Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
1 izemben a szerzők Egy délután a szakmunkástanulók olvasótáborában A délután kellős közepén érkeztünk Balassagyarmatra A szakmunkástanulók megyei olvasótáborának részt- vevőit a Geisler Eta Leány- kollégiumban. éppen foglalkozás közepette találjuk. A Palócföld című folyóirat három képviselőjével a lapszerkesztés menetéről, gondjairól és minden, e témakörben egyáltalán felmerülhető kérdésről társalognak. Mert, ha olykor talán egyoldalú is. de társalgásról van szó A fiatalok meglepő Komolysággal érdeklődnek. Mint kiderül szükség is van a bőséges magyarázatra: a hallgatóság közül ugyanis csupán hárman ismerik korábbról a folyóiratot. A találkozó után Prókal Gábor táborvezetővel, a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztályának munkatársával a tábori élet céljairól, napi tennivalóiról beszélgetünk. — Huszonnégyen jöttek el a táborba, a nagybátonyi, a balassagvarmatl és a salgótarjáni intézetből — mondja Prókai Gábor. — Eredetileg is ennyi résztvevőre számítottak? —- Kétszer ennyi emberi hívtunk meg. Sokan elmaradtak. Hogy miért, nem tudom megmondani. Bár kevesen vagyunk. mégis elégedett vagyok. Mert akik eljöttek, azok nagyon érdeklődők, nagyon igyekeznek. Gódi Éva -a balassagyarmati szakmunkásképző intézetből. A tábor fiataljai sokirányú Információkat, ismereteket kapnak. Rendszerint játékos, olykor vetélkedőhöz kapcsoIsmerkedés a megyei folyóirattal, a Palócfölddel. lódó formában. Megismerkednek például a könyvtár szakszerű használatával, az irodalmi művek elemzésével, a természettudomány, a néprajz egyes, a korszerű műveltségtől aligha elválasztható tudnivalóival. És természetesen sor kerül a szórakozásra is. — Tulajdonképpen arra törekszünk, hogy minél több információ mellett ne csak az olvasást, az irodalmi látást „tanítsuk meg” a gyerekekkel, hanem a kultúra egészébe, a művelődés lehetőségeinek teljességébe adjunk bepillantást. Programjaink ebbeli törekvésünket tükrözik. A résztvevők szemmel láthatóan remekül érzik magukat a nyári olvasótáborban. A balassagyarmati Ex Libris Irodalmi Színpad Szabó Lő- rincről szóló műsora előtti szünetben valósággal megful- lasztanak a zongora körül, ahová először csak két-há- rom diákkal ültünk le. Mindenki mondani szeretne valamit, mert mindenkinek van mondanivalója, véleménye. — Nekem nagyon emlékezetes lesz ez a tábor — mondja Nagy Károly, aki a balassagyarmati ipari szakmunkás- képző intézet másodikos autószerelő tanulója. — Mivel tudod ezt magyarázni? — Azzal, hogy jól érzem magam. Ha nem vagyok itt, talán sohasem ismertem volna meg személyesen annyi írót, költőt az életemben. És nagyon érdekesek a foglalkozások is. Minden problémát töviről hegyire megbeszélünk. Aztán gyárba, moziba megyünk. Hasonlóképpen lelkesedik a táborért Gódi Éva, Petényi József Balassagyarmatról, Béri Éva, Fodor Károly a salgótarjáni intézményből. Fodor Károly egy vaskos magyar—szlovák szótárt szorongat a kezeiben. — Mire kell ez neked? — kérdezem. — Beszélgetésre. A kollégiumban szlovák diákok laknak, velük beszélgetek. Amit tudok, oroszul. Szlovákul is szeretnék tudni néhány mondatot. Pál József népművelő már a tavalyi, első szakmunkástanuló olvasótáborban is dolgozott, mint kiscsoportvezető. — Milyenek a mostani benyomásai? — Az idei tábort annyiban zavarónak érzem, hogy kevesebben vagyunk a tavalyinál. Viszont a kiscsoportos foglalkozások, amelyeknek nagyon fontos szerepet tulajdonítanak, kárpótolnak érte. Ebben a kicsi körben ugyanis még azok a gyerekek is megszerzik a véleménymondás, a bírálat bátorságát, akik félsze- gebbek, nehezebben fogalmaznak. — Miben látja az olvasótábor lényegét? — Jelentősége jóval túlmegy a nevében foglaltakon. Nem csupán arról van szó, hogy a gyerekek ezek után értően közelednek az irodalomhoz, a művészetekhez, hanem arról, hogy a lényegüket értik meg. Azt, hogy ezek mindig az emberről és a társadalomról szólnak, hogy általános érvénnyel azokat a gondokat, életsorsokat fogalmazzák meg, amelyeket életünkben aligha fedezhetnénk fel, de amelyekben, ha sok áttétellel Is, a segítségünkre lehetnek... 110 éve született Nagyon emlékezetes lesz — vélekedik Nagy Károly. Gyorsan elhelyezkedünk a kollégium társalgójának széksorai között. Az utolsó pillanatban, mert nyomban felcsattan a műsorközlő hangja. Néhány mély lélegzet és kezdődik a műsor, megelevenedik Szabó Lőrinc balassagyarmati, „tündérvárosi” emlékezete. Sulyok László Käthe Kollwitz 110 éve,'1867. július 8-án született a német forradalmi szeillemű grafikusművészet egyik legnagyobb hatású mestere, Käthe Kollwitz. Berlin szegénynegyedében látott — tapasztalt nyomor és irodalmi élményei inspirálták művészetét. Grafikáival, képeivel vádat emelt az igazsag- talan társadalom ellen. Sorozatot készített a 16. századi német parasztfelkelések témájából; m'egihlette Zola Germi- nál-ja és Hauptmann: A lakácsok című műve is. 1021-ben Háború és 1925-ben Proletárok címen jelentetett meg nagyhatású grafikai sorozatot. Számos önarcképe, portréja és néhány faragványa is fennmaradt. Fölényes tudású művész volt, aki minden grafikai tecnnikával bátran élt, de lényegében az expresszionizmus körébe kapcsolódott, 1945. áprilisában halt meg. Fiát ölelő anya Tanultunk tőlük emberséget „Mi most ebben a táborban szerény képességeinkhez mérten a népért, annak igazáért dolgoztunk, és közben nagyon megszerettük a nógrádi bányászokat, a magyar munkás- osztály egyik legforradalmibb csapatát. Tanultunk tőlük emberséget, forradalmi lendületet és ami a legfőob, rendíthetetlen hűséget az internacionalizmus és szocialista hazafiság eszméjéhez.” Nem tudom olvasták-e valaha ezeket a sorokat azok, akiknek szól, akikről vallanak benne? Kevés példányszámú, mindössze két kiadást megért lap- bnn, amolyan tábori híradóban jelent meg: az első országos honismereti KISZ-tábor lapjának második számában. A lapot a Nagy bá tony ban megrendezett első országos Honismereti KISZ-tábór résztvevői írták és szerkesztették. „Köszönjük minden adatközlőnknek, a kedves nógrádi bányászoknak vendégszeretetüket és barátságukat. Mi újra nem találkozhatunk, kívánunk nekik bányász köszönéssel: Jó szerencsét!” — igy búcsúztak a tábor résztvevői a tíz évvel ezelőtti nyáron, 1967. júliusában. Nagybátony után vándorútra keltek a fiatalok. Hazánk más tájain segítettek megmenteni történelmi múltunk még fellelhető emlékeit, ósz- szegyűjtötték és feldolgozták haladó hagyományainkat, megismerkedtek a munkás- mozgalom helyi történetével, emlékeivel, megismerték szocialista jelenünk eredményeit, megtanulták becsülni a du- gozó embert. Tanultak tőlük helytállást, becsületet, emberséget. Országjáró útjukon eljutottak a Tolna megyei Tamásiba, Sátoraljaújhelyre, Zalaegerszegre, Mosonmagyaróvárra, Debrecenbe, Vásaros- naménybe, Makóra, Dombóvárra és Karcagra. Az elmúlt tíz év alatt közel 1500 diák részére biztosította a KISZ központi bizottsága, hogy kiváló szakemberek vezetésével ismerkedjenek az adott országrész néprajzi, helytörténeti értékeivel, jelen életével. A szakmai vezetők irányításával feltárt tények és adatok segítségére voltak és vannak a különböző tudományok művelőinek is. Nemzetközi réifészcxpctJíció Az elmúlt évben mongol régészekből, néprajzkutatókból és turkológusokból, valamint szovjet, lengyel kollégáikból álló nemzetközi régészexpeüí- ció indult útnak Mongóliában ősi települések felkutatására. A paleontológiái leletek tanúsága szerint az f>rszág területe — a Góbi-sivatag déli része, az északon fekvő Hobszo- gol-tó, a keleti Kalkin-gol, nyugatra pedig az Altáj vidéke — a történelem előtti időkben termékeny vidék volt, amelynek a lakossága élelmet keresve vándorolt. Megállapították, hogy Mongólia fontos csomópontja volt a Szibériából. Mandzsúriából, Kínából, Indiából kiinduló útvonalaknak. A régészek követték a hunok által lakott helyek nyomait is. Számos ilyen telep"r léshelyre leltek, temetkezési helyeket ástak ki, írott emlékekre bukkantak. Egy másik érdekes leletük a Kér dien partján, a Gunszak-ovo hegy mellett húzódó barlangból való. Az itt talált ősi barlangrajzok vadállatokat ■ ábrázolnák. Mongóliában egyébként 70 ősi kőrajz található, az eddigiek egyszerű vázlatoktól vadászjelenetek soráig mutatják az egykor itt élt emberek életét. A Góbi-sivatag keleti részén tíz temetkezési helvet ástak ki, amelyek tartalma a szomszédos országok Xíl— XIII. századbeli temetőiben találtakhoz hasonló. Mai tévéajánlatunk Szünctbeli tercfcre a táborlakók között. 4 NÓGRÁD - 1977. július 13., siercía 21.30: Krétarajz a fiatal Illyés Gyuláról. illés Endre krétarajzai iró- kortársairól mindig hű íjépet adnak, művészi megközelí'es- se! ábrázolnak. A fiatal Illyés Gyula Hősökről beszélek című versével Illés Endre is úgy találkozott, hogy nem tudta ki írta, hiszen a betiltott, majd Kolozsvárott megjelent kötet címlapján csak 1. G. szerepelt. A költemény részletét a műsorban Huszti Péter mondja el. De felhangzik egy, Párizsban írt elbeszélése, s Nagyapa című novella, amelyben a fiatal unoka, a vak nagyapa számára felolvas, s olyan híreket költ, melyek a szabadságról szólnak — 1919-ben, a bukás után is. Láthatják a nézők Illyés fiatalkori drámájának, A tű foká-nak első felvonását is, Huszti Péter, Bessenyei Ferenc, Máthé Erzsi, Rajz János, Raksányi Gellért közreműködésével. / A táborok által meglátogatott múzeumok anyagában megtalálhatók mindazok a tárgyi és szellemi értékek, amelyeket gyűjtőmunkájuk során az országos honismereti táborok résztvevői — talán éppen a huszonnegyedik órában — mentettek meg a tudomány számára. A honismereti mozgalmat1 nem lehet csak a mújt idővel összevetni, jóllehet, az emelkedetten ünnepélyes, romantikus hon szavunk a régmúlt, a reformkor hangulatát idézi. Számunkra a hon ismeret« egyszerre jeleníti a ma es a tegnap ismeretét. Jelenformálás, jövőteremtés csak a múlt jelenünkhöz szóló értékeinek ismereteben, a jelen eredményeinek megbecsülésével, e példák alkotó továbbvitelével lehetséges. Ezek nélkül a munkára, életre, cselekvő hazafiságra nevelés gyökértelen. Az első országos honismereti tábor lapjából idézett vallomás bizonyítja, hogy jó úton járunk. Tíz év után újra létrejött a találkozó. Az ország minden tájáról tíz napra Salgótarjánba jöttek azok a fiatalok, akik arra vállalkoztak, hogy megismerkedjenek a Nógrád megyei munkásság életével, gazdag munkásmozgalmi hagyományaival. Tanítsák a nógrádi műnk ások a diákokat olyan szép emberségre, mint az első tábor idején tették! Gönczy Zsuzsanna a XI. országos honismereti diáktábor vezetője Újvidéken épül az új gzerb Nemzeti Színház Jól halad Újvidéken a szerb Nemzeti Színház új épületének építése.' Az épület, műszaki lehetőségeit tekintve, és rendeltetésének külső megformálásában, egyike lesz a legtökéletesebbeknek Jugoszláviában. Az építkezési munkálatok kétharmadát 1977. április derekáig már elvégezték. Várható, hogy a 19 500 négyzet- méter hasznos területet ma- gábanfoglaló színházépület már az Idén ősszel tető alá kerül. A létesítmény alapkövet két évvel ezelőtt rakták te. Az építkezési munkálatok két műszakban folynak és na előre nem látott nehézségek nem állnak elő, a színház az előirányzott határidő alatt elkészül. Megkötötték már a beJ- és külföldi partnerekkel a műszaki felszerelések és berendezések szállítására vonatkozó szerződéseket. ■
