Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-26 / 122. szám
Látogatás Ágárdon Lázár György látogatása a főváros XX. kerületében Szerda délelőtt a Parlamentben megkezdődtek a magyar—osztrák tárgyalások. Képünk: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr- Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke a tárgyalóasztalnál. l; (Folyt, az 1. oldalról) mertette azokat a főbb fejlesztési célokat, amelyeket az ötödik ötéves terv a mező- gazdaságban és az élelmiszer- iparban előirányzott. Ozvald László vezérigazgató a 11000 hektáros — és több mint egy- milliárd forint termelési értékével az ország legjobb állami gazdaságai közé tartozó — Agárdi Mezőgazdasági Kombinát tevékenységéről, főbb termelési ágazatairól, eredményeiről adott ismertetést. Szólt arról, hogy az állattenyésztésben legfőbb ágazataik a sertés-, a baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés, utóbbinál az elmúlt évben tehenenként több mint 6700 literes tejtermeléssel. A kombinátban 800 hektáros öntözőfürt kiépítését kezdték meg, amelyet teljes egészében osztrák szivattyúkkal és vízikijuttató berendezésekkel látnak el. A csemegeszőlő-területen az osztrák Lansmoser művelési módszer szerint történik a termelés. Dr. Rudolf Kirchschläger elismeréssel szólt a kombinát munkájáról. Felkeltette érdeklődését, hogy a kombinátban nagy számban tevékenykednek felsőfokú és szakképesítésű dolgozók, ami — mint mondta — jelentős szerepet játszik a kiemelkedő termelési eredmények elérésében. Örömét fejezte ki, hogy az öntözőrendszer megvalósításában együttműködés alakult ki a kombinát és osztrák partnere között. Hangsúlyozta, hogy ilyen kapcsolatok más területeken is hasznosak lehetnek az osztrák és magyar partnerek számára. Az Osztrák Köztársaság elnöke az Elza-majori tehenészet megtekintése után további sikereket kívánva vett búcsút a házigazdáktól. (MTI) Külügyminiszterek bizottsági ülése Moszkvában Szerdád délután Moszkvában, a szovjet külügyminisztérium Alekszej Tolsztoj utcai vendégházában megkezdte munkáját a Varsói Szerződéshez tartozó országok külügyminisztereinek bizottsága. A testvéri szocialista öi'Szágok külügyminisztereit a tanácskozás színhelyén Andrej Gromiiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a véndéglátó Szovjetunió külügyminisztere üdvözölte majd a hét szocialista ország diplomáciai vezetői a sajtó képviselőinek jelenlétében ültek a tárgyalóasztalhoz. A külügyminiszteri bizottság szerdai első tanácskozásáról Moszkvában az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „Május 25-én Moszkvában megnyílt a Varsói Szerződés tagországai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesznek: Fetr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Nép- köztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Ős- kar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok ■Szövetségének külügyminisztere. Az ülésen az európai biztonsági konferencia záróokmányával összefüggő kérdéseket vizsgálják meg. Részt vesznek a tanácskozáson a tagországok külügyminiszter-helyettesei, nagykövetei, tanácsadói és szakértői is.” A moszkvai külügyminiszteri tanácskozáshoz közelálló források szerint a hét szocialista ország képviselői ezén a megbeszélésen megkülönböztetett figyelmet szentelnék a küszöbönálló belgrádi konferencia előkészítésével ösz- szefüggő kérdéseknek, annak az álláspontnak megfelelően, amely szerint megfelelő légkört kell teremteni az európai biztonság további erősítését célzó konstruktív erőfeszítések, új pozitív kezdeményezések számára. Várhatóan ebből a szemszögből értékelik majd a NATO legutóbbi londoni tanácskozásának állásfoglalásait. A testvérországok külügyminiszterei nagy figyelmet szentelnek az európai és a nemzetközi biztonság más időszerű kérdéseinek, köztük a bécsi haderőcsökkentési tár gyalások problémájának, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti határozata értelmében tájékoztatják egymást országaik küi- és belpolitikai helyzetéről, ajánlásokat fogadnak el a politikai tanácskozó testület számára. A külügyminiszteri bizottság csütörtökön folytatja munkáját. A tanácskozás ered ményeiről közleményt adnak ki. (MTI) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett a fővárc* XX. kerületében. Elkísérte a látogatásra Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára. A vendégeket n kerületi pártbizottság épületében Csillik András első titkár, Gyulai Gusztáv tanácselnök, valamint a párt- és a KISZ- bizottság titkárai fogadták. A városrész vezetői tájékoztatták Lázár Györgyöt a politikai, gazdasági és városfejlesztési munka helyi tapasztalatairól és a soron levő (feladatokról. Ezt követőén a Minisztertanács elnöke megtekin. tette a városközpont és a délpesti kórház építkezését. A látogatás a Kontakta Alkatrészgyárban folytatódott, ahol a vállalat gazdasági, politikai munkájáról, a jövő évi és a középtávú feladatokról Töltődi Pál vezérigazgató és Gömöri Oszkár, párttitkár adott tájékoztatót. Lázár György ezután több üzemegységet keresett fel, ismerkedett a m unka folyama tokkal. Az üzemlátogatást követően a kormány elnöke a gyár szocialista brigádvezetőivel találkozott. (MTI) 1 annak érdekeink Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, küszöbönálló franciaországi látogatása különleges jelentőségű — hangsúlyozta Louis de Guiringaud francia külügyminiszter a párizsi Figaro című lapnak adott nyilatkozatában. — A Szovjetunióval vannak közös érdekeink és közös álláspontjaink — mondotta a francia diplomácia vezetője, majd rámutatott, hogy mindkét ország az enyhülés, az európai feszültség enyhítésének politikáját folytatja. — Egyetértünk a szovjet vezetőkkel a közel-keleti békés rendezésre vonatkozó több elképzelésben. A Szovjetunióhoz hasonlóan mi is a Biztonsági Tanács állandó tagjaként felelősséget viselünk, vagyis az egész világra kiterjedő felelősséget — jelentette ki Guiringaud. A francia külügyminiszter nyilatkozatában méltatta a Szovjetunió és Franciaország közötti egyre bővülő gazdasági együttműködés nagy jelentőségét is. (MTI) Tiltakozás Nyolc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Magyarország, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — pekingi diplomáciai misszióvezetői szerdán délután, tiltakozásul Huang Hua kínai külügyminiszter pohárköszöntője miatt — kivonultak az afrikai felszabadítá- si nap alkalmából rendezett fogadásról. Huang Hua a zairei lázadás eseményeivel kapcsolatos szovjet- és Kuba'ellenes szidalmakat ismételte meg félre nem érthető módon. (MTI) T - Ü L E (Folytatás az 1. oldalról) meggyőző erejéről, végső soron a szakszervezeti munka minőségéről van szó. A szakszervezeti nevelő munka eredményességét szolgálta az üzemi és szakszervezeti demokrácia fejlődése, amelynek során kibontakoztak az emberi értékek, különböző területeken gyorsult a fejlődés. Hatása tükröződik a pályakezdők iránti segítésben, a munkásáé válás folyamatának meggyorsításában, az új munkaerők beilleszkedéséért indult különböző patronálási mozgalmakban. A nevelési célok eléréséért jó szolgálatot tettek a szak- szervezeti művelődési otthonok, klubok, öntevékeny művészeti csoportok, a könyvtár- hálózat, a politikai oktatás tartalmának javulása, a tisztségviselők felkészítése a nagyobb feladatokra, valamint az agitációs és propaganda- munka tartalmának, módszereinek fejlődése. NÓGRÁp — 1977, május ' 26., csütörtök A szakszervezeti nevelő munkának nagy része vaun abban, hogy széles körben elterjedtek a szocialista életmód elemei. Egyre többen becsülik meg a szocialista emberi értékeket, egyre többen értik meg, mit jelent a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus. A szocialista életmód alakításában fontos szerepe van még a családnak, amely jól tudja közvetíteni azokat a társadalmi normákat, értékeket. amelyektől gazdagodik az ember. A testület egyetértett azzal, hogy a nevelő munka alapvető területe a munkahely, mert itt vannak meg legjobban a lehetőségek és adottságok. Ugyancsak ki kell használni még a lakóhely adta lehetőségeket is. A hatékonyabb, eredményesebb nevelő munkához jói képzett tisztségviselők kellenek. Ezenkívül olyan szemléletre van szükség, amely ezt a munkát nem tekinti re- ‘■zortfeladatnak, hanem össz- szakszervezeti tevékenységnek. A beszámolót követő vitában a felszólalók — tízen — az eredmények elismerése mellett főleg azokról a termi, valókról szóltak, amelyeknek megvalósításával még eredményesebbé tehetik ezt a mun. kát. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára. Elmondta, hogy a nevelő munka középpontba állítását, az ezzel kapcsolatos központi intézkedések jó végrehajtása kívánja meg. Ennek megfelelően lent is az újra fogalmazott követelményekhez szükséges igazítani a tennivalókat. Utalt arra, hogy a gazdasági építőmunkát és a nevelési feladatokat nem lehet különválasztani, mert a kettő szervesen egybekapcsolódik. Felszólalásában szorgalmazta a helyes szemlélet kialakítását, a munka hatékonysága szempontjából a közvetlen beszélgetéseket és a vitákat, valamint az együttműködés helyes kialakítását. Az SZMT az írásos és a szóbeli előterjesztést a vitában el h an gzottakkal kiegészítve elfogadta. ü_ÍSS2ECg fo OT rs i „Portugáliában egyre több olyan törvény születik, amely jogalapot nyújt a demokratikus forradalmi vívmányok felszámolásához, a monopóltőkés viszonyok helyreállításához”. A mondat május derekán hangzott el Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárának sajtóértekezletén. A kijelentés mögött rend" kívül összetett, bonyolult politikai, gazdasági és stratégiai helyzet rejtőzik. A kiindulópont mindenképpen az, hogy Portugáliában a negyven évig uralkodott fasizmus bukása rendkívüli körülmények között következett be. A rendkívüli körülményeket az jelentette, hogy Portugália (nem úgy, mint napjainkban a lassú reformfolyamatot átlépő Spanyolország) egy céltalan és pusztító gyarmati háborúban fecsérelte el erejét. FORRADALMI LENDÜLET A következménye az volt, hogy a hadseregben — ez is éles különbség a spanyol helyzettel szemben — kialakult egy viszonylag széles forradalmi tiszti réteg. Igaz, a fasizmus bukását követő politikai harcokban kitűnt, hogy e tiszti réteg soraiban vannak baloldali szociáldemokrata típusú személyiségek, vannak következetes forradalmárok és nem kis szám* ban olyanok, akik szélsőbal- oldali kalandok felé igyekeztek taszítani a hadsereget és ezzel magát Portugáliát is. Mégis: egészében véve olyan helyzet alakult ki, hogy az ország sorsának alakításában döntő szerephez jutott a hadsereg. Emellett főleg az első szakaszban, a fasiszta diktatúra bukását követő forradalmi fellendülés időszakában, számarányánál jóval nagyobb befolyást gyakorolhatott az események menetére a kommunista párt. A magyarázata: az illegalitásban a kommunista pártszervezetek bizonyultak a legteherbíróbbaknak és leginkább cselekvőképesnek, annak ellenére, hogy a diktatúra fő nyomása rájuk nehezedetett. Ily módon ebben a mintegy másfél éves időszakban egy sor olyan radikális államosítási és földreform-intézkedés jöhetett létre, amely társadalmilag előremutató volt ugyan, de nem felelt meg azoknak a katonai és politikai erőviszonyoknak, amelyek között a NATOhoz tartozó, Európa legnyugatibb szegélyér fekvő Portugáliának politizálnia lehetett! Az ellentmondást feltehetően könnyebben lehetett volna feloldani, ha éppen a fasizmus örökségeképpen a forradalmi folyamat rém kénytelen szembenézni egy rendkívül súlyos gazdasági válsággal. Ennek az az alapvető magyarázata, hogy a fasiszta Portugália gazdasági egyensúlya a gyarmatokból kisajtolt extraprofitra épült. Az ország belső gazdasága elmaradott és korszerűtlen volt, külkereskedelme pedig az ipari behozatal tekintetében egyértelműen fügött a nagy amerikai és nyugatnémet monopóliumoktól. A gyarmatok felszabadulása alapjaiban ráz- kódtatta meg a portugál állam gazdasági egyensúlyát. Már .1975‘ben kitűnt, hogy az országnak körülbelül évi 50 százalékos inflációval, 20 százalékos munkanélküliséggel és évenként másfél milliárd dolláros mezőgazdasági behozatallal kell számolnia. A POLITIKAI KOMPROMISSZUM HIÁNYA A helyzetet súlyosbította, hogy az 1974. és 1976. között dúló politikai harcok, ingadozások és sok esetben gazdasági túlkapások negatív hatását a nemzetközi monopöl- töke politikai szabotázsa még súlyosbította. A szinte tragikusnak nevezhető nehézségeket esetleg át lehetett volna hidalni, ha már kezdetben egy józan és átgondolt, a realitásoknak megfelelő politikai kompromisszum alakul ki az ország legnagyobb pártja, a Soares vezette szociáldemokraták és a kommunisták között. A szocialista—kommunista együttműködés alternatívája sajnálatos módon nem jött létre, a realitásokat azonban a Portugál KP természetesen felismerte. Ezért továbbra is arra törekszik, hogy a szocialista Soares abszolút többséggel nem rendelkező, tehát kisebbségi egypórti kormányával szemben hangoztassa a baloldali erők együttműködésének elvi szükségességétAz elvi politikát rendkívül nehéz végrehajtani, miután a múlt két év eseményei Sora- res miniszterelnököt erősen jobbra tolták. Olyannyira, hogy saját pártjában is jelentős erők bírálják a főtitkárminiszterelnök egyoldalú politikáját. Politikájának, a múlt júliusban megalakult kormány eddigi hivatali ideje alatt a következő fő törekvései voltak; NYESETT REMÉNYEK 1. Egyértelműen tőkés, sőt monopoltőkés konszolidáció létrehozása. A külföldi tőkeberuházás fokozása nagyszabású kedvezményekkel, az állami szektor szerepének gyön- gítése a magánszektor javára, az államosított bankrendszer mellett magánbankok létrehozásának engedélyezése. Ennek a gazdaságpolitikának szerves részeként csatlakozás a Közös Piachoz és óriási hitelfelvételek a súlyos gazdasági problémák megoldására. (Az amerikai kongresszus most tárgyal egy 300 millió dolláros gyorssegélyről. 1976 eleje óta mostanáig Portugália összesen csaknem 900 millió dollár rendkívüli kölcsönt kapott.) 2. Ezzel párhuzamosan a fordulat utáni első két évben végrehajtott, részben spontán földfoglalásokat eredményező földreform felülvizsgálása. A kormány terve szerint kártalanítanák a nagybirtokosokat és egyes birtokokat visszaszolgáltatnának tulajdonosaiknak. A dolog lényegét tekintve tehát Portugáliában egy olyan folyamat zajlik, amely „le akar faragni” mindent a portugál forradalmi folvamat eredményeiből, amely túlment a „hagyományos” nyugat-európai burzsoá rendszer határain. <-i-e>
