Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

Három esztendő után Családok, gyermekek, édesanyák ' Soha ennyi, csinos, fiatal, gyerekkocsit tologató asszony, mint manapság. A kocsi mel­lett rendszerint ott totyorog vagy futkározik a nagyobb gyermek is. Az meg igazán szívet, lelket gyönyörködtető látvány, amikor az anyukát három gyermek veszi körül... ★ Három esztendeje látott nap­világot egy olyan fontos dön­tés, amelyet azóta is népese­déspolitikai határozatként emlegetünk. Célja elsősorban a jövő formálása. Hogy a családok, a fiatal házasok nyugodt szívvel vál­laljanak két. esetleg három gyermeket. Tudva, hogy az ál­lam anyagilag segítséget nyújt a gyermekek nevelésében. Magyarán’, a gyermekes csa­ládok gyorsabban és könnyeb­ben jutnak lakáshoz. Így van ez jól. A három-, vagy annál többgyermekesek érdekében egyenesen külön tanácsi ha­tározatok „születnek’, ök ki­váltságosak. Soron kívül köl­tözhetnek. Nálunk az édesanyai hiva­tást mindenki megbecsüli. Megnyilvánul abban is, hogy minden vállalat, üzem, hiva­tal, termelőszövetkezet gon­dot fordít és odafigyel a csa­ládos anyákra. Növekedett a családi pótlék összege, egyre több a nyári családos beutaló. A kicsiket már kétéves kortól vinni lehet. Száz szónak is egy a vége: érezhetően sokkal nagyobb megbecsülés övezi a gyerme­kes családokat, mint néhány évvel ezelőtt. A népesedéspolitikai hatá­rozat megvalósításában bő­ven jut szerep a vállalatok, üzemek, gyárak mellett a szakszervezeteknek. Nem árt néha a számvetés, a visszate­kintés. Ezt tette nemrégiben a Közalkalmazottak Szakszer­vezete Nógrád megyei Bizott­sága, amikor sokoldalúan, a „kis” dolgokra is vigyázva fel­mérte, mi történt három év alatt, mi az, ami valóra vált az elképzelésekből, és miben kell előbbre lépni. * Három esztendővel ezelőtt intézkedési terv készült. Ez el­jutott az alapszervezetekhez, megtoldva olyan felszólítással, hogy „építsék bele” a helyi tennivalókat. Látványos, gyors eredmé­nyekre senki nem számított. Az viszont igaz, hogy az élet- körülmények, de a munkahe­lyi légkör is változott. Néhány adat. Nógrád megyében az él­ve születések száma emelke­dett. Egyenlőre meghatározó a kétgyerekes családok száma. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete Nógrád megyei Bizott­sága vizsgálatot végzett. Ezek szerint a tanácsokon, bírósá­gokon, különböző tanácsi hi­vatalokban kétezer-hatszázhet- vennégyen dolgoznak. Közü­lük kétezer családos. Két csa­ládban akad öt gyerek, hat családban négy, hatvanöt csa­ládban három gyerek. Het­venöt édesanya és négy édes­apa egyedül neveli gyermeke­it. A tanácsok dolgozói ugyan­úgy küszködnek lakásgondok­kal, mint más munkahelye­ken. A szakszervezet támogat­ja lakáskérelmüket, ha jogos. A nagycsaládosokat és a gyer­mekeiket egyedül nevelő szü­lőket rendszeresen segélyezik, elsősorban az iskolakezdéskor, de az üdültetés alkalmával is. , Évről évre több a gyermek­gondozási segélyt igénybe vevő kismama. A tanácsok dolgozói közül — ideértve a földhiva­talt. bíróságokat és más hiva­talokat — az elmúlt esztendő­ben több mint százhatvanan maradtak a baba mellett. Ér­dekes adat, hogy a második gyermeket az édesanyák úgy „tervezik", hogy még a gyes letelte előtt megszülessen... A munkahelyek igyekeznek tartani a kapcsolatot az ott­hon levő édesanyákkal. A fontosabb megbeszélésekre, ér­tekezletekre, ünnepségekre, mindig meghívják őket. A megyei tanács, a balassagyar­mati és a salgótarjáni tanács, a statisztikai hivatal különö­sen sokatx tesz ez ügyben. De a munkatársak is gyakran meglátogatják a kismamákat, akik így közvetlenül értesülnek a munkahelyi eseményekről. Jó dolog, hogy szívesen veszik valamennyien a „közeledést”. Ügy érzik, a munkahelyek számon tartják, visszavárják vülamenny lüket. összegezve a legfontosabba­kat: a határozat jó célt szol­gál. Egyre inkább nyilvánva­lóvá válik, hogy valóban azo­kat támogatja, akik érdeké­ben megszületett, tehát á csa­ládokat. Csatai Erzsébet „Égő” műtrágya X farlóégetés a mezőgazdá­szok régi módszere. A szak­emberek általában javasolják is a tarló időszakonkénti fel­gyújtását, mert így a kóroko­zók elpusztulnak a földeken. Viszont vannak hátrányai is, főként az, hogy a humuszpót­lás, amely a jó termés egyik alapfeltétele, kismértékben csökken. Az újabb vizsgálatok azon­ban a régi módszert megkér­dőjelezték. A Borsodi Vegyi Kombinát szakemberei ugyan­is ellenőrzéseikkel árra keres­tek választ, hogy a felégetett tarlóban levő műtrágya vajon károsodik-e, és ha igen, mi­lyen mértékben. A kísérlet meglepő eredménnyel zárult: a gyanútlan mezőgazdászok minden évben nem kis meny- nyiségű műtrágyát tesznek tönkre, ha felégetik a tarlót. (Természetesen csak olyankor, ha a műtrágyázás megelőzi a tarló égetését.) A laboratóriumi próbák so­rán pontosan utánozták a fo­lyamatot, ami ilyenkor a föl­deken lejátszódik. Egyenletes hőhatást értek el azzal, hogy a szalmát benzinnel lelocsolták és egyszerre gyújtották fel a vizsgált területen. Az égetésnél a műtrágyaminták minden esetben megolvadtak. A vizs­gált két nitráttartalmú mű­trágyánál szemmel látható mennyiségi csökkenés követ­kezett be. A vegyészek szerint a nit­rogénveszteség a műtrágyafaj­tától, az égési hőmérséklettől és egyéb tényezőktől függ. Annyi bizonyos, hogy a vesz­teség az ammonium és az ammid típusú műtrágyáknál a 37, a nitrát típusúaknál pedig gyakran a 90—95 százalékot is elérheti. Tarlóégetés előtt tehát semmiképpen sem sza­bad a műtrágyát kiszórni, mert ez nagy veszteséget okozhat. A modell-kísérletnél egyéb­ként nagyobbak voltak a mű­trágya veszteségek, mint a szántóföldön. A megolvadó műtrágya egy része ugyanis a szántóföldön a talajba, a repe­désekbe szivárog. Ugyanakkor a talajnedvességből szárma­zó gőznek mint hűtőanyagnak, bizonyos védőhatása van, s ez is csökkenti a veszteséget. Mindenesetre a mezőgazdá­szokat arra intik a kísérlet ta­pasztalatai, hogy nem árt időnként a régi eljárásokat is felülvizsgálni. Jászonyi Ferenc Mit vigyünk az útra? Mindannyiszor visszatérő kérdés, ilyenkor, üdülés előtt., Sokféle körülmény határozza meg, mit tartalmazzon a cso­rnai?. Egy-két hétre, hosszabb időre, hét végére ruccanunk-e ki, vízpartra, hegyvidékre, családias környezetbe, vagy külföldi nyaralóhelyre; vona­ton, távolsági buszon, repülő­gépen kocsin közelítjük-e meg utunk célját; főképpen oti-tartózkodásra. pihenésre rendezkedünk-e be vagy mi­nél többet akar.únk világot lát­ni kirándulni. Aki esetleg több­szörös átszállással vagy egyedül utazik gondolja meg: vissza­út is lesz, amikor súlyosabb a csomag, már amiatt is. mert nyaralás után vagyunk. Egyszóval: mindent meg­gondolva állítsuk össze, mit — és hogyan — csomagol­junk be. Vegyük sorra, mi­lyen alkalmak kínálkoznak, hogy főképpen strandolás, napt.zás-e a célunk, vagy ki­rándulás, esti szórakozás, társaság. A fürdőholmi fon­tos. anélkül nem nyaralás a nyaralás. Fürdőruhából kettő kei!: egyrészt azért, mert nap­hosszat ezt hordjuk, másrészt, hogy a vízből kijőve váltani tudjuk. Aki szemfüles, talál olcsót kiárusítás, alkalmi áru­ház a forrása. Akinek kéz­ügyessége, türelme is van. varr magának. A tenyérnyi fürdőruha nagyobb figyelmet kíván elkészítőjétől, mint a blúz vagy szoknya! De sza­básminta segítségével nem ördöngösség. Legyen a kezünk ügyében notesz, amelybe feljegyezzük, ami éppen eszünkbe jut. hogy utolsó percben itthon re fe­lejtsünk valamit. Amit be­csomagoltunk, kipipáljuk, a jegyzéket elvisSzük leltárnak, hogy ott ne felejtsünk sem- m t. Nagyjából ezeket írjuk fel: Gumimatrac, vagy strand- lepedő, fürdőruha, -sapka, szatyor, papucs, kalap, törül­köző. fejkendő. Elöl áthajt­ható vagy gombos hosszú szoknia, amiben a strandra járunk, vagy strardpongyola. Halóing vagy pizsama, mini­mális fehérnemű és mosó­szer hogy a kevésből is gaz­dálkodni tudjunk. Kiszámít­hatatlan az időjárás, aki kül­földre, ismeretlen tájékra megy, még inkább számítson az időjárás szeszélyeire: váll­kendő. kardigán, vagy kabát­ka, sál, kötöttholmi, férfiak­nak garbó, kardigán föltétle­nül kell. Nemre és korra való te­kintet nélkül — bizonyos súlyhatárig! — mindenki, mmú-nkor vic''”iet nadrá­got. Farmerrel reggeltől es­Erdőből nőtt mesevilág Olyan, mint egy varázslat. Fut, kapaszkodik kifelé az út Bér községből az erdők, he­gyek felé. Fákat látni, terpesz­kedő zöld mezőiket, azután hirtelen feltárul a látvány a látogató előtt. Az út szalagja csodálatos építmény elé ka­nyarodik. Ami első látásra megkapó — a furcsa kontraszt. A régi és az új harmonikus illesz­kedése, összhangja. A figyelő bástyához hasonlatos vízto­rony, az oszlopos, tomácos fel­járó, a régi idők hangulatát, levegőjét idézi. Ám a folyta­tás: a modern manzárdtetős túristaház, a • kényelmes belső tér, tipikusan mai. Az egykori vadászkastély­ban, a miniszteri rezidenciá­ban, ma jókedvű, vidám gyer­mekek hancúroznak. Élzezik a nyaralást, a kéthetes ki- kapcsolódást. De hová is csöppentünk? A Volán Tröszt oktatási lé­tesítményébe, ahol nyaranta a Volán-dolgozók gyerekei üdülnek, pihennek. Itt az élet sohasem áll meg, állandó nagyüzem van. Évközben tanfolyamok, elő­adások, továbbképzések, a nyári hónapokban pedig a legifjabbak. ■ f1 : fe 'Éri , ■ ..... 4 : ■. » S asvári Ádám és Annas Zsolt Budapestről érkeztek. Nehéz őkét szóra bírni, mert zabolátlanul, féktelen ener­giával máris futnának az épü­let közelében csillogó fürdő­medencéhez. Régi és új illeszkedése... — Ennyi erdő még Pest környékén sincs — szól Ádám. — Meg sokat lehet enni is — egészíti ki Zsolt, a jó köz­érzethez szükséges kellékek sorolását. Aztán, futnak, sietnek a vízbe, a napfénybe... Régi és új keveredése... Régi idők hangulata, mai vi­lág bizottsága. Hej, de sokat És fociztunk a szegediekkel. All előttünk a két gyerek Is tud erről mesélni a 71 esz- fürdőnadrágosan, maszato- tendős Bohska néni, ez az up- san. Hogy jó-e itt? Hát per- ró termetű, ráncokkal oeszőtt sze, nem tetszik látni, minden milyen szép ? Háromágyas szobák, erkéllyel, fürödni is lehet, kirándulni is, és fociz­tunk a szegediekkel. Ök is itt nyaralnak, csak most éppen az erdőt járják. zsolás kalácsot küldött a ti- vornyázó vendégsereg aszta­lára. — Dr. Lázár Andor igazság­ügy miniszteré, meg angol fe­leségéé volt ez a kastély a régi világban. 13 éves Korom­tól a konyhán dolgoztam, da az uram, Gyebnár Pál há* romesztendős sem volt, ami­kor a birtokra került. Hát, láttunk, amit láttunk! Állan­dó volt a vendégjárás, éle­tünkben először itt csodálhat­tuk meg az autót a maga va­lóságában. Éjfél után feküd­tünk, hajnalban keltünk. Nem volt könnyű a cselédsors. Boriska néni a mai napig meg nem vált a konynától. Csakhogy manapság egé­szen más szakácsnőnek lenni. — Mondjuk is az urammal, a Palival, aki nappali őr az üdülőben, hogy most kellene harminc évesnek lenni. Meg­becsülnek, szeretnek min­ket. Nincs olyan vendég, aki be ne térne a mi házunkba. Mondogatják, hogy Eoris né­ni így, meg úgy, süssön már nekünk rétest, amilyet csak maga tud. Hát sütök is én szí­vesen, meg a levestésztát is magam csinálom. Van úgy, hogy tíz kiló lisztből. Ezek a városi gyerekek meg jó étkű- ek, hízzanak, fejlődjenek a jó vidéki levegőn, meg a jó házi koszton. Gyülekező az épület bejára­tánál. A múltat őrző, méltó­sággal emelkedő víztorony ár­nyékában. Előjön Boris néni is a konyháról, kész az ebed, sorakozó! Nem kell biztatni a gyerekeket. A gőzölgő zöid- bableves illata csalogatobb, tlg bárhol megoldhatjuk ru­hagondunkat ; farmernadrág, nadrágszoknya, kabát, dzseki, mellény, kötényruha, alj — vagy farmer méteráruból hosszú szoknya — megunha­tatlan viselet. Egy-két alj, néhány nadrág, hosszú szok­nya. hozzá minél több, vál­tozatosabb fazonú, anyagú, mirtázatú, vékonyságú blúz gazdaggá teszi ruhatárunkat. Vigyünk két törülközőt, mini házipatikát, szappant, arclemosót, kéz- és arckrémet, fésűt, hajcsavarót, hajhálót, kisollót, körömreszelőt, var­rókészletet, karórát, bizsufélét, férfiak borotvakészletet. Ha­risnyanadrágot, mejeg holmit., hálókabátot — ki tudja, le­het tél is a nyárban! Beuta­lót térképét, külföldre az út­levelet, útiszótárt se felejtsük el. Bevált módszer: kirakodó- vásári rendezni és abból — fajú szívvel, de ésszerűen — szelektálni, mit vigyürk. r. g. Hát láttunk, amit láttunk! arcú idős asszony. De sok gré- mint az erdő, mint a csillogó főt. bárót, nagyurat látott, óe fürdőmedence. sok tejszínhabos kávét, ma- V. Kiss Mária NÖGRÄD - 1977. július 12., kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom