Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

Magyar felszólalás a leszerelési bizottságban A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén India képviselő­je elnökölt. A tanácskozáson az Egyesült Államok és Ma­gyarország képviselője szólalt fel. Paul Warnke,- a fegyverzet- ellenőrzési és leszerelési hiva­tal igazgatója az Egyesült Ál­lamok leszereléssel kapcsola­tos álláspontjainak főbb elveit ismertette. Dr. Domokos Mátyás nagy­követ felszólalásának beveze­tőjében foglalkozott a leszere­lés terén az elmúlt hónapok­ban folytatott tárgyalások je­lentőségével. Méltatta a lesze­relési bizottság által tavaly kidolgozott új leszerelési meg­állapodást, amely a környe­zetmódosító eljárások háborús célokra történő felhasználását tiltja el. Emlékeztetett rá, Zöld út Vietnamnak Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden egyhangúlag javasol­ta 2 közgyűlésnek, hogy a Vietnami Szocialista Köztár­saságot vegye fel a világszer­vezet tagállamainak sorába. A Biztonsági Tanács keddi ülésén felszólalt Hollai Imre nagykövet, a Magyar Népköz­társaság ENSZ-képviselő.ie. Beszédében rámutatott: 19*75 óta, vagyis amióta Vietnam felvételének ügye az ENSZ napirendjén szerepel, a ma­gyar küldöttség valamennyi ezzel kapcsolatos vitában részt vett. A magyar kor­mány és nép mindig különös fontosságot tulajdonított a VSZK felvételi kérelmének, támogatta a vietnami nép nemzeti felszabadítási küzdel­India új köztársasági elnöke Nilam Szandzsiva Reddi lesz az Indiai Köztársaság új elnöke — közölte kedden a Szamancsar indiai hírügynök­ség. A hivatalos bejelentés jú­lius 21-én várható. Mint a hírügynökség hoz­záfűzte, egyedül Reddi jelö­lési okmányai feleltek meg az elnökjelöltekkel szemben tá­masztott követelményeknek. A többi 21 jelölt okmányait ér­vénytelennek minősítették. \ Nilam Szandzsiva Reddi Jelenleg az indiai parlament alsóházának elnöke. Kínai militarizmus szükségességéről beszélt. Az amerikai fél széles körű fegyverkezési lépéseire utalva szólt az új fegyverek betiltá­sának sürgető szükségességé­ről. Dr. Domokos Mátyás nagy­követ végezetül a vegyi fegy­verek eltiltását célzó tárgyalá­sok gyorsítását sürgette. Kife­jezte reményét, hogy a folya­matban levő szovjet—ameri­kai konzultáció hamarosan olyan közös kezdeményezés­nek veti meg az alapját, melynek segítségével a genfi leszerelési bizottság rövid időn belül egyezményterveze­tet tud kidolgozni. Magyar hozzájárulásként bejelentette: küldöttségünk a vegyi fegyve­rek eltiltásának kérdésében rövidesen munkaokmányt ter­jeszt a bizottság elé. Begin „titkos béketerve'’ Menahem Begin, izraeli mi­niszterelnök kedden meg­kezdte mindkét részről nagy érdeklődéssel várt hivatalos washingtoni látogatását. Mind James Carter amerikai elnök, mind Begin első beszéde vi­lágosan utalt arra, hogy ál­láspontjaik részben eltérnek — de a hangsúlyt arra kí­vánják helyezni, ami össze­köt Carter „biztatónak” ítélte, hogy Begin ..minden vitás kérdésről” hajlandó tárgyaini az arab országokkal. Az új izraeli kormányfő ismételten kijelentette, hogy Ciszjordá- nia visszaadásáról szó sem le­het. Amerikai nyomásra azon­ban- utóbb úgy nyilatkozott: ha összeül a genfi konferen­cia, „mindenről lehet beszél­ni”. „Lehetnek különbségek né­zeteink, országaink álláspont­ja között — mondotta Carter — de összeköt a közös cél, hogy megtaláljuk a közel- keleti tartós békéhez vezető utat”. Begin és Carter kedden két alkalommal, szerdán har­madszor is tárgyal. Az izrae­li miniszterelnök azt ígérte, hogy sajtóértekezleten hozza nyilvánosságra „titkos béke­tervét”. A Washington Post szerint vezető amerikai kor­mányférfiak sem tudják, mit tartalmaz a terv. A lap egyébként arról ír: ha Begin hajthatatlan marad, Carter- rek „el kell ejtenie, vagy fel kell vizeznie” közel-keleti terveit — ellenkező esetben szembekerül Izraellel. A világ Begnagyobb barnaszénbányája Az elmúlt évben döntött a lengyel kormány arról, hogy Rogowiecben létrehozzák a föld legnagyobb barnaszénbá­nyáját A létesítmény 1980-ban kezdi meg majd a terme­lést, s nagyban hozzájárul az ország energiaellátásához. Képünkön: Szerelik a külszíni fejtés hatalmas gépsorait. Szovjet—amerikai kapcsolatok Tárcaközi bizottságot hoztak létre „Kockázatos Irányvonal” címmel a kínai vezetés szov- jetellenességéről s militariz- musáról közöl terjedelmes cikket a Krasznaja Zvezda című szovjet katonai lap keddi száma. A nemzetközi fejlődés mos­tani szakaszát — írja a szov­jet hadsereg lapja — az osz­tályharc erősödése jellemzi. A reakciós körök ideológiai diverziókat szerveznek a Szovjetunió és más szocialis­ta országok ellen, rágalmazó szovjetellenes s kommunista­ellenes hadjáratokat folytat­nak, igyekeznek beavatkozni a szocialista országok és más országok belügyeibe — az imperializmus legreakciósabb erőivel egy sorban lép fel Kína jelenlegi vezetése. A kínai hadseregben az utóbbi időben erőfeszítéseket tesznek a fegyelem erősítésé­re a katonai-politikai veze­tésnek az a törekvése, hogy a katonai kiképzés erősítésével összehangolja az intenzív ide­ológiai ráhatást, amelynek célja a kínai katonáknak a Mao Ce-tung helyébe lépett új vezetők iránti vak hűség szellemében való nevelése. Az új kampányt a koráb­biakkal a nyílt szovjetelle- nesség teszi rokonná. A kínai hadsereg lapjának irányadó hogy ezt a megállapodást ed­dig csaknem 40 ország képvi­selője — köztük Magyaror­szág külügyminisztere — írta alá. Szólt arról, hogy kedve­zően értékelhető a tengerfe­nék atommentesítését célzó szerződés felülvizsgálati kon­ferenciája, amely a leszerelé­si bizottságot kérte fel: tár­gyaljon a tengerfenék teljes demilitarizálásáról. Az ENSZ jövő évi leszerelé­si közgyűlésének jelentőségé­ről megállapította: Magyaror­szág azt várja ettől a ta­nácskozástól, hogy a közgyű­lés kedvező feltételeket és megfelelő légkört teremt egy átfogó leszerelési világkonfe­rencia előkészítésének lépcső­fokaként. A továbbiakban a teljes atomcsend megvalósításának cikkei egyenesen kimondják annak szükségességét, hogy a hadsereg álljon készen „a szociálimperializmus elleni háborúra”. Az Üj Kína hír- ügynökség a kínai határőrök­ről szóló tudósításában öm- leszti „az északi veszélyről” szóló koholmányokat és fel­szólítja a katonákat, legye­nek készen „a behatoló el­lenségre mérendő megsemmi­sítő csapásra”. Kínai hadseregben 90 re­gényt, 30 verseskötetet és száz színművet adtak ki, vagy készítenek elő kiadásra, ame­lyeket áthat a nacionalizmus, a militarizmus és a szovjetel- ienesseg szelleme. A pekingi vezetők — álla­pítja meg a Krasznaja Zvez­da — a kínai császárok logi­káját követik, akik azt tartot­ták, hogy „a külső ellenség létezése elősegíti a kínai nemzet egységessé válását és ha ilyen ellenség nincs, ak­kor ki kell találni”. Peking militarista, expan- zionista politikája — írja végezetül a szovjet hadsereg lapja — mindenekelőtt magá­nak a kínai népnek okoz kárt. Ellentétes ez a politika valamennyi nép érdekével, s veszélyezteti a világbékét. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter kínai útja — bizonyos amerikai körök sze­rint — éppen most „újabb pluszt jelenthet az ameri­kai diplomáciának. E köröknek ugyanis érdekük fűződik ahhoz, hogy nö­vekedjék a feszültség a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatokban, különösképp a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyamatban le­vő tárgyalások körül. Többek közt szó van annak lehetőségéről is, hogy „kínai tényezővel” nyomást gyako­roljanak Moszkvára. A szovjet sajtóügynökség hangsúlyozza: az Egyesült Ál­lamok és Kína közötti kap­csolatok rendezését üdvözölni lehetne, ha olyan folyamatról lenne szó, amelynek nincse­nek káros következményei mások számára. Mind kínai, mind amerikai részről azon­ban olyan irányt próbálnak szabni, az események mene­tének, amely nemcsak a Tá- vbl-Kelet, valamint Délkelet- és Közép-Ázsia térségében, hanem az egész világon is ká­ros hatással lehet az állam­közi kapcsolatokra. Kihívás az élet ellen Mostanában nyugaton diva­tossá vált a vita: vajon ború­látóak vagy derűlátóak le­gyünk-e? Nos, ami az élet szépségeit illeti, az ember ele­ve optimista. Ám a pesszimis­ták érvelése sem hagyható fi­gyelmen kívül. Itt van például a neutron- bomba. Ugyan, létezik egyál­talán épeszű ember, akit meg­nyugtat, hogy ez a fajta fegy­ver „csupán” az élőlényeket semmisíti meg, s az épülete­ket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sikerült végre olyan bombát kikíserle- tezni, ’ amely a minimálisra csökkenti az anyagi kárt, vi­szont megbízhatóan kipusztít­ja az élővilágot? Félresikerült morbid drá­mában előfordulhat eféle gon­dolat, ha éppen elmekónani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr, a nyugatné­met SPD országos ügyvezetője „a gondolkodás pervertálódá- sának jelét” látja az újfajta amerikai fegyverben. Micsoda abszurd, lehetetlen ötlet: az anyagi javak megőrzése a cél, az ember, az élőlény njásod- rendű csupán. Elnyomovodott, csakugyan elfajult gondolatvi­lág kell ahhoz, hogy valaki a gyárak, üzemek, a termelő- eszközök, utak és telefonok újbóli használhatóságát tekint­se fontosnak, mondván: azok­ra a háború után is szŰKöég van, míg a hullákat könnyebb eltakarítani, mint a városok és gyárak romjait. Egon E’ahrtól kölcsönöztünk néhány gondolatot, abból a cikkéből, amelyet az SPD he­tilapjának írt. De idézhetnénk más politikusokat, is. A kihívás tehát elhangzott. Ügy tűnnk azonban, Nyugat- Európa fejlett tőkésországai- nák államférfiai közül is so­kaikban visszatetszést Keltett az élővilág elleni brutális és cinikus kihívás. Aligha kép­zelhető el, hogy például And­reotti olasz kormányfő pári­zsi tárgyalásain vagy az azt követő francia—nyugatnémet csúcstalálkozón ne esett volna szó a neutronbombáról. Talán megvan az okunk ar­ra, hogy a dívó vitában a de­rűlátóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételezhet­jük fel, hogy felelős nyugati államférfiaik tétlenek marad­janak. Annál is inkább, mert az óceánon túli fenyegetés kí­nosan hasonlít (az egykori ri­kácsoló hangra,'amely a szem­beszegülő földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását helyezte kilátásba. Gyapay Dénes Az amerikai megfigyelők okkal jósolják, hogy a kínai­ak a zárt ajtók mögötti meg­beszéléseken „Moszkva ag­resszív mesterkedéseiről” fog­nak majd szavalni. Az ame­rikai vendég pedig minden bizonnyal elég bőkezű lesz, megígéri bizonyos fegyverfaj­ták szállítását Pekingnek, hogy az utóbbi „nagyobb biz­tonságban érezze magát”. Naivság lenne feltételezni, hogy ha Washington a Kí­nának szóló fegyvereladás mellett dönt, a fegyverkezési hajsza új fejezete csupán a Szovjetunió érdekeit fogja érinteni. Más államokat főleg a harmadik világhoz tartozó Kínával szomszédos országo­kat is elkerülhetetlenül bele­sodor ebbe a folyamatba. In­diát, Indonéziát, Burmát es Malaysiát már most nyugta­lanítja ez a lehetőség. Ezek­ben az országokban úgy vé­lik, egyes amerikai személyi­ségek fegyverkezési hajszát akarnak rájuk kényszeríteni, hogy fokozzák e térség álla­mainak függőségét az Egye­sült Államoktól. A szovjet sajtóügynökség végül rámutat: a Szovjetunió változatlanul kész arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön és az ázsiai biztonsággal összefüg­gő problémákat, kivétel nél­kül valamennyi érdekelt fél érdekében oldja meg. . (MTI) Heltai Jenő, az MTI tudó­sit úja jelenti: James Carter amerikai el­nök tárcaközi bizottságot ál­lított fel a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatok összehango­lására. A keddi New York Times szerint a testület felállí­tása „nem annak bevallása, hogy az amerikai politika nem volt megfelelő — ha­nem, hogy