Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

1 Középpontban az életmódkutatás Honismeretes táborlakók között Gyorsan elszállt az a fiz nap, melyet a XI. országos honismereti diáktábor közel száz résztvevője töltött Sal- góíarjánban, hogy az ipar­medence munkásainak életét tanulmányozza. A hét végén a napokat számolgatták, mennyit alszanak még tábo­rozásig. most már azt sem, mert értelmetlenné vált. Hi­szen az ország legkülönbö­zőbb szegletéből idesereglett középiskolás fiatalok! holnap már összecsomagolnak, s bú­csút intenek Salgótarjánnak, a város és környék lakói­nak. Sokan először jártak nálunk de minden bizonnyal nem utoljára. Ez derült ki ugyanis azokból a beszélgeté­sekből. melyeket a tábor la­kóival folytattunk egy-egy gyűjtő- és kutatónap után, egy-egy megyei kirándulás alkalmával. Az ifjú embere­ket megragadta a dimbes- dombos, bazaltkúpokkai tar­kított nógrádi táj, az erdő suttogó varázsa. Egyszóval megszerették a palócföldet, a palóc vidéket. S milyennek találták az embereit? A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata diákotthonának — ahol a tá­bor hadiszállását berendezték — 213-as szobájában gyűltünk össze a beszélgetésre. Partne­reink főként a bányamunkás­ság társadalmi, kulturális éle­tet tanulmányozó szakcsoport fiataljai. Néhánvan közülük — mint például Czeglédi Má­ria, Mezei Ilona — tavaly már részt vettek az országos hon­ismereti diáktábor munkájá­ban tehát kellő tapasztalat­tal rendelkeznek. Keltőjük közül Czeglédi Mária a felszabadultabb, a könnyebben beszélő, kérdé­sünkre ő válaszol: — Nagyon kellemes csaló­dás ért Salgótarjánban és a környező községekben. Az it­teni emberek sokkal barátsá­gosabbak, őszintébbek, mint idejövetelemkor gondoltam. Karcagon ugyanis, bárhová kopogtattunk be, legalább egy fél órát kellett beszélni az embereknek, hogy megértsék ♦s elfogadják, miért is lőt­tünk hozzájuk, s egyszerűen megnyilatkozzanak. ök iga­zi kunok: szűkszavúak, egy­két szóval, mondattal fele'nek a kérdésekre. A szőke, kölyökfrizurás Lantos Mária alföldi kislány, Szemesről jött. Milyennek látja a palócföld emberét? — Ugyanazt mondhatom én is, mint Cigi (a csoportban í'.y becézik a jászberényi Czeglédi Máriát) — feleli ha­bozás nélkül. — Nagyon könnyen „nyílnak” az embe­rek. ezért nem is volt nenéz beszélgetni velük. — Hogyan kerültél a tábor­ba? — Lénvegében annak a dolgozatnak a jutalmaként, melyet Szentes díszpolgáráról, Török János kubikosról írtam az Erkei-diákiinnepekre. — Jól érzed magad Nóg­rádiján?-- Azt hiszem, sokáig em­lékezetesek lesznek számom­ra az itt töltött napok. Sok emberrel beszélgettem, sok­féle életet ismertem meg, olyanokat, amilyenek eddig ,. rejtettek” voltak előttem. Bányászokkal még nem ta­lálkoztam, így korábban el sem tudtam képzelni faikép­pen élnek. Aztán lelkes szavakkal bá- nvabeli élményeikről szólnak. Csoportjuk a szorospataki ak- naüzemben tett látogatást, s az üzem párt- és KlSZ-bizott- ságínak titkára levitte őket a föld mélyébe is. — Egyik legnagyobb élmé­nyem ez v;Jt — mondja Verő Mária soproni gimnazista. — A másik: a falu megismeré­Nagy Mária és Hudra Erzsébet jászberényi egy karbidlámpát szemrevételeznek. gimnazisták Pós Judit, Balázs Irén és Poór Csaba a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben Oravecz József forgácsoló szakmun­kást faggatja életéről, munkájáról. Hogyan sikerült a felvétel? Kele Márta. Pálfi Ibolya és Harangozó Judit nagykanizsai gimnazisták gyűjtőmunka után. Gönczy Zsuzsa táborvezető megbeszélést tart.-A honismereti diáktáborok létünkkel nem csak a gyere- megrendezését 1967-ben a ka- kék gazdagodtak, hanem a locsai első országos honisme- helybeliek is, hiszen munkán réti diákkonferencián hatá­rozták el. Azóta évenként megrendezték a tábort az or­szág más-más városában, köz­ségében. Az első táborozók érezték az úttörő vállalkozás . . . . . ^ , felelősségét, gondos munkát 871 magavaI kedves elmenye- végeztek. Kezdetben a tárgyi it. a nógrádi munkások ba- gyűjtés, a történelmi múlt rúti üdvözletét, emberséges, került az érdeklődés előtere- roeieg szeretetét. kát a munkásmozgalmi mú­zeum hasznosítja. Még egyetlen nap, feldolgo­zó munka, s bezárja kapuit a tábor. Ki-ki utazik haza, vi­be. Most a mai élet, a min­dennapok problémája. Sulyok László A G/CCS b t i l ff ■ / r 1, olcso]enel — Nézd a naplamentét! haladva kölcsönöz magának nem ragaszkodnék görcsösen Ha egy festő így festené meg, álérzelmeket. A sikere i| ezen ahhoz, hogy ő is birtokolja a giccsesnek mondanánk! az ürességen alapul. A ké- beérkezettség mindazon „jel­_, , nyelmes gyönyörködésen, vényeit”, melyek már isme­Topart! megjegyzés ez gya- ^ alságos> mert lehetetlen: réseit „dekorálják”. És, ha ta hallani. De behelyette- kényelem és esztétikai él- nem áhítaná mélyen rejlő meny nem fér össze. Az iga- restségével is az ürességet, zi szépség megráz, felkavar, mely megóvja az önmagával felemel: olyan érzelmi hűl- való szembenézéstől, lámzáson visz keresztül, mely A giccs dajkája a sznobiz- semmiképp sem való lusta és mus is; hányán mondják kis- kényelmes embernek. Nem- polgári gőggel, hogy csak csak a művészet, a természet „eredeti” festményt akaszta- is így hat ránk, ha nem vál- nak szobájuk falára. akkor A természetet nem gaz- tunk még érzéketlen, gépies is, ha mesterműre nincs pén­zük, holott egy műalkotás jó kivitelezésű reprodukciója ta­kor síthetö virággal, állattal, csendélettel. akár arcképpel is. Vajon miért mondjuk giccsesnek, édeskésnek, cuk­rozottnak az ábrázolást, ha pontosan úgy mutatja a ter­mészet egy darabját, ami­lyennek látjuk? Ián szívükhöz is közelebb áll­na és valóságos reprovoltat őszintén vállalná, míg egy üres utánérzés műalkotásnak szeretné hazudni magát. Épp úgy, a kerti törpe, mely az egykori parkok már­dátlan szemüveg nézi, hanem lényekké. egy eleven, érző, gondolkodó £s itt a giccs gyökere: fo- ember, akinek vágyai, hangú- gvasztóinak elidegenedésé­laiai. örömei, bánatai van- „él, gépiessé válásánál. Szü­nak, mögötte pedig ott az letése is a modern nagyipari a kisebb es nagyobb emberi társadalommal fonódik ősz­kor, akikhez tartozik. Ha a sze, a polgái’osodással. A fo­művész nemcsak a látványt galmat a korábbi művészi ábrázolja, hanem önmagát is, korszakok nem ismerték, s . mint a látványt magába fog- népművészet pedig lehetett v anyszobrainak helyere tola- laló valóság részét; pontosab- naiv, egyszerű, vagy akár na- kopott; igaz. a park sem park, ban: szemlélő és látvány vi- gyón díszes is. de sohasem csak égj családi ház kisl^ert- szonyát, akkor — és csak ak- volt giccses1 í®» a nyugágyban heverő kor! - jön létre az az erede- Maga az elnevezés a XIX. ti es egyedi, semmi massal , 5 n „ta Urn_rpt„s. oiyan, mintha valami m«s nem pótolható tartalom, f német tótschen” író ere- v°lna’ A rozsak ;TleUe ped,g amely elválaszthatatlanul hor- detüeT azt jelentette hogy szmes uvegSomböt tuz’ mert ciozza az egyedül ervenyes vgiakj régi holmikból össze­tenat takoj valami újat; „verkit­szeb­formát. Az ábrázolás csak úgy lehet őszinte, ha nem halad járt Úton. ha nem fakfre’ vermitV A is fellelhető: ott van az ope­„+ lakire latUkmáini valamit. A fy on .