Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-26 / 122. szám
Világ proletárjai egyesDíjetelc! Mai számunkban: Nagybátonyi változások Az olvasók fóruma Őrségváltás Pásztón 4» Magyar—osztrák tárgyalás Előtérben a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulása SZMT’ülés A szakszervezetek nevelő munkájáról és a további feladatokról Szerdán az Országházban hivatalos tárgyalást folytattak a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság képviselői. A magyar tárgyaló csoportot Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vezette, tagjai voltak: Rácz Pál külügyi államtitkár, Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Nagy Lajos a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete, valamint a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Az osztrák tárgyaló csoportot dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke vezette, tagjai voltak: dr. Willibald Pahr, szövetségi külügyminiszter, dr. Alfred Weihs, a köztársasági elnök kabinetjének igazLátogatáa Agárdon gatója, ' dr. Ludwig Steiner nagykövet, a külügyminisztérium politikai igazgatója, dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete és a külügyminisztérium valamint a kereskedelem- és iparügyi minisztérium több vezető munkatársa. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyaláson áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását további fejlesztő" sének lehetőségeit, s eszmecserét folytattak . a mindkét felet kölcsönösen érintő nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az enyhülésre, a helsinki értekezlet záróokmányának végrehajtásáról, a belgrádi találkozóról. Dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke és felesége, valamint kísérete szerdán ellátogatott az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátba. Az osztrák vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Nagy János külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Lajos, a Magyar Nép- köztársaság bécsi nagykövete. A vendégeket a megérkezéskor dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Závoúi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke és a kombinát vezetői fogadták. Az üdvözlést követően dr. Soós Gábor, a magyar mező- gazdaság szerkezetéről, a szocialista átalakítás óta kialakult nagyüzemek arányairól, termelési eredményeiről tájékoztatta a vendégeket és is(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt Salgótarjánban SZMT elnökségi ülést tartottak, amelyen három témát; a kiemelt nagyüzemekben dolgozó munkások életkörülményeinek alakulását, a további tennivalókat; a lársadalmi tisztségviselők oktatásának tapasztalatait és feladatait, valamint az SZMT működési szabályzatát vitatták meg és fogadták el. Az értekezleten részt vett és felszólalt Huszák Artúr, a megyei pártbizottság gazdaságú ol i ti kai ősz t á lyveze tője. Délután került sor a szak- szervezetek megyei tanácsának ülésére, ahol a szakszervezetek nevelő munkájának helyzetét, és a továbbfejlesztés feladatait vitatták meg. Az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz Vadkerty Lóránt, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A testület megállapította, hogy a nevelő munka az elmúlt időszakban fejlődött. Hatékonyságának megítélésénél alapvető mérce a munkához való viszony alakulása. A szakszervezetek gazdaságsegítő munkájának hatására megyénk üzemeiben tevékenykedő szervezett dolgozók nagy többsége lelkesen munkálkodik a helyi termelési feladatok megoldásán. A megye munkásainak túlnyomó többsége híven a munkásmozgalmi tradíciókhoz, belső meggyőződésből egyre tudatosabban vesz részt a fejlett szocialista társadalom építésében; Ezt tanúsítják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett versenyvállalások. Ennek szellemében végeznek társadalmi munkát, vállalnak kommunista műszakokat, iskolák, óvodák építéséért, a közösség gyarapodásáért. Ez az önzetlenség egyre jelentősebb húzóerővé válik szocialista céljaink elérésében, ugyanakkor tanúsítja, hogy a dolgozók gondolkodása a tudatosság szintje magasabb a korábbiaknál. Amikor a szakszervezeti nevelő munkáról beszélünk, akkor a mozgalom össztevé- kenyséaéről. annak hatásáról, (Folytatás a 2. oldalon) Egykori partizánok találkozója Sa Igótarján ba n Megalakult a megyei rehabilitációs bizottság Magyarországon több mint hatszázezer csökkent munka- képességű ember él. Ez azt jelénti. hogy ha csupán a közvetlen hozzátartozók számát vesszük, legalább másfél millió magyar állampolgár közérzetét, anyagi helyzetét, hangulatát befolyásolja, hogyan él eiz a több mint félPedig az a cél, hogy a rehabilitált személy a saját munkaterületén, képességeinek megfelelő teljes értékű munkát végezhessen, egészségkárosodás nélkül. Persze mindehhez jó szervezeti-személyi ■feltételekre, sokoldalúan tájékozott, folyamatos munkát milliós tömeg. A havonta kifizetett több százmillió forint rokkantsági nyugdíjon túl a népgazdasági szempontból jelentős terme- leskiesést is tekintetbe kell venni. Azt, hogy termelni kiéli azok helyett is, akik semmilyen, vagy csak részleges munkaképességgel rendelkeznek. Nem szorul hát kommentárra, miért közügy, miért politikai kérdés a rehabilitáció, és az ezzel összefüggő számos munkajogi, szociális kérdés. A termelőmunka jólétünk alapja, ezért célszerű és szükséges is az eltartottak számának mérséklése. Társadalmunk természetes kötelessége, hogy törődjék a rászorultak anyagi biztonságával, szociális ellátásával. Tíz esztendeje látott napvilágot a rehabilitációs törvény, amely szabályozza hazánkban a foglalkozási rehabilitációt. E gondolatkör jegyében rendezték meg szerdán a Nógrád megyei Tanács nagytermében a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságok ankétjét, ahol a megjelentek a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a megyében folyó rehabilitációs gyakorlatot elemezték, értékelték az országos tapasztalatok alapján. Dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője előadásában szólt a munkahelyi vezetés helytelen szemléletéről, amfely sokhelyütt csupán a rehabilitáltak szociális gondoskodásáig terjed, ám a csökkent munkaképességű dolgozó megmaradt munkaképességét 'nem hasznosítják. Látszatmunkaköröket teremtenek, jól kvalifikált szakmunkásokat! őrnek, portásnak osztanak be. végző rehabilitációs bizottságokra ván szükség. A tanácsok munkaügyi osztályainak irányító és koordináló tevékenységéről tartott előadást dr. Borsai János, az Országos Orvosszakértöi Intézet igazgató főorvosa. Nógrád megye sajátos helyzetbe került a szénbányászat visszafejlesztésekor. Emelkedett a csökkent munkaképességű dolgozók, a rokkant emberek száma. Ezek elhelyezésére, munkába állítására új munkahelyeket hoztak létre kisgépesítéssel, munkahelyi átalakítással. A legtöbb vállalat belső intézkedési tervet készített, felmérték a rehabilitációra számottartók arányát, jó kapcsolatot teremtettek az üzemegészségügyi szolgálattal és 1976-ban több mint hatszáz rtahabilitácios ügy intézését maguk a vállalatok kezdeményezték. Akad már példa a megyében a szakmai rehabilitációra is a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban. valamint a Fővárosi Kézműpiari Vállalat pásztói telepén. Mindezekről Máté Csabáné, a Nógrád megyei Tanács munkaügyi osztály- vezetője számolt be a részt- vievőknek. Az ankét befejező előadásaként Szabó Ferenc, a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet igazgatója ismertette a fogyatékos fiatalok pálya- választási lehetőségeit A hozzászólások után az ankét résztvevői új teiazdemé- nyezésként az országban elsők között megalakították a> Nógrád megyei foglalkozási rehabilitációs bizottságot. Kedves hagyomány, -hogy a megyei pártbizottság évenként összehívja és tájékoztatja a megye politikai, gazdasági életéről, a volt partizánokat, fegyveres harcosokat, akik a Nógrádi Sándor és mások által vezetett partizánegységekben harcoltak, a spanyol polgárháború internacionalistáit, a szlovák nemzeti felkelés Nógrádban élő harcosait, Szerdán a megyei pártbizottság salgótarjáni székházában került sorra az idei találkozó, ahol a munkában és a harcokban elfáradt idős veteránokat Matuz József, a megyei pártbizottság tiktára köszöntötte. A volt partizánokat, fegyveres harcosokat dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a megye politikai és gazdasági helyzetéről, a fontos politikai feladatokról. A többi között beszámolt a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásával öszefüggő feladatokról. Mint mondotta,’ a tagkönyv- csere a megelőző, párttagokkal történt elbeszélgetés elérte politikai célját. Ennek hatására erősödött a párttagok eszmeipolitikai egysége. Megyénk kommunistái egyetértenek a párt határozataival, s azok megvalósításán dolgoznak. A gazdaságpolitikai feladatoknál beszámolt az 1976-ban elért eredményekről, s szólt az 1977-.es feladatokról. Elmondotta, hogy a termelés dinamikus fejlődése tapasztalható, s feladatunk, hogy a többlet- termelést a termelékenységből érjük el. Hangsúlyozta az exportnövelés fontosságát, a beruházások megvalósításának jelentőségét. Breho Gyula, a Magyar Partizán Szövetség országos választmányának márciusi üléséről adott tájékoztatót. Szólt az 1976. évben végzett munkájáról és a választmány 1977. évi munkatervéről. Beszélt a partizánszövetség Nógrád megyében végzett munkájáról is, hangsúlyozva, hogy az elvégzett munka tisztelgés a múlt örököseinek. Felszólalt a találkozón dr. Tihanyi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség országos választmányának tagja, a szociális bizottság elnöke. Szeder jesi Barna, az MHSZ megyei vezetőségének titkára a szövetségre háruló feladatokat. Molnár György, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára az ifjúság hazafias; internacionalista nevelő munkájának fontosságát hangsúlyozta, amelyben nagy szerepet vállalhatnak magukra a volt partizánok. Az egykori partizánok közül számosán kértek szót. Mondanivalójukat így lehetne összefoglalni: örömmel vették tudomásul a tájékoztatást, az idősebb nemzedék megbecsülését. Szinte valamennyien hangsúlyozták, hogy megyénkben jó, kiegyensúlyozott a politikai élet. Nógrádban a párttagság egyöntetűen a Központi Bizottság határozatai értelmében cselekszik. A párttagok nemcsak ismerik a XI. kongresszus határozatát, hanem annak megvalósításában cselekvőén vesznek részt. Azt is örömmel nyugtázták a hozzászólók, hogy a megye gazdasági élete is kiegyensúlyozott. Hangsúlyozták feladatukat a békemozgalomban, s azt a politikai feladatot, amelyet a Nagy Októberi Szocilista Forradalom 69. évfordulója tiszteletére végeznek a megyében. A vitában elhangzottakat Matuz József foglalta össze. Épül, szépül Salgótarján egyik új városnegyede a Sebaj telep
