Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

Külföldi szakemberek a BRG-ben A BRG salgótarjáni gyárának termékeit nemcsak a* országban, határainkon túl is ismerik. Hírnevüket a lelki- ismeretes munka, a megfelelő szervezés, valamint a keres­kedelmi partnerekkel kialakított jó kapcsolat adja. A meg­rendeléssel egy.időben szerződést kötnek üzletfeleikkel arra is, hogy szakembereik részt vesznek a készülékek, berendezé­sek gyártásánál. Az eredmény: csökkent a reklamáció, vagy teljes egészében megszűnt. Bissau-guineai szakemberekkel Tarján Lászlóné elektromos technológus az egyik készülék műszaki adatait ismerteti. Kucsere István fejlesztőmérnök vezetésével vietnami szak­emberek egy adó-vevő készüléket tanulmányoznak. — sturman — Kiállítás Romhányban A Vas- és Ércmunkások Szakegylete megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a Váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára és szakszervezeti bizottsága, a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum segítsé­gévéi, a szakszervezet életé­nek százéves történetét bemu­tató kiállítást szervezett. Mintegy húsz, szépen kivite­lezett tablón követik végig a vasasok mozgalmi múltjának fontosabb állomásait. A kiál­lítás a századfordulótól mutat be „vasas” jellegű munkás- mozgalmi dokumentumokat, a magyarországi kapitalizmus kezdeti fejlődésétől napjain­kig. Bemutatja a vasasszak­mában dolgozó munkásokat a munkahelyeken, munka köz­ben. Az 1914-es ifjúmunkások életéből is láthatunk képeket. A fotók között akad 1930-ból való is, ahol a munkanélkü­liek egy csoportja látható a szakszervezetben, amely kife­jezi a szervezkedésben rej­lő erőt. A kiállítás megnyitójára a váci Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Központ­ban került sor. A gyár váci üzemének kultúrtermében te­kinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás anyagát később átszállítják a gyár romhányi telephelyére, és tíz napig lát­hatják az üzem dolgozói. Barátsági szerződés Szerdán aláírták Salgótar­jánban azt az együttműködési szerződést, amelynek alapján a rimaszombati járási úttörő- elnökség és a salgótarjani já­rási úttörőelnökség megálla­podott, hogy 1977—1981. kö­zött milyen formában és mó­don teszik még szorosabbá és eredményesebbé a már eddig is kialakult barátsági kapcso­latokat. A szerződésben kultu­rális, sport és számos más kö­zös feladat szerepel. Az idén 30 csehszlovák úttörő nyaral Zánkán és 30 magyar úttörő a bertléri úttörőtábor örömeit élvezheti. A szerződést csehszlovák részről Elena Hudecova ri­maszombati járási úttörőelnök és Kovács Tibor salgótarjáni járási úttörőelnök írta alá. — sturman — Munkások az építőiparban A Nógrád megyei Állami A munkások növekvő köz- munkakörülmények fejlesz- Építőipari Vállalat mozgalmi életi aktivitása az üzemi de- tésére, védőfelszerelésekre. — és gazdasági vezetése — mokrácia fórumainak fejlesz- öltözők és mosdók. fürdők éppen- sajátos helyzetük miatt tésére, a párttagok példamu- fejlesztésére az elmúlt eszten­— különös gonddal foglalko- tatása, a párbmegbízatások dobén több mint kétmillió fő­zik a munkások élet- és mun- rendszere kedvezően érezteti rintot, az üzemi étkeztetésre kakörülményeinek javításé- hatását a munkások tévé- és