Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-14 / 112. szám

/> magas faníícplsozás Cutlrefalváu Saját er< színvonalon tenyészteni Minden elismerést megérde- méezeti adottságaink, hagyó- csábotta. 1974-ben egyszerű melnek azok a szervek, ame- mányaink mindig jók voltak juh tenyésztési társulás meg- lyek elősegítették, hogy meg- ennek az állattenyésztési ága- teremtésével kezdték el a rendezésre kerülhessen az a zatnak a fejlesztésére. Mégis, munkát. A beruházást 1975— megyei szintű juh tenyésztési egyes időszakokban eltérő az 76-ban végezték, úgynevezett es gyepgazdálkodási tanács- állatok létszáma, de a fejlő- első és második szakaszban, kozás, ami a közelmúltban az dós üteme Is. 1935-ben 81 Tereprendezéssel, útépítés­endrefalvi tsz-ben zajlott le. ezer juhot számoltak a me- sei, majd három hatszaz íé- Azért itt mert ebben az üzem- gyében. A termelőszövetkezé- rőhelyes anyajuhhodály meg- ben a juhtenyésztésre olyan tek szervezésének befejezésé- építésével, a villanyhálózat figyelmet fordítanak, és olyan kor 76 ezer juh volt, míg je- üzembe helyezésével. Ez a sokat ígérő eredményeket er- lenleg — amikor a piacon munka 7,5 millió forintot igé­inek el, hogy érdemes mások keresett, egyre jobbak a te- nyelt. Azj építkezés második számára is követendő példa- nyésztési feltételek — az ál- szakaszát' is előkészítették, s nak állítani. Korszerű a juh- latok száma 67 ezerre csők- ebben az évben folytatják tenyésztő telepük, építésé kent. Most ismét, fellendülő- három elletőhodály építésé- még nem fejeződött be. Min- ben van, az állomány kon- vei, amihez szociális épület is taszerű a legelő, a legeltetés, centrálásával az egy üzemre készül, valamint vízellátás, Az állomány minőségét töb- jutó létszámot illetően há- víztározó, silók. A számítások Az idő — több mint pénz! bek között az is reprezentál- romszorosára emelkedett, ja, hogy éppen a bemutató idején végzett juhnyíras al­kalmával a megyei termelő­szövetkezetek neves képvise­lői meggyőződhettek: a gyap­júhozam elérte a 4,56 kilo­grammot jószágonként. Kia­lakult a jó szakképzettséggel rendelkező juhtsnyésztőgár- da köztük régi és új juhá­szokkal. Az itt folyó tenyész­tés valóban kifejezi, amit a Korszerűen, egyenletesen szerint ez újabb 7.5 milliós költséget igényel. Itt azonban érdemes egy pillanatra meg­állni. Veres László kandidá­tus a tanácskozáson nagyon kihangsúlyozta: korszerűen, okosan, öcsön. a magunk, erejére támaszkodva alakít­suk a juhtenyésztést. Az end- refalviak ezt az elvet követ­ve például a maguk erejéből 150 ezer forintért építették O.UH a , . ... . . meg a két silót, ami egyéb­tanácskozás alkalmával He- efkezetoen tartott megj ei ta- ként félmillió forintba ke­- - napsknzäs ml srz.nlerűit» a .... , * Az endrefalvi t.ermelőszö­renesényi József megyei ta- ?.á“ko.zas ÍÓ1 szolgálta azt a voina nacselnök-helyettes így fo- t0L'ekvest- hogy Juhtenyeszte- galmazott meg: „A juhászat sunk a megyei tervezetnek megyénk mezögazdasaganak megfel?loen. kiegyenlített le- egyik kulcskérdése...” „...az gyen “ mmden tekintetben adottságainkat, lehetőségein- korszerűen vegezzek ezt a tel­ket, tartalékainkat, a fejlesz- adatot. A pelaat olyan tér­téi ütemét, a beruházásban meloszovetkezet szolgáltatta, megnyilvánuló üzemi szánde- am,ely allg egy esztendővel a kot figyelembe véve első he- hata mögött egyesült. Enne«: Minél olcsóbban lyen all." Ma még ők is azzal küz­denek, hogy egy juh felne­ellenére munkáját nem a bi­zonytalankodás az egy helyben topogás jellemzi, hanem a di­namikus fejlődés. A Kőhegy- velése az értékesítésig magas aljai juhtenyésztő teieő mél- költséget igényel. De a tar­tan kiváltotta a jelenlevők tás szakosításával, a kor- elismerését. így nyilatkozott szerű módszerek bevezetésé- erről többek között dr. Sipos vei egyre csökken a juhte- András, a mezőgazdasági tu- nyésztéssel járó kiadás. A dományok kandidátusa, aki juh végtermékei iránti keres- . tanácsával már korábban is let pedig egyi-e nagyobb. Az honban tartót* tanácskozáson “ok segítséget nyújtott példá- érdekeket es igényeket, a kö- honban tartót- tanácskozáson ^ a legelö kialakításához, a vetelményeket. a tanácskozás korszerű legeltetési módsze- jó összhangba hozta. Idézzük - ht nek bevezetéséhez. Mindének- Herencsényi Józsefet: „Az V, cuaatusa, 8- előtt azonban azt a lenyeges ötéves terv első évében a kímélve a tenyésztés föntos- tanulsa8ot bizonyította a ta- legdinamikusabban fejlődő sását " hánesui'.-ozva mondta nácskozás és a gyakorlati ta- agazat a juhtenyésztés volt a _,g L ea£, viláeon csökken pasztalat' h°SY minden ne- megyében... Jelentősen javul- 3 hézség ellenére lehet a juha- lak tenyésztési és termelési a juhok szama, miközben ______________;____________, ________________ d r. Veres László, a mező­gazdasági tudományok kan­szatot ütemesén fejeszteni, mutatói. Nem maradhat azon- végtermékeivel a hazai és az ban figyelmen kívül, hogy az emelkedik a juhhús iránti le ^tozbdik^ evamú^irantí europai pJacon részt venni. országos átlagnak még így is - r , íc t e alatta vagyunkA tanácsko­erdeslodes is. Juhtenyeszte- Érdemes az endrefalvi tsz M6. a Kőhegy-pusztai tapasz- sün knek ehhez kell igazod- juhtenyésztés: törekvésének tálatok segítséget nyújtottak rua" néhány részletét is felidézni, ahhoz,’hogy amivel mégadós­Naevon érdekes a megyénk- hisaen ez a megyei tanácsko- sak vagyunk a juhtenyésztés­zasnak is egyik fontos témája ben, pótolni tudjuk. ben tapasztalható hullámzás volt. Farkas János, a tsz él­ig juhtenyésztésünkben. Tér- nöke rendelkezésünkre is bo­B. Gy. A VILLAMOS ENERGIA-FOGY ÁSZT AS görbéje minden vállalatnál pontosan jelzi az egy-egy műszakon belüli munkateljesítmé­nyek ingadozását. Nincs is szükség különö­sebb vizsgálatra ahhoz, hogy bármely válla­lat vezetősége képet alkothasson maganak arról, hogy általában milyen tempóban fo­lyik a munka a vállalatnál, mikor milyen mértékben használják ki a gépeket, a mun­kaidőt. Amint lassulnak vagy megállnak a gépek tüstént kevesebb villamos áram fogy. Sehol se kívánják maguknak azonban az ef­fajta energiatakarékosságot, hiszen ez azt jelzi, hogy ilyenkor a drága munkaórák százait, ezreit pazarolják az üzemben. A közelmúltban elkészült több felmérés tanúsága szerint a gépiparban például a termelőberendezések átlagos kihasználtsági foka 65—70 százalék. A gépek jó része tehát az elméletileg lehetséges munkaidejüknek körülbelül csupán kétharmadában „fogyaszta­nak” energiát.. Ehhez hasonló képet mutat a munkaidő­kihasználása is. A munkahelyen eltöltött idő­nek országos átlagban kb. az egyötödét nem töltik termelőmunkával. Műszakonként te­hát a gyárakban átlagosan több mint más­fél óra fut el haszontalanul. Átlagról lévén szó; persze egyes helyeken ennél jobb. a helyzet, míg másutt rosszabb. De a legjob­ban szervezett vállalatoknál is egy főre szá­mítva átlagosan 40—60 perc kiesik a produk­tív munkából Összességében milliárdos ér­tékű tartalék ez. Az is igaz, hogy a gyakorlatban elképzel­hetetlen úgy megszervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen veszendőbe. Az egy-másfél órás kiesés azonban (bármennyi­re is torzíthatnak az átlagok) műszakonként s a munkahelyen ténylegesen megjelent lét­számot tekintve óriási veszteség. A munka nélkül múló perc és óra nem­csak a gépek mellett kár. A ki nem használt idő a tervezőasztal mellett, a vezérigazgatói székben, vagy az anyagbeszerzők „műszak­jában” is elfecsérelt lehetőség. Sőt: nem­egyszer az e posztokon kihasználatlanul ma­radt órák miatt torpannak azután meg a gépek a műhelyekben. Csak az álló gép, vagy az álló munkás azonnal és közvetlenül felhívja magára a figyelmet, és úgy tűnik ez a veszteség forrása — pedig, igen sokszor ez csupán a következménye annak, hogy valahol valamit pontatlanul programoztak, terveztek meg, vagy csak nagy vonalakban folyt a szervezés és így tovább. A munkahelyen munkával ki nem töltött órák pedig visszahozhatatlanok, soha be nem pótolhatók. Széchenyi mondta, több mint 100 éve, hogy az idő nemcsak pénz, sokkal több annál. A pénz, ami elveszett, újból megkereshet, de az elveszett idő soha. Az elfecsérelt idő újból abszolút pazarlás. Minden haszontala­nul elfutó óra. egy-egy elszalasztott lehető­ség, amelyben gyarapodás helyett, viszony­lagosan, szegényedünk. Az ilyen órára Is fi­zetnek bért, a vállalat „infrastruktúrája” ilyenkor is működik: fogy a víz. a fűtéshez, a világításhoz az energia, a gépek erkölcsi kopása ilyenkor sejn áll meg és így tovább. És ilyenkor az adott vállalat az előző idő­szakhoz mérten hiába ér el eredményt —ez a lehetségestől mégis elmarad. Hasznos len­ne most már egy-egy gazdasági egység te­vékenységének minősítésekor az elért, vala­mint reálisan elérhető eredmény közti kü­lönbséget mindig a mérlegre tennék. Az egyre értékesebb, korszerűbb technika és a viszonylagosan egyie kevesebb munka­erő ma már igen időszerűvé teszi az ilyes­fajta számításokat is. Az. idő és a technika jobb kihasználása ugyanis legalább annyira fontos a nemzetközi versenyképesség javí­tásáért, mint az. hogy korszerű, , jól eladha­tó termékek kerülnek-e le a jobban kihasz­nait gépekről. TÖBB MINDENÉRT fut el persze ha­szontalanul az idő munka közben. Állhat a gép, a munkás azért mert késik a rajz, vagy az anyag, vagy a karbantartó, a gépbeállí­tó. Mindez a szervezés dolga. Valószínűnek látszik azonban, hogy amíg általában nem lesznek korszerűek és pontosak például a teljesítménykövetelmények — a közvetlen termelésben: de a termelés irányításában is — addig nehéz lesz a munka- és üzemszer­vezéssel gyorsabban haladni. Gerencsér Ferenc Milliárdok — újításból A csehszlovák újítók és fel­találók eredményes tevékeny­ségéről tanúskodik, hogy 1976- ban több mint 5,6 milliard koro­na értékű volt az a gazdasági haszon, amit a benyújtott és meg­valósított javaslatok segítségévéi elertek. Csehszlovákiában az újító­mozgalom ma mar tömcgjelleget öltött. Csupán az elmúlt évben — az új ötéves terv első eszten­dejében — több mint 2000 ta­lálmányt próbáltak ki a terme­lésben. Ez egyre hatásosabban segíti a munka termelékenységé­nek növelését és a termékek mi­nőségének javítását. A közelmúltban országos tervet dolgoztak ki, amely az 1980-ig tartó időszakra kijelöli az újító­mozgalom fejlődésének főbb irányait. Ez a terv az újítók és feltalálók figyelmét mindenek­előtt a minőség és a hatékony­ság fokozására. új technológiai folyamatok kidolgozására, az energiával, a nyersanyagokkal való. takarékoskodásra irányít­ja. Az újítómozgalom célkitűzései közé tartozik a szocialista in­tegráció elmélyítéséhez való hozzájárulás is. Arcok közelről Aranykoszorús asszonyok A hatalmas üzemcsarnok egyik csücské­ben asztálok sokasága. Mindegyiken két vasaló. Egy könnyebb és egy nehe­zebb. Mellette asszonyok áll­nak. Van ugyan egy szék az asztalok mellett, de le­ülni kevés az idő. Így van ez rendjén, tart­ják az asszo­nyok. Azért járnak a „Pa- va’’ Női Fehér­neműgyár jánosaknai üzemébe, hogy dolgozzanak. Olyankor pihennek Szorgoskodnak a vasaló asszonyok Kulcsár József felvétele anyag tasakba dig nem vagyunk már éppen nagymamák brigádja. So- tizenhat évesek. A mi brigá- kunknak van unokája. De az- dunkban alig-alig változtak az ért vitézül álljuk a sarat... emberek. Csak... Teljesítményben dolgoznak. — Csak? A kollektíva átlagfizetése há­— Ketten nyugdíjba men- romezer forint körül van. tek, kellett helyettük más. Szeretik a vidámságot, a Egy kismamánk most gyes- jó összejöveteleket is. Még ma en van. is jóleső érzéssel emlegetik, A Lenin brigád szép telje- hogy februárban pótszilvesz- sítaménnyel, sok elismeréssel tért tartottak. Méghozzá a dicsekedhet. Kaptak bronz- homokterenyei bisztróban. A koszorút, ezüstöt, most, április brigádvezető már előre meg- 4-és pedig a legrangosabbat, rendelte az ebédet és műszak az aranyat. Ünnepélyesen után egyenesen oda mentek, nyújtották at, meleg szavak — Zenekarról is gondos­kíséretében. kodtunk. Csak mi voltunk, a Annak pedig külön örültek, brigád, ez alkalommal még hogy G.yurcsák Andrásné a férjeinket is otthon hagy- kiváló dolgozó lett. tűk. Mi rúgtunk ki a hám­A vasalóban dolgozó asz- bői... Még láncoltunk is. szonyok a környék sok közsé- Amikor az aranykoszorút g'éből járnak nap nap után megkapták, fönt, a tanács­műszakba Jánosaknára. Jön- teremben Márkával koccin- nek reggelente Mátranovák- toltak, az igaz. De szentül ról, Ivádról, Homokterenyéről, megfogadták, hogy májusban, csomagolják Nádújfaluból. Egyik héten amikor, a fehérneműgyár tiz­néhány azokat, és irány a raktár. Utá- már hajnalban talpon vannak, éves fennállását ünnepli, a percet, ha az átvasalt, szépen na meg a nagyvilág... összehajtogatott pongyolákat. Hét esztendeje dolgozik őket haza. a másikon a késő este pizsamákat, blúzokat elviszik együtt a Lenin brigád. A kis előlük. kollektíva tagjai legnagyobb- mosolyog. A tizennégy szorgoskodó részt törzsgárdisták. — Mondjam-e? asszony a fehérneműgyár Le- Gecse Pál né a „brigadéros”. nin brigádja, ök adnak vég- — A hét év alatt megértünk ső formát a megvarrt holmik- jót is, rosszat is. Egy igaz, mi gúnyolódással úgy is emle- nak. Vasalas után már mű- soha nem panaszkodtunk. Pe- getjük saját magunkat, hogy a veti brigád kis „házi” ünnepsége­it egybevonják. Együtt kö­A brigádvezető hamiskásan szöntik a tízéves évfordulót. az aranykoszorút és a kiváló dolgozó-jel vényt. — Hogyne! Mert ez is kell a hétközna­— Mi magunk között né- po'„; sorában. Csatai Erzsébet A vezető közérzete A termelékenység emelése, Persze, a döntési szabadság a szervezettseg fokozása, a így sem lehet korlátlan; az fegyelmezett. lelkiismeretes, objektív és szubjektív felté- jó minőségű munka, a tér- teleken túl a törvények, a mékösszetetel korszerűsítése, a népgazdasági érdekek erősen, piacj igények rugalmas köve- behatárolják a lehetőségeket, tése alapvetően vállalati fel- A megfelelő társadalmi hát­adat, az egesz kollektíva ősz- tér, légkör viszont tágíthatja szefogott erőfeszítését igényli, a vezetők mozgásterét. Ám minden közös teljesít- A főnök-beosztott kapcso- menyben döntő a vezetők te- latában döntőek az összekötő, vékenysége. Tőlük nagy- az egymásra utaló elemek és mértékben függ az bár gyakran szembetűnőbbek, üzem, a vállalat, az intéz- mégis jelentéktelenek az egy- mény munkájának eredmé- más ellen ható és ütköző pon- nyessége. a gazdaságpolitikai tok. Az érdekközösség palack­célok elérése. ba zárja a rossz szellemet, a demagógiát, fejleszti az I f ,. együttműködési készséget. Mintllg Elősegíti például annak felis­merését. hogy a vezető előbb- ref lektor fényben re lát, a kollektíva befolyá­solásában , pedig határozot- Érthető módon reflektor- tabb, céltudatosabb, mint má- fénybe került az igazgatók, a sok. képességét hatalmi esz­szövetkezeti elnökök munká- közök is kiegészítik, de azért ja. A változó feltételekhez neki is bátorításra, sikerél- való alkalmazkodás, a hala- menyekre van szükségé. Az rozott vezetői magatartás, az olyan tulajdonságok kifejlesz- esetenként népszerűtlen dön- 1 lése magas fokon, mint a tés persze nem örvend min- kezdeményezőkészség, a koc- denütit és mindenkor osztat- kázatvállalás, a megváltozott lan népszerűségnek. Időnként körülményekre, az új jelense- vezetőellenes nézetekkel, de- gekre való gyors reagálás, a magóg előítéletekkel is talál- mozgósító-, és lelkesítőkész­kozhatunk. A vezetők egy-egy s®§. a magas fokú fegyelem döntését, munkáját, személyét és szervezettség megteremtése, némelykor jogosan bírálják, következetesség, igényesség a a hibák eltúlzasa. általánosi- végrehajtásban, amelyekre tása azonban megengedhetel- most különösen nagy szűk- len, politikai kárt okoz. Csak ség van, feltételezi a szélsőségektől, a hangulati a beosztottak megértő tamo- elemktől mentes reális köz- gatasat. felfogás teremtheti meg az eredményes vezetői munkához 4 tp\.p1.po forrása elengedhetetlen társadalmi 'eneiseg jorrusu hatteret, légkört. Az alkotó munkahelyi ié?­Fontos például, hogy min- kör, a dolgozó ember jó köz- denütt helyesen értelmezzék érzete, a munkakedv, az át- egyik legégetőbb társadalmi lagon felüli teljesítmény, a feladatunkat, a demokratiz- tehetség érvényesüléséne« mus fejlesztését. Sokan úgy gondolják, bár maguk számai­ra sem fogalmazzák így, hogy a demokrácia a beosztottak­nak jogot ad, a főnökökre pe­dig kötelességeket ró. Valami­kor a beosztott és a főnök vi­tájában gyakran a munkaköri nélkülözhetetlen forrása. A vezetőnek is van „közérzete”, ó is keresi örömet a mun­kában. A vezetés erkölcsi el­ismerése, lelkesítése, ösztön­zése nem lehet csak az irá­nyító szerv feladata. Vezető­ink túlnyomó többségének hatalom, a presztízs döntött. Politikai és szakmai íelké- most inkább a másik véglet szültsége magas fokú. megvan jellemző. A társadalmi szer- a kellő készsége, rátermettsé- vek néha a demokrácia je- Se a gondjaira bízóit kohektí- gyében hibásan, olvankor is va irányítására. A gyorsan a munkás, a beosztott pártjá- növekvő feladatokkal mégis ra állnak, amikor nincs iga- lépest tartani. A vezető ^ minden képességét, tudását és teljesítményét a munkahelyi .. m ^ kollektíva és a nagyobb kö­ti tkÖZŐpOlllok zösség a társadalom szolgála­tába állítja, ő is elvárhatja Minimális igény, hogy se- tehát munkatársaitól az hol’ ne gördítsenek telesle- együttműködést, a támogatást, ges akadályokat az eredmé- munkája elismereset. nyes vezetői munka útjába. K. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom