Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

A kőbá utászoknál Ä célok eléréséért Gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, a progiamok meg­valósításához hatékony, szer­vezett, körültekintően vég­zett munkára van szükség. A fél év végéhez közeledve, már vannak olyan tapasztala­tok, amelyek elemzése során kellően érzékelhetők az ered­mények, s a még esedekes tennivalók is. A sikeres mun­ka egyik záloga a szocialista brigádok tevékenysége, amely akkor hatékony igazán, ha szoros kapcsolatban van a munkahelyi tervekkel. Ehhez viszont az szükséges, hogy kellő tájékozottsággal, átte- ki ntéssel rendelkezzenek, megértsék saját munkájuk és az üzemi feladatok közötti [összefüggéseket. értelmileg és érzelmileg is azonosulni tudnak a célkitűzésekkel. Ez adta az aktualitását an­nak a szocialista brigádvéze- tői aktivaülésnek, amelyet az MSZMP Szécsényi járási Bi­zottsága hivott össze. Három évvel ezelőtt a já­rásban 144 brigád működött, 1228 taggal, de viszonylag rö­vid idő alatt, 1976. végére már 208 szocialista brigádban 213U-an dolgoztak. A számsze­rűségre és az elért eredmé­nyekre utalva hangzott el az a kijelentés, hogy az éves feladatok teljesítését a brigá­dok a jó _ gazdasági és tudat- formáló tevékenységükkel kellő mértékben segítik elő. Legeredményesebben ott — es ezt a tapasztalatok igazol­ták —, ahol a brigádokat a iegszélesebb területen avatják be a munkahelyek gazdálko­dási ügyeibe. A járási tapasztalatok ösz- szegzésekor kitűnt: a közgon­dolkodás jó irányba fejlődik, de harcolni kell a brigádte- vekenységben, főleg a válla­lások megtétele és az értéke­lések során érezhető, fellel­hető formalizmus ellen. Ez — hangsúlyozták — visszafogja a brigádok fejlődését. Sajná­latos, hogy több helyen a brigádtevékenység még' min­dig csak két aktusból: a vál­lalások megtételéből és az év végi, évközi értékelésekből áll. Másutt a gazdasági és társa­dalmi vezetők nem ismerik kellően a brigádok életét, erőfeszítéseit, s tevékenysé­güket nem a minőségi muta­tók alapján mérik és — íté­lik meg. Gond egyébként a brigádok önértékelő és minősítő mun­kája is. Jellemző az „egyen- lősdiség”, s ritka eset, hogy a mulasztóvá] fegyelmezet- lenkedővel szemben a brigád kollektíván lép fel. Van olyan tapasztalat is. hogy egyes munkaterületeken ún. „elit” brigádokat hoznak létre, s a többi brigád tevékenységére kevesebb figyelmet fordíta­nak. A szécsényi járás nagyobb üzemeiben, különösen az EL- ZETT-gyáregységben azonban kedvező a brigádmozgalomról alkotott kép. Az aktívaértekezleten több javaslat hangzott el a párt- alapszex'vezetek termelési fe­lelősei munkájának segítésére Kérték, növeljék a pártmeg­bízatások számát, kezdemé­nyezzék és tegyék rendszeres­sé a brigádvezetői fórumokat és oldják meg a brigádvezetők továbbképzését. Csak így rái­hat a szocialista brigádmoz­galom igazán élővé, a terme­lési és egyéb feladatok meg­valósításának elösegítőjévé. Rácz András Szovjet Örményország tudományos eredményei — Melyek a köztársaságban a tudomány fejlődésének fő irányai és milyen eredménye­ket érték el a tudósok a leg­utóbbi években? — kérdezte az APN tudósítója Viktor Ambar- cumjan akadémikustól, a szo­cialista munka hősétől, az ör­mény SZSZK Tudományos Akadémiája elnökétől. — Az örmény tudomány, több mint fél évszázados szé­dületes fejlődés után jelen­leg meghatározott helyet fog- ■lal el a szovjet tudomány ál­talános rendszerében. Készt veszünk az egész hazai tudo­mány előtt álló jelentős szá­jízül nagyszabású probléma kidolgozásában és arra törek­szünk, hogy feladatainkat minél magasabb szinten tel­jesítsük. Ismeretes, hogy tudományos akadémiánkon nagy figyel­met fordítanak a világegye­tem kutatására. Az anyag energiává történő átalakítá­sának a távoli kozmoszban lezajló mély, és eddig isme­retlen folyamatait vizsgálva a magunk szerény módján hoz­zájárulunk az anyag még meg nem értett tulajdonságainak kutatásához. Nemrég csilla­gászaink új sikereket értek el. Első ízben fedeztek fel naay számban új típusú koz­mikus rendszereket, a kom­pakt galaktikák úgynevezett kompakt halmazait, amelyek felfedezőjükről — a bjura­kani obszervatórium munka­társnőjéről — a Sahbazjan- típusú halmazok elnevezést kapták. A világegyetemben az anyagrendszereknek ez az új és igen jellemző létezési for­mája állandó figyelmet érde­mel. További erőfeszítéseink tetemes részét éppen ebben az irányban szándékozunk ki­fejteni, Ebben a munkában nagy segítségünkre van Euró­pa egyik legnagyobb, 2.6 mé­ter tükörátmérőjű teleszkóp­ja, amelyet, tavaly állítottak fel Bjurakanban. • Matematikusaink kutatásai érdekes alkalmazásra kerül­tek az elektromágneses hul­lámok terjedésének és difrak- ciójának elméletében. A me­chanikai intézet fundamentá­lis jelentőségű munkáinak eredményei alapul szolgáltak különböző típusú konstruk­ciók és építmények szilárdsá­gi, állóképességi és tartóssági számításaihoz A rádiófizikai és elektronikai intézet elmé­leti munkái lehetővé tették nagv érzékenységű vévőberen- dezések készítését a szuper­magas frekvenciák területén. Ez megvetette Örményország­ban a rádiótecnikai ipar új irányai fejlődésének alapját. Jelentős eredményeket ér­tek el azokat az elemi folya­matokat vizsgáló vegyészek, amelyekre a vegyi reakciók mechanizmusa redukáiódik.- Eredmenyeik valóban funda­mentális jellége kétségtelen. Továbbfejlesztésük esetén ezek az eredmények nemcsak hogy gyakorlati alkalmazásra kerülnek, ihanem a vegytudo- mány határterületeire is be­folyással lesznek. A sugárzás problémáival foglalkozó fizikusok sikerei új, „nem arányos kristályok” előállítására szolgáló gyakor­lati módszerek kidolgozására vezettek. Ezek a kristályok .széles körű alkalmazásra ke­rültek a technikában. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy ez csupán egy fontos ügy kezdete. Ki kell emelnünk az ága­zati intézetek tudományos munkáit is. Az országban széles körben ismertek a ma­tematikai gépek jereváni ku­tatóintézetében készült gépek. A közelmúltban vette át az állami bizottság a „Nairi—4” nevű mikroprogramos vezér­lésű új elektronikus számító­gépet. amelyekben a negyedik nemzedékhez tartozó számító­gépekre jellemző szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. Ilyen eredményekkel és si­kerekkel halad a Nagy Októ­ber 60. évfordulója felé egyik gyermeke: szovjet Örményor­szág tudománya. Nyereség helyett veszteség Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a Pestvidéki Kő­bánya Vállalat — ide tartozik Szob, Sóskút, Keszeg, Nógrád- kövesd — dolgozói. Az év ele­je óta magukkal cipelnek olyan adósságot, amitől előre­láthatólag csak az év végén tudnak megszabadulni. Olyan tehertétel ez, ami nemcsak bosszantja,, a vezetőket és a dolgozókat, hanem bántja is. Nem ok nélkül!'Valószínű jú­nius, végéig 115 ezer tonnával kevesebb követ termelnek ki a bányákból. Mivel magyarázzák a lema­radást okát? Szobon a legsúlyosabb a helyzet — Áthúzódtak a beruházá­sok. Nógrádkövesden a janu­ár 1-i határidő helyett már­cius 1-vel kezdődött az 'üzemi- szerű termelés. Ennek ellené­re még itt a legjobb a hely­zet, A kollektívánál a második negyedévben sikerült az első hónapokban összeszedett lema­radás döntő részét pótolni — kezdi a beszélgetést Ferenez Béla, a vallalat üzemigazgató­ja. A nógrádkövesdi üzemegy­ség dolgozói május végéig a tavalyihoz viszonyítva 5,9 szá­zalékkal termeltek többet. Má­jusban 138.8 százalékot értek el. Az erőfeszítések kevésnek bizonyultak. előreláthatólag háromnapi termelésnek meg­felelő adóssággal kezdik a második fél évet. — Legsúlyosabb a helyzet a szobi üzemben. Hatvanszá­zalékos tervteljesítést jelez a statisztika — veszi vissza a szót az igazgató, majd így folytatja: — Keszeg 25 ezer tonnával maradt el a tervétől. Itt értékesítési gondok is je­lentkeznek. Sóskúton, ahol a falazóblokkokat állítjuk elő, súlyos munkaerőhiánnyal küz­dünk. Az áthúzódó beruházásokon kívül a mostani lemaradás­ban közrejátszott az első ne­gyedévi kellemetlen időjárás. Emiatt nem tudták régi szoká­sukat betartani. Ugyanis eb­ben az időben tettek szert ko­rábban egy kis előnyre. En­nek ellenkezője történt most. önként adódik a kérdés. Mi­ként akar kilábalni nehéz helyzetéből a vállalat vezető­sége? — Célunk a lemaradás meg­állítása, illetve az' elmaradás év végéig történő pótlása — állítja határozottan Ferenez Béla. Intézkedések — Megvalósítása érdekében több intézkedést tettünk — folytatja az előbbi gondolatot. — Elsőnek felmértük az üze­mek helyzetét. Ügy döntöt­tünk, hogy helyreállítjuk a bányaművelés rendjét. Olyan új "robbantási módszert alkal­mazunk, ami elősegíti a ter­melékenység növelését, ugyan­akkor meggyorsítja a szállí­tást, és megkíméli a szállító- eszközöket Szobon a meglevő kotrók mellé beállítunk még egyet, aminek eredményeként 3 műszakban folyik a terme­lés. Az új gép beállításával lehetővé válik a napi 2 ezer tonnás termelés elérése. Ugyancsak itt egy új szintnyi­tás érdekében megépítettük az utat a kotrógépekhez — mond­ja az igazgató. Az intézkedési tervben sze­repel még a nógrádkövesdi gépjavító bázis kiépítése, amely á többi bányákban használt gépek hagyjaVítását végzi el. — A munkaidő célszerű ki­használása érdekében Nógrád­kövesden a kőfejtőknél, a kö­télpályákon dolgozóknál, és a gépeket javító karbantartók­nál a próbaüzemelés után be­vezettük a teljesítménybére­zést. Ugyanerre kerül sor a szobi üzemben az üzemszerű termelés tapasztalatai birto­kában, mivel a régi norma nem felel meg az új techni­kai, technológiai követelmé­nyeknek. Sóskúton jelenleg ideiglenes darabbért alkalma­zunk. Ezt kívánjuk módosíta­ni. Megoldásra vár a blokk- gyártó gép végén a termék el- szedésének gépesítése, mivel ez a munkafolyamat a legne­hezebb, s csak elvétve jelent­kezik erre a munkára erős^fi- zikumű dolgozó. Keszegen pe­dig nem egy termék után (mint most), hanem a házgyá­ri termékeket is figyelembe véve alakítjuk ki az új köve­telményeket — vélekedik üzemigazgató. az Számonkérés — szállítási gondok A vállalati intézkedési terv birtokában minden üzemegy­ségnek külön intézkedési ter­ve van. A benne foglaltakról a rendszeres heti, havi mun­kamegbeszéléseken számot kell adni az üzemegységek vezetői­nek. Ha a kőbányászoknak sike­rül rendet teremteni saját por­tájukon, gondjaik azért ma­radna. Ide sorolják a 5zállító- eszközök időleges hiányát. Pil­lanatnyilag a szükséges vagon- és tehergépkocsi-igények 70 százalékát teljesítik. Gondot jelent — elsősorban Sóskúton — a munkaerő megoldása. Másutt inkább a munkaerő összetételében kellene előnyö­sen változtatni. Szükség van az eddiginél nagyobb fegye­lemre. A hanyagság, a fegyel­mezetlenség már eddig is nagy károkat okozott, termeléski­esést teremtett a különböző üzemegységekben. Arra a kérdésre, mennyivel lesz veszteséges a vállalat az első fél évben, az üzemigaz- gató a következőket mondja: — A tervezett 10 millió nye­reség helyett 10,5 millió vesz­teség lesz Nem mentségképpen, csu­pán az igazság kedvéért szük­séges megemlíteni, hogy a ta­valyi beruházások, fejlesztések eredményeként az idén, a bá­zishoz- viszonyítva többet ter­meltek, de sokat kell - még tenni azért, hogy az idei év­re tervezett 420 milliós ter­melési értéktervet teljesítsék. V. K. létük, gazdasági erejük alapján csoportosítják. Szándéko­san nem fordítanak gondot a szocialista országok esetében a történetiségre és az összehasonlítás módszerére, mert ezek figyelembevétele, s alkalmazása éppen a szocialista társadalmi rendszer fölényét bizonyítaná, a szocialista fej­lődés eredményességét igazolná. A kapitalizmus és a szocializmus adottságai az ideoló­giai harcban eltérőek, s különbözőek a lehetőségei is. A burzsoázia — bár még mindig hatalmas anyagi lehetőségek­kel és nem utolsósorban több évszázados kormányzási ta­pasztalatokkal rendelkezik — történelmi leg már túlélte ön­magát. Ma már világosan látszik, hogy az emberiség nagy problémáit nem oldotta meg. Nem állták ki a történelmi próbát a burzsoá tanok és eszmerendszerek sem. Ezek alap­ján az élet által felvetett kérdésekre tudományos választ adni nem lehet. A burzsoázia ma már képtelen olyan esz­ményeket meghirdetni, melyeket a nagy tömegek a magu­kévá tennének: egyre többen szakítanak a polgári világ­szemlélettel. A burzsoá ideológia tehát belső válsággal küszködik, amelynek legfőbb oka, hogy maga a burzsoázia vált korunkban reakcióssá. Ennek egyre nagyobb része kerül ellentétbe a kapita­lizmus uralkodó eszméivel, s a tőkés rendszer egészével. A burzsoá ideológia legfőbb gyengesége abban van, hogy a polgári ideológusok egyszerre kényszerülnek rá a tőkés társadalom védelmezésére és tagadására. Miközben görcsö­sen igyekeznek bizonygatni a kapitalizmus természetének megváltozását, mindezt a monopoltőkések érdekében, ha­talmuk további biztosítása céljából teszik. Más szavakkal: miközben hűséges kiszolgálói a mai kapitalista rendszernek, a nagy monopóliumok uralmának, népszerűsítését a töme­gek körében nem tudják másként megoldani, mint annak bizonygatásával, hogy a kapitalizmus megváltozott. Már nem ugyanaz, amely ellen egykor harcolniuk kellett a munká­soknak. Ez pedig feloldhatatlan ellentétet jelent ideológiá­juk és a valóság között. Így aztán az ideológia elveszti kapcsolatát a realitásokkal, s csökken a tömegekre gyako­rolt vonzereje és hatása. Az olyan idteológia ugyanis, amely nem ad választ a széles tömegeket közvetlenül is érintő kérdésekre, eleve kudarcra van ítélve. A burzsoá ideológia válsága természetesen nem jelent! és nem jelentheti, hogy a szocializmus erői a társadalmi fejlődés objektív folyamatainak automatikus megvalósulá­sára várnak. A marxizmus—leninizmus a tudatot, az esz­méket másodlagosnak tekinti a társadalmi léttel szemben. Ez azonban nem járhat együtt a tudati szféra lebecsülésé­vel. Sőt: az ideológiai munkában éppen hogy növekszenek feladataink. Ezek közül a legfőbb természetesen a szocia­lista építés feltételeinek biztosítása, mivel az e téren elért eredmények. — társadalmunk fejlődése, az anyagi és szelle­mi gazdagodás — jelentik a legfőbb érvet a marxizmus— leninizmus igaza mellett. Természetesen emellett tudományosan meg kell vála­szolnunk korunk új kérdéseit is. Fontos rámutatni a létező szocializmus nehéz, küzdelmes útjára, s azokra a harcok­ra, amelyek megteremtették a dolgozók tartalmas életének anyagi és társadalmi feltételeit. Az imperializmus ideológiai diverziója ellen eredményesen csak úgy harcolhatunk, ha szocialista beállítottságú közvéleményt formálunk. Ez azért döntő fontosságú kérdés, mert a burzsoázia ideológiai befo­lyásának hatásfoka elsősorban a tömegek felkészültségén, marxista—leninista felvértezettségén múlik. Az osztályellenség a szocializmus eredményeivel kapcsolatosan az embereket kishitűvé akarja tenni, politikánkkal szemben bizalmatlan­ságot igyekszik szítani, a szocializmus nemzetközi hatását és eredményeit lebecsüli — ezért nélkülözhetetlen a külpo­litikai kérdések megítélésében is az osztályszemlélet terjesz­tése és erősítése. A szocialista társadalom rendelkezik mindazokkal az eszközökkel és lehetőségekkel, amelyek segítségével sikerrel képes visszaverni az imperialista kísérlete­zéseket. Ebben a vonatkozásban a nemzetközi erőviszonyok reális bemutatása — a szocialista világrendszer léte és fej­lődése, a tőkés társadalom problémái, a nemzetközi proleta­riátus fokozódó osztályharca, a nemzeti felszabadító mozgal­mak előretörése, a marxizmus térnyerése — olyan érvként szerepelhet, amely a szocializmus fölényét, világméretű terjedését bizonyltja. Boző Gyula Tanulmányaik befejezése után a gyakorlatban is bizonyíta­niuk keli a szakmunkástanulóknak. A nyáron két hónapon keresztül üzemekben, gyárakban folytatnak termelési gya­korlatot. így a Salgótarjáni Kohászati /Üzemekben is sokan végzik feladataikat. Molnár István és Szabó László eszter­gályosszakmában igyekeznek bizonyítani rátermettségüket. Mindketten most végeztek a második évfolyamon, jövőre már befejezik az iskolát. Molnár István és Szabó I,ászló végzés után is az SKÜ-ben szeretne clhelyezkedni. Elhatá­rozásukban minden bizonnyal a nyári termelési gyakorlat so­rán szerzett kellemes benyomások is szerepet játszanak. Mert törődnek az SKÜ-ben az utánpótlással! — kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom