Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

Ariner Tivadar? Beszélgetés Kovács Krisztiánnal Kovács Krisztián Pethes Sándorral krumplién- című filmben­• Kernén vkalap, és Egj'-két perccel három óra előtt nyomtam meg a rákos­kerti családi ház csengőjét- Mivel húromra ígérkeztem, így sikerült pontosnak len­nem. Kovács Krisztián — szár mos film és színdarab gyer­mekszereplője — maga jött ajtót nyitni. A kölcsönös üd­vözléseit után mindjárt kér­déssel kezdtem. — Mondd. Krisztián, sze­reted, ha pontosak az embe­rek? ' — Igen — hangzott az eg'- Tttímü válasz. — És azt szereted, ha vala­ki őszintén megmondja a vé­leményét? — Nagyon, mert akkor tu­dom, mihez is tartsam ma­gamat! — Van-e a színészek kö­zött valaki, akivel különösen jól megérted magadat? — Egy volt, a- Latinovits Zoli bácsi- Most meg a Hol- iai Kálmán bácsival vagyok úgy. Krisztián nyolc alkalommal játszott Latinovits Zoltán­nal ,.A kutya, akit Bozzi úr­nak hívnak” című színdarab­ban a Fővárosi Operettszín* héz színpadán. A korán eltá­vozott nagy művész a premier után biztató levelet írt Krisztiánnak, aki az egész színtársulatból egyedül része­sült ebben a megtiszteltetés­ben Azóta in féltve őrzi La­tinovits sorait. — Ha már a színházról esett szó, melyik színdarab­ban játszottál először? ,— A Madách Színházban, a Hermelinben- Dómján Edit-. Schütz Ila, Márkus László, Tolnai Klári, Nagy Anna és Lőte Attila alakították a főbb szerepeket. — Azóta sokszor álltái a filmfelvevő gépek elé is. — A „Hahó, öcsi”, „Hahó. a tenger”, ,,A varázsló”, a „Barátom, Bonca”, a ,.Ke- ménykaírp és krumpliorr’’ és a többi film azt hiszem" mind jól sikerültek, de na­gyon nehezen születtek meg. Filmezni sokkal nehezebb, mint színházban szerepelni! Ott mindenki kiabál, minden­kinek igaza van — úgy pe­dig nehéz dolgozni. Kivétel a Katid ts Ildi néni — ő ren­dezte a Barátom, Boncát, ö türelmes volt, mindent elma­gyarázott, sosem kapkodott­— Igaz. hogy abbahagyod a filmezést? — Igen, így van. Nagyon sokat hiányoztam az iskolá­ból, és nem akarom, hogy a tanulás rovására menjen. Ta­valy 4.1 volt az átlagom, idén nem filmeztem, és már 4,7-nél tartok. Ügy tervezzük édes­anyámmal. hogy a színházban is ez lesz az utolsó szerepem. Filippo a Bozzi úrban. Egy ideig abbahagyom- Egyébként színész szeretnék lenni. Közben Krisztián büszkén mutogatta ritkaságszámba menő könyveit: a Tarzan so­rozatot, a Buffaló Bilit és a többieket. Elmondta, szereli a fizikát, az élővilágot és a földrajzot, a rajz és a gya­korlati foglalkozás viszont nem tartozik az erősségei kö­zé. A színpadon sosem fárad el, viszont amint lemegy a függöny, szinte azonnal el­alszik. — Hol fogsz nyaralni — kérdeztem búcsúzóul a ked­ves kisfiútól? — Tavaly voltam Jugoszlá­viában, ott találkoztunk édes­apámmal, aki tengerész, Na­gyon tetszett. Idén Itthon töl­töm a vakációt. Van itt a kö­zelben minden: búzatábla, tó, patak, horgászni is lehet, meg kerékpározni. Ez felér egy nyaralással. Jocha Karoly Elő zene falun í réfák Meckmeier szaunába viszi a családját. Még a kis Sonja is velük tarthat. Hazafelé a kislány megkérdi mamáját: — Mondd anyu, te tudtad, hogy az apu fiú? X Egy kisdiák a következő le­velet írja a neves írónak. „Legutóbbi házi feladatomban azt írtam, hogy ön a ked­venc íróm. Kérem soroljon fel hét okot, hogy miért”- • X — Ferkó. te tanítottad meg a papaiályt disznósásokra? — Éppen ellenkezőleg, megmagyaráztam neki, mi­lyen szavakat nem iliik ki­mondani I A Nagybátonyi Állami Ze­neiskolában a közelmúltban közművelődési értekezletet tartottak. A tanácskozáson többek között felmerült a kérdés: a komoly zenét, fő­leg az élő komoly zenét mi­lyen szerep illeti a közmű­velődésben, milyen valós kö­zönségigény