Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)
1977-07-19 / 168. szám
1 Középpontban az életmódkutatás Honismeretes táborlakók között Gyorsan elszállt az a fiz nap, melyet a XI. országos honismereti diáktábor közel száz résztvevője töltött Sal- góíarjánban, hogy az iparmedence munkásainak életét tanulmányozza. A hét végén a napokat számolgatták, mennyit alszanak még táborozásig. most már azt sem, mert értelmetlenné vált. Hiszen az ország legkülönbözőbb szegletéből idesereglett középiskolás fiatalok! holnap már összecsomagolnak, s búcsút intenek Salgótarjánnak, a város és környék lakóinak. Sokan először jártak nálunk de minden bizonnyal nem utoljára. Ez derült ki ugyanis azokból a beszélgetésekből. melyeket a tábor lakóival folytattunk egy-egy gyűjtő- és kutatónap után, egy-egy megyei kirándulás alkalmával. Az ifjú embereket megragadta a dimbes- dombos, bazaltkúpokkai tarkított nógrádi táj, az erdő suttogó varázsa. Egyszóval megszerették a palócföldet, a palóc vidéket. S milyennek találták az embereit? A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata diákotthonának — ahol a tábor hadiszállását berendezték — 213-as szobájában gyűltünk össze a beszélgetésre. Partnereink főként a bányamunkásság társadalmi, kulturális életet tanulmányozó szakcsoport fiataljai. Néhánvan közülük — mint például Czeglédi Mária, Mezei Ilona — tavaly már részt vettek az országos honismereti diáktábor munkájában tehát kellő tapasztalattal rendelkeznek. Keltőjük közül Czeglédi Mária a felszabadultabb, a könnyebben beszélő, kérdésünkre ő válaszol: — Nagyon kellemes csalódás ért Salgótarjánban és a környező községekben. Az itteni emberek sokkal barátságosabbak, őszintébbek, mint idejövetelemkor gondoltam. Karcagon ugyanis, bárhová kopogtattunk be, legalább egy fél órát kellett beszélni az embereknek, hogy megértsék ♦s elfogadják, miért is lőttünk hozzájuk, s egyszerűen megnyilatkozzanak. ök igazi kunok: szűkszavúak, egykét szóval, mondattal fele'nek a kérdésekre. A szőke, kölyökfrizurás Lantos Mária alföldi kislány, Szemesről jött. Milyennek látja a palócföld emberét? — Ugyanazt mondhatom én is, mint Cigi (a csoportban í'.y becézik a jászberényi Czeglédi Máriát) — feleli habozás nélkül. — Nagyon könnyen „nyílnak” az emberek. ezért nem is volt nenéz beszélgetni velük. — Hogyan kerültél a táborba? — Lénvegében annak a dolgozatnak a jutalmaként, melyet Szentes díszpolgáráról, Török János kubikosról írtam az Erkei-diákiinnepekre. — Jól érzed magad Nógrádiján?-- Azt hiszem, sokáig emlékezetesek lesznek számomra az itt töltött napok. Sok emberrel beszélgettem, sokféle életet ismertem meg, olyanokat, amilyenek eddig ,. rejtettek” voltak előttem. Bányászokkal még nem találkoztam, így korábban el sem tudtam képzelni faiképpen élnek. Aztán lelkes szavakkal bá- nvabeli élményeikről szólnak. Csoportjuk a szorospataki ak- naüzemben tett látogatást, s az üzem párt- és KlSZ-bizott- ságínak titkára levitte őket a föld mélyébe is. — Egyik legnagyobb élményem ez v;Jt — mondja Verő Mária soproni gimnazista. — A másik: a falu megismeréNagy Mária és Hudra Erzsébet jászberényi egy karbidlámpát szemrevételeznek. gimnazisták Pós Judit, Balázs Irén és Poór Csaba a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Oravecz József forgácsoló szakmunkást faggatja életéről, munkájáról. Hogyan sikerült a felvétel? Kele Márta. Pálfi Ibolya és Harangozó Judit nagykanizsai gimnazisták gyűjtőmunka után. Gönczy Zsuzsa táborvezető megbeszélést tart.-A honismereti diáktáborok létünkkel nem csak a gyere- megrendezését 1967-ben a ka- kék gazdagodtak, hanem a locsai első országos honisme- helybeliek is, hiszen munkán réti diákkonferencián határozták el. Azóta évenként megrendezték a tábort az ország más-más városában, községében. Az első táborozók érezték az úttörő vállalkozás . . . . . ^ , felelősségét, gondos munkát 871 magavaI kedves elmenye- végeztek. Kezdetben a tárgyi it. a nógrádi munkások ba- gyűjtés, a történelmi múlt rúti üdvözletét, emberséges, került az érdeklődés előtere- roeieg szeretetét. kát a munkásmozgalmi múzeum hasznosítja. Még egyetlen nap, feldolgozó munka, s bezárja kapuit a tábor. Ki-ki utazik haza, vibe. Most a mai élet, a mindennapok problémája. Sulyok László A G/CCS b t i l ff ■ / r 1, olcso]enel — Nézd a naplamentét! haladva kölcsönöz magának nem ragaszkodnék görcsösen Ha egy festő így festené meg, álérzelmeket. A sikere i| ezen ahhoz, hogy ő is birtokolja a giccsesnek mondanánk! az ürességen alapul. A ké- beérkezettség mindazon „jel_, , nyelmes gyönyörködésen, vényeit”, melyek már ismeTopart! megjegyzés ez gya- ^ alságos> mert lehetetlen: réseit „dekorálják”. És, ha ta hallani. De behelyette- kényelem és esztétikai él- nem áhítaná mélyen rejlő meny nem fér össze. Az iga- restségével is az ürességet, zi szépség megráz, felkavar, mely megóvja az önmagával felemel: olyan érzelmi hűl- való szembenézéstől, lámzáson visz keresztül, mely A giccs dajkája a sznobiz- semmiképp sem való lusta és mus is; hányán mondják kis- kényelmes embernek. Nem- polgári gőggel, hogy csak csak a művészet, a természet „eredeti” festményt akaszta- is így hat ránk, ha nem vál- nak szobájuk falára. akkor A természetet nem gaz- tunk még érzéketlen, gépies is, ha mesterműre nincs pénzük, holott egy műalkotás jó kivitelezésű reprodukciója takor síthetö virággal, állattal, csendélettel. akár arcképpel is. Vajon miért mondjuk giccsesnek, édeskésnek, cukrozottnak az ábrázolást, ha pontosan úgy mutatja a természet egy darabját, amilyennek látjuk? Ián szívükhöz is közelebb állna és valóságos reprovoltat őszintén vállalná, míg egy üres utánérzés műalkotásnak szeretné hazudni magát. Épp úgy, a kerti törpe, mely az egykori parkok márdátlan szemüveg nézi, hanem lényekké. egy eleven, érző, gondolkodó £s itt a giccs gyökere: fo- ember, akinek vágyai, hangú- gvasztóinak elidegenedésélaiai. örömei, bánatai van- „él, gépiessé válásánál. Szünak, mögötte pedig ott az letése is a modern nagyipari a kisebb es nagyobb emberi társadalommal fonódik őszkor, akikhez tartozik. Ha a sze, a polgái’osodással. A foművész nemcsak a látványt galmat a korábbi művészi ábrázolja, hanem önmagát is, korszakok nem ismerték, s . mint a látványt magába fog- népművészet pedig lehetett v anyszobrainak helyere tola- laló valóság részét; pontosab- naiv, egyszerű, vagy akár na- kopott; igaz. a park sem park, ban: szemlélő és látvány vi- gyón díszes is. de sohasem csak égj családi ház kisl^ert- szonyát, akkor — és csak ak- volt giccses1 í®» a nyugágyban heverő kor! - jön létre az az erede- Maga az elnevezés a XIX. ti es egyedi, semmi massal , 5 n „ta Urn_rpt„s. oiyan, mintha valami m«s nem pótolható tartalom, f német tótschen” író ere- v°lna’ A rozsak ;TleUe ped,g amely elválaszthatatlanul hor- detüeT azt jelentette hogy szmes uvegSomböt tuz’ mert ciozza az egyedül ervenyes vgiakj régi holmikból összetenat takoj valami újat; „verkitszebformát. Az ábrázolás csak úgy lehet őszinte, ha nem halad járt Úton. ha nem fakfre’ vermitV A is fellelhető: ott van az ope„+ lakire latUkmáini valamit. A fy on .-Ke. n molv IfSnmnl óe azt hiszi, hogy azzal bek... A giccs a tárgyi világon túl azt az érzést imitálja, amit mások már átéltek, őszinteség és önmagunk vállalása fogalom és az elnevezés Barettzenében, mely könnyű es andalító, olykor egy-egy jorországban született, a rí- kIasszikus zenemű ellopott nélkül pedig nincs művészet. ^t*‘JfiííT dallamvonulatát is hordozza, rS..l - rációk mindent elonto pom- de egeszében megóvja hallKönnyen megláthatjuk a különbséget, ha egymás mellé állítunk képzeletben néhány balatoni képet. Idézzük fel pajanak hazajaban. gatóját az igazi zenéből ereA giccs eredetileg a polgá- dő megrendüléstől; és ott van ri társadalom produktuma, s a „könnyű” irodalomban, Dl a fényeket olv’ saiátosan mint A’ A' Moles francia mely azért könnyű, mert kibontó Fgrv József képeit szoclologus' a glccs termé' rekeszti a gondolatot és a ZLilLfL1' szetrajzának világhírű kuta- katharzist. szöly Miklós sejtelmes óiáda- [°ía !^a/faDof° ameT^alka" A s'ccs elleni harcró1 sokat sait, vagy akár egy művészi íus’ Í®lklaÍ1.apot’ amely alka' beszélünk, de minduntalan fényképet! amelynél eredeti knSta' íelüti ^ét Holott ~ mivel látásmód irányította a gépet; • — nemcsak nagyipari úton áls ezekkel szemben a szab- Nemcsak tárgyakban —, de lítható elő — feltétlenül meg- ványfelvételeket, s az ezek- ezekben találkozunk vele leg- terem, ha igény van rá. Nem hez ^ hasonló mázolmányokat. többször. A nagyban gyártott, a tünetet, hanem az azt elő- Bár az ábrázolás tárgya művészetpótló tárgyak el- idéző betegséget kell gyógyí- ugyanaz, az utóbbiaknál hi- árasztják a lakásokat, az ott- tani, vagyis olyan jó ízlésű, ányzik az eredeti látás, érzés hont, mely leginkább kifeje- művészeteket értő, de főként és gondolat. ’ zője lakója személyiségének, erőslelkű és őszinte embere., . Mennyivel könnyebb — és két kell nevelni, akik nem az Miért giccs a giccs? olykor olcsóbb is — lenne álművészet andalodására Mert üres és hazug. Nem szép, egyszerű használati esz- vágynak, hanem az igazi meg- azért, mert szépnek láttatja, közökkel körülvennie magét, rázó élményére, és bátran ami valóban szép, ellenkező- ha meg merné szólaltatni szembenéznek önmagukkal, leg, mert kiüresíti, mert nem egyéniségét —, ha egyáltalán nem akarván másnak látsza- vall róla őszintén, csupán a ismerné azt! —, ha nem fél- ni, mint amik. mások által kitaposott úton ne, hogy leszólják, vagy ha Bozóky Éva _____________________ * ) . H ogyan készül — hogyan készült a tv híradó * (I. rész) Gyakran kérdezik, hány reggeltől estig 12 percenként Európa nagy részét. Az egyes ember készíti a naponta há- ad egy képet a világ leg- fővárosokból bejátszott ese- romszor jelentkező tv-hír- frissebb eseményeiről. Eu- ményeket a tévéstúdiók, kiadót? rópát éppen úgy mint a többi választva belőle amire szükséPapíron 130-an de a való- kontinenst mikrohullámú gük van képmagnóikon rögzíságban 10 ezren’ de lehet közvetítőlánc hálózza be. A tik. Délután három alkalom- hogy 15 ezren. Állandó tudó- tv kéPel c«ak különleges ká- mai - 12, 17 és 18.55-kor sítói csoport működik Moszk- heleken vagy nagyon rövid ismét osszekapcsoiodnak, vóhan és áitniáhan minden rádióhullámokkal továbbitha- most mar Brüsszel kozremű- nagyobb külföld: eseménynél tők adott távolságokra Moszk- kedésével a világ fővárosai, ott vannak a híradó kiküldött Yabo1’, vagy Londonból úgy ilyenkor jelentkeznek a tenmunkatársai is. A budapesti erke“k a ripo^.\ hogT az egy- g!?í'®"tul1 JV^U^SIok, 18 es riportereken és operatőrökön mastől 50 80 kilometer távol- küldik műholdakkal a legfnskívül öt városban — Debre- ságra levő kózvetitőallomá- sebb eseményekről szóló ri- cenben, Győrött, Miskolcon, ?ok veszik és adják továBb a portokat Közben a repüló- Pécsett és Szegeden — is mű- kepeket. Nagyobb távolságok- térről, a pályaudvarokról es ködik 3 tagú szerkesztőség, ról> mint 87 Egyesült Álla- az_ Engels téri autóbuszállo- ezenkívül szerte az országban «»okból, Japánból vagy a másról egymás után érkeznek amatőr tudósítók lelkes tó- Szovjetunió távol-keleti ré- a külföldi es a tudósítók al- bora készíti és küldi a vidék szeiből mar műholdak segít- tál készített riportokat tarérdekes eseményeit filmszala- segevel erkeznek a kepek. talmazo filmtekercsek. A tvSyahadsáP térrp rev- így lehettünk szemtanúi az híradó szerkesztosegeben fo- azaodusag térré. r.gy pmber ho]dra ]épésének ;g iyó munka a déiutáni órákErről szólt Gönczy Zsuzsa táborvezető, a KISZ központi se Életemben soha nem töl- bizotságának munkatársa:- — tettem egyhuzamban annyi A néprajz elsődlegességét a időt. falun, mint most. Rend- helytörténeti kutatás foglalta kívül érdekes volt összeha- el. Erre már Karcagon töf- sc.nlítani a mi környékünk- téníek kísérletek, mélyek kel . eredménye Salgótarjánban A beszélgetés végére egy már egyértelmű. Itt tudatosan szenzáció' is megszületik. Be- állítottuk tevékenységünk kö- reczki Ibolya szolnoki diák- zéppontjába az ipari és bá- íánv ragyogó arccal újságolja nvamunkásság életmódjának a többieknek: szülei távira- kihatását. Munkánkhoz nagy- toziak. felvették a debrece- szerű segítséget kaptunk a ni egyetem történelem—nép- helyi szervektől, üzemektől, rajz szakára. Nem hiszem. Munkafeltételeink kiválóak, hogy a táborban most van mindenütt kedvesen fogad- boldogabb leány nála. tak bennünket. Remélem ittNÓGRÁD - 1977. július 19., kedd Mai tévéajánlatunk 16.*15: Botrány a nyaralóban, nyaralót, össze is gyűlik a SÍovjet filmvígjáték. pénz, közel a megvalósuló Ezen a napon érdemes mán boldogság, amikor a kissé kora délután bekapcsolni a tv- keszüléket, hiszen vidám, kellemes szovjet filmen szórakozhatunk. A botrány, amelyre a film címe utal nem is a nyaralóban, hanem a nyaraló körül, a nyaralóért bonyolódik. A Petrov házaspár státuszszimbólumai közül már csál: a nyaraló hiányzik Gyűjtögetnek, minden erőfe- Lucskót, Ludmilla Gurcsen- szítést megtesznek, hogy el- kőt, Oleg Tabakovot láthat- érjék céljukat — a vidéki juk. gon a egy híradó felét a külföldi j 957-től az első szovjet szput- ban éri el tetőpontját. A la- hírek alkotják. A képtávíró nyik óta 10 ezer különböző boratórium hívja a színes és-. ________________feladatot ellátó műholdat a fekete-fehér filmtekercsek üldtek a világűrbe. Jelenleg két, a képmagnónál adásra ezekből csak 4000 műhold készítik elő a rögzített anya- „tartózkodik” az űrben és ezek gokat. közül is csak néhány foglal- A tv-híradó hazai riportjai kozik műsorok átvitelével. kétféle eljárással készülnek Az idők folyamán kiépült — elektronikus és filmtech- az Eurovízió, Intervízió és nikai rendszerrel. A hordoz- a közvetítő állomásainak ható képmagnóval elektroni- láncolata. Az előbbi a nyu- kus úton rögzítik a felvett gáti, az utóbbi a szocialista képeket a magnószalagon, országok és Finnország televí- Nagy előnye, a gyorsaság, zióját fogja össze. mert az esemény akár azonDélután 15.30-kor — Prága nal is adásba adható. A ripor- közvetítésével — mikrohullá- tok többsége viszont film- mú lánc kapcsolja egymás- technikai eljárással készül, hoz Moszkva, Berlin, Helsin- Felvevőgéppel, 16 milliméte- ki. Varsó. Prága, Bukarest, rés fekete-fehér, vagy színes Szófia és Budapest tv-stúdió- filmszalagra a szerkesztő-ri- it. 16 órakor és 19 órakor a porter elképzelése szerint az moszkvai televízió híradója a operatőr rögzíti a riport ké- mirkohullámú láncon bejárja peit. v ügyefogyott férj elveszti a pénzt, s kardos feleségétől rritegve, nem meri bevallani a történteket. Mindenféle félrevezető, elterelő mesét kitalál — míg végül is bonyodalmak hosszú sora után minden jóra fordul. A főszerepekben ismert szovjet művészeket Klara