a munkásszállítások üze- val. Vállalatunk dolgozói kenységében, öntudatának fej- meltetési költségeire pedig mindennapos tevékenységük- lesztésében. Dolgozóink egy- csaknem 11 millió forintot kel közvetlenül hozzájárul- re nagyobb számban vesznek fordítottunk- Évente több Y,ak _ lakóházak. iskolák reszt az immár hagyomá- mint IS- millió forintot köl­o vodak üdülők egészségügyi nyoasá váló kommunista tünk a munkások szállítasá- é« kereskedelmi létesítmé- műszakokon. A vállalatnál ra. A vállalat támogatja a nyék szolgáltató- és termelő- sok a beíaró dolgozó. Csak- munkáslakások építését. Az üzemek, intézmények építésé- nem száz községből jönnek, akció kereteben az elmúlt vei - a társadalom sokoldalú « koztUuk sokan naponta evben 38 az idén pedig 19 szükségleteinek kielégítésé- ?bb orat toJte"ek utazással munkás kap^t lakast akiket he/ A korszerű technolóeia Megls 7-°muk kiveszi részét a vallalat több mint ketmil­fogadasára^ munkSkollektí lakóhelye fejlesztéséből, tár- lió forinttal segített, hogy új iogaaasara munKasKollenti sadalrni életéből. Munkásaink otthonhoz jussanak. vanK csak úgy les/, kepes. ha között jelentős a tanácstagok, sz™flenul S7'akrnfl" a KISZ-vezetők. a munkás- Képzett munkások politikai es általános művelt- 6rök szaTna. Alapszervezete- ' segei., felkeszuitseget. S eh- ink pedig figyelemmel kísé- Végrehajtó bizottságunk hez egyre kedvezőbb feltetele- rjk elismerik tevékenységű- rendszeresen figyelemmel ki­ket teremtünk szamukra. ket séri, és segíti a munkásokpo­IfA munkások jövedelmének litikai. szakmai képzését, to- ’lunhuoan növelését és életkörülménye- vábbképzését, felkészültégük, és közéletben ’k javítását alapvető feladat- műveltségük növelését. A » . ... ,, - , nak tekintjük- Fontos ez szakmunkás-utánpótlás érde­A pártbizottság es az alap- pártunk életszínvonal-politi- kében vállalati költségen át­szervezetek a part Központi kájának helyi megvalosítasa képzős tanfolyamokat szer- Bizottsaga 19(4. márciusi szempontjából, de lényeges a veztünk. Az utóbbi öt év irányelvei alapjan 1974 okto- vállalati munkaerőhelyzet aiatt 327 munkas tett ígv berben intézkedési tervben stabilizalasa miatt is. A valla- szakmunkásvizsgát- Gondot fogalmaztak meg azokat a latnál a fluktuáció meg az jelent azonban, hogv a vég_ feladatokat, amelyek a mun- elmúlt evben is meghaladta a kásák helyzetének további 30 százalékot * a munkás- égyharmada marad a válla- javitasat szolgálják. A terv létszám továbbra is csökken. „ m., . , _ egy-egy részterületet azóta Bar a negyedik oteves terv kahelvet keresnek A két testületi ülésen többször is időszakában a munkasátlag- megsz“^sere tett vizsgáltuk. Két év elteltével bérek több mint 27 száza- "... . ,. . , .. , azonban indokoltnak tartottuk lékkai _ emelkedtek, a jelen- , ,,, a várt eredménvt átfogóan összegezni a végre- l«*i bérszínvonal továbbra .... , g, . , ,’ haitás eddigi tapasztalatait som tesz versenyképessé Ugy lat-luk’ h°ey J°bb eloke- jtas edd g tapa ta tai bennünket a kornve/ő inari szlt°. szervező munkával miAhelv^TaveJőrSate: SSkd L ÄÄ eredményesebbe tehetjük ez, a TeLeZt szervezetekkel. Ez is indo- k^> ^miat. Mar hagyo­t erem tettek koI.