Nógrád. 1977. június (33. évfolyam. 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

Nincs hereit hely A munkafegyelem minősége VfAGV IfJU-ftlVII MAS? ,d.ő*,J4én‘ Ha valaki még abban a tév- telekor is úgy számolták el a A legfrissebb példa: aa hitben ringatná -magát, hogy selejíet, mint tavaly, igennel Angliából visszaküldött a szocialista munkaverseny- válaszolt. gyenge minőségű áruk mű­ben van bérelt hely — az na- — Ha akkor jó volt, most tátják, hogy azoknak a bri- gyon téved. Ezt az illúziót miért perel ellenük? gádtagoknak van igazuk, akik rombolta szét a salgótarjáni Más témára fordítja a szót. úgy vélekednek: csökkent öblösüveggyárban a Szabad- • Megnéztem a versenyérté- volna a selejt, ha nagyobb ság brigád — saját példájá- kelő bizottság döntését. Ebből figyelemmel és felel ősségiéi - val. nem azt állapítottam meg, jesebben dogoznak. Ha tulaj­Eveken át a dicsőség övez- hogy elfogultan értékeltek. Mi- donoshoz méltóan gondolkod- te őket, mert valóban a leg- vei a finomcsiszoló minden nak és cselekszenek, jobbak közé verekedték fel brigádjánál nett a seiejt, X magukat. Állandóan kezde- egyik sem teljesítette meny- ményeztek, vállalkoztak a ne- nyiségi vállalását, ezért a tér Földi Jenő üzemvezető ta­héz feladatok elvégzésere melési tanácskozás mindegyik egy alkalommal a bri­Méltán nyerték e! a Vállalat kollektívának csak az ezüst . ^zelgetve Kiváló Brigádja címet, később fokozatot javasolta, és ezzel u2!-.'. ők kapták meg a XI. párt- egyetértett 3 an a vállalati versenyérté kelő bizottság csak az ezüst koszorús cím viselésére tar tóttá őket jogosnak. Miért következett be a kol a szakszervezeti csak„tj kongresszus tiszteletére indi- bizottság is. tott versenyben a Központi a múlt évi munka megíté- . ., y ‘ un et?sle’ enne­Bizottság oklevelét, a múlt lésében nincs egyöntetű vé- tek^t az elismerés, a mostan.­évben pedig ismét magas kor- lemény .a brigádon belül. ^ t^reasáaÜKiváló Brieádl^cT Kovács Sandor brtgádvezető kezdeményezésre 81 időnként. át16 Bll°adja C szerint többre mar nem ke- ha szükséges áldozatvállalásra Ezt követően keletkezett a PT Öt-, C£,f°lja l VÍSf°nJ is kötelez. Tóletek várjak a Ezt Koie.oen KeietKezett a azok a vélemények, amelyek 15 néldát rátok néznek fel törés. Tavalyi munkájuk alap- szerint lehetett volna csők- Ha velük’beszél, azt mondják kenten! a seleitet. Ha nem lett majd önnek; azért nem kap- volna annyi nemtörődöm ták meg az aranyat, mert munka, felelőtlenség egyes nem vállalták el á gyárveze- brigádtagok részéről. Ha a tés által kért ötezer rőmer- ..... ..hajtás’ közben jobban odafi- kehely munkaidőn túli gyár­lektiva eleteben a nagy \isz- gyeinek a munkájukra. Töb- tasat E7,zel én nem értek Kzaeses. ben így vallottak: nem lett eaVet’ Üffv látom fpiíikhp Erről beszélgettem a 34 voina szabad ennyire vissza- szállt a dicsőd0" Azt hitték tagú brigád két vezetőjével: Kni, s hozzáfűzik: - Meg h“gy automtteusan ^k feb Kovács Sándorral és Miklós kellene állítani e folyamatot fei£ mehetnek Ha bátran Gyulával, s a brigád néhány még akkor is. ha a normaren- s^mb“ek önmagukkal tag.iaval. Vathegy 1 Janossai, cjezés során valóban nőttek a és levoniák a szükséges ta- «fkRlbtet^SaKt^ngnal ^íu' mennyiségi követelmények. riulságokat, visszaszerezhetik rarf Vannak, akik a brigádveze- régi tekintélyüket Ez viszont mmt Földi Jenő üzemvezető- t-vel együtt vallják: nem nem lesz könnyű, A tavalyi­vel „ úgy értékelték a munkájukat, nál nagyobbak a követ el mé­ahogy kellett volna. Vagy nyék, ugyanakkor több brigád/ A brigád vezetői , tiltakoz- ahogy inkább szerették vol- nagyon előretört. A mérőhen- tak az olyan feltételezés el- na! Elhangzott olyan véle- gergyártó kollektíva olyan len, hogy -fejükbe szállt vol- mény is, mely szerint nem- munkát is elvállalt, amit a na a dicsőség. Szerintük úgy csak náluk, hanem a gyárban Szabadság brigád korábban bogoztak. mint " korábban sincs olyan brigád, amelyik nem tett meg. Hetenként az csak nem értékelték reálisan mindig a maximumot adja. ő brigádjuk segíti a munka- a munkájukat. Kovács Sán- Sók egyéb véleményből, erőhiánnyal küzdő I-kemen­dor szerint az egész azért állásfoglalásból, megnyilvánu- ce dolgozóit. Magasabb cím­alakult így, mert nem vállal- lásból olyan következtetésre re pályázik még_ Horváth koztak arra, hpgy munkáidé- jutottam, hogv a sok jó tu- Istvánná ^ festő-csomagoló jükön kívül ötezer rőmer- iajdonság, kedvezd politikai Istvánná festéselőkészítő kelyhet gyártsanak, ami négy hitvallás és felfogás mellett brigádja. Nehéz lesz eldönte- hónapon át minden szabad jó néhány furcsa módon ér- ni. ki milyen címre esélyes, idejüket igénybe vette vol- telmezik a munkások tulaj- mert a Nagy Októberi Szociá­lis. Miklós Gyula szerint a donosi jogát: csaknem kizáró- lista Forradalom (50. évfordu- selejt ugyan növekedett, de lag adok-kapok alapon akar- lójára ki bontakozott verseny­szert, mert nem jó az elszá- ják értelmezni a szocialista hen nagy a vetélkedőkedv. molás. Arra a kérdésre, hogy brigádmozgalmat. Ez a felfo- X a magas kormánykitüntetés, gás és gyakorlat viszont el- Mit lehet az elmondottak­vállalati kitüntetés, a közpon- lentétes a szocialista gondol- hoz hozzátenni? Valószínű apróbb részkérdésekben, a munkafeltételek folyamatos­ságának biztosításában igaza van a brigádnak. Ettől füg­getlenül a kudarc beismerése, az őszinte önvizsgálat az egyedüli út az újabb sike­rekhez. Ellenkező esetben csak a hibák palástolásának igyekezete marad meg. Re­méljük. az előbbit választják a Szabadság brigád tagjai, mivel saját- bőrükön tapasz­talták: nincs bérelt hely a versenyben! Akár csak a vi­lágpiacon ! V. K. nem haszontalan egy- egy régebbi, közhaszná­latú fogalmat, fogalomkört átértékelni, újra végiggondolni: nem változott-e tartalma, je­lentésköre — a világ változásával párhuza­mosan. Különösen * gazdálkodáshoz kapcso­lódó fogalmakat ajánlatos ily módon, időről időre megvizsgálni, hiszen itt, ennek elmu­lasztása könnyen súlyos, milliárdos vesztesé­geket okozhat a népgazdaságnak. Itt van például a munkafegyelem fogal­mának szeles, körben tapasztalható régies ér­telmezése. A munkafegyelem a mindennapos gyári használatban többnyire ma is meny- nyiségi követelmény: időpontok, időtartamok betartására vonatkoztatják. E szemlélet sze­rint, jó a munkafegyelem akkor, ha nincs késés, ha a 8 órát mindenki kidolgozza, ha az ebédidő nem több 30 percnél, ha az em­ber a munkadarabot határidőre átadja, vagy megadott időközönként átad egyet. E szemlélet „kívülről” nézi a munkát. E szerint az a fontos. hogy az ember ott le­gyen a gépe mellét', vagy az íróasztalnál és tevékenykedjen szorgalmasan. Az elrohanó idő megragadása, és a rend szempontjából persze ez sem közömbös. Van is tennivaló még bőven e téren is. A valódi és hasznos munkafegyelem szempontjából viszont az a lényeges, hogy a rrr emberünk serényen, ki­töltve a munkaidőt és pontosan megjelenve műszakkezdésre min dolgozik, hogy meny­nyit ér az, amit csinál, milyen minőségben, milyen színvonalon la*ja el a munkáját. A vevőket a világpiacon a termekek tudo­mánya, minősége ára, élettartama érdekli, azt fizetik meg. szentekben az a gyár „ma­gánügye”, hogy emberei lógósak-e vagy sem. (Nálunk egv kicsit fordított a helyzet: az vált közüggyé, hogv milyen a „mennyi­ségi” munkafegyelem, a késés, a lógás mér­téke stb. Ezt ítéljüii el — társadalmilag. A brigádmozgalmak értekelésekor ez nyom so­kat a latba. A termék színvonala nálunk in­kább a gyár magánügye, vagy legalábbis er­ről. mind ez idáig társadalmilag kevés szó esett. Most talán megváltozik majd a hely­zet.) Tény, hogy napjainkban a legtöbb veszte­séget a gyárnak é> a népgazdaságnak egy­aránt nem a lógósok okozzák, hanem a rossz minőségű munka. Tudniillik, ha valahol nem végzik el a munkát, sokat lógnak, akkor a drága — többnyire külföldön vásárolt nyers­anyag megmarad. Feldolgozzák másnap, har­madnap. Nem fogy a? energia, nem kopik a gép, a szerszám — csak az idő szalad el ha­szontalanul. Ha viszont dolgoznak valahol, serényen — de rosszul, akkor már nemcsak az idő vész el, hanem az értékes anyag, ener­gia is. ti bizottsági elismerés átvé- kodással, felfogással. Magyar víztisztító Brnoban A csehszlovák—magyar együtt- Az itt készült hatalmas tisztító- működés egyre bővül a környezet- berendezés a dél-morvaországi védelem területén is. A magyar nagyváros, Brno föld alatti vízfor- tapasztalatokat főképpen a folyó- rását védi a szennyeződéstől. Na- vizek tisztaságának védelmében pl 8900 köbméter víznek mechani- tartiák hasznosnak északi szom- kus és biológiai megtisztítására szédatnk A magyar építészek alkalmas és az összes szenny 94 már több jól bevált tisztítóberen- százalékát felfogja. A beruházás dezést építettek Csehszlovákiában, részét képezi a városi mélycsa- igy például M ravanyban és a tornarendszei is. A brnoi víztisz- közén-csehországi Skutecsban. fel I.eetitóbb a morvaországi Szvita- t,tot 35 honap a,att építette fel vyéban fejezték be az építkezést, a budapesti NIKEX Vállalat. Az a legnagyobb kár, ha valahol selejt, vagy céljának meg nem felelő termék készül. Alig kisebb baj akkor, ha ugyanabból a gyárból, ugyanazt s terméket egyszer kivá­ló, másszor csapniva'ó minőségben bocsátják ki. Ha mindig gyenge a minőség. mindig harmad- vagy másodosztályú, de Stabilan az, arra a felhasználók a konstrukcióikban, a karbantartó kapacitásukban felkészülhetnek, arra lehet számítani, tervezni. (Kár persze, hogy a lehetségesnél alacsonyabb használati értéket állítanak elő.) Az ingázó minőség viszont kivédhétetlen veszedelem. Az ingado­zó minőségű termékeknek a legrosszabb a hírük a világpiacon. Előbb vesznek meg olyan árut, amely közismerten harmadosztá­lyú, mint olyat, ami közismerten megbízha­tatlan minőségű. \ Az ingadozó minőség oka (általában a gyenge mjnőség oka) a szakemberek gyakor­lati tapasztalatai szerint, ágazatonként válto­zóan, 50—90 százalékban a rossz minőségű munkafegyelem A korszerű, a teljesebb ér­telemben vett munkafegyelem lazasága, az, hogy nem tartják be a technológiai előíráso­kat, az edzési, préselési, kezelési időket, nem az előírt anyagot, méretet, gépet, szerszámot használják, nem az előírt módon vizsgáljak a minőséget, stb. Az előírásoktól való eltéréseknek újból sok oka van: pl. az előírt anyagot nem lehetett beszerezni, vagy későn jött, s a munkás a lemaradás behozásáért kénytelen „spórolni” a megmunkálási idővel, a normával. Olykor persze a munkavállaló műszaki kultúrája is olyan, hogy nem érti meg, miéit kell betar­tani a gyártási előírásokat. A felelősség persze ez esetben is a vezetőségé, hiszen ilyenkor olyan ellenőrzési rendsz.ert kell be­vezetni, ami kompenzálja az effajta „értet­lenséget”. I ó m . a munkafegyelem, az értékalko- J *" * tó, igazi munkafegyelem ma kö­rülbelül mindez* jelenti. Ezt a fegyelmet kellene mindenütt megteremteni a vezetéstől a végrehajtásig, az ipar valódi versenyképes­ségéért, s ebben a pontosan vezetett bélyeg­zőkártyáknak nincs meghatározó szerepük. Azt, hogy soha senki ne késsen el könnyű elérni, ezt egyszerű felajánlani, ellenőrizni. Sokkal nehezebb elérni azt, hogy mindenki, a gyártáselőkészítőtől, anyagbeszerzőtől a munkásig pontos, korszerű munkát végezzen, technológiailag fegyelmezett, eszével és szívé­vel arra összpontosítson, amit csinál, s nem pusztán arra. hogy ott legyen a munkahe­lyén. Ebben van me sokfelé az igazi tarta­lék, számottevő mennyiségben. G. F. Tisztségviselők felkészítése A salgóbányai KlSZ-isfeo- lán a napokban ért véget az Ifjú Gárda tisztségviselőinek éves felkészítő tábora. Az egyhetes tanfolyam résztvevői előadást hallhattak az új szabályzatról, a soron követ­kező képzést év feladatairól, de gyarapították honvédelmi ismereteiket is. Az Úttörő Gárda vezetőivel a két szer­vezet közötti együttműködés­ről és az ebből adódó fel­adatokról fórum keretében egyeztették terveiket. ' Érettségi előtti napok. Az asztalon, heverőn könyvek, fü­zetek, jegyzetek sokasága. Üres kávéscsésze, félrerakott tollak. Izgalom a levegőben. Amolyan „hagyjatok békén, majd érettségi után..., ne idegesíts, legközelebb megbe­széljük. .szolgáljátok ki ma­gatokat, látjátok, hogy tanu­lok. ..” hangulat. Az érettségire készülő fia­tal asszony Filó Sándorné. Balassagyarmaton a József Attila utcai lakás alakult át „tanulószobává”. — Még az a szerencse, hogy ilyenkor csend és nyu­galom van — sóhajt egy na­gyot. — A kislányom úttörő­táborban van. Nagy örömmel ment az őrsvezetőképzőbe. A ferjem nyolcra jár. Amikor kiürül a ház, nagyjából össze­rámolok, kezdem a napi adag tanulást. Művezető a Kőbányai Por­celángyár balassagyarmati te­lepén. Sorsa, az , itt töltött évek, a megbecsülés, amely körülveszi, jól példázza, hogy ügyes, rátermett asszonyok becsülettel megállják a helyü­ket középvezetői szinten. Fersze csak akkor, ha ők ma­guk is törekednek az eldbbre- lépésre. — Amikor elvégeztem az általános iskolát, választanom kellett, hogyan tovább. Édes­apám beteges, gyönge ember volt. Mi pedig négyen test­Vizsga utáni vacsorák vettem az akadályokat. Ma még aránylag nyugodt va­gyok. De érzem, hogy az érettségi napján nagyon-na- gyon izgulok. Aztán nyugtat­gatom magam, mindenki így van ezzel. vérek. Akkoriban a bátyám már tanult. A szüleim úgy gondolták egy fiúnak mégis­csak jobban kell a szakma a kezébe. Egy. lány csak bol­dogul valahogy... A bizonyít­ványom alapján nyugodtan mehettem volna valamilyen középiskolába. Egy gyerek nem tudja eldönteni, neki mi a jó. Talán még örültem is egy kicsit, hogy abbamaradt a ta­nulás, s pénzt keresek. Így történt, hogy 1961 január 10- én tizedmagammal felvettek a porcelángyárba. Tizenöt esz­tendős voltam mindössze. Az útravalót. amit kaptunk „Ta­nuljatok meg minden mun­kafolyamatot. Hasznát veszi­tek később!”. ' Filóné évekig három mű­szakba járt. Hamarosan a kondenzátorok végellenőrzé­sét bízták rá. A férje is el­foglalt, sokat dolgozó ember, így, amikor a kislány elsős lett, azt kérte, szeretne egy műszakba kerülni. — Amíg kicsi volt. csak kaptuk magunkat, vittük a nagymamához Vadkertre. Is­kolás gyereket már nem le­het rángatni. Az üzemben megértették a gondjait. Mintakészítő lett, napi egy műszakban dolgo­zott. „Roppant izgalmas volt — állítja — különféle mintá­kat állítottam össze. Aztán küldtem a központba. Mindig megbeszélték, hogy milyen célra kell. hogyan, csináljam. Szép, komoly munka”. — Közben magam sem tudtam, de valami motoszkál­ni kezdett bennem. Láttam, hogy a kislányomnak nincs szüksége különösebb segítség­re az iskolában. Ma is kitűnő tanuló. A férjem is nekivá­gott a vegyipari technikum­nak. Rájöttem, nekem is ta­nulnom kellene. Beiratkoztam a Balassi Gimnáziumba. Az első évet becsülettel el is vé­geztem. Egyszer megkérdezték a főnökeim, miért a gimná­ziumot választottam. Nagyobb hasznát venném egy szakkö­zépiskolának. Addig-addig beszéltek a telkemre, amíg átpártoltam a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolá­ba. Kezdtem megint az első­ben. Ez négy évvel ezelőtt volt. Abból, hogy az érettsé­gire készülök, látni, sikerrel Amikor az üzemben a mo­dern csőgyártósort beállítot­ták, Fiió Sándornét megkér­dezték, érez-e magában any- nyi energiát, hogy elvállalja a művezetői posztot. Meglepő­dött. miért éppen őt válasz­tották. Ott az iskola, a gye­rek. .. Alapos meggondolás után elvállalta. „Sok min­dent keltett megtanulnom. Nemegyszer vívódtam ma­gammal, hogyan is csináljam, miként lenne a legjobb. Az ember a saját kárán tanul, így volt ez vetem, is. Ma már, remélem, megállóm a helyem...” — Egy kicsit az itthoni életet is a tanulás jegyében szerveztük meg A családom­nak sokat köszönhetek. Fi­gyelmesek. senkinek nincse­nek túlzott igényei. Az vi­szont „hagyomány”, ha anyu levizsgázik, akkor főz valami finomat az egész család ked­vére. Remélem az érettségi után sem maradok szégyen­ben. előállhatok valamilyen különleges vacsorával... Csatai Erzsébet Serényen készülődnek az aratásra a palotási termelőszö­vetkezetben. A 2200 hektár területen húsz kombájn végzi a különböző gabonaféleségek betakarítását, előreláthatólag jú­lius első hetében. Képünkön: Kozibusz Sándor és Balogh Pál,' az SZK—5-ös kombájnt készíti fel a kampánymunkára. — fodor —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom