Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
Kerékasztal beszélget és A világnézeti nevelés feladatai (I.) A szocializmus építésének, mai szakaszában mind a gazdasági, mind a politikai-szellemi életben szükség van arra. bogy céljainkat ismételten megfogalmazzuk, s a megvalósításukhoz hatékony eszközöket találjunk. Ez különösen érvényes az iskiolára. A felnövekvő generáció előtt, akár a- társadalomra, tenmészetre vonatkozó ismereteket, akár a két társadalmi rendszer harcát tekintjük, óriási feladatok állnak, ami alapos felkészültséget igényel. A kérdés. ha vizsgáljuk, sok arcát mutatja felénk. Villantsuk fel ezek közül a legfontosabbakat. Milyen világnézeti alapokat kell kialaki tanunk, hogjssan kell az ismeretnyújtás-szerzés értelmi, érzelmi oídalaijc feltárni, melyek a legmeghatározóbb tényezők? A középfokú intézményekben közelmúltban megtartott ■nevelési értekezletek) után, amelyeken az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága "vonatkozó határozatát, valamint az iskolai konkrét helya etet, feladatokat beszélték meg a nevelőtestületek, könnyeb b lesz eligazodni, megtalálni a helyes utat. A Nógrád mejgyei Tanács művelődésügyi osztálya, a NÖGRÁD szerkesztősége részvételével kerek asztal-beszélgetést szervezett a napokban a megyei tanácson a világnézeti nevelés időszerű kérdéseiről. A beszélgetésen részt vett Kapás József, a Nógrád megyei Tanács művelődési osztályának iskolai csoportvezetője, Oltvölgyi Béla. középiskolai tanulmányi felügyelő, (aki ,a beszélgetést vezette), dr. Szalánczay György, az MSZMP Niógrád megyei Bizottságának munkatársa, dr. Szomszéd Imnéné, a kistenenyei gimnázium igazgatója, Varga Katalin a szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola párttitkára. Gecse Gabriella, a salgótarjáni Furák Teréz leánykollégium nevelője, Kovács Ferenc szakfelügyelő. Bakos János, a nagy- bátonyi szakmunkásképző intézet KISZ-bizottságának titkára, s Tóth Elemér, a NÓGRÁD kulturális rovatvezetője. Alábbiakban a beszélgetés néhány legfontosabb gondolatát idézzük, a teljesség igénye nélkül, a gondolatébresztés Igényével. OLTVÖLGYI BÉLA: —Mi- kell teremteni, ahol minden Nevelőmunkánkban előtérbe került: a tanulóifjúság tudatformálását, világnézeti- politikai-erkölcsi nevelését szolgáló feladatok megtervezése, végrehajtása, értékelése. Az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy iskolai, politikai munkánknak fokozatosan ebbe az irányba kell hatnia. Ennek jegyében készítettük el feladattervünket, amelynek végrehajtásában —, mint megfogalmaztuk —alapvető a tantestület szemléleti és cselekvési egysége. A tantestületben tudatosulnia kell annak, hogy a világnézeti-politikai-erkölcsi nevelés a ne velőmunka egészének egységes folyamatában valósul meg, a nevelőmunka szintézisét jelenti. Az ismeretnyűj- tástól a meggyőződésig, s az ennek jegyében végzett cselekvésig tart. Ennek megvalósulása egy egységes személyiségfejlesztési program megalkotását igényli a szervezett oktatás keretei között. A tantestület minden tagjának el kell fogadnia, hogy az eszmei, ideológiai nevelés permanens feladat. Olyan folyamat, amely a nevelés minden területén érvényesül, s ezáltal alapvetően meghatározza a személyiség viszonyát a valósághoz. Tehát egy Ady a képzőművészetben , . ,, „ . . ., ,. . időben kell fejlesztenünk ta után a vilagnezet-politika-er- kérdés oszmte megvitatására nulóink érdeklődékölesi neveléssel foglalkozó mód nyílik a létező iskolai értekezlet az elmúlt napok- fórumokon, sőt azokon túl is. ban lezajlottak, beszélgessünk A tervezésben először a ne- arról, hogy a megye közép-' velőtestület feladatait fokú okatása előtt milyen meghatározni (iskolavezetés, konkrét feladatok várnak párt, szakszervezet stb.). Szük- megvalósításra. Természete- ség van arra, hogy a világáén tisztában vagyunk azzal, nézeti-politikai-erkölcsi nehogy más-más közegben a velésben a tantestület min- feladatok megjelenési for- denkor egységes legyen. Az mája változhat. De vannak eszmével való azonosulás önolyan feladatok, amelyek va- magában is módszertani lamennyi tanintézetben kö- előbbrelépést jelent. Az er- zösek. Mindenekelőtt közös a köles és magatartás témakö................. kell s ét, vitakészségét, formálni kell meggyőződésüket, el kell k"j7 mélyíteni a szocializmus iga- e‘ zaba vetett hitüket és csalek- vésvágyukat, ki kell alakítanunk a szocialista magatartásformákat gyarapítani kell a hazafias és internacionalista érzésüket. Megfogalmaztuk azon tényezőket is, amelyek tanulóink szocialista szellemű nevelését feltételezik. Idetartozik, többi között, a tantestület tagjainak jó szakmai felkészültsége (öncél, az oktatáspolitikai hatá- rében olvain értékrendet rozat, a XI. kongresszus, va- kialakítanunk, amelyben a képzés szervezett továbbkép- 1 amint a megyei part-vb ha- munka, a tanulás, a közös- zég) tantestület tagjainak tarozat_ végrehajtass do- fffh«v^^®ony legyen a gazda3ágI> tareadalompoiitikumentumok megfogalmaz- leglényegesebb elem, to- ták, hogy milyen kritériu- vábbá az elvszerűeég amely mok szerint kell az ifjúság elkötelezett magatartást jekai, ideológiai kérdésekben való tájékozottsága, jártassága, napra kész állapota, hogy nevelését végezni. Csupán a lent. Lényeges elem az egyén kors7jerű váJaszt tudjanak adológiai egysége, fontos az iskolai pártszervezet közvéle- ?e. egységes alapelv: a jó szakember fogalma szocialista társadalmunkban egyet jelent társadalmi kérdésiek iránti érdeklődő, közéleti tevékenységet folytató a szocializmussal elkötelezett ember fogaltnával. T. E. (Folyt, köv.) Kultúránk nagykövetei Küldetésben Prágában XI. kongresszus határozaté- és közösség viszonyának ala- koruTlk kérdéseire. Aiap_ ból idézünk: „A közoktatás kulasa a szocraOistó demokra- vet6 a eszmei, ideminden «szintjen javítani kell cia iskolai kérdésé. Mind- a világnézeti oktatást és ne- ezekhez szükség van a neve- velést. Emelni kell a marxiz- lók személyes példamutatásé- mé^yfo^iáló‘^eT^e. X'tah- mus—leni'nizmus oktatásé- ra. Az iskola e munkájához testületben legyen nak színvonalát, s el kell ér- szövetségest kieres. Természeni, hogy közoktatásunkban a tes szövetségese mindenek- marxista—leninista világné- előtt a család, a kommuniszet hassa át az oktató- és ta szülők, az if júsági szervezet, nevelőmunka egész folyama- a pártalapszervezet, a kollé- tát. Társadalmunk azt igényli, gium, az üzem. hogy a fiatalok nevelésében DR SzoMSZÉD IMRÉNÉ: a szilárd szocialista vilagne- _ Iskolai közösségürik életé- zet fejlesztése, az aitalanos es l>en évek óta kiemielt szerepet szakismeretek oktatasa yala- a tanulók világnézetimmt a folyamatos művelődés poi^ai-erkölcsi nevelése, igenyenek felkeltése egymással szoros egységben történjék”.. A nevelési értekezletek nyomán kialakult általános képről is néhány szót. Az itt-ott még fellelhető szélsőségekkel nem kívánok részletesen foglalkozni. Mindenesetre, elsőrendű teendőnknek tartjuk, hogy a pedagógus közvéleményben néhol még élő ilyen nézeteket felszámoljuk. Ezúttal csak any- nyit jegyeznék meg, hogy az önértékelés során kinek-ki- nek el kell jutnia odáig: a világnézeti-politikai-erkölcsi nevelésnek az egész nevelési rendszert át kell hatnia. Ugyanakkor, a mindennapi gyakorlatban el kell kerülni hogy a világnézeti nevelést bárki is olyan zsáknak tekintse, amelybe mindent bele lehet gyömöszölni. S itt máris elérkeztünk a világnézeti-politikai-erkölcsi nevelés tervezhetőségének kérdéséhez. Mi az, ami egy isko- laközKsség szintjén megtervezhető, s melyek a kérdés spontán elemei? A tervezésben ugyanis nem állunk a legjobban. Esetenként keverednek a feladattervekben a célok és az eszközök. Általában a tanulók minden mozdulatát, a tanulókat ért minden hatást ellenőrizni akarják némely helyen. Ez nem megy! Ehelyett inkább olyan tanár-diák viszonyt olyan demokratikus iskolai légkört „Új vizeken járok” címmel kiállítást nyitottak Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a múzeum és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója 1977. évi pályázatának anyagából.- ■! Blaskó János: Ady-érmek. Turcsány Miklós: A papék Katója. Borbás Tibor: Ady Lédával. Vándorló erdő A Pamír-hegység egyik gleccserével együtt egy kicsiny erdő évente 80—100 métert „vándorol”. Az erdő egy kis földdarabon terül el, amely a jégtömeg tetejét borítja. A furcsa kis erdőt a glaciológusok mintegy 30 évvel ezelőtt fedezték fel. Azóta az erdő 3 kilométeres utat tett meg, s míg korábban 3100 méter magasan volt a tenger szintje felett, ma már csak 2800 méterein található. A gleccser, amely az erdőtökével együtt vándorol, az úgynevezett pulzárok közé tartozik, aaaz igen gyorsan halad a völgy felé. Valószínű, hogy a 100 négyzetkilométer területű gleccser tetejére egy hatalmas lavina hordott némi földet, gyökeret és magot, s az említett erdő fái és bozótjai ebből a rétegből nőttek ki. Újjászületik a prágai „Nemzeti A csehszlovák főváros központjában, a Vencel téren működött két évtizeden keresztül a Magyar Kultúra . Közben a prágai metró építkezési munkálatai miatt épületét lebontották, az intézmény pedig átköltözött a forgalmas Nemzeti körút 22. szám alá. Bár ez a helyiség sokkal kisebb, és szinte, csak az elárusítóhelyek fémek el benne — újságok, folyóiratok, könyvek, hanglemezek, népművészeti és iparművészeti tárgyak, —, a forgalom egyáltalán nem csökkent, sőt növekszik. Egyebek között erről beszélgettem prágai látogatásom alkalmával Selmeci Alajossal, a Magyar Kultúra vezetőjével. — Ez az intézmény — mondotta — egyszerű könyvesboltként létesült több, mint negyed évszázaddal ezelőtt, de tevékenysége az-, óta számottevően bővült. Legfőbb feladatunk a magyar kultúra terjesztése. NÓGRÁD - 1977. május 14., szombat A rövid beszélgetésből is kiderült, hogy milyen sokrétű tevékenységet végez, milyen fontos missziót teljesít az intézet. Évenként tíz-tizenként előadást rendez Magyarországról meghívott tekeintélyes közéleti személyiségek közreműködésével hazánk életéről, politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai, művészeti és egyéb kérdésekről. A rendezvények sorából kiemelkednek még az ingyenes magyar nyelvtanfolyamok. Persze ezek sem csak a nvelvtanulásra korlátozódnak, a résztvevők a magyar kultúra baráti körét is alkotják. A program fontos részét teszik ki a rendszeresen megrendezett magyar hetek, a különféle baráti találkozók, és ünnepélyes megemlékezések az évfordulókról. A Magyar Kultúra gyakran rendez hazai művészeink bevonásával koncerteket, előadói esteket, kiállításokat. — Az intézet nemcsak Prágában fejti ki tevékenységét — hívta fel a figyelmemet Selmeci Alajos. — Csehszlovákia nagyobb városaiban, elsősorban a cseh ipari központokban rendszeresen rendezünk kiállítással egybekötött vetélkedőket. Mint megtudtam, a Magyar Kultúra az idén is gazdag programot tervez. A szokásos magyar heteken kívül számos kiállításra, komoly- és könnyűzenei koncertre, baráti találkozóra kerül sor. Kiemelkedik az Ady-cen- tenárium alkalmából sorra kerülő rendezvény, amelybe bekapcsolódik a csehszlovák es a magyar rádió is. — Sajnos, jelenleg nem a legjobb körülmények között dolgozunk. De hát ez csak ideiglenes állapot. Két éven belül elfoglalhatjuk végleges helyünket Prága híres óvárosban, a Rytirs- ka utcában, az úgynevezett Vörös Oroszlán műemlék- épületben, ahol egyre sokrétűbb és magasabb színvonalú tevékenységünkhöz minden feltétel meglesz — mondotta búcsúzóul Selmeci Alajos. Oravecz János Március végén, hangzottak iftaljára áriák és színészek párbeszédei a prágai Nemzeti Színház színpadán. S most néhány idényre az építészeké, technikusoké, építőmunkásoké lesz a főszerep. A nagy múltú színházat átépítik — s környezetében kultúrközpontot alakítanak ki. A színházépület külső arca a tervezett rekonstrukció során nem változik. Belül viszont lényeges lesz a változás. Átépítik a színpad hátterét és a színpadot. Korszerű színpadtechnikai berendezéseket szerelnek fel. Újjáépítik a nézőteret is. Az eddigi 1200 ülőhelyet 1000-re csökkentik, hogy a nézők minden helyről jól láthassák az előadást. A színház környezetében három épületből álló úgynevezett areál épül. Az arcúi alatt néhány emelet mélységben garázsok lesznek — a színházlátogatók gépkocsijainak. Itt helyezik el a gázkazánnal működő energetikai központot, a szellőztető berendezés gépházát, a transzformátorállomást és a színházi dekorációs raktárát. Az areál első épületének három szintjén kávéházat, éttermet és szalonokat képeznek ki. A negyedik emeleten a színház klubhelyiségei kapnak helyet. Egy másik épületben hangverseny- és kiállítóterem lesz. A harmadik tömbben a Nemzeti Színház „üzemi” központja épül: nagy próbateremmel, baletthelyiséggel, korrepetációs szobákkal. Ebben kap helyet az adminisztrációs részleg is. A rekonstrukció és a környezetkialakítás hét évig tart. De 1983. novemberében, amikor a prágai „Nemzeti” alapításának 100. évfordulójára emlékeznek „a Vltava felett emelt arany kápolnában” — ahogyan Csehszlovákiában a Nemzeti Színházat szokták becézni — újra művészek lépnek majd színre. Szövef parádé A goriovkai kötezövöttárugyár kiszállította a fogyasztóknak az általa — a legkülönbözőbb színekben — készített krim- plon szövet első tételét. A gyári kollektíva vállalta, hogy ez évben 100 millió méter szövetet gyárt — 400 ezer méterrel többet mint a múlt évben. Hegyi almáskerf Az Arágac előhegységében megkezdték Örményország legnagyobb almáskertjének telepítését. Karbi falu szovho- zában a sövényes ültetést alkalmazzák, ezáltal hektáronként akár másfélezer csemetét is telepíthetnek. A hegyi fennsík köves - talaján többezer hektárnyi ültetvényt létesítenek. Mai tévéajánlatunk 18.05: MOZGÖ VILÁG. A folyóirat tévémelléklete. Harmadik évfolyamába lépett a Mozgó Világ, az ifjú írókat, költőket, esszéistákat és kritikusokat megszólaltató folyóirat. Az első tévémellékletet félévenként egy- egy, ehhez hasonló képes kiadás követi. A folyóirat sokarcú; rpndez vitákat és pályázatokat. Foglalkozik a képzőművészettel és a fotóval, de legeredményesebben talán mégis a szociológiát műveli. Az alig harminc perces műsor mindössze ízelítőt ad á folyóirat tevékenységéről, sokrétű közművelő munkájáról. Beszélgetés hangzik el Veress Miklóssal, a folyóirat főszerkesztőjével. Fiatal költők verseit mutatják be fiatal színészek, prózaírók, írásait hallják, s egy jelenetet is láthatnak. A szerzők: Mózes Lajos, Kensei István, Ör- szigetby Erzsébet, Kresz Albert, Szervác József, Sebők János, Tompa Gábor.