ía elhatározásunkat, hogy many ásnak tekinthető a vál­azoK a Kormányzati intézke- m^S ebben az évbenamun- iskolai és eimná/iumita dések. amelyek az építőipari kasok átlagbérét további 7.5 nos >skolai_ es gimnáziumi ta­hez jó légkört t ereimet teK 2^1’“ .HüITl"“!“ lalatnál a kihelyezett általa munka sok e s ~ rn űvé zetők * bér - százalékkal növeljük. Minden Sozat. Bár a munkahelyek munkások es mm ezetok bei ^dlieinél több «ondot fordí- gyakori változása a vállalat emelese révén közvetlenül is CUU,1S"1C‘ , 8UIWU . „ , érintették vállalatunk dől- tunk a teljesitmennyel ara- a bejaio dol­gozóit. A munkásosztály ve- * J°M> munkára ősz- gozok magas szama nehezíti a zető szerepének gyakorlásával 7° bérezésre,, fi? tál, képzést, a továbbképzést, de összefüggő téves nézetek — kezdő szakmunkások, a törzs- >g.y is 90—100 munkás tanul esizmei-politikai nevelő mun- megfelelő anyagi, kank hatékonyságával pár- kclcsi megbecsulesere. huzamosan — vállalatunknál I is egyre inkább szűnőben _ vannak. Segítette ezt továb- életkörülmények bá, hogy az elmúlt években nőtt a munkások részvétele Változatlanul fontos a különböző politikai, társa- kitűzésünk a nehéz er- évente általános, illetve kö­zépiskolában­A politikai képzés is rend­szeressé vált alapszervezete­inknél. A párt-, szakszervezeti és KISZ-öktatás különböző cél- tanfolyamain évenként 900— fizikai 1000 munkás vesz részt- Nö­■uiiMiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiHHiiHiniiHiimniiiutiMiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHliiiiiiniiiiiiMiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiHuiiiiiHHiMmiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiHiiimiiiiiHmiiiiiimiiimiiiiiiimmiiiHiiiiMimiiiimhimiiiit Újraéleszteni a brigádmozgalmat Látogatóban egy korábbi dalmi szervek vezető testű- munka megkönnyítése. A ne- vek?zik .az önművelés, az ol- leteiben. Emelkedett a mun- gyedik ötéves terv időszaké- vasas iránti igény. Dolgozó- kás párttagok száma. Az ban csaknem 25 millió focin- 1 . renbe'kezósére áll a több újonnan megválasztott tiszt- tot fordítottunk különböző 4S0° kötetes központi ségviselők, a fiatal munkások gépek beszerzésére. Az új szakszervezeti könyvtár és a tervszerű képzésére. tovább- gépek vásárlása .mellett .meg munkásszállásokra kihelye- képzésére külön gondot, for- kell teremtenünk a lehetősé- könyvtárak. A beiratko­dítunk. A munkások fokozó- get a meglevő gépek jobb zotjt olvasók között egyre ma­dó erkölcsi, anyagi megbe- kihasználására. Hiszen a ma- Saaabb a munkások aránya, csülése a napi munkában is gasabb teljesítmény, a jobb jól mérhető- Az elmúlt három eredmény, a további fejlesz- AZ építők becsülete év alatt 184 munkás, köztük tések feltétele és forrása. 52 fiatal kapott Kiváló Dől- Évről évre javul az építő- Többen szóvá teszik a kü- gozó kitüntetést a vállalat- munkások szociális elátottsá- lönböző vállalati fórumo- nál. A fizikai munkások kő- ga is. amelyet középtávú szó- kon, hogy az építőmunkások zül 46. közülük 14 nő került ciálpolitikai tervünk folya- nem kapják meg azt az elis- kozvetlen termelésirányítói matos megvalósítása biztosít, mérést amit munkájuk alap- munkakörbe. A munkavédelemre és a jan, megérdemelnének. A va­ros, a megye lakossága min­dennap láthatja, figyelem­mel kísérhetné