nyilvánul meg a komoly zene hallgatása iránt? A nagybátonyi zeneiskola tanárainak egy kis kamara­csoportja átérezve ez utóbbi fontosságát, három falu — Jobbágyi, Héhalom, Palotás — iskolájába látogatott el, az élő zene, a még soha nem lá- tottthallott hangszerek bemu­tatása és megismertetése céljából. A klasszikus és mo­dem művek felejthetetlen él­ményt nyújtottak mind a kí­váncsi gyerekeknek, mind a jelenlevő tanároknak. Sikert aratott Szüts Pál két remek­beszabott, régi magyar nép­dalfeldolgozása is, amelyeknek énekszólama Becze Lajosné ajkán csendült fel. S amikor klarinéton megszólalt a Pe­tői rádió esti meséjének köz­ismert dallama, a kisiskolások öröme leírhatatlan volt. A vendégjáték bebizonyítot­ta, hogy a zenei közművelés­nek ez az útja rendkívüli je­lentőségű. s a jövőben feltét­len folytatni kell­(Borsányi) Az első „fecskék” Szakmunkásvizsgára készülnek az asszonyok A nagybátonyi harisnya- gyarban ősszel 30 asszony es ieány kezdte el a kőtő-hur- koló konfekció szakma tanu­lását. Üj volt ez nemcsak ne­kik, hanem a gyárnak is', ahol első ízben szervezték meg a betanított munkások szakmai oktatását. A felvételi követel­mény nyolc általános iskolai végzettség és kétéves gyakor­lat volt. A szervezés semmi­féle nehézségbe nem ütközött, hiszen sok ilyen nő dolgozik az üzemben, ráadásul nagyon sokukban munkálkodik a vágj- a többlettudásra. A gyári szervezőknek — mint Vanya Emi Iné személyzeti osztályvezető elmondta — csak ezt az emberekben élő igényt kellett jó Irányba te­relni, hogy előbbre jutást je­lentsen az egyén és a vállalati kollektíva számára Is. X A gyakorlatival együtt nyolc tárgyat tanulnak az asszo­nyok. Köztük anyagismeretet, technológiát, munkavédelmet, matematikát, történelmi, poli­tikai ismereteket. Gj'enes László általános is­kola; tanár matematika órá­jára toppanunk be. Az asszo­nyok buzgó igyekezettel raj­zolják füzetükbe az ábrát, ír­ják a képletet. — Ha ide nem járok, so­hasem tudtam volna,, hogy mi az a Pithagorász-tétel — mondja Szilágyi Györgyné Kisterenyéről, s ezzel máris elindulhat — mégpedig a lényegénél — a beszélgetés. Vajon miféle belső kény­szer, külső ■ indok ösztökéli ezeket a jobbára családos anyákat - a tanulásra? Miért vállalják a tóként rájuk ne­hezedő családi terhek mellett a rendszeres „iskolábajárást” (voltaképpen a gyár egyik ta­nácskozótermébe járnak), a heti 15 órás elfoglaltságot,' a szükségszerűen vele járó fel­készülést? — Íme a válaszok! Kassai Nándorné: — Varró­nők vagyunk, s mindig csak egyféle munkafolyamatot vég­zünk. Mi pedig szeretnénk megismerni az összesét, tudni, hogyan is készül el a haris­nyanadrág. Ezen az egyéves szakmunkástanfolyamon mindezt megtanultam. Most. ha egy idegen megkérdezné ezt tőlem, a gyárban már tudnék válaszolni. Ludányi Jánosné: — Sza­bást is tanulunk. Ez azért jó, mert otthon megvarrhat­juk a magunk és családtag­jaink ruháit, nem kell 200 fo­rintokat fizetni a varrónőnek. Sokunkat ez az előny is haj­tott. (Egyöntetű helyeslés kí­séri szavait). Szilágyi Györgyné: — Mint­hogy itt minden munkafolya­matot megtanulunk, a gyár jól fel tud bennünket majd hasz­nálni az átcsoportosításoknál. Mi már minden munkánál megfelelünk, méghozzá nor­mában. Akik ide járnak, azok értik ennek a jelentősé­gét. . Gulyás Györgyné azonnal bizonyítja is: — Valamennyi­en vállaltuk, hogy a betanulá­si idő alatt tanulóbérért és nem átlagbérért dolgozunk. 4 NóGRÁD - 1977. június 4., szombat Képzőművészetről képben és szavakban Xl. lzmu-ok ee forradalom A századforduló táján meginduló irányzatok közül legfontosabb a konstruktivizmus (szó szerint: szerkezetiség.) Első mestere. Cézanne, az impresszionizmusból indult ki, de rpihamar tudatosan szembefor­dult a csak színit; és fényre szűkített látvány­festészettel. Űjra fő­szerephez juttatta a festői ábrázolás többi fontos elemét, a formát, teret, valamint a szer­kezetet, a kompozíciót, A konstruktivizmus pem jelent egységes stí­lust, inkább általános törekvést, mely a még oly’ ellentétes célú mo­dern izmusokban is fel­fedezhető. Szembetűnő ismertetője a hangsú­lyozott vonalakkal, formákkal jelzett szer­kezet. Így alkottak a Fauves — a „Vadak” — csoport avantgardis­ta művészei — Picasso, Rouault, Matisse — is, akinek munkássága úiabb iz­musok egész sorát serkentet­te. A kubisták a végletekig fejlesztették a konstruktiv képépítést. Kis mértani idö- mokra — kubusokra — bon­tották a formákat, s gyakran több nézetet egyesítettek egyetlen képen. A kubizmus, mint önálló iránj'zat hamar letűnt, viszont máig jelentős szerepe van korunk művésze­tében a dekoratív — díszitő jellegű — festészetnek. Célja a szemnek nyújtott vizuális gyönyör felkeltése lágyan íve­lő vonalak és derűs összha­tású színfoltja révén. A konstruktív és dekoratív törekvések rendszerint keve- . . _, .,,, ... , ___ . t ereknél találhatok meg. Az rednek egymással, tiszta ábrázolásmódok, festői tö­fomájukban csak egyes mes- rekvések keveredése általában Picasso: Síró asszony­jellemzi a modern művészet egészét. ivlivvl az alkotok jó részét elsősorban a formai kérdések érdeklik, az ábrázolás tárgya másodrangúvá vált. A szerve­zettség dekoiati vitás rögzülé­sére legalkalmasabb kép lágy a csendélet, szobabelső. táj. vagy állapotszerű — cselek­vés.elen — figura akt. Ezért jutottak ezek a témák ural­kodó szerephez a ,,n'-m be­szélő” modern festészetben. A századelő művészeti for­radalma nemcsak esztétikai lázadás volt, hanem a ha­nyatló kapitalista társadalom szellemiségének a kritikája is. Az izmusok meghirdetői és hívei között ezért találunk olyan sok forradalmár egyé­niséget. Az októbei szocialis­ta , forradalmat előkészítő mozgalmak része volt az orosz modern festők —T Tat- lin, Malevics, a költő és festő Majakovszkij — konst­ruktivizmusa. Részben az ő példájuk inspirálta Kassáit Henri Matisse: Akt. Lajos eredeti konstruktivista kép-architektúra stílusát. (Folytatjuk) Növekszik a továbbtanulók száma A hét végéig: a második helyen megjelölt valamennyi középfokú iskolában Is elbírálják a tovább­tanulásra jelentkezett nyolcadiko­sok felvételi kérelmeit. Az idén az általános iskolákban megkö­zelítően 114 ezren fejezik be ta­nulmányaikat, az előző évihez ké­pest 1,1 százalékkal kevesebben járnak — még néhány napig — a nyolcadikba. Számuk, követve a demográfiai hullámot, 1968-tól folyamatosam csökken, akkor több mint 182 ezer nyolcadikos volt. A továbbtanulásra jelentkezők aránya viszont évről évre emel­kedik. öt évvel ezelőtt a nyolca­dikosok 89,1. tavaly 94,6. az idén 93,3 százaléka kíván továbbtanul­ni. A legmagasabb — 98.9 száza­lékos — az arány a fővárosban Ez a szakma megszerzésé­ért hozott áldozat valóban fi­gyelemre méltó és becsületes. Persze, a tanfolyam a gyár­nak még így is körülbelül 40 ezer forintjába kerül. Ám — nem hiszem, hogy bizonygatni kell — sokszorosan megéri az összeget. A tanuló asszonyuk egyhar- mada vidéki. Nekik — mond­ják — még nehezebb. Két műszakra járnak dolgozni, ta­nulni is. Délutános műszak­ban délelőtt tanulnak. Ilyen­kor bizony korán elindul ott­honról az ember, s ekkor ál­talában már túl van a fő­zésen, takarításon. — Meg aztán ilyenkor rend­szerint gyors ebédek vannak — mondja Szllágyíné. — Mondjuk: zsíros kenyér — és felkacag, vele együtt a többi­ek. — Igyekszünk a lehető leg­több időt a tanulásra fordíta­ni —. szól a derültség csilla­pultával Kassainé. — Tv-né- nés egyelőre nincs. És gyak­ran a főzés is furcsán hat a szemlélőnek. A sparhelton fő az étel. az asztalon nyitva a könyv, füzet, s a gazdasszony a kettő között ingázik. E módszer nyilván nem új. de másoknak is követhető. — A nyolc tárgy közül me­lyik a legnehezebb? és alig néhány tizeddel marad el Debrecenben és Győrben. A me­gyék közül 96,3 százalékkal He­ves, Szolnok és Veszprém megye vezet. Az idén — követve az utóbbi évek tendenciáját — ismét keve­sebben jelentkeztek a gimnáziu­mokba, a továbbtanulók 17,2 szá­zaléka; és többen — 30,7 százalék — a szakközépiskolákba. A 23 100 gimnáziumi helyre 19 300-an, a 28 400 szakközépiskolai helyre pe­dig megközelítően 35 ezren ad­ták be jelentkezési lapjukat, első helyen jelölve meg ezeket az is­kolatípusokat. A közénisk piákba a nyolcadi­kosok 47.9, a szakmunkásképző Intézetekbe pedig 44,7 százaléka jelentkezett. Megoszlanak a vélemények. Az egyik oldalon az anyagis­meretet mondják, a másikon a technológiát, szemből a matematika hallatszik, majd a szakrajz. Aztán megegyeznek abban, hogy sok éves kiha­gyás után, a körülményeket figyelembe véve, mindegyik nehéz. — Nekem már van egy szakmám, esztergályos vagyok — mondja Horváth Jánosné. — de ettől a mosdani vizsgától mégis félek. — Olyanok vagyunk, min: a gyerekek ,— teszi hozzá Konszki Istvánná. — Nem ér­dekes a 40 év. Néha még sí­runk is, ha nem megy úgy valami, ahogyan szeretnénk. A túlzott aggodalomra azonban — tudják — semmi ok. A tanárok segítőkészek, türelmesek. Azok a gyárve­zetői is. Csakhát a drukk min­denkiben benne van. De Va- nyáné, a személyzeti osztály- vezető nem félti az asszonyo­kat. Szorgalmasan eljártak az órákra, becsülettel készültek tanév közben is. Most, hogy megismertem őket, magam is derülátó vagyok: a jövő heti vizsga sikerülni fog. S utána 30 boldog asszony és leány, újdonsült szakmunkás utaz­hat kirándulásra, melyet már most tervezgetnek magukban. 0ulyok László A gimnáziumokba jelentkezők* nek mintegy 64, a szakközépisko­lákba jelentkezőknek 55, a szak­munkásképző intézetekbe jelent­kezőknek pedig 34,4 százaléka lány. Eltérés mutatkozik a városi és a községi nyolcadikosok tovább­tanulási szándékában. A gimná­ziumok és a * szakközépiskolák iránt a városi gyerekek nagyobb, a szakmunkásképzők iránt kisebb százalékuk érdeklődik. A szak­munkásképző iskolákba 18 ezer városban élő és 33 ezer község­ben élő nyolcadikos Jelentkezett. Évről évre csökken a tovább nem tanulni szándékozók száma. 1973-ban például még mintegy 11. ezren, az idén alig több mint Öt­ezren választanak kereső foglal­kozást közvetlenül a nyolcadik osztály befejezése után. Közöltük a lányok kétszer annyian vannak mint a fiúk. Iskolánként átlag két nyolcadikos nem tanul tovább, túlnyomó többségük községi ál­talános iskolák tanulója. A tovább nem tanulőkat-^könnyű számon- tartani, Győrben például 22-en, Debrecenben 27-en vannak, s a fővárosi 159 tanuló sem sok a mintegy 15 ezer nyolcadikoshoz képest. A legtöbb. 642 nyolcadi­kos Szabolcs-Szatmár megyében választott azonnal kereső foglal­kozást. Mai tévéajánlatunk 20.00: Üteldgazás a semmibe. A magyarul beszélő ameri­kai filmben ismét megismer­kedhetnek egy különleges ké­pességű magánnyomozóval. Aranyszállítmány érkeziK, amelyet az út bizonyos el­ágazásánál új kísérők vesz­nek át. Természetesen rend­őrségi, s hivatalos emberek. Ám ennek ellenére, az arany- szállítmány eltűni!*. Hatalmas apparátus lendül mozgásba: a biztosítótársaság és a rendőrség emberei egymást túllicitálva nyomoznak —- eredménytelenül. Ekkor lép színre Banacek, a magánnyo­mozó, aki mindenkit megelőz­ve nemcsak nyomoz, hanem nyomot is talál. Pedig csak a szokványos kérdést tette fett Hová tűnt a szállítmány, tán csak nem a föld nyelte el?

Next

/
Oldalképek
Tartalom