedések szü­lettek az építőipari vállala­tok munkájának segítésére, javítására. Hatásukra az ál­lami építőipari vállalat csak­nem 19, a tanács; építőipari vállalat pedig mintegy 45 és fél százalékkal növelte ter­melésének értékét, az elmúlt évhez viszonyítva. Az építő­ipari munkák még kedvezőbb összetételével, a korszerű technológiai eljárások széles körű alkalmazásával, szerve­zettebb és fegyelmezettebb munkával tevékenységük to­vább javítható. A kohászati üzemekben, az Öblös- és síküveggyárban, a bányagépgyárban — egyszó­val a kiemelt ipari beruhá­zásokon — a nhunka általában tervszerűen haladt. A kom­munális beruházásokról azon­ban már nem mondható el ugyanez. Igaz, a vásárcsar­nok, Zagyvapálfalván az ál­talános iskola elkészült és át­adásra került több mint száz lakás is. Azonban az előké­szítés, az építési munka mos­tani üteme aligha teszi lehe­tővé. hogy valamennyi terve­zett lakás időben elkészüljön, A munka gyorsítására továb­bi intézkedések szükségesek. Akad pótolnivaló Az első féléves munka, a gazdálkolás tapasztalatai ösz- szességében tehát kedvezőek a városi üzemekben. Jelzik, hogy az idei legfontosabb gaz­daságpolitikai célkitűzések szén ezettebb, fegyelmezet­tebb munkával megvalósítha­tók. ' Ugyanakkor a vizsgáló­dás jelzi a ■ termelőmül-Ka gondjait is. Azt többek kö­zölt hogy néhány Vállalat — a Salgótarjáni Kohászati Üze^ mek. a ZIM — valamelyest elmaradt féléves tervétől, amelyet a következő hóna­pokban kell pótolnia. Nem sikerült mindenütt teljesíteni az exportterveket sem. mert az anyagellátás gondot oko­zott. kifogásolható volt az alapanyagok minősége, s íav a késztermék minősége, érté­ke is csökkent. Néhány vál­lalatnál arra is szükség van, hogy komplex intézkedéseket dolgozzanak ki az anyag- és energiatakarékosságra, a költségek és a készletek to­vábbi csökkentésére, a haté­konyabb munkaerő-gazdálko­dásra a vállalati nyereség növelésére. Az elmúlt hónapok tapasz­talatait, valamint a további teendőket tegnap kibővített pártbizottsági ülésen vitatta meg az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága. Medved Karoly, a városi pártbizott­ság titkárának előterjeszté­séi sokrétű, élénk vita követ­te. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Devcsics Miklós, a Nógrád megyei pártbizott­ság titkára. V. G. Tapasztalatcsere Csehszlovákjában T Háromnapos tapasztalatcse­re-látogatásra utaznak a cseh­szlovákiai Zsolnára július 19- én az MTESZ Nógrád megyei Szervezete építéstudományi egyesületének tagjai. A láto­gatás során a zsolnai Techni­ka Háza vendégeként részt vesznek a helyi SZIMPOEK építőipari gépészeti szimpogio- non, megtekintik a tudomá­nyos tanácskozás alkalmából nyíló Gépipari _ berendezések alkalmazása az építőiparban című kiállítást. Szabad ide­jükben »Zsolna környékével és nevezetességeivel ismerked­nek. Jó gépekkel exportra A budapesti Kötő Htsz sal­gótarjáni üzemében sikerrel zárták az első fél évet. Dunszt Miklós üzemvezető tájékozta­tása szerint manapság női pulóvereket gyártanak, , szov­jet exportra. Eddig 32 e/.tr darab készült el, ami az egész éves terv 53 százaléka. Var­rodájukban férfi-, női és gyer­mek-kötöttárukat készítenek. Teljesítményük 67 ezer darab, ami szintén fölülmúlja az éves terv felét. A termékek ólven­százaléka a Szovjetunóba ke­rül, 20 százalékét az NSZK ba exportálják, a többit oelföltíi piacon értékesítik. Az üzem eredménye több mint nyolc százalékkal ja­vult a tavalyi első fél évhez képest és jóval csökkent idén a minőségi reklamáció. Koi- szerű japán gépekkel sikerült a termelést növelniük, annak ellenére, hogy létszámuk csök­kent. A pálya hexuletén Valami csodálatos... Kora reggel már nagy a forgalom a pásztói Gél kánál. Batyuba kötve és táskában hibás készülékeket hoznak. A javításra váró rádiók és tele­víziók, magnetofonok és le­mezjátszók, háztartási gépek a hátsó traktusba kerülnek' A javítóműhelyben értő sze­mek tekintenek belsejükbe, ügyes kezek hozzák helyre a hibát. A mindennapi/ életünkben nélkülözhetetlen gépek egyik „doktora” Fekete István: — A legfiatalabbak közé tartozom. Júniusban végez­tem a szakmunkásképző isko­lában. Balassagyarmaton, a Balassi Gimnáziumban érett­ségiztem, utana kerültem ide és tanultam ki a rádió- és te­levízió-műszerész szakmát. Azt mondják: finom kezek kellenek ehhez a munkához­— Igen. Tréfásan úgy szok­tunk fogálmazni: jó „nőgyó­gyász” kezekre van szükség. A rádió- i és televízió-mű­szerész szakma még ma is a divatosak közé tartozik. Mi késztette Fekete Istvánt a vá­lasztásra? — Mindenekelőtt az érdek­lődés. Mindig szerettem .büty­kölni”. Nem akarom a saját szakmámat a többi fölé emel­ni, de van benne valami cso­dálatos. Behoznak ide egy gé­pet, nem működik —- nem szól. nem szív, nem csavar es a lobbi — rám bízzák. Igyek­szik az ember ilyenkor. Nem akar leégni. Ha gyorsan nem találjuk meg és javítjuk ki a hibát, akkor befürdünk. Nem mondom, előfordul ez is. de ritkán. Tíz közül, ha egy gép komolyabb fejtörést okoz. i Gyors és jó minőségű szol­gáltatást kell nyújtani — ez adja a munka szépségét? — Pontosan. Hiszen az égjük legfontosabb szolgáltatás a miénk. Manapság \ nincsen olyan háztartás, amelyben ne lenne valamilyen műszaki cikk. Ez az oka a sok mun­kának, de egyben a felelős­séget is növeli. Mert minden­kinek nélkülözhetetieh a kis gép, ami éppen rossz. Ahnoz, hogy ennek eleget tudjunk tenni — gyors és pontos mun­kát végezhessünk — számos más előfeltételre is szükség van. Mindenekelőtt jó műsze­rekre, zökkenőmentes anyag- ellátásra. Szerencsére erre nem panaszkodhatunk. Csak ritkán fordul elő anyaghiány, Nem szépíteni akarom a dol­got, de ez nekünk a legna­gyobb bosszúság. > Fekete István minden nap (FelsőtoldróI jár be dolgozni Pásztora. Nem túlságosan fá­rasztó ? — Azt a két órát ki lehet bírni. Olvasok, beszélgetek az ismerősökkel, barátokkal. Azokkal, akikkel egyébként ritkábban találkoznék. A faluban nyilván tudják: a húszéves fiatalember szak­mát szerzett, a rádiók és tele­víziók „defektjeinek” orvosló­ja. — Szólnak is gyakran: gye­re, Pista, bedöglött a masina. Természetesen segíteni akarok, dfe egyszer — sajnos — min­den igj^ekezetelm hiábavalónak bizonyult. Neníi akarok mente­getőzni, de a jó öreg — tizen­öt éves — televízió reparálá­sát már nem vállalta a Gel- ka, sőt a maszek tévészerelő sem. A munkaidő és autóbuszozás utáni szabad órák sem tétle­nek Felsőtoldon. — A legkedvesebb szórako­zásom a foci. Amikor csak lehetőség nyílik rá, rúgjuk a bőrt a pályán. Más, Komo­lyabb kikapcsolódás :s van, persze. Tagja vagyok a köz­ségi KISZ-vezetöségnek es ez elég sok munkát ad. Hogy csak egy példát említsek: szerepeket tanultunk be, Pe- mutackoztunk műsorunkkal több faluban is. Ebben ar. elő­adásban én magam is lellep- tem. Fekete István beszélgetés közben a szerelőasztalon ül. Sorra nyitnak be a műhelybe a kollégák barátságos beszél­getés kezdődik, a várható na­pi munkát latolgatják. — Az az igazság, hogy eleinte félszegen viselkedtem. Megismertem munkatársai­mat és feltaláltam magam — úgy érzem. Jól érzem magam, s ez elsősorban nekik; a ré­gebbi, idősebb műszerészek­nek köszönhető. Reggel negyed kilenckor, amikor elbúcsúzunk, asztalán már tornyosodik a munka. Odaszpl a kolléganőnek — mit kér az üzletből reggelire — és a hibakereséshez fog. A megjavított készülékek ré­vén — ha közvetve is _ ab­la kot nyit a világra. Ifjúi hévvel, lelkesedéssel! K. Kelemen Gábor NÖGRÁD — 1977. július 15., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom