Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

Arcok közeiről

Felelősséggel dotgo zni

Keuesébben, de mégis töixben

A7 ELSŐ NEGYEDÉVBEN

Sö"7 nap igazolatlan hiányzás volt a ^plgótarjári síküveggyárban. Ugyanezen idő alatt 28 fegyelmi talált gazdára. Oka: a munkafegyelem megsértése. E második szám már magasabb is lehetne, ha a kisebb fegyelmezetlenségek mögött nem hunynának szemet a gyár vezetői. Köztudott, hogy kevés a dolgozó. Ezért ..vigyáznak” minden munkáskézre. A megengedett határokon belül. Igen ám, de hol ez a határ? Meddig lehet türelmesnek, elnézőnek lenni? A válasz bizony nem egyszerű. Sőt egyértelműen pontokba foglalva meg sem határozható.

Ezért azokkal beszélgettem, akik a legközvetlenebbül érintettek. Helyettesítik, pótolják a hanyag, felelőtlen dolgozók munkáját. Náluk természetes, hogy a feladataikat becsülettel ellátják.

ök hogyan vélekednek a munkafegyelemről, a fegyelmezett munkáról, önmagukról és társaikról.

— Veszélyes a kemence mellett dolgozni. Soha nem lehet tudni, melyik üveg pattan szét az edzőben. Figyelni kell. Habár automata gépekkel van felszerelve az üzem, mégis adódhatnak olyan esetek, amikor egy-egy meghibásodás késői észrevétele nagy bajt jelenthet.

— Teljesítményben dolgozunk. Elég magas a norma, ezért hanyag munkával nem lehet eredményeket elérni. A fegyelmezettség megköveteli azt is, hogy a termeléshez szükséges feltételek biztosítottak legyenek. Például az üveg felfogatásához hiányzik a kellő számú csipesz. Nem érték, nem nagy dolog, mégis balesetveszélyes — vélekedett Gyüre András.

A Március 15. szocialista brigád helyettes vezetője 9ab- csány Jánosné. Hat éve dolgozik az edzőüzemben. de mág egyetlen napot sem hi* ánvzott.

— Nem tudnám pontosan megfogalmazni mi a munka- fegyelem. De tudom, mit kell tenni, hogy ne legyen rám panasz. Ingyen nem adnak semmit. Ha az ember dolgozik, csinálja becsülettel. Másként el sem tudom képzelni. Nekem ez a természetes.

— JÖ ÉRZÉS LÁTNI és tudni, hogy a brigád többi tagja is így gondolkodik és cselekszik. Igazolatlanul még nem mulasztottunk, balesetünk sem volt és a termelésben is megálljuk a helyünket. A brigádban nincs annak helye, aki felelőtlenül végzi a rábízott feladatokat — mondta.

A gyár udvarán legalább 25 fok meleg lehet. Az üzemben ennek a duplája. A betévedő idegen számára szinte elviselhetetlen a hőség. De a munka egy pillanatra sem szünetel. Rövidujjú ingben, vagy trikóban dolgoznak. Az arcok verítékcseppektől fény- lenek.

Büdszenti • István a III-as kemence „éhes torkát” táplálja üveggel.

— Olyan csoportba kerüM tem, ahol ismeretlen a lazsálás. lustaság. Ez figyelmet és egyben fegyelmet követel. Sok függ a közvetlen vezetőktől, hogy milyen a munka. Ha szigorú és következetes, akkor a keze alá tartozó dolgozók is olyanok.

— Igaz nem nálunk fordult elő. de megtörtént. A dolgozók a kerítésen ugráltak ki a

szomszédos kocsmákba italért — munkaidőben. A portás ugyan látta, de nem szólt. Mikor a csoport vezetőjétől kértek magyarázatot. kiderült, hogy az egyik ..kerítésmászó” ő volt.

— Hogyan legyen valaki fegyelmezett, ha azt látja, hogy a közvetlen főnöke ilyen rossz példát mutat? Pedig megéri jól dolgozni. Ez a fizetésekor derül ki, amikor az egyiknek több, a másiknak kevesebb a borítékban.

— Ketten vagyunk az üvegmosóban. Hat kemencét kell ellátnunk. Azt hiszem, ez elég is ahhoz, hogy különösebben magyarázni kelljen, mennyi munkánk van — szólt Krasz- nai Lászlóné. — Nem lehet késleltetni az üveget. mert akkor a kemencék állnak.

— Régebben többen voltunk, 1 de előfordult, hogy egyik-másik nem jött dolgozni, mert éppen nem esett jól neki. Ilyenkor helyette, az ő munkáját is nekünk kellett ellátnunk.

— Inkább legyünk kevesebben — kapcsolódott a beszélgetésbe a szomszédos gépen tevékenykedő Kakuk Erzsébet —, de számítani lehessen egymásra. Azokra nincs szüksége a brigádnak, akik csak a statisztikai létszámot emelik, és nem dolgoznak. A folyamatos műszak egyébként sem. könnyű, de ha valaki idejön, vállalnia kell az ezzel járó nehézségeket.

MINT E RÖVID BESZÉLGETÉSBŐL is kiderült, nem általános a fegyelmezetlenség. Vannak olyanok és egyre nagyobb számban, akiknek a becsületes munka a természetes. Másként el sem tudják képzelni, ök a közvetlen „szenvedői” a hanyagul, felelőtlenül dolgozó, igazolatlanul hiányzó, lusta társaik nemtörődömségének. Elítélik őket és inkább jó példával gyarapítják a felelősséggel dolgozók táborát.

—békési—

Egy hónap helyett négy éve

Kihelyezett szolgálatban

Most bírom a munkát

Dús, göndör haja még a homlokát is befedi. Arcáról inkáb ba vidámság, mintsem a gond sugárzik. Pedig az alig 30 éves Szabó Jánosnak, az ELZETT szécsényi gyáregysége szerszámkészítő lakatosának, csoportvezetőnek, korához képest sok a társadalmi elfoglaltsága; Csoport- és brigádvezető. A Patyom- kin Szocialista Brigád éppen május elsejére k;apta meg az aranykoszorús jelvényt. Ott van a gép mellett. Űj alkatrészeket, szerszámokat készít javítja az elavultakat, megromlottakat. Amikor egyéb más elfoglaltsága, társadalmi munkája, választott ásstület- ben betöltött funkciói után érdeklődünk, először mosolyog, aztán ezt mondja:

— Fiatal vagyok még, most bírom a munkát. A szerszámműhelyben csakúgy, mint a pártirodán, vagy a tanácsban, ha kell a népfrontbizottságban. Megtalálhat az önkéntes tűzoltótestületben is. Ha azt mondják, hogy Jancsi, gyere, akkor én megyek... és szívesén, a közösségért.

Ebben a pár mondatban szinte minden benne van. Szabó János annyit' hagyott ki belőle, hogy 1971 óta tagja a Szécsényi nagyközségi Tanácsnak, sőt azóta képviseli a végrehajtó bizottságban is a benczúrfalvai választókerület lakóit.

— Benczúrból négyten vagyunk tanácstagok. Magam a végrehajó bizottságban, a többiek a különböző tanácsi bizottságokban végeznek megítélésem szerint igen hasznos munkát. Rám kettős feladat is vár. A település mellett a gyáregység munkásainak érdekében is szót emelek a testületi, tanács, vagy végrehajtó bizottsági ülésen.

Azt móndja Szabó János, hogy a tanácstagok közül talán a legszerencsésebb helyzetben van. Munkájánál fogva sokat tartózkodik Szé- csényben, tehát ismeri a székhelyközség örömét és gondját. Mint fiatal, legtöbbet van a község lakói között akár a kultúrházban, akár szórakozás közbíén. És ez nagyszerű előny.

