Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

Ridnyztk a bérfejlesztés fedezető Több első osztályú terméket — kevesebb selejtet " Miért foglalt úgy állást legutóbbi ülésén a salgótar­jáni öblösüveggyár pártbi­zottsága, hogy a cselekvési program jó, kedvező alapot ad a vállalat éves feladatai maradéktalan megvalósításá­hoz? A válasz egyértelmű, határozott és világos: mert az első fél évben sok tekin­tetben jelentős, tiszteletre méltó eredmény született. Igaz ez annak ellenére, hogy nehány főbb mutató a kí­vántnál kedvezőtlenebbül alakult. Szigorúbban Közelebb jutunk a valóság helyes érzékeléséhez, ha azt vizsgáljuk, milyen- körülmé­nyek segítették az 1977-es esztendő sikeres indulását? Először. Az időben elkészí­tett és jóváhagyott 1977-es terv Másodszor, az erre épü­lő jól megalapozott, körülte­kintő cselekvési program. Harmadszor, a gazdaságveze­tés célratörő intézkedési ter­ve. Negyedszer, de nem utol­sósorban a brigádok vállalá­sai a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére. Ezek újabb plusz feladatokat je­lentenek az éves terv telje­sítésén felül. Az előbb vázolt elképzelé­sek jól kiegészítették egy­mást. Szépen belesimultak a népgazdasági követelmények­be, visszaadják azokat a kí­vánságokat, amelyeket a me­gyei és a városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai állás- foglalásai megjelölnek, sőt né­hány vonatkozásban még an­nál is szigorúbbak. — Mivel a szocialista bri­gádok többsége teljesítette vállalása időarányos részét, nagymértékben segítette a legfontosabb mutatók jelen­tős túlteljesítését. A teljes termelés a tavalyihoz képest 16,3 százalékkal növekedett. E Elsősorban vegyes nyomtat­ványok előállításával, címke­gyártással, könyvek és újsá­gok nyomásával foglalkozik a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat. Az első fél évet ki­tűnő eredményekkel zárták. A tervezett 36 millió forint termelési érték helyett 42,6 millió forintot érő terméket állítottak elő. A tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva ez 35 százalékos fejlődést je­lent. A tervet 18 százalékkal szárnyalták túl, 3,8 százalék­kal csökkenő dolgozói létszám mellett. Tehát az eredmény teljes egészében a termeléke­nyebb munkának köszönhe­tő. Növekedett a vállalat első félévi nyeresége is. Tavaly az első fél évben 4,1 millió, az idén 8.6 millió forint nyere­séget értek el. Ez annak is köszönhető, hogy a termék- összetételben számottevő változások következtek be. Az öntapadós címkék meny- nyisége és aránya jelentősen növekedett. Sikereket értek el a tőkésimport helyettesíté­sében is. A nyomtatványok iránti igény megháromszoro­' Ä prágai Üjvárost, amely ugyanazokat a jogokat élvez­te, mint az Óváros, IV. Ká­roly császár 1348-ban alapí­totta. Három év alatt 60 kő­házat építettek, kiépítették az úthálózatot, s a kolostorok, templomok után a városháza alapjait is megvetették. A 600 éves újvárosházáról az első írásos emlékek 1377-ből va­lók. A városháza tornyát 1452- ben emelték, 1520 és 1526 kö­zött építették át a homlokza­tot kora-reneszánsz stílus­ban. Egy villámcsapás követ­keztében 1559-ben megsérült a torony és a keleti szárny egy része. Akkor, a felújítás so­jelentős fejlődés ellenére a tervet mégis csak 1,3 száza­lékkal, a programot — a szo­cialista versenyvállalással nö­velt feladatokat — pedig mindössze 0.1 százalékkal szárnyaltuk túl. A termelés- növekedés továbbra is terme­lékenység emelésből szárma­zik. A rubel elszámolású ki­vitelünk a tavalyihoz képest 45 százalékkal nagyobb, ter­vünket mégis csupán 2,4 szá­zalékkal teljesítettük túl. A programhoz mérve viszont lemaradtunk. Hasonló a hely­zet a dollár elszámolású ex­portnál — mondja Varga Gyula igazgató, s így folytat­ja: — A nagy teljesítményű gépek kihasználása 5 száza­lékkal javult. Anyagtakaré­kosságra tett Vállalásunkat 48 százalékra teljesítettük. Ennél jobb a helyzet az energiánál. A megtakarítás eléri a négy és fél millió forintot. Az el­mondottak nagymértékben hozzájárultak a ' termelési költségek csökkentéséhez. Bérfejlesztés igen, nyereség nem A gyár vezetése az idei ter­melési program összeállításá­nál a dolgozók érdekeit, kí­vánságait figyelembe véve a maximális bérfejlesztés lehe­tőségeiből — 6 százalék — indult ki, s ennek nyomán készítette el a termelési ten­nivalók széles skáláját. így cselekedtek, pedig az előző év e tekintetben már figyelmeztetett. Mégsem vál­toztattak elképzelésükön. Va­jon miért? Abban bíztak, hogy az idén jobban sikerül minden, mivel kedvezőbb kö­rülmények között indult az esztendő. Ennek ellenére sem tudták összegyűjteni a bérfej­lesztéshez szükséges előírt nyereséget. Mégpedig azért, mert az anyagmentes terme­lés hatékonyságát az első tél évre esedékes 104 százalék zódott. Régen fordult elő, ami az idén: a vállalat mindhá­rom telepe eredményes fél évet zárt. Kisteleken 13, Sal­gótarjánban 18, Balassagyar­maton 23 százalékkal szár­nyalták túl a tervet. A sike­rekben jelentős szerepe van a 13 szocialista brigádnak, amely a NOSZF 60. évfordu­lója tiszteletére mintegy 2 millió forint pótvállalást tett. A vállalat már az idén elérte az 1980-ra tervezett fejlődési szintet, ezért átdolgozzák az V. ötéves tervüket. A jó eredmények nem maradtak hatás nélkül a dolgozók fize­tésére sem. A bérszínvonal tavalyhoz viszonyítva 6,6 százalékkal emelkedett. A szociálpolitikai intézkedések révén folyamatosan javul­nak a munkakörülmények. Salgótarjánban belső tataro­zás és öltözőbővítés folyik, hasonló munkát végeznek Ba­lassagyarmaton. Fokozatosan kicserélik az elavult géppar­kot. Tipizált NDK gyártmá­nyú nyomógépekkel kíván­ják a megnövekedett fel­adatokat teljesíteni. rán létesítették az oszlopcsar­nokot, valamint a déli szárny földszintjén a reneszánsz mennyezetet. A barokk kor építészete is több nyomot ha­gyott az épületkomplexumon. Az újvárosházát 1962-ben nemzeti kulturális emlék­hellyé nyilvánították, és elkészítették teljes rekonst­rukciós tervét. A több lép­csőben végrehajtandó újjá­építéssel előreláthatóan 1985- re készülnek 'el. Jelenleg a 70 méter magas városháztor­nyon dolgoznak. A munka be­fejeztével reprezentációs és kulturális célokra használ­ják majd az épülettömböt. helyett csak 97,7 százalékra, a programhoz pedig 95,9 szá­zalékra teljesítették. Az év végére ennek a mutatónak 111 százalékot kell jelezni. Meg­van- e a reális alapja? — Két alapvető módon le­het elérni — veszi vissza a szót Varga Gyula. — A se­lejt csökkentésével, illetve az első osztályú termékek meny- nyiségének jelentős növelésé­vel. Erre megvan a módunk és lehetőségünk. Nem kell hozzá más, csak egy kis fi- gvelmesség, máris egy száza­lékkal csökkenteni tudjuk a selejtet, ami ötmillió forint értékű, jó árut jelent. Eléré­séhez adott a dolgozók szak­mai felkészültsége. Az el­mondottakból egyértelműen kitűnik, ha a maximális bért ki akarjuk fizetni, akkor az eddiginél nagyobb hatékony­sággal kell dolgozni minden­kinek. Az átlagosnál nagyobb tennivalók jelentkeznek az E kádkemencénél, ahol 7 mil­lió forint az adósság. Ezt nemcsak pótolni, hanem az ígéretnek megfelelően októ­ber végéig az éves export­tervet ís teljesíteni kell. Gyor­sabb ütemre van szükség az átlagosnál az I. üzemben is. Ebből is látszik, hogy rém élhetünk a múlt dicsőségéből. Nincs Róbert bácsi, aki ak­kor is ad pénzt bérfejlesztés­re, ha rosszul, vagy gyengén dolgozunk. Pillanatnyilag a bérfejlesztés és a nyereség összhangjának hiánya jelenti murkánk legsebezhetőbb pontját — állítja határozot­tan Varga Gyula. Ha visszaesik, visszaveszik Az elmondottakon kívül két dolog nyomatékosan in­dokolja a hatékonyabb mun­ka szükségességét. Az első, az ésszerű létszámgazdálko­dás, a második, a társadalmi munkaidőalap újabb csökke­nése. Ugyanis július 1-től akik három műszakban dol­goztak a háromhetenkénti szabad szombatról áttértek a kétheti szabad szombatra. A fazekaskemencéknél, ahol egy műszakban dolgoztak, s ed­dig nem volt szabad szom­bat, bevezették a kétheten­kénti szabad szombatot. De csak próbaidőre — szól nyomatékkai és határozottan az igazgató. — Amennyiben visszaesik a termelés, kény­telenek leszünk visszaállíta­ni a korábbi munkaidőt. Hogy erre sor kerül-e, vagy sem, az kizárólag a dolgozó kollektívákon múlik. V. K. Amikor Nagy sikerük volt a pécsi vásáron. Azt beszélik, a kon- kurrens üzemek kerámiái el­bújhattak” az övéik mellett. — Ezt már évek óta meg­szoktuk — lep meg maga­biztosságával Horváth Sán­dor, a Romhányi Építési- es Kerámiagyár iparművészé. Serény munkában találom hármójukat a tágas, hosszú csarnokban, amelynek fele szolgál műterem gyanánt. Mindenfelé polcok, asztalok; rajtuk a legújabb csempék, padlólapok kísérleti példá­nyai. Hátrább mutatós, ere­deti agyagfigurák, készen, s félbehagyva.-— Miként ez a sorozatos si­ker?- — firtatom. — Talán azért — feleli a művész —, mert az üzemben nagyon jó, kollektív . szellem­ben folyik a munka. Nálunk nem dívik az, hogy „ettől ed­dig a te asztalod, 'innentől másé”. Jól ismerjük más mun­katerületek lehetőségeit, kor­látáit, s ezekhez igazodunk. Á munkaidő ötödét az üzemben töltjük, hogy jártasak legyünk a technológiában, együtt tud­junk haladni vele. — Lendíthetnek-e a techno­lógia fejlődésén a művészek? — Hogyne! Van egy kísér­leti szalagunk, amelyen min­den szempontból próbára te­I hetjük a mintadarabokat. Ez- I által rengeteg információt Fél év után Többet, s termelékenyebben dolgoztak a nyomdászok Hatszáz év után —fiatalítás Átvétel vita nélkül Raktárakban gyűlik az idei termés Látogatás a keverőüzemben A „szomszédban”, Pásztón viszont teljes a nagyüzem. A gabonaátvétel helyéhez vezető út mentén van mit csipegetni a madaraknak. A tárolók előtt a szállítójárművek so­rakoznak. — Ha látnák hajnalban — fogad Szepes Barna raktár- vezető. — Negyven—öt ven teherautó, vontató is össze­gyűlik. .. Az átvétel-átadás gyorsan zajlik. A szállítmányt mérle­gelik, mintát vesznek belőle a minősítéshez, s aztán már mehet is a búza a raktárba. Alsótoldról, Ecsegről, Nagy- bárkányból, Pásztoréi hord­ják az új kenyérnekvalót. A szurdokpüspökiek már befe­jezték a munkát. A raktárba ügyes szalag hordja a termést, a billénőplatóról gyorsan cso­rognak a szemek. Akkor ne­hezebb, ha lapátolni kell. Ilyenkor türelmetlenkednek a gépkocsivezetők. — A minap a Zagyva-híd­nál várakoztunk — mondja Nagy Mihály. A pásztói Tari Ferenc sincs megelégedve az átvétel gyorsaságával. Persze hozzá kell tenni: a mázsák után kapják a prémiumot, s így akkor örülnének igazán, ha azonnal fordulhatnának. — Csak reggel zsúfolt a környék. Minden tsz azon van, hogy mire a kombájnok indulnak, a szállítójárművek már üresen 'várakozzanak a tarló mellett — jegyzi meg a raktárvezető. — Volt-e vita az átvétel során ? — Kisebb 'nézeteltérések előfordultak, de sikerült meg­egyeznünk. .. A jó kapcsolatokat segíti, hogy a termelőszövetkezetek megbízottai is jelen vannak. Pintér Jenő a minősítést Bogácsi István például a pásztói, Válóczy József az ecségi közös gazdaságot kép­viseli. — Nem panaszkodhatunk sem az átvétel ütemére, sem a minősítésekre — mondják. Az átvevőhely irodájának egyik szegletében helyezték el az alkalmi laboratóriumot. Pintér Jenő kereskedelmi fel­ügyelő méri a nedvességtar­talmat, a hektolitersúlyt. — Általában közepes az idei termés minősége — ma­gyarázza. — Akad kiváló is... Az asztalon sorakozó min­ták közül kiemel egyet. A nagybárkányi termelőszövet­kezetből származik. A hekto­litersúlya 81,5 kilogramm, s alaposan meg is tisztították. Félliteres üvegekben, zacskók­ban tartalékolnak a vizsgálat­hoz vett búzából. Ha vita van, ismétlik a méréseket. Nem nagyon van rá szükség. — Késő éjszakáig talpon vagyunk. Ha a tsz-ek úgy kí­vánják, egész éjjel rendelke­zésükre állunk — említi Sze­pes Barna. végzi Kulcsár József felvétele A korábbi években mindig érkezett néhány panasz az át­vevőkre. Az idén nem. Ennek okairól dr. Eszes József, a Nógrád megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyette­se nyilatkozott. — Alaposan felkészültünk, az átvevőkkel többször Is megbeszéltük a tennivalókat. A tárolóhelyeket is sikerült időben rendbe rakni. Szocia­lista brigádjaink nagyon igye­keznek, hogy az idei termés átvétele zökkenőmentes legyen ■— mondotta. ) A pásztói raktárban ezt ta­pasztaltuk. Pedig 450—500 va­gon gabona már biztonságos helyre került. Volt mit igaz­gatnia a szállítószalag végé­nél Bazső Lajosnénak és Nagy Lajosnénak is. Ilyenkor a ga­bonaforgalmi vállalat dolgo­zóinak kétszeres az igyekeze­te. S még a''szétszórt szeme­ket is gondosan összesepri k. Így a szél csak a pelyvát hin- táztatja. A termés pedig gyű­lik a raktárakban. Sz. Gy, Nagy a csendesség a gabo­naforgalmi vállalat tari keve­rőüzemében. — Tizenhetedikén délután négykor befejeztük a szárítást — újságolja precízen Kasza Lajos üzemvezető. A gabona szárításáról beszél, mert a csapadékos napokat követően húszvagonnyi terményből Ta­ron vonták ki a nedvességet. Hogy az idő kedvezőbbre for­dult, visszatértek a megszo­kott napi munkához, a szak­emberek a rekonstrukciót vég­zik. De készen állnak a búza, az árpa fogadására is. ha is­mét igénybe kell venni a szárítót. a minta „élni” kezd nyerünk a sorozatgyártáshoz. Egy hatalmas asztalnál ülünk. Rajta minták, rajzok, csempék, pici agyagszobrok és jó néhány külföldi képes szak­lap. Föllapozom az egyiket... — Oda kell figyelnünk min­den 'lehetséges hírforrásra — mondja Horváth Sándor. — Évenként rendeznek Bologná­ban egy kiállítást. Eleddig mi nem jutottunk ki egyre sem. Így csak efféle prospek­tusokban vadászgathatunk a külföldi újdonságokra. — Ez az egyedüli hírfor" rás? — Nem. Segítenek az isme­rősök is. A gyárban minden­ki odafigyel a szakma válto­zásaira. Ha valaki külföldön, vagy belföldön járva új, ér­dekes csempére bukkan, el­hozza nekünk. De a legérzé­kenyebb informátor a TÜZ.ÉP- telep. Ahol is a vevők válo­gatnak, vásárolnak és rekla­málnak. Az ilyesfajta hí­reket mi semmiképpen nem engedhetjük el a fülünk mel­lett, mert fontos következíeté- saket lehet belőlük kihámoz­ni. Vannak például külön­leges igények is, abból, hogy valaki látott valamit, és olyat szeretne ő is. Kezébe vesz két csempét. Az egyik mustársárga színű, domború mintával, a mási­kon tarka népművészeti mo­tívumok díszlenek. — Nézze — mutat a sárgá­ra — ez egy egyszerű csem­pe. Ám, ez — tartja elém a másikat — „élő” 1 Ezen a min­ta „megmozdul”. És valóban. A zöld-piros rajzolat mintha különválna a csempe fehér felületétől. AZ előbb még tetszett a sárga is, most viszont már kiábrándító­an silánynak tűnik a másik mellett. — Ezt ryyiilván nem lehet egyik naprpl a másikra elérni — folytatja Horváth Sándor. — Csak úgy megy, ha a leg­apróbb részleteket is kidol­gozzuk a technológiai osztály- lyal. Ha így sikerül élővé tenni az anyagot, akkor tu­dunk nagyot előrelépni. Antal András — egészen fi- atal iparművész — szerényen hozzáteszi: — Valóban ez a kulcsa az egésznek. Szerencsére rugal­mas szellem uralkodik a gyárban. Mindent elkövetnek, hogy az elképzelésünk töké­letesen megvalósuljon. De a mi tervünk önmagában sem­mit nem érne. Legfontosabb, hogy a gyár — örömünkre — kiválóan el is készíti azo­flngoi szemcsefúvató A munka megkönnvítése céljából a VEGYÉPSZER sal­gótarjáni gyárában kísérlet­képpen üzembe helyezték az angol gyártmányú szemcsefú­vató berendezést, amelyet a nagyméretű tartályok egyes munkafolyamatánál a felületi i tisztaság biztosítása céljából használnak. Az új technikai eljárás vé­di a dolgozók egészségét a porártalommal szemben, ugyanakkor kielégíti a meg­rendelő tiszta, pormentes fe­lülettel kapcsolatos igényeit is. Amennyiben a kísérletek beválnak, megkezdik a be­rendezés. üzemszerű használa­tát. Ködteleniiés Télen gyakran hallhatjuk a rádióban, hogy egyik vagy másik — néha az összes — légikikötő beszünteti a jára­tok indítását és fogadását a nagy köd miatt. A kutatók komoly erőfeszítéseket tesz­nek a ködösödés elleni mód­szerek kidolgozására. A kisi- nyovi aerológiai obszervatóri­umban nemrég kipróbáltak egy berendezést, amely rea­genseket permetez a ködbe, amitől az víz formájában ki­csapódik. kát. molnár — j NÓGRÁD - 1977. július 28., csütörtök 3~

Next

/
Oldalképek
Tartalom