-Ke. n molv IfSnmnl óe azt hiszi, hogy azzal bek... A giccs a tárgyi világon túl azt az érzést imitálja, amit mások már átéltek, őszinte­ség és önmagunk vállalása fogalom és az elnevezés Ba­rettzenében, mely könnyű es andalító, olykor egy-egy jorországban született, a rí- kIasszikus zenemű ellopott nélkül pedig nincs művészet. ^t*‘JfiííT dallamvonulatát is hordozza, rS..l - rációk mindent elonto pom- de egeszében megóvja hall­Könnyen megláthatjuk a különbséget, ha egymás mellé állítunk képzeletben néhány balatoni képet. Idézzük fel pajanak hazajaban. gatóját az igazi zenéből ere­A giccs eredetileg a polgá- dő megrendüléstől; és ott van ri társadalom produktuma, s a „könnyű” irodalomban, Dl a fényeket olv’ saiátosan mint A’ A' Moles francia mely azért könnyű, mert ki­bontó Fgrv József képeit szoclologus' a glccs termé' rekeszti a gondolatot és a ZLilLfL1' szetrajzának világhírű kuta- katharzist. szöly Miklós sejtelmes óiáda- [°ía !^a/faDof° ameT^alka" A s'ccs elleni harcró1 sokat sait, vagy akár egy művészi íus’ Í®lklaÍ1.apot’ amely alka' beszélünk, de minduntalan fényképet! amelynél eredeti knSta' íelüti ^ét Holott ~ mivel látásmód irányította a gépet; • — nemcsak nagyipari úton ál­s ezekkel szemben a szab- Nemcsak tárgyakban —, de lítható elő — feltétlenül meg- ványfelvételeket, s az ezek- ezekben találkozunk vele leg- terem, ha igény van rá. Nem hez ^ hasonló mázolmányokat. többször. A nagyban gyártott, a tünetet, hanem az azt elő- Bár az ábrázolás tárgya művészetpótló tárgyak el- idéző betegséget kell gyógyí- ugyanaz, az utóbbiaknál hi- árasztják a lakásokat, az ott- tani, vagyis olyan jó ízlésű, ányzik az eredeti látás, érzés hont, mely leginkább kifeje- művészeteket értő, de főként és gondolat. ’ zője lakója személyiségének, erőslelkű és őszinte embere­., . Mennyivel könnyebb — és két kell nevelni, akik nem az Miért giccs a giccs? olykor olcsóbb is — lenne álművészet andalodására Mert üres és hazug. Nem szép, egyszerű használati esz- vágynak, hanem az igazi meg- azért, mert szépnek láttatja, közökkel körülvennie magét, rázó élményére, és bátran ami valóban szép, ellenkező- ha meg merné szólaltatni szembenéznek önmagukkal, leg, mert kiüresíti, mert nem egyéniségét —, ha egyáltalán nem akarván másnak látsza- vall róla őszintén, csupán a ismerné azt! —, ha nem fél- ni, mint amik. mások által kitaposott úton ne, hogy leszólják, vagy ha Bozóky Éva _____________________ * ) . H ogyan készül — hogyan készült a tv híradó * (I. rész) Gyakran kérdezik, hány reggeltől estig 12 percenként Európa nagy részét. Az egyes ember készíti a naponta há- ad egy képet a világ leg- fővárosokból bejátszott ese- romszor jelentkező tv-hír- frissebb eseményeiről. Eu- ményeket a tévéstúdiók, ki­adót? rópát éppen úgy mint a többi választva belőle amire szüksé­Papíron 130-an de a való- kontinenst mikrohullámú gük van képmagnóikon rögzí­ságban 10 ezren’ de lehet közvetítőlánc hálózza be. A tik. Délután három alkalom- hogy 15 ezren. Állandó tudó- tv kéPel c«ak különleges ká- mai - 12, 17 és 18.55-kor sítói csoport működik Moszk- heleken vagy nagyon rövid ismét osszekapcsoiodnak, vóhan és áitniáhan minden rádióhullámokkal továbbitha- most mar Brüsszel kozremű- nagyobb külföld: eseménynél tők adott távolságokra Moszk- kedésével a világ fővárosai, ott vannak a híradó kiküldött Yabo1’, vagy Londonból úgy ilyenkor jelentkeznek a ten­munkatársai is. A budapesti erke“k a ripo^.\ hogT az egy- g!?í'®"tul1 JV^U^SIok, 18 es riportereken és operatőrökön mastől 50 80 kilometer távol- küldik műholdakkal a legfns­kívül öt városban — Debre- ságra levő kózvetitőallomá- sebb eseményekről szóló ri- cenben, Győrött, Miskolcon, ?ok veszik és adják továBb a portokat Közben a repüló- Pécsett és Szegeden — is mű- kepeket. Nagyobb távolságok- térről, a pályaudvarokról es ködik 3 tagú szerkesztőség, ról> mint 87 Egyesült Álla- az_ Engels téri autóbuszállo- ezenkívül szerte az országban «»okból, Japánból vagy a másról egymás után érkeznek amatőr tudósítók lelkes tó- Szovjetunió távol-keleti ré- a külföldi es a tudósítók al- bora készíti és küldi a vidék szeiből mar műholdak segít- tál készített riportokat tar­érdekes eseményeit filmszala- segevel erkeznek a kepek. talmazo filmtekercsek. A tv­SyahadsáP térrp rev- így lehettünk szemtanúi az híradó szerkesztosegeben fo- azaodusag térré. r.gy pmber ho]dra ]épésének ;g iyó munka a déiutáni órák­Erről szólt Gönczy Zsuzsa táborvezető, a KISZ központi se Életemben soha nem töl- bizotságának munkatársa:- — tettem egyhuzamban annyi A néprajz elsődlegességét a időt. falun, mint most. Rend- helytörténeti kutatás foglalta kívül érdekes volt összeha- el. Erre már Karcagon töf- sc.nlítani a mi környékünk- téníek kísérletek, mélyek kel . eredménye Salgótarjánban A beszélgetés végére egy már egyértelmű. Itt tudatosan szenzáció' is megszületik. Be- állítottuk tevékenységünk kö- reczki Ibolya szolnoki diák- zéppontjába az ipari és bá- íánv ragyogó arccal újságolja nvamunkásság életmódjának a többieknek: szülei távira- kihatását. Munkánkhoz nagy- toziak. felvették a debrece- szerű segítséget kaptunk a ni egyetem történelem—nép- helyi szervektől, üzemektől, rajz szakára. Nem hiszem. Munkafeltételeink kiválóak, hogy a táborban most van mindenütt kedvesen fogad- boldogabb leány nála. tak bennünket. Remélem itt­NÓGRÁD - 1977. július 19., kedd Mai tévéajánlatunk 16.*15: Botrány a nyaralóban, nyaralót, össze is gyűlik a SÍovjet filmvígjáték. pénz, közel a megvalósuló Ezen a napon érdemes mán boldogság, amikor a kissé kora délután bekapcsolni a tv- keszüléket, hiszen vidám, kel­lemes szovjet filmen szóra­kozhatunk. A botrány, amely­re a film címe utal nem is a nyaralóban, hanem a nya­raló körül, a nyaralóért bo­nyolódik. A Petrov házaspár státuszszimbólumai közül már csál: a nyaraló hiányzik Gyűjtögetnek, minden erőfe- Lucskót, Ludmilla Gurcsen- szítést megtesznek, hogy el- kőt, Oleg Tabakovot láthat- érjék céljukat — a vidéki juk. gon a egy híradó felét a külföldi j 957-től az első szovjet szput- ban éri el tetőpontját. A la- hírek alkotják. A képtávíró nyik óta 10 ezer különböző boratórium hívja a színes és-. ________________feladatot ellátó műholdat a fekete-fehér filmtekercse­k üldtek a világűrbe. Jelenleg két, a képmagnónál adásra ezekből csak 4000 műhold készítik elő a rögzített anya- „tartózkodik” az űrben és ezek gokat. közül is csak néhány foglal- A tv-híradó hazai riportjai kozik műsorok átvitelével. kétféle eljárással készülnek Az idők folyamán kiépült — elektronikus és filmtech- az Eurovízió, Intervízió és nikai rendszerrel. A hordoz- a közvetítő állomásainak ható képmagnóval elektroni- láncolata. Az előbbi a nyu- kus úton rögzítik a felvett gáti, az utóbbi a szocialista képeket a magnószalagon, országok és Finnország televí- Nagy előnye, a gyorsaság, zióját fogja össze. mert az esemény akár azon­Délután 15.30-kor — Prága nal is adásba adható. A ripor- közvetítésével — mikrohullá- tok többsége viszont film- mú lánc kapcsolja egymás- technikai eljárással készül, hoz Moszkva, Berlin, Helsin- Felvevőgéppel, 16 milliméte- ki. Varsó. Prága, Bukarest, rés fekete-fehér, vagy színes Szófia és Budapest tv-stúdió- filmszalagra a szerkesztő-ri- it. 16 órakor és 19 órakor a porter elképzelése szerint az moszkvai televízió híradója a operatőr rögzíti a riport ké- mirkohullámú láncon bejárja peit. v ügyefogyott férj elveszti a pénzt, s kardos feleségétől rritegve, nem meri bevallani a történteket. Mindenféle fél­revezető, elterelő mesét kita­lál — míg végül is bonyodal­mak hosszú sora után minden jóra fordul. A főszerepekben ismert szovjet művészeket Klara

Next

/
Oldalképek
Tartalom