Nógrád. 1977. július (33. évfolyam. 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

61 hatékonyság üljal (SI A munkaerőnek lelke is van Mint órában a fogaskerekek Műszaki fej lesztés jobb minőség, nagyobb választék, munkaerő-megtakarítás Idén január és április kö­zött a szocialista iparban fog­lalkoztatottak átlagos létszáma 1 687 600 főt tett ki, s ebből a fizikai dolgozó 1 313 200 volt. Ennek a hatalmas embersereg­nek sokféle jellemzője nagy biztonsággal kitapintható, így egyebek között az, mennyi ér­tékesíthető árut állítottak elő — az év első negyedében 155 milliárd forintnyit, ami hat százalékkal több a tavalyinál —, miként növekedett az /egy foglalkoztatottra jutó termelés, az átlagbér s így tovább. Szin­tén megfoghatóvá tehetők olyasfajta, s nem mellékes té­nyezők, mint a szakmai kép­zettség, a száz forint kifizetett bérre vetítétt nyereség, ám van valami, ami nagyon is lé­tezik, de megfoghatatlan. S ez a munkakedv. a feladatait ellátó ember közérzete. Ami — nehogy lebecsüljük! — fon­tos termelési, hatékonysági té­nyező. Alapvető különbség Üzempszichológiai és üzem­szociológiai vizsgálatok azo-. nos végeredményre jutottak abban, amit egyszerűen maga­tartásmódnak nevezhetünk. Napi munkája közben az em­bert hatások sorozata éri, s ezekre legtöbbször reagál. Ahogy reagál, az sok minden­től függ — akár még vérmér­sékletétől is —, de végső soron magatartásmódja ^ típusától. Alapvető különbség mutatha­tó ki az ún. alkotó, közremű­ködő, végrehajtó, beletörődő, vagy közömbös s az elutasító típus viselkedése között. Hang­súlyozni szükséges, a beosz­tás, a munkakör — a társa­dalmi munkamegosztásban el­foglalt hely — motiválja a vi­selkedésmódot, de nem hatá­rozza meg. A típusok elnevezése rész­ben ki is fejezi magatartásuk lényegét, bár természetesen nincsenek merev határok, sű­rű eset, hogy bizonyos visel­kedésmódok keverednek. A környezet alakítja a magatar­tást, a változás lehetősége te­hát adott; az egy-egy munka­helyen tevékenykedők közér­' Xz őrhalmi termelőszövet­kezet vezetői komolyan vet­ték a zöldségprogramot. Nem, nem a burgonya miatt, ami köztudott, hogy a leghíresebb őrhalmi termék, s az élelmi­szerek között gyakran a zöldségfélék közé sörolt. „Iga­zi” zöldséget termesztenek hatvankét hektáron. A hír hallatán az ember önkéntele­nül is felkapja fejét: ekkora területhez honnan kapnak munkaerőt, hiszen a zöldség­termesztés gondolata sok he­lyen éppen ezért riasztó, mert nincs elegendő munkáskéz. Az embert helyettesítő gé­pek túlnyomó részén pedig mée csak a kutatók törik a fejüket. — A háztáji burgonyát kö­zösen műveljük. Így a tagok nem hajlongarak a bokrok között. Kapálás, vegyszerezés p nagy értékű gépek dolga, kz így megtakarított munka­erő adta az ötletet, hogy a zöldségtermelés terülétén na­gyobb feladatokra vállalkoz­zunk — mondja Bállá István, a termelőszövetkezet elnöke. — A tsz-tagok miként fo­gadták a kezdeményezést? — Sikerült megértetni ve­lük, hogy bár túl nagy ha­gyománya nincs örhalorríban a zöldségtermelésnek, de a népgazdaság érdeke, mind- annvlunk érdeke. Igv köte­lességünk a megye zöldségel­látásának javítása — veszi át a szót Kovács Győző főagro- nornus. Azzal számoltak, hogy a ta­gok a csafádtagokat is be­vonják a munkába, s a két­száz négyszögöl zöldség meg­művelése nem okozhat külö­nösebb nehézséget. Kidolgoz­ták a termelés, értékesítés tervét is. A közös gazdaság zete sem örökösen állandó. Rontani és javítani egyaránt lenek s akár váratlan fordu­latok is végbemehetnek. Ilyen­kor mindenki csodálkozik, érthetetlennek tartja a tör­ténteket, hiszen — hangoztat­ják — az érintettek jól keres­tek, munkakörülményeik meg­felelőek voltak, s tessék, mi üthetett beléjük?! Naponta vizsga Érdekes kísérletre került sor az egyik gépipari válla­latnál. Tudományos intézetek kutatóinak közreműködésével válogatták ki az új gyárrész­leg dolgozóit, mégpedig úgy, hogy minden jelöltet meg­kérdeztek, kivel dolgozna a legszívesebben, kitől fogadja el legkönnyebben az utasítást stb. A válaszok értékelése után alakították ki a munkacsopor­tokat, kezdték meg — mozdu- latelemzéses alapon — a be­tanítást a nagy termelékenysé­gű, rendkívül szigorú techno­lógiájú gépsorokon, s következ­hetett naponta a vizsga, mi­lyen eredményeket hoz a mód­szer. Rövid idő alatt kiderült, hogy az előbb jelzett módon létrehozótt, s a hagyományo­san, azaz áthelyezéssel kiala­kított munkacsoportok terme­lékenysége között 30—50 szá­zalék a különbség, ugyanazo­kon a gépeken! Nem ez volt az egyetlen haszon, bár természetesen ennyi sem lebecsülendő. Az egy teljes esztendő kivárása után a vállalat vezetői s a kutatók azt állapíthatták meg, hogy az új módon szervezett es betanított csoportoknál a selejt csupán harmada az ún. tűrhető szintnek — a kont­rollcsoportoknál sem érte el azt, de megközelítette —, bal­eset nem történt, fegyelmit senki ellen nem kellett indí­tani. Ügy tűnhet, csodaszerre leltek a próbálkozás végre­hajtói, holott csupán a ren­delkezésre álló üzemszocioló­giai és üzempszichológiai is­mereteket ültették át a gya­korlatba, elegyítve azokat a korszerű munkaszervezés — például a mozdulatelemzés, a 3M — módszereivel. dolgozói részes művelésben vállalták a zöldségfélék gon­dozását. A termésre a ZÖL­DÉRT megyei vállalattal kö­tött szerződést. A ZÖLDÉRT az összes megtermett zöldség felvásárlását vállalta, s ed­dig a kapcsolatot kölcsön 6- ser. jónak ítélik meg. Pedig már jó néhány tehergépkocsi­ra való zöldségfélét elszállí­tottak a megye piacaira Ör- halomból. — Többek között húszezer tej saláta, hatezer csomó re­tek, tizenötezer darab korai karalábé, ugyanennyi zöld­hagyma került tőlünk a bol­tokba — jegyzi meg a tsz- elnök. — A gazdaság miben segít a zöldségtermelőknek? — Mi adtuk a vetőmagot, a palántát. Gondoskodunk a talajművelésről, a növényvé­delemről, az értékesítés felté­teleiről. A függetlenített ház­táji agronómus az esetleges bajok orvoslásában segít... A hatvankét hektár zöld­séges jelentős terület. Ká­poszta. uborka, kelkáposzta, gyökér, sárgarépa, főzőtók. sárga- és görögdinnye — még felsorolri is hosszú mi min­dennel foglalkoznak a vállal­kozó kedvű őrhalmiak. S mennyire körültekintőek. Egy mélyebb fekvésű földdarabot jelöltek ki a zöldségféléknek, így nem csoda, ha a termés tava első osztályú minősítést kap. Mintha állandóan ön­töznék. oly’ szépen zöldellnek a növények. — Hogy a zöldségprogram­ba jelentős területtel bekap­csolódtunk, nem jelenti, hogy mindenáron zöldséget aka­runk termelni. Alapos elem­zéseket végeztünk. Szem előtt tartva, hogy a termelőszövet ­Napjaink sokat emlegetett követelménye a munkahelyi légkör javítása, az üzemi, munkahelyi demokrácia ki­bontakoztatása. Ez a teendő nemcsak politikai szükségsze­rűség, hanem gazdasági érde­keltség hordozója is, s a ket­tő nem választható el egymás­tól. Tudatos, következetes cse­lekedetek sora alakíthatja job­bá egy-egy termelői közösség tagjainak közérzetét, ám saj­nos, napjaink tapasztalatai ar­ra figyelmeztetnek, éppen ez a tudatosság és következetes­ség hiányzik. A „jól megfizet­ni” hamis iránya még mindig sokakat vonz, úgy hiszik, ez­zel elintézhetik a légkörgon- dokai. Tudatosan, következetesen munkahely-változtatások elemzése bizonyítja, emberek nagy csoportja 'nem a forint miatt mozgott és mozog. Ha­nem mert munkahelyén puszta csavarnak érezte magát, hol helyes, hol helytelen utasítá­sok gépszerű végrehajtójának, s rögtön kellemetlen tüsténke- dővé vált, ha bármi iránt ér­deklődni kezdett. Furcsa el­lentmondás: örökösen azt hallani, létkérdés a hatékony­ság javítása, s közben sereg­nyi munkahelyen az sikkad el, aminek az első hely jár a te­endők között, az ember alkotó energiáinak, aktív közreműkö­désének, sokoldalú kibontakoz­tatása. Az alkotó légkör megterem­téséért eddig is, de ezután is sokat tesznek megyénk üzeme­inek párt- és szakszervezeti szervei, az aktivisták ezret. Segítségükkel elérjük, hogy minden dolgozó felelősségének tudatában, cselekvőén és tet­tekkel telíti meg az üzemi de­mokratizmus különböző fó­rumait. A demokratizmus fó­rumainak tartalmi javulása jótékonyan hat a tulajdonosi felfogásra és magatartásra. Lázár Gábor (Következik: Furcsa számok). kezet! tag, s a gazdaság is megtalálja, a számítását. Ahogy nézzük: elképzeléseink beválnak — magyarázza Bal­ia István. Ezt mondják a tsz tagjai is. Jarja Mihály ugyancsak két­száz négyszögölt vállalt. — A feleségem és a gye­rek jár a káposztaföldre. Még jól is esik nekik a kis hajlongás.. Mi is kíváncsian várjuk, beválik-e a zöldség — mondja. Az őrhalmiak az idei évet — már ami a zöldségtermesz­tés fokozását illeti — kísér­leti esztendőnek szánták. Szorgalmasan gyűjtögetik a tapasztalatokat, hogy jövőre még több zöldségfélét szál­líthassanak a piacokra. Mert nincs, annál felemelőbb, mint mikor a városban járva vi­szontlátják a tegnap még szántóföldön viruló karalá­bét, s kicsit büszkén emlege­tik: az őrhalmi zöldség iga­zan kapós! A szécsényi járás általános iskolásai közül több mintezér uttöró és kisdobos vesz részt a nyár folyamán különböző úttörőtáborokban. Ez a járás tanulóinak negyven százalékát jelenti. , F.áróson a járási úttörő- elnökség táborában egy-egy hetes turnusban 665-en él­vezik a táborozás örömeit, romantikáját. Ságújfaluból hatvan úttörő Mosonmagyar­óvárt választotta az idei nyári A címben említetteket bi­zonyítja a salgótarjáni öblös- üveggyár műszaki-fejlesztési tervében foglalt témák meg­valósítása. Külön-külön ugyan nehéz érzékelni egy-egy mű­szaki elképzelés végrehajtásá­nak eredményét, mivel azok összetett formában jelentkez­nek, s úgy kapcsolódnak egy­másba, mint a fogaskerekek. Gépesítés, új technológia Hosszú kísérletnek tettek pontot a végére a gyár veze­tői, amikor a finomáruknál, a C kemencénél megvalósították a behordás gépesítését. Milyen előnyökkel járt? — Korábban aktív termelő­brigádokat kellett szétbontani, s az itt dolgozó szakemberek­ből kerültek ki a nélkülözhe­tetlen behordok. Főleg a dél­utáni és éjszakai műszakban okozott gondot a behordói lét­szám biztosítása, mivel ezek­ben a műszakokban csak 18 éven felülieket lehet foglalkoz­tatni. Bevallom: a szakmun­kások nem lelkesedtek ezért a megbízatásért, bár a behor­dok és az általuk koráoban elért keresetkülönbözetet megkapták, A gépesítéssel el­értük, hogy kevesebb mun­kás foglalkozik a behordással, ezáltal nőtt a nagyobb értéket képviselő árutermelés, ugyan­akkor nem csökkent a minő­ség, sőt 12 főt megtakarítot­tunk. Utóbbi azért jelentős, mert munkaerőgondjainkat alapvetően nekünk, helyben kelf megoldani — vélekedik Kazinczi Gyula, a gyár mű­szaki igazgatóhelyettese, majd hozzáfűzi: — A mostani meg­oldást csak a kehelygyártásnál tudjuk alkalmazni. A rendszert tökéletesítjük. Ennek eredmé­nyeként a második fél évben a B, a D és az E fazekaske­mencéknél is bevezetjük, a po­hár- és egyéb termékeknél. Nehéz megítélni, hogy a gyártásíejlesztéshez, vagy a műszaki fejlesztéshez soroljuk az IS csillárgyártó automa­tánál bevezetett új technoló­giát. A régebben alkalmazott szívó-fúvó megoldás helyett présfúvó rendszert alkalmaz­tak. Az új technológiát húszfé­le terméknél próbálták ki. En­nek az intézkedésnek azért nagy a jelentősége, mert az ily mó­don gyártott termékekből feb­ruártól júniusig a Német Szö­vetségi Köztársaságba 6—700, a Szovjetunióba 500, a Német Demokratikus Köztársaságba pedig 2—300 darabot szállítot­tak reklamáció nélkül. Az elmondottakat a műsza­ki igazgatóhelyettes a kö­vetkezőkkel egészíti ki: Piaci igények — Az új technológiát a pia­ci igények kényszerítették ránk. Alkalmazásának ered­ményeként egyenletesebb lett a falvastagság, kedvezőbb a hűtési viszony. Ezenkívül a pattántási és az egyenlete­sebb, durva csiszolást is le­hetővé teszi Az igazsághoz tartozik, hogy még csak a nehezén vagyunk túl. Sok a tennivaló, különösen a gép- beállítóknál. Egyébként az új technológia az állandó ter- mékekné1 a tavalyihoz képest tízszázalékos termelésnöveke­dést tesz lehetővé, a minőség és egyéb mutatók tekinteté­ben meghaladja a nyugat-eu­rópai színvonalat. Előnye, hogy kedvező 'feltételeket teremt a továbbfeldolgozói munkafolya­matok gépesítéséhez. tábor színhelyéül. A litkeiek Hajdúböszörményben ütik fel önálló csapattáborukat. A lu- dányhalászi és a szécsényi II Rákóczi Ferenc iskola tanulói Makón töltenek egy-egy vi­dám hetet. Egyre népszerűbb a járás úttörői körében az országos vándortábor. A szé­csényi II. Rákóczi Ferenc is­kolából harminc tanuló indul útnak, hogy végigjárja a Ság- vári Endre vándortábor útvo­nalát. Négy fő megtakarításával és a minőség megtartásával járt a szájcsiszoló technológián belül megvalósított végtermé­kek gépi mosasa. A festődé­ben teljes munkaműveletet szüntettek meg a termek mele­gen történő festésével. Az új munkamódszer nemcsak gazdaságosabbá teszi a gyár­tást, hanem bővíti a választé­kot, s egyéb szempontból is előnyös a gyár dolgozóinak. Ezt az új módszert az E ke­mencén vezették be. Az itt dolgozó műszakiak és fizikai dolgozók örültek az új elkép­zelésnek. — A nyugatnémet gyártmá­nyú kísérleti berendezés csak három hétig működött. Ilyen berendezés vásárolható Ma­gyarországon is. A második fél évben, amikor megoldjuk az üzemszerű gyártást, akkor ma­gyar gépeket állítunk be — mondja Kazinczi Gyula. A műszaki-fejlesztési téma­körbe/ sorolják a dobozüzem folyamatos működését segítő réselögép beállítását,' amely a dobozok bélelő részének gyár­tását tette lehetővé. — Ha ezt z munkafolyama­tot nem gépesítettük volna, ak­kor ma nagyon nehéz hely­zetben volnánk — jegyzi meg a műszaki igazgatóhelyettes, majd így folytatja: — A festő I. üzemben megoldottuk a laboratóriumi üvegáruk kar­tondobozos csomagolását, amit a jövőben kibővítünk a kon­ténerszállításra való átállás­sal. A festő I, festő II. üzem­ben a mosás utáni szárítósza­lagok kapacitását 40 százalék­kal növeltük oly módon, hogy a festő II. hűtőszalagjaiból tá­vozó füstgázt hasznosítjuk. Az előbbieken kívül egy-egy ter­méknél kisgépesítéssel gyor­sítottuk az átfutási időt. Hol és hogyan lovább? Ebben a hónapban kerül sor a pohőrszájleolvasztó automa­ta gép beállítására az I-kemen- cénél. Ez egyúttal azt jelen­ti, hogy az qgész gyártási fo­lyamatot automatizálták. En­nek révén 15 főt tudnak átcso­portosítani a feldolgozóüzem­be, a durvacsiszoló gépekhez. Ennek következtében lehetővé válik, hogy belföldre 3—5 cen­tes kelyhekből egymillió dara­bot gyártsanak az idén. A G kemence műszaki fej­lesztése és felújítása együtt jár a termelés növekedésével. Emellett bővíti a választékot, Csökkenti a nehéz fizikai műn* kát. Év végén érkezik az új pattantó-csiszoló automata, amelyet a finomáruk gyártá­sánál használnak fel. Az új gép percenként 40 termék csi­szolását végzi el. és 12 fő meg­takarítást. tesz lehetővé. De csak a következő esztendőben. A műszaki-fejlesztési terv­ben olyan témák is szerepel­nek, amelyek megvalósítása több kérdőjelet is tartalmaz. Ez itt természetes. Ugyanis, aki haladni akar annak nemcsak a" száz százalékig biztosat sza­bad és kell vállalni, hanem az ésszerű kockázatot is. Amenv- nyiben ez hiányzik, akkor le­lassul a fejlődés. Ezt akarják elhárítani a gyár vezetői. Ed­dig még sikerült! Mert soha­sem féltek az újtól, és vállal­tak a munka nehezebbik részét Különös figyelmet fordítanak Jánosaknán, a Női Fehérne­műgyárban a jól dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésére. Minden jelentősebb ünnepen dicsérő oklevelet, pénzjutal­mat és Kiváló dolgozó jelvényt nyújtanak át a legkiválóbbak­nak. A 800 leány és asszony — főleg nőket foglalkoztatnak az üzemben — érzi, hogy figyelnek munkateljesítményeikre. Lábasi Katalin, aki itt szerezte meg a szakmáját is, hat esztendőn keresztül végzett szorgalmáéi 1 kapta Kiváló dol­gozó kitüntetését. Nem kíván új munkahelyet keresni, mert megbecsülik a gyárban. — kj — NÖGRÁD - 1977. július 16., szombat 3 Órhalmi zöldségtermesztők Kísérleti esztendő Sz. Gy. Táborozó úttörck

Next

/
Oldalképek
Tartalom