Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

Ok hatékonysflg d«|al (2) Versenyek, versenyzők Néhány szakember tudja csupán: bárhol a világon ad­janak el Volvo gyártmányú kanalas rakodót, azon a ká­nál magyar termék, immár hosszú esztendők óta. Ami­ből persze erős túlzás lenre atya következtetni, rakodó­kanalak készítésében mi ál­lunk a nemzetközi mezőny élen. A Volvo cég különböző berendezéseket suíilít hazánk­ba s ezekért fizetünk a már említett részegységgel. Ami­ből persze megint csak erős .túlzás lenne most még arra következtetni, hogy a termék műszakilag nem kiváló, s az ilyesfajta együttműködés nem hoz hasznot. Megplá tapasztalat Két esztendő alatt. 1974- ben és 1975-ben körülbelül 50—55 milliárd forint árvesz­teség érte népgazdaságunkat a cserearányok számunkra kedvezőtlen változása miatt. Közrapibban: amit vásárol­nunk kellett, azt a korábbi­nál jóval drágábban kaptuk, amit viszont eladtunk, az Ke­vésbé drágult. Azt,' hogy a nemzetközi kereskedelemben akármit nem lehet eladni ta­pasztalatok alapján hittük csak el. Sokak számára de­rük égből érkező villámcsa­pásként hatott a csereará­nyok változása, holott figyel­meztető jelekben- már a ko­rábbi években sem volt hi­ány. A kivitel ugyan folya­matosan növekedett, de áru­szerkezete lényegesen nem változott, a gond nélkül és hosszú távon is értékesíthető termékek aránya csekély ma­radt az összeadásokon belül. Elevenítsünk csak fel egy útmutatást! így hangzik: „To­vább kell fejleszteni a válla­latok exportérdekeltségét, ami a gazdaságosabban ex­portálható áruk szállítására ösztönöz, az előnytelenül ér­tékesíthető termékek gyártá­sát viszont szűkíti. A kezdeti tapasztalatok azonban arra' figyelmeztetnek, hogy rend­szeres ellenőrzéssel kell to­vábbfejleszteni ezt a tevé­kenységet is”. Az idézet a párt X. kongresszusa határo­zatából való, s a kongresszus 1970. novemberében tanács­kozott ... Azaz korántsem új, hirtelen megfogalmazott kö­vetelmény a versenyképesség növelése. A legtöbb helyen azonban nem vették komo­lyan, mert „ment a kocsi”, az árun valahogy túladott gyár­tó és kereskedő. Ennek a ké­nyelmes helyzetnek vetett vé­get a sokat emlegetett világ­piaci „árrobbanás”; a ver­senyképesség fokozása első­rendű érdekké vált. Sok vita, kevés cselekvő Megbízható elemzések ar­ra az elgondolkdztató követ­keztetésre vezettek, hogy a legfőbb iparcsoportokat te­kintve az élelmiszeripar ter­mékei között találhatók a legnagyobb arányban a nem­zetközi élvonalat elérők. Itt a termékek kétharmada meg­közelíti vagy eléri a legma­gasabb mércét. Ha viszont csupán azokat az árukat vizsgáljuk, amelyek a leg­szigorúbb nemzetközi minő­ségi, korszerűségi követelmé­nyeket is teljesítik, akkor a vegyipar vezeti a ranglistát. A nemzetközi szinttől legin­kább az építőanyag-ipar marad el de sajnos, a gépipar termé­keinek is körülbelül 1 negyven százaléka messze áll a ver­senyképességtől. Voltak és vannak viták azon. miként értelmezzük a versenyképességet, a termékek Megyénk-exportáló üzemei­ben az első fél évben 17,7 százalékkal növekedett a ki­szállított exportképes áru ép- táke. Ebben szerepet játszott a gyártmányszerkezet és a technológiák korszerűsítése, az új beruházások üzembe he­lyezése. Tavaly hazánk minden egyes lakosára 28 izzólámpa kivitele jutott, mivel az ex­port 284 milliót tett ki. Az izzólámpák külföldi értékest tése 1971. és 1976. között 123 millió darabról 284 millióra nőtt azaz gyors iramban. A magyarázat: a terméket a gyártó magas műszaki szín­vonalon, gazdaságosan állít­ja elő, az ár arányos a hasz­nálati értékkel, a fejlesztés folyamatos, az izzólámpa hosszú távon is versenyké­pes. Ez így, leírva, roppant egyszerű. Ahhoz ‘ azonban, hogy tényként leírhassuk, a gyártónak az a fölismerése kellett: mozgó célpontot kö­vet, akár a vadászok. Mozgó célpont Mozgó célpont? Igen, ezt nemzetközi színvonalát, s nem érti« meg a legnehezebben a a nézetek ütközése a baj, hanem a cselekvők táborának szerény létszáma. A verseny- képesség, fogalomként. egy­szerű. A legkisebb fajlagos ráfordítással előállított ter­mék, az azonos, vagy hason­ló áruk között — versenyké­pes. Ettől viszont további jó néhány lépés a tényleges cél, a társadalmi munkará­fordításokat kamatosán meg­térítő árueladás. S ez utóbbi termelők és a kereskedők Azt. hogy a versenytársak akkor se állnak ki a sorból, ha lemaradtak. A versenyké­pesség megőrzése ezért csak akkor lehetséges, ha a fejlesz­tési törekvések új és újabb igények kielégítését teszik elérhetővé, azaz megtörtén­het, félre kell tolni azt, ami tegnap még biztonságot adott, de holnap maga a bizonyta­lanság lenne. Éppen ezért sem azonosítható még a ver- n'ncE olyan versenyképesség, senyképességgel, mert maga amely általában létezik, az eladás — meghatározott amely minden termékre, ter- körülmények között — úgy melőre érvényes. Ahogy a is lebonyolódhat, hogy az áru „versenyek”, a különböző pia- holnap már nem 'kellene a co^ más és más feltételeket vevőnek. A versenyképesség diktálnak, úgy a „verseny­tehát nem egy vagy több üz­letkötés haszna, hanem olyan fejlesztési, termelési és érté­kesítési környezet, amelyben a gyártó gyorsan, rugalma­zök”, gyártók és áruik is más és más követelményéknek kell, hogy megfeleljenek. Ezért aligha baj, ha a eég nem büszkélkedhet azzal, san igazodik a folytonosan „küoncvenhét országiján” ex­változó követelményekhez. Ennek a környezetnek a ki­alakítása feltételek seregét te­szi elengedhetetlenné. így a többi között a gyártás és a gyárimány szakadatlan kor­szerűsítését, a fajlagos ráfor­dítások és hozamuk — hasz­portál. Vigye csak áruit öt vagy tíz országba, de: ott tar­tósan legyen versenyképes. Ma még ez kívánalom, mert különböző felmérések szerint a hazai vállalatok fele nem érzékel semmiféle versenyt. A kívánalom azonban mind nuk — állandó vizsgálatát gyorsabb tempóban alakult éppúgy, mint a magas szín­vonalú szervezést, a piaci in­formációk értő elemzését, az eladások ún. árnyterületének — az alkatrész-utánpótlásnak, a javításnak, karbantartás­nak stb. — a létrehozását. át szükségszerűséggé, lességgé. köte­Lázár Gábor (Következik: A sétamenet nor­mája) A derű és egészség városa " Sötét bérkaszárnyák, nyo­morúságos hátsó udvarok, gyárkémények tövében meg­húzódó, kisebb-nagyobb, kor­mot, szennyet árasztó üzemek — ez voll valaha jellemző Karl-Marx-Stadtra. A múlt „örökségét” nehéz volt eltün­tetni, de ma már új lakóne­gyedek, forgalmas városköz­pont, korszerű termelőüzemek, iskolák, főiskolák, kulturális létesítmények, parkok bizo­nyítják, hogy mégis sikerült. A város Yezetői — a lakos­ság tevékeny közreműködésé­vel — sokat tesznek környe­zetük egészségesebbé tételéért. Ennek jegyében készítették el a központi fűtőberendezések tervét, amelynek megvalósul­tával az üzemek környezet- szennyező fűtőberendezéseit le lehetett állítani. A lakásoknak a távfűtésbe való bekapcsolá­sa folyamatosan történik. Az urbanizációs program előírja a klímaberendezések széles körű alkalmazását is. A városközpont csaknem vala­mennyi középületben már kor­szerű klímaberendezések mű­ködnek. A város északi részén nagy teljesítményű víztisztító művet helyeznek a következő években üzembe Külön gond­dal ügyelnek arra, hogy a zöldterületek, a sport- és üdü­lőközpontok száma évről évre növekedjék. A környezet vé­delméhez tartozik a zajárta­lom elleni védekezés is. Ügy­nevesfett „zajtérképet” készí- A környezet szépítését a la­tettek, amely kimutatta a zaj- kosság javaslatai alapján se- forrásokat. Azután a közieke- gítik elő: a fásításnak, ró- dés lármáját csökkentették zsaligetek, parkok létesítésé- oly módon, hogy — egyelőre a nek a munkájában a lakosság főútvonalakon — kicserél­ték az útburkolatot; automa­ta fényjelző berendezéseket ál­lítottak a közlekedési csomó­pontokon üzembe. A villamos­szívesen vesz részt. Ugyanak­kor a városkörnyéken is ki­alakítanak üdülőkörzeteket. Harmincnégy hektáros vadas­kert, hat és fél hektáros mes­vonalakon zajtalanabb pályát terséges tó, különféle spertlé- építenek, amely lehetőve teszi tesítmén k nyújtanak pihené_ az utazási sebesseg noveleset si lehetőséget a modern Karl­Az érsekvadkerti termelőszöv etkezet dejtári kerületében — a Pusztaszőlőkben — 18 kombájnnal vágták a gabonát. A kicsépelt búzát 4 teherko esi, 14 vontatós kocsi vitte tisztítókba, a gazdaság saját szárítóiba. így a gépek és szállítóeszközök munkájának ösz- szehangolása figyelmes előtervezést kívánt. Minden pontosan történt, az aratás gördüléke­nyen halad. A közös gazdaságban emellett a minap fejezték be a takarmányszéna begyűjtését. Befejezéséhez közeledik a málna és ribizke szedese, a dohánylevelek törését pedig fokozatosan végzik. — kj — HOL TARTANAK? Napirenden a hrigúdmozgnlom A termelőmunka vala- ták — ki-ki sajátosságaiknak mati Fémipari Vállalata ver- mennyi területén jelentős fel- megfelelően — a válaszadásra senybrigádjainak felajánlása adatok megoldásából vállal- késztető kérdést: Hol tartanak is. Ök vállalásaikkal a ter- nak részt a szocialista bri- az országos tanácskozás ái’ás- ven felül több mint húszmi’- gádok. Amelyek, a tagok' szá- foglalásaiból adódó rámáivá- lió forintos eredményt kíván- mát tekintve — nem szólva lóik megjelölésében és vég- nak elérni, az újításaik is — ezenkívül az élet egyéb re- rehajtásában? közülük csak májusban har­rüietein is érvényesülő meg- Leszögezhetjük: miként ar- mincat nyújtottak be — jelen­határozó szerepükről —• jelen- ról a megyei tanácskozáson is tősen növelik a gazdálkodás tős résziét képezik a foglalkoz- szó esett, a napi feladatok eredményeit. És tovább foly­ta tottaknak. Tevékenységük megoldásából, a belső tártaié- tatva a sort! roppant számottevő s ez ad- kok feltárásából és hasznost- A Volán 2 számú Vállalat ja az alapgondolatát a bri- tásából a szocialista brigádok j59 szocialista brtoádia a gádmozgalom helyzete idősza- a munkahelyi követelménye- sz,eméiy- és teherforgalom konként történő felülvizsgála- két meghaladóan vállalnak mennyiségi és minősé«! mu- tának is._ részt. De a kép korántsem tatóinak javításár*mun*,üko­Ez ev áprilisában, a szocia- egységes. dik, aZIM_bfm u mUjiós lista brigádvezetók országos Megyénkből harmincnégyen többlettermelést tűztek ki eé- tanácskozásán — amelyet vettek részt a budapesti t&- lul, a Salgótarjáni Kohászati ötqdízben rendeztek ^ meg — nácskozáson — és eddig az Üzemekben pedig az év eleji sokoldalúan elemezték, érté- időpontig tobbé-kevésbé meg- értékesítési és anyageilatási kelték a szocialista brigád- tartották élménybeszámolói- nehézségek okozta lemaradá- mozgalom eredményeit, te- kát, tájékoztatójukat... Üze- sok csökkentésén, a tervek vekenyseget. Mivel közismer- me.ink többségében — úgy íű- tek és sokan rá is mutattak a nik — a második fél ev ele- megoldásra váró teendők so- jén esedékes vállalati és rára, így a végkövetkeztetés munkaterületi szintű brigá 1­sem maradt el. a további fei- vezetői , értekezleteken és ponti szerveknek elkészítettek lodes szükségszerű tenyezp egyéb fórumokon jelölik meg a Dolgozz Hibátlanul műn- valamennyi területen! a legsürgősebb tennivalókat. karendszer továbbfejlesztésé" Az országos tanácskozáson Rövid időszak általános ta~ re vonatkozó javaslataikat is. született határozatok megva- pasztalata, hogy a gazdasági A megye nagyüzemei között lositasa elkezdődött s lévén yezetők újabb intézkedéseket jelentős eredményeket ért hogy folyamatról van szó, el- tettek, amelyek a brigádmoz- el, s kiegyensúlyozott tevé- engedbetetlen az eddigi sza- galqm további szervezését, kenységet folytat a Salgótar­jáni Ruhagyár, ahol a féléves teljesítésén dolgoznak. Mind­ezek mellett a kohászok a minőség jayítása, a hatékony­ság emelése érdekében a kcz­a zajhatások kentésével. egyidejű csök­Marx-Stadt lakóinak. kaszok időszakos vizsgálata, ügytik hatékonyabb intézését s közelmúlt- ^ személyi feltételek _ iíti­ba n a Szakszervezetek Nógrad máron igen-igen aktuális1 — megyei Tanácsa is megtett, biztosítását szorgalmazzák, igazolva a téma fontosságát. Bar általános, hogy a mun- A vállalatok, üzemek fele- kaversennyel függetlenített lös vezetői, a munkaverseny személyek foglalkoznak, de szervezői, irányítói boncolgat Munkaiédclmi ellenőrzések az aratásnál Figyelmeztető elemzés Megkezdődött a nagy nyári munka, az aratás, amely a leg­több évben, sajnos magával hozza a balesetek számának növekedését is. A MÉM szakemberei össze­sítették az elmúlt évi baleseti statisztikát, amely javuló ten­denciát mutat. 1976-ban az egy évvel korábbihoz képest — 3000-rel kevesebb baleset történt. A balesetek gyakorisá­ga is javulást mutat az ál­lami gazdaságokban, a téesz- ekben egyaránt. Az üzemi balesetek 20 százaléka elesés­ből adódott, az állattartással kapcsolatos munkáknál 18 szá­zalék, a munkagépek kezeié- tatóval történt, négy alka- sénél 12 százalék, a kézi szer- lommsll a védőkeret hiánya szómmal végzett munkáknál okozta a dolgozó halálát. Fi- pedig 10 százalék az arány az gyelmeztető, hogy kétszeresére összes baleseten belül. A csonkulásos balesetek nagy része a munkagépeknél ép- pep az aratási időszakban kö­vetkezett be. Az idei* aratás­nál — amint a MÉM illeté­kesei rámutattak — minderre figyelemmel kell lenni, az nőtt egy év alatt a munkagé' pék helytelen kezeléséből be­következett halálos sérülések száma. Az átfogó vizsgálat megálla­pította hogy a téeszekben dolgozók munkakörülményei még mindig elmaradnak az alapvető munkavédelmi rend- állami üzemekben biztosított szabályok betartása az' üzem és az egyén közös érdeke. 1976-ban a halálos balese­tek közül 19 traktorral és von-. feltételektől. ezért arra van szükség, hogy a közös gazda­ságok is fokozottabban ügyel- jenek a munkakörülmények korszerűsítésére. tervet teljesítették, s a továb­bi eredmények elérésére á munkaversemy-bizo.ttság új követelményrendszert dolgo­zott ki. Dicséretes tevékenysé­get folytat a Romhányi Épiíá* vannak „ellenpéldák” is. Mint si Kerámiagvár — feladatait például a ERG-ben, ahol a nak messze eleget téve, még 5 munkaügyi vezető e feladata ezer társadalmi munkaórát mellett még három/más funk- fordítottak néhány hónap alatt ciót is betölt. Nem is vpnható óvoda, bölcsőde és sportosai-- párhuzamba, a Nógrádi Szén- nők építésére — és az EI- bányákkal, ahol — bár a ZETT sxéesényi gyáregysége, munkaverseny-felelős még ne- ahol a fél év alatt a brigádok hezebb helyzetben van, hi­szen a négy aknaüzem mei lett a kisegítő üzemek "£s a igazgatóság számottevő i nagv ságú brigádjaival való foglal 2,5 milliós többlettermelest értek el. Mindezek jó eredmények. Mégis a tanácskozás résztve­vői többsége kimond va-ai­kozás is hozzátartozik - to- mondattan ° kapta feladatod: lyamatos az értékelő munka, munkájukkal erősítsék meg az A banyaszbrigadok jól isme- országos tanácskozáson hozott rik feladataikat, naprakészen tudják, hol tartanak a válla­lások végrehajtásában. A bányász szerdal ista bri­gádok felajánlásaik teljesíté­sével várhatóan tizenkétezer tonnával több szenet termel­nek ki az előirányzottnál. De jelentős a MAT Balassagyar­állasfoglalások eredményessé­gét. szorgalmazzák a minőség javítását, s minden olyan résztényezőt, amelyek hozzá­járulnak a szocialista brigad- mozgalom eredmény einek javításához. Rácz András NÖGRAP - 1977. július 12., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom