Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-12 / 162. szám
\ Egyéves a zeneiskola Szécsényi tapasztalatok Salgótarjánban született Bemutatjuk Szántay Csaba akadémikust Figyelemre méltó a balassagyarmati Rózsavölgyi- Márk Zeneiskolának az a törekvése, hogy tagiskolák szervezésével kiszélesítik a zenei műveltséghez vezető utat. Ezzel nagyobb területen, több ember számára hozza elérhető közelségbe a zenét. Az új „források” egyre több fiatal számára teszik lehetővé a zene ..kós- toigatását-ízlelését”, annak művelését. Az elmúlt év szeptemberében Szécsényben kezdte meg működését a kihelyezett tagozat. — Milyen volt az érdeklődés a beindulás előtt? — Hely hiánya miatt a jelentkezők egyharmadát tudtuk csak felvenni. Ez úgy érzem, jelzi az érdeklődést — újságolta Leukó József igazgató- helyettes, a tagozat vezetője. — Hegedű, zongora, furulya és rézfúvós szakon 51 tanulóval kezdtük meg az előképzést. Mint ismeretes, az alsófokú zeneiskolában a nyolc évből az első kettő az előképzés éve. — Milyen tapasztalatókat tud levonni a tagozatvezető egy év után? — A tények bizonyítják, hogy érdemes volt Szécsényben az iskola életre hívása. Kevés a lemorzsolódás. Elégedettek vagyunk a gyermekek szorgalmával, munkaintenzitásával, zeneszeretetével. Bizonyítja ezt a tanévzáró hangverseny színvonala, légköre, ahol 30 tanulónk mutatta be hangszeres tudását. — A következő tanévben, szeptembertől hány újabb gyermeket tudnak beiskolázni? — Nem sok jót mondhatok. A keretszámunk nem bővül, így csak a lemorzsolódott hét tanuló helyére tudunk újakat felvenni. Keressük annak a lehetőségét, hogy a hangszer- és szolfézs-előképzés, ahová az idén 9 tanulónk járt, keretszámát emeljük. — Szécsényben a zeneiskolának nincs külön otthona. A művelődési központ, a gimnázium biztosított helyiséget a zavartalan oktatáshoz. Á nagyközségi tanács ígéretet tett, hogy belátható időn belül megoldják az iskola helyiségproblémáját. — A járási székhelyen régi vágy teljesült a . zeneiskola beindulásával. Igaz, a művelődési központban évekkel ezelőtt megszerveztük a zenetanfolyamot, ahol nagyon sok fiatal sajátíthatta el a zeneelmélet alapjait, tanult meg egy-egy hangszeren játszani. Most állami tanterv szerint haladnak a tanulók. Az iskola elvégzése után középfokú zenei tanulmányaikat folytathatják. , \ A pénzszerzés őrömén túl Diákok, nyári munkán A diákok ezrei jelentkeznek nyáron az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, hogy néhány hetes, vagy hónapos munkát vállaljanak. Van akit a pénzszerzés lehetősége, mást pedig a felnőttek világába való betekintés izgalma hajt. Mások a nyári szabadság idején igyekeznek információt és gyakorlatot szerezni majdani szakmájukhoz. A diákok fizetését ma már rendelet szabályozza, s ehhez kell igazodnia a vállalati bérszámfejtésnek is. Hogy mire költi majd a diák a néhány százasát. az főleg a családok helyzetétől, ambíciójától függ. Van, aki farmerre -spórol, van aki külföldi útra. Végső soron ez mindegy, nem mindegy azonban, hogy a pénzkeresés örömét milyen élmények kísérik: emberi kapcsolatokkal gazdagodva, vagy éppen illúzióvesztve, csalódottan ülnek vissza ősszel az iskolapadba. Mindebben nagy a felelőssége a munkába indító szülőknek és a munkáltató vállalatnak, szövetkezetnek egyaránt. A családi légkör, gondolkodásmód lemérhető azon is. hogy az először munkát vállaló, hogyan illeszkedik be a közösségbe, miként fogadja a tapasztalt munkások okításait, a pénzszerzéshez szükséges rossznak vagy maradandó, kellemes, hasznos élménynek tekinti-e a nyári munkát. A nyáron dolgozó fiú vagy lány friss élményeivel új színt hoz a családba. Mindennap történik vele valami, ami eltér a diákközösségben, tapasztaltaktól. Meg kell hallgatni és meg kell velük beszélni a látszólag apró dolgokat is. Nem szabad lekicsinyelni a munkáját még akkor sem, ha éppen söprö- getést vagy vízhordást bíztak rá Értékeljük a munkáját a lelkesedését, hiszen ő ezen keresztül tanulja meg mások munkájának megbecsülését. Természetesen ez a dolognak csak az egyik oldala, a másik, hogy a vállalati kollektíva miként fogadja a diákokat Nos, itt a diákok két csoportjáról szeretnék szólni. A szakközépiskolások könv- nyebb nelvzetben vannak a nyári elhelyezkedéssel, főleg, ha a szakuknak megfelelő gyár, vagy termelőszövetkezet van a közelükben. Tény ugyanis, hogy ma már a vállalatok — amelyek egy kicsit is adnak az utánpótlás nevelésére — szívesen fogadják a szakközépiskolásokat. Számos vegyipari üzemben, például, a szocialista brigádok gondjaira bízzák a hivatalos gyakorlaton levők mellett a nyári diákmunkásokat is. Többen, már 2—3 éves nyári munka után, az iskola befejeztével állandó munkára jelentkeztek, és ennek az előnyét a vállalatok vezetői is jól ismerik. Hiszen olyan fiatal kéri a felvételét, aki már otthonos a gyárban, ismeri a munkakörülményeket, a lehetőségeket és ezek alapján döntött, másrészt a vállalat megtakarította a beilleszkedés nehéz hónapjait. A nyári munka egyébként, egy-egy szakma megszerettetésére is jó alkalom. Kiválóan él ezzel a lehetőséggel például a Nagykőrösi Konzervgyár, ahol a diákcsoportok pedagógus felügyeletével dolgoznak. Kinyílt előttük a gyári strand és a sportpálya kapuja is. Nehezebb az elhelyezkedés és a foglalkoztatás a nem kifejezetten egy szakmára orientált vagy különböző értelmiségi pályára elkötelezett diákok esetében. Ök dolgozni akarnak, pénzt és élményt gyűjteni — a szakmai tapasztalat nem döntő szempont. Döntő azonban, hogy milyen lesz az az élmény, a munkát al. a gyári vagy szövetkezeti élettel való első találkozás után. Milyen képet formál magában a szakmai és emberi kötelezettségről, kapcsolatokról. munkafegyelemről, a közösségi életről. , Akár pedagógus lesz, akár' orvos, jogász vagy hivatalnok. ezt a képet, ezt az élményt éveken át raktározza és gondolkodásában, megítélésében vissza-visszatér. Milyen legyen tehát a nyári munka, mire ügyeljen a szülő, a gyár, vagy termelőszövetkezet? A választ röviden úgy fogalmazhatnám : a pénzszerzés örömén túl igyekezzenek megismertetni a diákokkal a közös munka örömét is Barta Éva 4 NÓGRÁD - 1977. július 12.,'kedd i — Célunk a zeneszerető és -értő emberek táborának szélesítése. Olyan fiatalokat nevelni, kik a komoly zene hallatán nem kapcsolják ki a rádiót. Olyanokat, lük szabad idejükben szívesen hallgatnak zenét, vagy saját és mások szórakoztatására játszanak valamilyen hangszeren. Abban is hiszünk és bízunk benne,'hogy van közöttük tehetség, olyanok kik élethivatásuknak választják a zenét — vélekedett Leukó József. A tagiskola csupárf egyéves múltra tekint vissza, de már túlnőtt a nagyközségen. Beiskolázási területe a járás. Többen járnak be a különböző községekből, hogy a zenei elméletet és tudást sajátjuknak vallhassák. Csak dicsérni lehet a zeneiskola kezdeményezését és a szécsényi vezetést, hogy lehetővé tették a tagiskola beindulását. Az iskolában folyó oktatás mindenképpen hozzájárul a nagyközség, a járás — egyébként is alacsony színvonalon álló — zenei műveltségének emeléséhez. Nem csak az 51 gyermek kerül közelebb a zenéhez. Rajtuk keresztül közvetve és közvetlenül több ember érdeklődéssel fordul a zene felé, s ez fontos közművelődési feladatot tölt be. Így valósul meg a nagy magyar zeneszerző, Kodály Zoltán gondolata: legyen a zene mindenkié! Sz. F. Cigány nyelvtan Jugoszláviában befejezték egy cigány nyelvtan kidolgozását. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a cigány Saip Juszuf indította el, aki az ötvenes években Ljub.ja- nél-ari végezte tanulmányait. 1954-től kezdve Juszuf elkísérte a cigányokat vándonítjaikra, velük együtt élte azok sátoros életmódját. Huszonkét éven át járta a cigányok szekerein Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Törökország, Bulgária, Görögország és Jugoszlávia útjait. Vándorlásai közben megjegy- zett minden új szót, amelyet hallott és feljegyzett magának minden érdekes részletet. Amikor már elég sok anyagot összegyűjtött, megkereste Krum Ke- paski nyelvészprofesszort és annak segítségével kidolgozta a cigány nyelv első grammatikáját. Kepaski professzor szerint a cigány nyelv 32 hangot alkalmaz — kettővel többet, mint például a szerb-horvát nyelv —. nyolc esetet és két nemet — a hímnemet és a nőnemet. > Dolgozószobájába labors tóriumon át vezet az út. A polcokon analitikai vegyszerekkel telt üvegek,, eszközök, melyeken látszik, használják őket. Szár.tay professzor a kísérletes tudomány híve. Ezt életműve is igazolja. 1928-ban született'1 Salgótarjánban. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben avatták vegyészmérnökké. A kandidátusi, majd akadémiai doktori cím megszerzése után 1970- ben választotta tagjai sorába a Magyar Tudományos Akadémia. Székfoglaló előadását új témáról tartotta: az indol- alkaloidok szintéziséről. Indol- alkaloid.. Így, önmagában nem mond sokat. Még úgy sem, hogy yochimbid, vagy reseprin. De ha azt tudjuk, hogy a reseprin például a Rausedylnek, a fél ország által használt vérnyomáscsökkentőnek a hatóanyaga, akkor már ismerősebb a téma... Jelenleg Szántay professzor a BME szerves kémiai tanszékén dolgozik, egyúttal ő az MTA itt működő tanszéki munkaközösségének elnöke is, amelyhez a szerves kémián kívül az általános és analitikai kémiai és a szerves technológiai tanszék is tartozik. Társadalmi feladatokat is vállal, MSZBT egyetemi szervezetének elnökhelyettese, ugyanakkor más irányú tudományos feladatai is lekötik: Az Akadémia szerves kémiai bizottságénak elnöke, a MTESZ kémikusok egyesületében az oktatási bizottság elnöke. Ugyanakkor „másodállásban” a Központi Kémiai Kutató Intézet természetes szerves anyagok szintézise osztályának vezetője Is. Az akadémikusi cím elérése után sem „pihent”. Vezetésével a Vinca minor nevű növény alkaloidjainak ipari totálszintézisét 1970 és 1975 között oldották meg „csoport- munkában”. És ezekből is sokféle gyógyszer készül. Például Devincan néven agyértágító került forgalomba. (A gyakorlati gondot itt is az okozta, hogy a vinkamin, a kérdéses alkaloid iránt túl nagy volt a kereslet, növényi alapanyag viszont kevés állt rendelkezésre). Az Állami Díjat is e kutatásokért kapta Szántay Csaba és két munkatársa Szabó Lajos és Tőke László. Pillanatnyilag új, minden eddiginél talán érdekesebb témán dolgozik: a bis-indol- alkáloidok fél- és totálszintézisének kidolgozásán. Ennek eredménye a szintetikus Vink- risztin és a Vinblastin. Aki nem szedte még, nem tudja, mit jelent ez De a leukémiában (azaz fehérvérűségben, vérrákban) szenvedőknek az életet. A Kőbányai Gyógy- szerárugyár már gyártja ezt a szert, és elsősorban a gyermekkori fehérvérűség gyógyításában értek el vele komoly eredményeket. Most a félszintetikus előállítás kidolgozásának elején tartanak. Másik fő kutatási munkája a prosztaglandinhoz fűződik. Az F—2-alfa változatot már engedélyezték, mint gyógyszert. Ez például menstruációt indukál (magyarul az igen korai terhességet mechanikus beavatkozás nélkül megszakítja), a 3 hónapon túli. orvosilag indokolt terhességet is meg lehet vele szakítani abortuszműtét nélkül, ha pedig mégis művi abortuszra kerülne a sor, annak legveszélyesebb fázisánál, a méhszájtágításnál segít. Az állattenyésztésben is hasznosítható, a szülések időpontját lehet vele beállítani. Kutatómunkájának harmadik területe a mezőgazdászok számára öröm. Ismerjük a rovarirtó szerek veszélyeit, a felhalmozódást, a környezeti ártalmat, a rovar hozzászokását, rezisztenciáját Gondoljunk csak a DDT-re, az Aldrin, Dieldrin is veszélyes. De akkor mi legyen a rovarokkal? Szükség van gyorsan elbomló — melegvérű állatra, emberre veszélytelen —, rezisztenciát kizáró .szerre. Ilyen a rovar saját hormonja, például aju- venil-hormon (juvenil latinul ifjúsági). Ennek hatására a bábállapot tartósan fennmarad, az ivarérettség előtt ilyent kapó rovar nem tud szaporodni. Ezzel szemben a rovar nem válhat rezisztens- sé, ráadásul semmiképp sem ártalmas más állatra, és köny- nyen le is bomlik a szer. A feromonokkai, a csalogató anyagokkal amelyek például nemi jellegük révén vonzzák a hím Rovarokat, tömegesen lehet csapdába csalni őket. Egy kutató — sok terület,’ értékes eredmények. A professzor még 50 éves sincs. Munkatársaival a rák egyik fajtájának gyógyszerén dolgozik. Talán ezen a vonalon is tovább tudnak lépni. Szatmári Jenő István Mai tévéajánlatunk 21.45: Ipiapacs. Szálkái Sándor nevét elsősorban frappáns, ironikus, szatirikus rövidfilmjeiről ismeri a nézőközönség. (Idén a veszprémi tévészemlén elnyerte a tévékritikusok különdí- ját A fej című rövidjátékfilmje.) Az Ipiapacs azonban 1 valódi helyszíneken játszódik, valódi helyzetet idéz meg, Ipiapacsos bújócskát játszanak ugyanis sok üzemoen és vállalatnál a munkaidővel, a munkaerővel, a nyersanyaggal. Megdöbbentő számokat hallunk. mennyi értéket jelent egy-egy perc Kiesés, vállalati viszonylatban is, hát még népgazdasági viszonylatban! Azok a kiváló szakmunkások azonban, akik Kovaíik Károly mikrofonja elé állnak, segíteni szeretnének, felfedik a hibákat, javaslatot tesznek, sőt. amint az egyik riportból kiderül, még anyagi áldozatra is hajlandók a jobb munka érdekében. láncok, mozdulatok