tanulságokat kell levonni...” A hivatalos cáfolat ellené­re a bizottság megszervezése arra mutat, hogy Carter el­nök a Szovjetunió vonatkozá­sában politikájának átfogó felülvizsgálatára és — felte­hetően — bizonyos módosítá­sára készül. A többi között erre utal, hogy — amint a New York Times megírja — az ,új tes­tület egyik társelnöke Mar­shall Shulman, a New York-i Columbia egyetem tanára lesz. Ian Smith, a rhodesiai fe­hértelepes rendszer miniszter- elnöke hétfő esti rádió- és televíziós beszédében bejelen­tette, hogy azonnali hatállyal feloszlatják a parlamentet és augusztus 31-re új választá­sokat írnak ki. Smith kate­gorikusan viszautasította a többségi uralomra való békés áttérés angol—amerikai tervét, mint mondotta, a rhodesiai (fehér) vezetőknek más ter­veik vannak: a „belső rende­zési” tartják az egyetlen jár­ható útnak. A választások nyomán Smith még az év vége előtt új alkotmányt kíván elfogad- í tatri, valamint új, „szélesebb alapokon nyugvó kormány” Shulman, a ki Cyrus Vance külügyminiszter tanácsadója szovjet kérdésekben, a mérsé­keltek közé számít. Az új bizottság másik társ­elnöke George Vest, az euró­pai kérdésekért felelés kül­ügyi államtitkár. A testület egyébként a hadügyminisztéri­um, a CIA, a nemzetbiztonsá­gi tanács, több szakminisztéri­um, valamint a leszerelési és az űrkutatási hivatal tevé­kenységét hangolja össze a Szovjetunióval Kapcsolatos minden kérdésben. Megfigyelők nem várnak ko­rai, látványos változásokat az amerikai—szovjet viszonyban, de az új bizottság felállítása mindenesetre világosan mu­tatja: a Carter-kormány be­látta, hogy az eddiginél na- .gyobb figyelemre, átgondol­tabb politikára van szüksége a Szovjetunió vonatkozásában. alakítását tervezi, amelynek munkájába olyan színes bőrű rhccesiaiakat is bevonnánaK, „akik készek békésen és az alkotmánynak megfelelően együttműködni a kormány­nyal”. A kormányfő azt' ígér­te hogy az új alkotmány megszüntet majd „minden olyan faji megkülönböztetést, amely szükségtelennek és nem kívánatosnak minősíthe­tő”. Elutasította az „egy em­ber — egy szavazat” elven alapuló választási rendszert; ily módon az augusztus 31-re meghirdetett általános válasz­táson Rhodesia csaknem 6 milliónyi színes bőrű lakosa közül mindössze *8000-nek lesz szavazati joga. 2 NÖGRÁD - 1977. július 20., szerda mét és a békés időszakban is minden rendelkezésre álló eszközzel segítséget nyújt a VSZK-nak. Őszinte és meleg együttérzésünk — hangsú­lyozta a magyar ENSZ-nagy- követ — az igazi nemzetközi­ségen alapul. .Nem lehet két­séges senki előtt sem, hogy a VSZK elfogadja és végie- hajtja azokat a kötelezettsé­geket, amelyeket az ENSZ* alapokmánya ír elő a tagálla­mok számára. Hollai Imre végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanács, felelőssége tu­datában, a nemzetközi közvé­lemény várakozásának meg­felelően dönt és javasolja a közgyűlésnek a VSZK felvé­telét az ENSZ-be. Találkozó Londonban Az A1 Anvar című bejrúti napilap diplomáciai források­ra hivatkozó anyagában ked­den hírül adta, hogy június 24-én Londonban találkozó zajlott le Carter amerikai elnök megbízottja és a PFSZ egy magas rangú képviselője között. Az A1 Anvar úgy tudja, hogy a megbeszélésen ázt a memorandumot tekintették át, melyet Fahd szaúd-ará- biai trónörökös ösztönzésére Jasszer Arafat a PFSZ vb elnöke küldött korábban Car­ter elnöknek. A memoran­dumban Arafat a palesztin államról, a közel-keleti bé­kéről és a PFSZ-nek a genfi konferencián való szerepéről fejtette ki nézeteit. (MTI) Etióp küldöttség Lengyelországban Az etiópiai ideiglenes kato- aá kormányzótanács küldött­ige hivatalos látogatáson engyelországban tartózkodik, hol a gazdasági és az egész­ségügyi együttműködésről tár­gyal. Wode Kidanót, a kül­döttség vezetőjét, kedden fo­gadta Henryk Jablonski len­gyel államfő. , (MTI) Választás Smith-módia

Next

/
Oldalképek
Tartalom