termelőmun­kánkat- Közvetlen tanúja lehet az alkotó tevékenység­nek, de kritikusa is fogyaté­kosságainknak, a több helyen ma még meglevő szervezet­lenségnek, fegyelmezetlen­ségnek, pazarlásnak, hiszen munkánkat nem a „kapukon belül”, hanem szó szerint az riport nyomán Megfakult újságot tart ke­zében Nagy József, a diósjenői termelőszövetkezet villanysze­relő ágazatának vezetője. Ri­portot mutat még 1973-ból. Együtt olvassuk a sorokat. A Nógrádi Sándor nevét viselő szocialista brigád tagjai nyi­latkoztak nagyszerű sikereik előzményeiről. A félrerakott cikk amolyan „csak a szépre emlékezem”-ízű, mert hosz- szú évek során tavaly fordult elő első ízben, hogy a vil­lanyszerelők a szocialista mun­kaverseny értékelése során cím nélkül maradtak, szomorúan lógatták orrukat. De nemcsak ők, a termelőszövetkezet töb­bi kollektívája is. E két dolog között szoros az' összefüggés, mint arról Erdősi Sándor, a közös gazdaság pártszerveze­tének titkára beszél. A riport készítésekor*, még ő volt a vil­lanyszerelők brigádve^étője. — Annak idején, 1970-ben, amikor létrejött a villanysze­relő részleg, a tsz-ben egyet­len, a szocialista címért ver­senybe induló brigád sem volt. Mi voltunk az „úttörők” — mondja. — A mi felhívá­sunkra csatlakoztak a munka- verseny-mozgalomhoz a ba­romfiágazatban dolgozók és traktorosok. Már 1975-ben akadtak gondok. A. „bruttó; szemlélet” jellemezte az érté-' kelést, a termelőszövetkezet­nek végzett munkánkat szinte teljesen figyelmen kívül hagy­ták. Pedig a házunk táján is eleget dolgoztunk. A brigád önértékeléséből is kiderül: a tsz-ben padlást alakítottak ót, bővítették a bakelitüzemet, felújították az agregátort, hídmérleget építet­tek. Csupa olyan munka, ami eredetileg nem szerepelt a tervükben, de elvégzése a gaz­daság életében létkérdést je­lentett. Viszont ennyivel csök­kent a külső szervektől vállalt teljesítmény, s ezzel együtt a nyereség. Bonyolította a hely­zetet, hogy a brigádvezetőt, párttitkárnak is megválasztot­ták, s ez nem kis lekötöttség­gel járt. — Nem tagadom, kevés idő jutott a villanyszerelőkre. Saj­nos, a káros hatás nem ma­radt el — gyakorol önkritikát Erdősi Sándor. Volt azonban ennél nagyobb probléma is. A villanyszerelők nem éreztek lábuk alatt biztos talajt. Az irodában a nógrádi gazdasággal való egyesülést rebesgették — amiből nem lett semmi —, s szóba került a villanyszerelő részleg vissza­fejlesztése. A szövetkezet ve­zetői nem &jsui.iaa ennate lönösebb propagandát, csak éppen aki menni akart, nem tartóztatták, s a különböző juttatásoknál is éreztették szándékukat. Ami legjobban szíven találta a szerelőket: nekik kellett megfelelő mun­ka után nézniük, mert egyéb­ként lebzselhettek volna na­pokig. — Fájt a szívem, amikor azt láttam, hogy az „aranykezű” villanyszerelőink, akik koráb­ban az egész országban köz- megelégedésre szereltek, fa­lat bontottak, vakoltak. Sza­bad-e segédmunkát végezni egy tapasztalt szerelőnek? — kérdezi Nagy József. A villanyszerelők — volt rá példa —, hogy személyenként 300 ezer forint termelési ér­tékét produkáltak. A nyereség is számottevő volt. Ám ami­kor látták, hogy figyelmen kívül hagyják őket, érthető, ha kedvük alábbhagyott. — Fölösleges lenne magya­rázkodnunk — kezdi Kis Ge­re István a brigád jelenlegi vezetője. — Eleve olyan ter­vet kaptunk tavaly, amit em­ber legyen a talpán, aki tel­jesíteni tud. Mi mégis igye­keztünk. .. Kalmár Ervin, aki ugyan­csak alapítója a brigádnak szókimondásáról ismert. Most sem igyekszik takargatni a té­nyeket : — Milyen dolog az, ha a villanyszerelő kubikusmunkát végez? — jegyzi meg a rétsá­gi építkezésen. — Nem volt, aki számlázott volna, hiány­zott az irányító... Látszik rajtuk: a múltról nem szívesen beszélnek, mint­ha azt tartanák: ne szólj szám, nem fáj fejem. Inkább a fo­gadkozást választják: — Reméljük, az idén sike­rül bebizonyítanunk, hogy szükség van a munkánkra, az általunk hozott nyereségre — mondja Kis Gere István. — Jó kézbe került az ága­zat vezetése. Nagy József sze­mélyében hozzáértő szakem­ber gondoskodik a villanysze­relőkről, s nem töri fejét már senki azon, hogyan lehetne „finoman” a villanyszerelő részleget megszüntetni. Érzik ezt az emberek is — magya­rázza Erdősi Sándor. — Tárgyalunk a VI3ÉÉG- gel. Villamos vezérlőszskré- nyek gyártását rendelték tő­lünk. Ha a „minta” sikerül, a kapacitásunkat egy évre lekö­tik. S az ilyesféle feladat tet­szik a szerelőknek —• áiságoi- ja Nagy_ József. Persze, ahhoz az kell, hogy ne forduljanak elő olyan, dol­gok, mint a közelmúltban. A vasat a tsz szállítói hetek alatt képtelenek voltak elvin­ni, a gépműhelyben rendelt egyszerű falvésőket töboszori sürgetésre készítették el. A Viltesz-üzem szereléséhez kel­lő szögvasakat pedig a raktár­ból nem adták ki nekik, de a készletből magánszemélynek 100 darabot értékesítettek. — A tapasztalatokat leszűr­tük. Nagy szükség van a ver­senybizottság munkamódszeré­nek változtatására is. Az elv: a gazdaság a jelenlegi nehéz­ségekből (tavaly jelentős vesz­teséggel zártak) csak úgy tud kilábalni, ha a szocialista bri- gadmozgalomra alapoz. A kol­lektívák támogatása nélkül bármely elképzelés öncélú — összegzi véleményét a par !- szervezet titkára. A Nógrádi brigád érzi fele­lősségét. Legutóbb ismét fel­hívással fordultak a többi ága­zatban dolgozókhoz. Szeretnék újraéleszteni a szocialista bri­gádok mozgalmát. S ez legke­vésbé múlik rajtuk! 1 Szabó Gyula „utcán” végezzük. Ebből is ered. hogy megítélésünk ket­tős- Kedvező, amikor az új létesítményeket átadjuk, amikor szépülő, gyarapodó városaiinikat, községeinket látjuk, de kedvezőtlen, ami­kor késünk az átadással, ami­kor a kivitelezés hiányossága­it, a minőségi hibákat látjuk. Az építőmunkások tudják, hogy a társadalmi megbecsü­lés és elismerés csak úgy vál­hat egyértelművé, ha mun­kájukat, fegyelmezettebben, szervezettebben, az eddiginél is oda ad óbban végzik- Vál­lalatunk munkásainak túl­nyomó többsége növekvő po­litikai és általános műveit-, sége. erősödő osztályöntuda­ta alapján cselekvő részt vál­lal a gondok leküzdésében, a párt határozatainak végrehaj­tásában- Felelősségtudatuk, a legkiválóbbak fegyelmezett munkavégzése, példamutató magatartása egyre meghatá­rozóbban befolyásolja a vál­lalat többi dolgozójának, s a vállalat egészének tevékeny-, séget. Viczián Gyula, a Nógrád megyei Állami , Építőipari Vállalat partbizotrtsági titkára | | NÚGRÁD - 1977. június 9., csütörtök ^ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom