Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
Négy fiatalember futott össze a minap Dejtáron az útkereszteződésben. Kerékpárjukat hamar összetámasztották és megkezdődött az ádáz vita, a futballcsapatok eredményeiről. Szabó Ferenc burgonya permetezésből jött, Kónya Tibor, Danicz László és Balga Ferenc viszont kerékpározásban virtuskodott.i A hatékonyság útjai (4) Amiben nincs Porszemekből' is nagy hegy lehet, akkora, hogy megmászni képtelenség. Ráadásul vannak, s nem kevesen, akik egész hegyláncokat magasítanak a porszemekből, utána meg siránkoznak, nem látnak semerre, mi lesz így velük?! Hagyjuk a képletességet: sok munkahelyen híján vannak az elemi rendnek is, s ilyen körülmények között a hatékonyság emlegetése a fogalom megcsúfolása. Ott, ahol a kapott etalon miatt háromszor köszörülnek újra egy-egy alkatrészt, ahol két számlát szerencsétlenkedve, szekrényeket fölíor- gatva kutat hét ember fél napon át, ahol a készáru kiszállításához csak egy valami hiányzik, a láda, mit takar az a kifejezés, hogy rend? A rossz gazda Érdekes vizsgálódást folytatott a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdaságtani kutatócsoportja több gépipari vállalatnál. A hatékonyság, a termelékenység növelésének tartalékait kívánták feltárni, mégpedig elsősorban műhely- és üzemméretek között. Kiderítették egyebek mellett, hogy az állásidők fele belső — gyáron belüli — zavarforrások következménye, holott e források; túlnyomó része egyszerű szervezési intézkedésekkel fölszámolható lenne. Igen, feltételes módban, mert sem szándék, sem megfogható intézkedés nem bizonyította az akaratot, arról csupán szavak tanúskodtak. Rendetlen portának hanyag a gazdája, csakhogy esetünkben ki a gazda? Hosszú a lis-' ta! Éppen ezért nem erkölcsös bármire is rámutatni, s azt mondani, ő hordta össze a porszemhegyet. Tették ezt valamennyien, gyárigazgató és udvari segédmunkás, szerszámkiadó és technológus, művezető és gyalus. Az elemi rend, az alapvető szervezettség megkövetelése sem iskolamesteri, még kevésbé kaszárnyái szolgálatvezetői rigolya, hanem elengedhetetlen feltétele az ipari termelésnek. Ismét a már említett ipargazdaságtani vizsgálódásra hivatkozva: az érintett üzemekben a selejt kétharmadát az elemi előírások megszegése miatt termelték. Ha nem is ilyen mértékben, de megyénk egyes üzemei sem mentesek ettől a jelenségtől. Kit érdekeljen? Rábukkantak a kutatók például olyan esetre is, amikor figyelmeztetés ellenére folytatódott á selejtgyártás, mondván, majd ha valamelyik főnök szól, akkor másként csinálják. Tetten értük a közömbösséget, ám rögtön leírjuk: ez a magatartás nem születik vele senkivel. Ia környezet hatására alakul ki, s mivel a szóban forgó munkahelyen minden a feje tetején állt, a legegyszerűbb feladatok végrehajtása is seregnyi akadályba ütközött, a vállrándítva űzött selejttermelés törvény- szerű következménye. A termelés menete ugyanis megbonthatatlan lánc, ha ennek egyetlen szeme elpattan, füstté válik az eredeti rendeltetés. Nem egyik napról a másikra bomlik fel a rend, az áttekinthetőség, nem egyik óráról a másikra lazulnak meg a fegyelem kapcsai. Kezdetben szinte észrevétlen folyamatról — mármint a végső következményeket nézve észrevehetetlenről — tanúskodnak a tapasztalatok. Ahogy a víz- cseppek kivájják a sziklát, a szervezetet is ezen a módon kezdik ki az apró megalkuvások, az elkerülhetetlennek látszó engedmények. A művezető a munka kiadásakor nem figyelmezteti a gépkezelőt, hogy a földarabolando anyag más keménységű, mint a tegnapi volt. s percek múlva már el is törött a szerszám. Az igazgató zokszó nélkül aláírja az anyagbeszerző kiküldetési rendelvényét a háromszáz kilométerre levő másik gyárba, holott néhány szobával arrébb ott kattog a telexgép segítségével megtudakolható lenne, érdemes-e egyáltalán útnak indulni? Nem csoda azután, ha az anyagbeszerző „kis kerülőt” tesz, fölkeresi a mamát, s legközelebb már automatikusan a gépkocsit választja a telexgép helyett. Elég a sziklát kivájó cseppek hullásához, ha egyszer szemet hunynak a technológiai fegyelem megsértése felett, ha ugyanúgy kap béremelést a notórius selejfgyártó, mint az a kiváló munkás, aki évek óta nem adott ki hibás darabot a kezéből. Kötelező sorrend1 Nincs kjvétel abban, hogy rendet tartani annyi, mint a legkevesebbet megtenni. Ez alól senki sem kapott, mert nem kaphatott felmentést, ám a kötelező sorrend logikája szerint a rend kereteit azoknak kell kialakítaniuk, . akik irányító poszton állnak. Ahol tehát elemi rend sincsen, ott a vezetés bizonyítványa ez, mégpedig alkalmatlanságáról. Kemény, túlzó megállapítás lenne? Az sokkal keményebb, húsbavágóbb megállapítás — tudományos vizsgálatok igazolták —, hogy hatalmas nép- gazdasági veszteségeket okoz a termelő állóeszközök gyatra kihasználtsága, a veszteségidők jelentős aránya a1 teljes munkaidőn belül. Ezek a veszteségek miiliárdokkal ' mérhetők, s tetemes részük az elemi rend hiányából táplálkozik. Aligha tűrheti a társadalom, ilyen hatalmas summával rövidítsék meg azok, akik annyi fáradtságot sem vesznek, hogy rendet tartsanak portájukon. Azon a portán, amelyet a nagy közösség — a társadalom nevében az érintetteket — kinevező testület, személy — bízott rájuk, s azzal, tegyenek meg mindent az eredményes munka érdekében. Lázár Gábor (Következik: A munkaerőnek lelke is van). Adódlak a lehetőségek a tervek lel jesí lésére l’ártbisoUsági iilétt Salgótarjánban Az első féléves munka tapasztalatai mutatják, hogy Salgótarján üzemeiben jó ütemben halad a városi párt- bizoltság 1977-es cselekvési programjában meghatározott feladatok végrehajtása. A termelés — az előző esztendő első feléhez hasonlítva — tovább növekedett. A vállalatok többségében meghaladta a 10 százalékot. Nem kevés azoknak a nagyüzemeknek a szama sem, ahol ennél is eredménvesebben dolgoztak. A VEGYÉPSZER-nél több mim ötven, a BRG-ben harminc, a ruhagyárban pedig csaknem harminc százalékkal emelkedett a termelés. Ugyancsak a kedvező tapasztalatok sorát szaporítja, hogy a jelentős termelésnövekedés mindenütt a termelékenyebb munkából adódik. Az üzemek többségében tovább javult a gazdálkodás színvonala. Jobban, ésszerűbben használják ki a nagy értékű gépeket, termelőberendezéseket és átfogó intézkedéseket tettek az anyag-, az energiatakarékosságra, a munka minőségének javítására. Gondos előkészítés Az idei esztendőt csaknem valamennyi vállalatnál gondos, előkészítő murka előzte meg. Szinte mindenütt a szokásosnál előbb, a lehetőségekkel jobban számolva készítették el a terveket. A fő figyelmet a termelés dinamikus növelésére, az exporttevékenység fejlesztésére, a beruházási munka színvonalának javítására, a belső tartalékok feltárására, a hatékonyabb gazdálkodásra fordították. Nemcsak a tervek előkészítését, de végrehajtását is segítette, hogy a városi párt- bizottság, a nagyüzemi párt- bizottságok és -alapszervezetek — összhangban a felsőbb pártszervek határozataival — rendszeresen ellenőrizték, s ellenőrzik a korábbiakban is a cselekvési programokban megfogalmazott feladatok végrehajtását. A pártrendezvények zömét ennek szolgálatába állították. Az üzemi munkások, szocialista brigádok kezdeményezése, aktivitása további lendítője volt a munkának. A szocialista munkaverseny szélesedett, a város üzemeiben dolgozó szocialista brigádok mindegyike csatlakozott a csepeli munkások felhívásához. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére, a jó minőségű, termelékenyebb munkára sikeres erőfeszítéseket tettek a munkásdk, a termelésirányítók. A vállalatok több, korszerűbb terméket készítettek és értékesítettek a hazái és a külföldi piacon is, mirt egy esztendővel azelőtt. A kohászati üzemekben a DS- RECK nehézállvány, a COj- es hegesztőhuzal, valamint a süllyesztékes kovácsoltvas tstmékek termelése emelkedett szembetűnően. A BRG- ben, a VEGYÉPSZER-nél, a ZIM-ben intézkedéseket tettek több új termék — rádió adó-vevő készülékek, gáz- és villanytűzhelyek — gyártására. Jórészt ez a magyarázata, hogy jelentősen nőtt a vállalatok exporttevékenysége. A szocialista és a tőkésexportból származó bevételek egyaránt gyarapodtak. Javult az építőmunka A vállalatok, intézmények beruházási tevékenysége ugyancsak kedvezően változott az elmúlt hónapokban. Ez elsősorban azzal magyarázható. hegy átfogó politikai és gazdasági intézkedések születtek az építőipari vállalatok munkájának segítésére, javítására. Hatásukra az állami építőipari vállalat csaknem 19, a tanács; építőipari vállalat pedig mintegy 45 és fél százalékkal növelte termelésének értékét, az elmúlt évhez viszonyítva. Az építőipari munkák még kedvezőbb összetételével, a korszerű technológiai eljárások széles körű alkalmazásával, szervezettebb és fegyelmezettebb munkával tevékenységük tovább javítható. A kohászati üzemekben, az Öblös- és síküveggyárban, a bányagépgyárban — egyszóval a kiemelt ipari beruházásokon — a nhunka általában tervszerűen haladt. A kommunális beruházásokról azonban már nem mondható el ugyanez. Igaz, a vásárcsarnok, Zagyvapálfalván az általános iskola elkészült és átadásra került több mint száz lakás is. Azonban az előkészítés, az építési munka mostani üteme aligha teszi lehetővé. hogy valamennyi tervezett lakás időben elkészüljön, A munka gyorsítására további intézkedések szükségesek. Akad pótolnivaló Az első féléves munka, a gazdálkolás tapasztalatai ösz- szességében tehát kedvezőek a városi üzemekben. Jelzik, hogy az idei legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzések szén ezettebb, fegyelmezettebb munkával megvalósíthatók. ' Ugyanakkor a vizsgálódás jelzi a ■ termelőmül-Ka gondjait is. Azt többek közölt hogy néhány Vállalat — a Salgótarjáni Kohászati Üze^ mek. a ZIM — valamelyest elmaradt féléves tervétől, amelyet a következő hónapokban kell pótolnia. Nem sikerült mindenütt teljesíteni az exportterveket sem. mert az anyagellátás gondot okozott. kifogásolható volt az alapanyagok minősége, s íav a késztermék minősége, értéke is csökkent. Néhány vállalatnál arra is szükség van, hogy komplex intézkedéseket dolgozzanak ki az anyag- és energiatakarékosságra, a költségek és a készletek további csökkentésére, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra a vállalati nyereség növelésére. Az elmúlt hónapok tapasztalatait, valamint a további teendőket tegnap kibővített pártbizottsági ülésen vitatta meg az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága. Medved Karoly, a városi pártbizottság titkárának előterjesztéséi sokrétű, élénk vita követte. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Devcsics Miklós, a Nógrád megyei pártbizottság titkára. V. G. Tapasztalatcsere Csehszlovákjában T Háromnapos tapasztalatcsere-látogatásra utaznak a csehszlovákiai Zsolnára július 19- én az MTESZ Nógrád megyei Szervezete építéstudományi egyesületének tagjai. A látogatás során a zsolnai Technika Háza vendégeként részt vesznek a helyi SZIMPOEK építőipari gépészeti szimpogio- non, megtekintik a tudományos tanácskozás alkalmából nyíló Gépipari _ berendezések alkalmazása az építőiparban című kiállítást. Szabad idejükben »Zsolna környékével és nevezetességeivel ismerkednek. Jó gépekkel exportra A budapesti Kötő Htsz salgótarjáni üzemében sikerrel zárták az első fél évet. Dunszt Miklós üzemvezető tájékoztatása szerint manapság női pulóvereket gyártanak, , szovjet exportra. Eddig 32 e/.tr darab készült el, ami az egész éves terv 53 százaléka. Varrodájukban férfi-, női és gyermek-kötöttárukat készítenek. Teljesítményük 67 ezer darab, ami szintén fölülmúlja az éves terv felét. A termékek ólvenszázaléka a Szovjetunóba kerül, 20 százalékét az NSZK ba exportálják, a többit oelföltíi piacon értékesítik. Az üzem eredménye több mint nyolc százalékkal javult a tavalyi első fél évhez képest és jóval csökkent idén a minőségi reklamáció. Koi- szerű japán gépekkel sikerült a termelést növelniük, annak ellenére, hogy létszámuk csökkent. A pálya hexuletén Valami csodálatos... Kora reggel már nagy a forgalom a pásztói Gél kánál. Batyuba kötve és táskában hibás készülékeket hoznak. A javításra váró rádiók és televíziók, magnetofonok és lemezjátszók, háztartási gépek a hátsó traktusba kerülnek' A javítóműhelyben értő szemek tekintenek belsejükbe, ügyes kezek hozzák helyre a hibát. A mindennapi/ életünkben nélkülözhetetlen gépek egyik „doktora” Fekete István: — A legfiatalabbak közé tartozom. Júniusban végeztem a szakmunkásképző iskolában. Balassagyarmaton, a Balassi Gimnáziumban érettségiztem, utana kerültem ide és tanultam ki a rádió- és televízió-műszerész szakmát. Azt mondják: finom kezek kellenek ehhez a munkához— Igen. Tréfásan úgy szoktunk fogálmazni: jó „nőgyógyász” kezekre van szükség. A rádió- i és televízió-műszerész szakma még ma is a divatosak közé tartozik. Mi késztette Fekete Istvánt a választásra? — Mindenekelőtt az érdeklődés. Mindig szerettem .bütykölni”. Nem akarom a saját szakmámat a többi fölé emelni, de van benne valami csodálatos. Behoznak ide egy gépet, nem működik —- nem szól. nem szív, nem csavar es a lobbi — rám bízzák. Igyekszik az ember ilyenkor. Nem akar leégni. Ha gyorsan nem találjuk meg és javítjuk ki a hibát, akkor befürdünk. Nem mondom, előfordul ez is. de ritkán. Tíz közül, ha egy gép komolyabb fejtörést okoz. i Gyors és jó minőségű szolgáltatást kell nyújtani — ez adja a munka szépségét? — Pontosan. Hiszen az égjük legfontosabb szolgáltatás a miénk. Manapság \ nincsen olyan háztartás, amelyben ne lenne valamilyen műszaki cikk. Ez az oka a sok munkának, de egyben a felelősséget is növeli. Mert mindenkinek nélkülözhetetieh a kis gép, ami éppen rossz. Ahnoz, hogy ennek eleget tudjunk tenni — gyors és pontos munkát végezhessünk — számos más előfeltételre is szükség van. Mindenekelőtt jó műszerekre, zökkenőmentes anyag- ellátásra. Szerencsére erre nem panaszkodhatunk. Csak ritkán fordul elő anyaghiány, Nem szépíteni akarom a dolgot, de ez nekünk a legnagyobb bosszúság. > Fekete István minden nap (FelsőtoldróI jár be dolgozni Pásztora. Nem túlságosan fárasztó ? — Azt a két órát ki lehet bírni. Olvasok, beszélgetek az ismerősökkel, barátokkal. Azokkal, akikkel egyébként ritkábban találkoznék. A faluban nyilván tudják: a húszéves fiatalember szakmát szerzett, a rádiók és televíziók „defektjeinek” orvoslója. — Szólnak is gyakran: gyere, Pista, bedöglött a masina. Természetesen segíteni akarok, dfe egyszer — sajnos — minden igj^ekezetelm hiábavalónak bizonyult. Neníi akarok mentegetőzni, de a jó öreg — tizenöt éves — televízió reparálását már nem vállalta a Gel- ka, sőt a maszek tévészerelő sem. A munkaidő és autóbuszozás utáni szabad órák sem tétlenek Felsőtoldon. — A legkedvesebb szórakozásom a foci. Amikor csak lehetőség nyílik rá, rúgjuk a bőrt a pályán. Más, Komolyabb kikapcsolódás :s van, persze. Tagja vagyok a községi KISZ-vezetöségnek es ez elég sok munkát ad. Hogy csak egy példát említsek: szerepeket tanultunk be, Pe- mutackoztunk műsorunkkal több faluban is. Ebben ar. előadásban én magam is lellep- tem. Fekete István beszélgetés közben a szerelőasztalon ül. Sorra nyitnak be a műhelybe a kollégák barátságos beszélgetés kezdődik, a várható napi munkát latolgatják. — Az az igazság, hogy eleinte félszegen viselkedtem. Megismertem munkatársaimat és feltaláltam magam — úgy érzem. Jól érzem magam, s ez elsősorban nekik; a régebbi, idősebb műszerészeknek köszönhető. Reggel negyed kilenckor, amikor elbúcsúzunk, asztalán már tornyosodik a munka. Odaszpl a kolléganőnek — mit kér az üzletből reggelire — és a hibakereséshez fog. A megjavított készülékek révén — ha közvetve is _ abla kot nyit a világra. Ifjúi hévvel, lelkesedéssel! K. Kelemen Gábor NÖGRÁD — 1977. július 15., péntek