— Benczúrfalván mindenkit ismérek, engem is ismer a falu apraja-nagyja. Nem csoda hát, hogy sokan keresnek meg otthon is. Sokszor úgy érzem már, hogy döntőbíró vagyok egy-egy vitás kérdésben. Legyén az telekügy, kerítés odább helyezése, vagy más. Számomra jár a Házi jogtanácsadó is. Ezt tudják az emberek. Alig van olyan nap, hogy ne fordulnának hozzám választópolgáraim nyugdíj, telek, építési engedélyek megszerzése, garázsok építése ügyében. Tanács .nélkül senki sem hagyja el az otthonát. Ügy érzem, ez nagyon jó dolog.

A többi tanácstag idősebb, mint Szabó János. Vajon van- e tekintélye a többiek előtt, s a faluban? Szinte kérdés nélkül válaszol.

— Őszintén mondom, Inkább az idősebbek tisztelnek a tanácstágságért. A, fiatalok, a velem egykorúak pedig tudomásul veszik. Azért, ha randalíroznak, s rájuk szólok, elcsendesednek. Hiszen velük járok szórakozni, közös a rendszeres mozilátogalás...

Még visszatérünk a tanács-, illetve a végrehajtó bizottsági tagsággal járó feladatokra.

— A tanácsülés, vagy a végrehajtó bizottság előterjesztései^ itthon közösen vitatjuk meg. Kialakítjuk a közös állásfoglalásunkat, s a végrehajtó bizottságban én, a tanácsülésen hol az egyik, hol a másik mondja el közös véleményünket. Bevallom, hogy általában akkor kérünk szót, ha a községet, a gyáregységet. az ifjúságot érintő, vagy a kereskedelemmel foglalkozó témák szerepelnek napirenden. De azt is közösen beszéljük meg, milyen társadalmi munkát szervezzünk a benczúrfalvai falurészen. így szerepelt a közösségi munkában a buszváróterem és környékének rendbetétele, vagy az árkok ásása, tisztítása, parkosítás. Nálunk szinte már s/tervezni sem kell az embereket, Meg kell kezdeni a munkát, s a többiek követnek bennünket...

Szót váltónk a magánéletéről is. Hiszen még fiatal, nőtlen, a szüleivel él.

— Itt, á gyáregységen belül alapsaervezet.i titkár vagyok. Ez nagy és komoly feladatokkal jár. Hogy ennek a kötelességemnek is eleget tegyek, a délutáni két óra helyett általában négy óra után hagyom el a gyárat. Otthon a tanácsi feladatok, ■ s csak ezek után a magánélet. Az előbb már említettem, hogy hétfőn a srácokkal . mozi. Máskor a tévé és olvasás. És még valami. Most a tanulás, hiszen marxista—leninista egyetem általános tagozatán most vizsgázom első osztályban. Egy hobbymra azért még így is marad idő. Ez pedig a keresztrejtvényfejtés. Ügy gondolom, az önművelés egyik nagyon jó formája...

Fiatal ember a közélet legkülönbözőbb területén. A szerszámgép után a közösségi munkát vállalja. Mert fiatal, s most bírja a munkát.

Somogyvári László

A Rákospalotai—Üjpest MÁV állomáson két helyről verbuválódott a tolatószemélyzet' Az egyik fele helyi, a mááik feliét pedig Balassagyarmat vasútállomás küldi a munkaerő-hiánnyal küzdő budapesti pályaudvar kisegítésére,

A záporeső elől húzódtak a kocsirendezők az őrházba. Miközben átázott egyenruháját cseréli, megszólítom Nagy Istvánt, az egyik gyarmati kiküldött dolgozót:

— Miért vállalta el ezt a lakóhelyétől távoli szolgálatot?’

— Eleinte arról volt szó, hogy C6ak egy« hónapig kell Rákospalotára járnom. Sok munkatársam húzódozott ettől. Felmondással fenyege* tőztek- En sem örültem a kirendelésnek. De otthonról is barátokkal utaztam Pestre, és itt is barátokat találtam. Úgyhogy a tervezett egy hónapból négy év lett. Ugyanis ennyi ideje dolgozom mar távol— Balassagyarmatról jár be rendszeresen?

— Igen. Ha nappali szolgálatra jövök, hajnali háromkor kelek, és este 9 óra is elmúlik, níire hazaérek. Néhány hónapja hamarabb fejeződik be a nappali műszak, de azelőtt 10—ll-re -tudtunk a vacsoraasztalhoz ülni. Ha éjszakára kell dolgozni jönni akkor már délután egykor elindulunk. s másnap délelőtt 10_re érünk haza.

— Miért nem laknak a laktanyában?

— Van számunkra szálláshely a Nyugati pályaudvaron- De ki az, aki igénybe veszi, ha hazajuthat? Inkább saját ágyamban alszom, és az otthoni kosztot eszem, még ha ilyen rengeteget kell is utazni.

— A kérését mennyivel több, mint otthon?

— 1300—1400 forinttal Itt összejön 6—7000 is.

— És a megbecsülés? Hogyan sikerült beilleszkedni a palotai vasutasok közé?

— A balassagyarmati kiküldötteket, nélkülözhetetlen segítségnek tekintik. Engem is szívesen fogadtak- Bár eleinte bizony volt, aki csak azt nézte, hogy a mi fizetési szalagjainkon több van. Ugyanazért a munkáért! Később megértették, hogy amikor ők már a filmet nézik a tvben, vagy a meccsen varinak a stadionban, mi akkor még a vonaton állunk, vagy jó esetben ülünk.

Nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyre kevesebben jelentkeznek a kocsirendezői munkára. Veszélyes munka, és hóban, esőben is végezni kell. Ezért

Is igyekeznek korszerűsíteni a vasutakat- A középütközés, automatikus kocsikapcsolószerkezet lesz a végső megoldás. De ezt a nemzetközi vasútházlózat egysége miatt egyszerre kell bevezetni. Ez, anyagi okok miatt, sokáig elhúzódhat.

Nagy segítség, hogy . vannak, akik a nehézségek ellenére szeretik, szívesein végzik ezt a nagy figyelmet és fegyelmezettséget követelő „íérfimunkát”.

Még évekig szükség lesz a Nógrád megyei vasutasok segítőkész, hivatástudó munkájára Rákospalota—Üjpest állomáson isS mint a „régi” palotaiak mondják: itt mindig szívesen fogadják őket.

Földalatti

vasutak

A világon jelenleg 43 földalatti vasút van. Közülük öt a Szovjetunióban található: Moszkvában, Kijevben, Lenin- grádban, Tbilisziben és Bakuban. A világ leghosszabb földalatti vasútja a New York-i metró, amely 490 kilométer hosszúságú, utána következik a 387 km hosszúságú londoni, a 372 kilométeres párizsi, valamint a 144 kilométeres moszkvai metró.

Pelsőczy István

Munkavédelmi beruházások, ellenőrzések az élelmiszeriparban

Javult az élelmiszeripárban a munkavédelmi helyzet — állapította meg az ÉDOSZ átfogó vizsgálata. — Az üzemek többségében eleget tettek az előírásoknak, és ragy ösz- szegű beruházásokkal segítették a munkavédelmi fejlesztést. A legtöbbet a biztonság- technika fejlesztésével törődtek. korábban ilyen hiányosságok miátt történt a legtöbb baleset — és egész sor üzemben a rakodás, az anyagmozgatás, valamint az egészségre ártalmas munkafolyamatok gépesítése a műszaki fejlesztés egyik leglényegesebb feladata volt.

Az EDOSZ munkavédelmi felügyelete társadalmi munkavédelmiek bevonásával az elmúlt időszakban fokozta az

ellenőrzést különösen azoknál a vállalatoknál ahol korábban kedvezőtlenül alakult a baleseti helyzet. Több mint 120 üzemben tettek javaslatot műszaki és üzemszervezési hiányosságok felszámolására. 18 vállalatnál került sor átfogó munkavédelmi minősítésre. Értékelték a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek tevékenységét, ezzel kapcsolatban 78 esetben vettek részt üzem-, gép- és bererde- zés-üzernbehelyezési eljárásán és 186 üzemben tartottak cél- ellenőrzést. amelynek során felelősségre vonásra tettek javaslatot a mulasztókkal szemben. A feltárt hiányosságok nem maradtak büntetlenül; kilenc személlyel szemben folytattak szabálysértési

eljárást és alkalmaztak pénzbírságot, 30 alkalommal fegyelmi eljárást indítványoztak, 9 esetben pedig figyelmeztetésben részesítették a gazdasági vezetőket. Hét alkalommal vált szükségessé munkahely, gép, berendezés üzemeltetésének felfüggesztése — közvetlen munkavédelmi veszély miatt.

Az ÉDOSZ vizsgálata megállapította, hogy a szakszervezeti bizottságok, aktivisták hatáskörüknek megfelelően részt vesznek a biztonsági és az egészségvédelmi intézkedések kidolgozásában és segítik a tervek megvalósítását, s a munkavédelmi tevékenységről mind több gazdasági vezetőt számoltatnak be testületi ülésen.

Nem luxus

A föld szomjas. Járva a megyét látni már a csapadék- hiány okozta repedéseket a szántókon, a szomorúan kó- kadozó, cseperedésnek induló kukoricát, de hiányzik a nedvesség a többi növényfélének is.

Nem is olyan régen még a sok víz volt a baj. Az Ipoly mentén összefüggő víztükör hullámzott a réteken, a mélyfekvésű területeken tengelyig süppedtek az erőgépek kerekei, a belvíz száz meg száz hektárt takart. Most meg milyen jó lenne, ha égi áldás formájában maradt volna belőle június első napjaira, heteire is.

A mezőgazdasági szakemberek aggódva hallgatják hajnalonként a meteorológiai jelentéseket, várakozóan tekintenek felfelé,, hátha gyülekeznek már az esőfelhők. S, ilyentájt aztán napirendre kerül az öntözés kérdése is.

Tavaly Nógrád megyében 1300 hektár terület öntözésére volt lehetőség, hasonlóan az egy eszténdővel korábbihoz. A számok azt mutatják: a megye mezőgazdasági üzemei még ezzel a minimális lehetőséggel sem éltek, hiszen 1975-ben 770 — az öntözhető terület 60 százaléka -, az elmúlt évben 850 hektár — 69 százalék — volt az öntözőberendezések kihasználása.

Legkedvezőbb helyzetben a palotásiak vannak, 600 hektárnyit öntözhetnek, de a pásztói, szurdokpüspöki, őrhalmi és ludányhalászi tsz-ekben is jók az öntözés adottságai. A tavalyi adatok szerint mesterséges úton 304 hektár zöldségre és 225 hektár legelőre jutott víz. öntöztek még kukoricát, lucernát, cukorrépát is. Azokon a helyeken, táblákon, ahol a növény a fejlődéséhez kellő nedvességhez a kritikus időszakban is hozzájutott, a hozamok érthetően magasabbak voltak. Szakemberek azt tartják: az öntözéssel a termésátlagot akár meg is duplázhatják!

Tény, hogy a megye vízraj- , zi adottságai sem a legkedvezőbbek, hiszen időnként még az ivóvíz-ellátásban is akacfnak zavarok. Az is igaz viszönt, hogy az Ipoly partján, a tavak és bővizű patakok környékén levő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vajmi keveset tesznek, hogy az időjárás, a szárazság kártékony hatását valamiképpen is enyhítsék. Mintha nem tudnák, mit jelent csapadékínséges hetekben a víz a növényeknek.

Sok szó esik manapság a belső tartalékok kihasználásáról a mezőgazdásági üzemekben is. A meglevő öntözőberendezések működtetése is e témakörbe tartozik, mert öntözni szárazságban nem luxus.

Sz. Gy. 1

NÓGRÁD — 1977. június 4., szombat