Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

Harmincöt év vasúton — Nem kenyerem a beszéd. Mit tudnék én érdekeset mondani Habár, igaz, ami igaz, harmincöt évet eltölteni va- fűtőn mm kis dolog. Pedig, ha jól belegondolok, véletlenül kerültem oda. Akkoriban nagy szó volt i'asutasnak lenni, mozdonyt vezetni. Minden gyerek erről álmodott. Ma mar pilóták, űrhajósok szeretnének lenni. És így van ez rend­jén. Ezeket a gőzösöket is felváltották már a Diesel- és vil­lanymozdonyok — mondta Kakuk József és a mellettünk nstergö. pöfögő, náthásán szuszogó gepekre mutatott. — Hogyan lett mozdonyvezető? — Először a hatvani fűtőház műhelyében dolgoztam, mint lakatos. A meghibásodott gépeket javítottuk, szereltük. A gőzhengertől a fékekig, a dugattyútól a légvezetékig min­dent megismertem egy-egy típuson. A legkülönbözőbb mun­ka mefordult a kezem alatt úgy, hogy amikor fűtő lettem, már tudtam, mit, hogyan kell csinálni. Később elvégeztem a mozdonyvezetői tanfolyamot és irány az ország minden része. Milyen távolságú járatok futottak akkoriban? — Bizony nem volt ritka a 200—220 kilométer. Ez iga­zi munka volt. Egyhuzamban tengelyen tölteni annyit, az igen. Ma mar jó ha 50—60 kilométert megyünk Sokkal job­bak a pályák es a területeket gondosabban osztották fel — válaszolt, miközben felkapaszokdott az öreg 411-esre és ke­zébe vette a fútölapálot. — Meg kell egy kicsit pakolni, mert nemsokára indu­lunk Akkor nem, szabad a tűznek szunnyadni. De az sem mindegy, miként tüzelünk. A szenet egyenletesen kell ehe. itteni a kazánban. Volt idő megtanulni, hiszen évekig ezt csináltam. Fá­rasztó, kemény munka. Hatvantól Salgótarjánig legalább 35 —40 mázsa szenet megeszik a gép. Ezelőtt tíz évvel elvégezte a Diesel-vezetői tanfolyamot. Milyen érzés volt átkerülni egy nagyobb, erősebb, moder­nebb gepre? — Először idegenkedtem, furcsa volt. Nem szeretten azt vezetni. Egyedül abban a kis fülkében nem jól éreztem ma­gam. Rengeteg műszer állt előttem, melyeket természetesen ismertem, de nem a gyakorlatban. Könyvből pedig nem lehet megtanulni vezetni. Azóta már megszoktam és összebarátkoztunk. Csak az a kár, hogy nem lehet rajta szalonnát sütni. Mert a gőzö­sön bizony sokszor az volt az ebédünk, meg a vacsoránk. A regin még a nyárs helye is megvolt. Tessék csak várni, mutatok valami érdekeset — mondta és olajos kezét törölgette, majd a zakója belső zsebéből iga­zolványt vett elő és abból egy képet. Rajta kél mosolygós arcú. fiatalember és egy 411-es. Itt, a lépcsőn — és rámutatott az egyik alakra — én lennek. Ma mar ez történelem. Akkor kezdtem el a moz­donyvezetést. Milyen érzés több száz ember életéért felelősnek lenni? — Amikor elindultunk és hátranéztem a kígyózó szerel­vényekre, mindig eszembe jutott, mekkora felelősség van rajtunk. Nálunk nem lehet egyszer sem tévedni, mert ak­kor... A teherforgalomnál ugyan nem emberekről, de milliós értékekről van szó, ami szintén nem csekélység. Menet­közben állandóan figyelni kell a pályát, nehogy baj történ­jen. Harmincöt évet töltött a vasúton Kakuk József. Egy év van hatra a nyugdíjig. Mi lesz azután? — Pihenek, barkácsolgatok és természetesen utazgatom. De akkor már en is hatra, a párnázott kocsikba szállók, és kényelmesen, nyugodtan nezeyetem a táját. — békési — Postásbrigádok vetélkedője A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, a Posta Vezérigaz­gatóság vetélkedőt hirdetett a postai szocialista brigádok ré-. szere. A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság területéről — Pest, Komárom, Fejér és Nógrád megye — 52 szocialista brigád nevezett a versenyre. Nógrad megye színeit hat kollektíva képviseli a többfordulós ve­télkedőn, amelynek első for­dulóját május hetedikén bo­nyolítják le Budapesten, a Pest-vidéki Postaigazgatóság épületében. Egy nyelven a közős érdekekéit Termelési tanácskozások kis egységenként a szénbányáknál Két évvel ezelőtt Szorospa- 70 felszólaló sem egy-egy at­takom úgy határoztak, hogy a kálómmal, míg korábban csak termelési tanácskozásokat a 18—20 ember jutott szohoz. A jövőben kis egységenként, tér- tulajdonosi szemlélet, a közös érdekért érzett felelősség erő­Üt a tó mellé Egyre több turista, látogató keresi fel Nógrád megye egyik legszebb vidékét, a dióesjenői tó környékét. Nemrégiben parcellázták a telkeket, ezért várható, hogy ebben az esz­tendőben sokan kezdenek vikendház, nyaraló építéséhez. Ezért a tanács úgy határozott, hogy — a Duna-kanyar ál­talános fejlesztésével együtt — megépíti két és fél kilomé­teres hosszúságban az utat a tó mellett. A munka mint­egy hárommillió forintba ke­rül, de eredményeként a hét­végi házakat könnyű lesz megközelíteni. melesi körletenként tartják. A módszer azóta a Nógrádi Szén­bányák egész területén gya­korlattá vált. Az aknaüzem­nél már az első alkalommal háromszor annyian mondtak södött. Az elhangzott szó értékét az határozza meg. milyen intéz­kedések követik. Érdemes-e Alapkérdése ez az üzemi de­mokratizmusnak a munkások körében, Szorospatakon a legtöbb kérdésre már a hely­színen választ kapnak a mun­kások. Olyan példa sem ritka, hogy a reggeli tanácskozáson elhangzott javaslatra már délután a megtett intézkedés­sel válaszolnak. Nyoma ma­rad a többinek is. Verpeléti Elemér főmérnök­nél írásos bizonyítékok igazol­ják, hogy választ kapott min­denki a felvetésére, javaslatá­ra és erről írásos értesítést is. Nagy Lajos szb-titkárnál a le­velek másolata tükrözi az in­tézkedéseket, amit szakszerve­zeti fórumokon, vagy éppen taggyűléseken kértek. — Az idén kezdtük meg a tea-melési tanácskozások nap­lójának alkalmazását. Jól be­vált. Itt nyoma marad kör­letenként a véleményeknek, javaslatoknak. Ez a jegyző­könyv alapja. Egy példány a körlet főbizalmijánál van, aki­nek kötelessége a megtett in­tézkedések ellenőrzése, és erről a havonta tartott' bizal- mitanacskozáson beszámolni — mondta az szb-titkar. Fórum persze több is van. Rendszeresek a brigadvezetői értekezletek. Ezek is haszno­sak. a vezetők és a munkások közötti kapcsolatot erősítik. A közös információ, a feladatok tisztázása könnyíti a közös cél elérését. A bizalmitanacs- kozasok. — különösen mióta a hatáskör megnövekedet.t — egyre fontosabb fórumokká válnak. Itt a - kisebb közössé­gek ügyes-bajos dolgaii, vé­leménye, javaslata kerül fel­színre. Így volt ez a részese­dés felosztásánál a kollek­tív szerződés értékelésénél, a módosításra tett javaslatok tárgyalásánál. Az utóbbi alkalommal 33 véleményt jegyeztek fel, es közöttük számos reális, előre­mutató javaslatot. Többen pél­dául azt kérték, hogy a hő­mennyiségi terv, a minőség előterbe kerülését a premi­zálásnak is követnie kelle­ne. Térjen ki erre a kollektív szerződés. A legutóbbi bér-besorolások csaknem 800 embert érintet­tek az aknaüzemnél. Vezetői szinten mindössze négy vitás kérdésben kellett dönteni, a többit közös megelégedésre megoldották. A munkások jó tájékozott­sága az üzem előtt álló fel­adatok, kitűzött célok alapos ismerete termelőerővé vá­lik. Arról van szó, hogy a veze­tők a gondokat is jobban meg­osztják a munkásokkal, így közös összefogással könnyebb a megoldás. Jó az üzemi lég­kör, a, munkások hangulata. Ez is közrejátszik abban, hogy az aknaüzem az utóbbi időben élenjár. Az idén eddig már csaknem hétezer tonna szenet termelt terven felül ez a kol­lektíva. A vezetők igénylik is a mun­ka,svéleményeket. Elképzelé­seik helyességének megerősí­tését, sok esetben pedig hasz­nos tanácsot jelent ez szá­mukra. Ezért nem véletlen, hogy egy-egy fórum után újra összeülnek a vezetők és elem­zik az elhangzottakat, meg­határozzák a tennivalókat, fe­lelősöket ’ jelölnek ki. Az üzemnél a fórumok ál­talában időhöz kötöttek, mert a járatok indulnak. Más mó­dot is kerestek a dolgozókkal való eszmecserére. Falunapo­kat, szakszervezeti napokat szerveznek, amikor a vezetők a lakóterületre látogatnak. Legutóbb Homokterenyen. il­letve Jánosakman lakó dolgo­zóikkal találkoztak. Volt ilyen már Etesen, Mátraszelén, Ság- újfalun, Nógrádmegy erben, Lucfalván. Az ilyen találko­zókra általában mindenki el­megy, és nem sürget az idő, sokkal közvetlenebb az eszme­csere, van idő a válaszra. Sok mindenre ilyenkor derül fény és arra is, mi foglalkoz­tatja leginkább az embereket. Ezek hasznosságát egyaránt hangoztatja Poszuk József ak­navezető, Jakubovics Lajos párttitkár és Nagy Lajos, az szb.-titkára. Mi az, amiben erősíteni lehetne még az üze­mi demokráciát? — Ügy gondolom, jó elve­ink vannak, és gyakorlat is igazolja ezeket. Amiben még erősítenünk kellene, az a visz- szaellenörzes es az információ. Ne maradjon egyetlen kérdés válasz nélkül, javaslat, intéz­kedés — mondta Jakubovics Lajos a pártvezetöség titká­ra. B. J. Szalagrendszerhen A háromezer forintot is eléri Zimány Dezsőné havi keresete Kazáron, a váci Kötöttárugyár telepén. 1972-től dolgozik az üzemben, melegitőket, sportoláshoz szükséges ruhanemue- ket készít munkatársaival szalagrendszerben. javaslatokat. Nem ritka a 60— , . egyáltalán szóvá tenni a hibá­velemenyt, bírálatot a mun- kát, megoldást javasolni, in­káról és tettek igén hasznos tézkedéseket sürgetni? Négy esztendő után Varsányban M egkapóan szép a varsá­nyi határ. A termőföl­dek. gondosan megműveltek, a finom tésztát sem dolgozzák meg ennél jobban. Jól teleltek az őszi vetésű növények. A Szentlélek-patak partján, egy mélyedésben, a széltől védve helikopter várakozott, hogy kedvezőre forduljon az időjá­rás és magasba emelkedhessen a kalászosok permetezésére. Az úton asszonyok igyekeztek a burgonyaföldre, Czele Fe- rencné munkacsapatának tag­jai. Ahogyan mondták: „Meg van egy darabon takarniva- ló...” — rajuk várt ez a fel­adat. Az új vezető Bent, a majorban is pezsgő élet. Gépek fordultak onnan ki, térték vissza, végezve a ta­vaszi munkával összefüggő szállításokat. A műhelyben pedig szorgalmaskodtak a sze- .jjrelők. Szétszedett, félig össze­rakott, vagy teljesen kijavított gepek a kezük alatt. A szere­lők legtöbbje fiatal. Bent, a tsz központjában építkeznek, de egy helyiség azért még ju­tott a szakembereknek, akik Verebélyi Antalnak, a tsz el­nökének vezetésével munka- értekezletet tartottak. Mindent apró részletességgel megbe­széltek, ami a következő napi feladatok végzéséhez kellett A szakemberek kötelessége, hogy a megbeszélés szerint tájékoz­tassák az embereket az itt szü­letett döntésről. Igazi mozgal­mas az élet a termelőszövet­kezetben. Ez jellemző ma a varsányi közös gazdaságra. A szécsényi járás ezen ter­melőszövetkezete nehéz körül­ményeket lebírva jutott el idáig. A vezetők, szakemberek, sűrűn egymást követő válta­kozása; az alacsony szintű munkafegyelem; a közös va­gyon iránti közömbösség; a ta­gok és vezetők egymáshoz va­ló rossz viszonya, ami nehezí­tette, hogy a gazdaság a lehe­tőségeihez képest produkáljon. Négy esztendővel ezelőtt a já­rási pártbizottság javaslatára a tagság Verebélyi Antal, az államigazgatásból jól ismert mezőgazdasági szakembert vá­lasztotta meg'elnöknek. ■] Senki sem vitatkozik ma már azon a községben, hogy ettől az időtől kezdve új sza­kasz kezdődött a termelőszö­vetkezet életébén. Mert nem csupán a vezetés, hanem a tagság szemlelete is megválto­zott. Mindez az eredmények­ben mérhető le. Évi ötmillió forint az összeg, amit fejlesz­tésre fordíthatnak. Lehoczki János, a tsz régi dolgozója mondta; — Minden hónap első felé­ben pontosán fizetik a münka- bért, amely 1500—4000 forint között mozog.... Az idén tavaszon tapasztal­ható legékesebben a dolgozók­nak a munkához való megvál­tozott viszonya, amikor az időjárás nagyon befolyásolta a mezei munkát. A 260—300 em­bert számláló nyolc szocialista brigád példát mutatva végez­te feladatát, magával ragadva a brigádon kívülieket is. A burgonyaültetés idején napi tizenkét órát is dolgoztak a cél érdekében. A traktorosok olyan munkacsoportot alakí­tottak, amely vállalta, hogy idő előtt, a legjobb minőség­ben végzik el a munkát. Az eddigiek szerint sikerrel. Az elnök éppen a napokban nyi­latkozott: — Az időjárás okozta min­den nehézség ellenére nincs lemaradás a tavaszi munká­ban... A tsz-ben bekövetkezett vál­tozás részleteit keresve foly­tattunk beszélgetést Gólyán Balázzsal, a pártvezetöség tit­kárával. Jelen volt Verebélyi Antal, a tsz elnöke is. Teljes az egyetértés abban, hogy az elnök nehéz helyzetbe került megválasztása után. Azok az emberek, akiknek a régi, ren­detlen állapot kedvezett, mert jogtalan előnyökhöz jutottak, gátolták az elnök munkáját. Nekik kedvezett az is, hogy Verebélyi Antalnak nem vol­tak még személyes kapcsola­tai. Még ma is mondani szokta az elnök: — Én akkor az embereket csupán a munkájuk alapjan Ítélhettem meg. Felelősségre vonások Nem volt más lehetősége: a fegyelem megszilárdítása érde­kében felelősségre vonni a szabálytalankodókat. Sokan arra számítottak: ezzel a ma­gatartással lehetetlenné teszi magát az új elnök a község­ben. Nem így történt, mert a tsz tagsága és az alkalmazot­tak többsége melléje állt, és támogatta a rend. helyreállítá­sáért folytatott küzdelmében. Gólyán Balázs, a párttitkár mondta el, hogy az alapszer- vezet tagsága az elnök helyes tevékenységének igazolója lett. A taggyűlésen rendszeresen foglalkoztak azzal, hogy a kö­zös gazdaságban helyre kell állítani a fegyelmet. Nem gör­dítettek akadályt eléje, ■ hogy 'akik nem értettek egyet az el­nök intézkedéseivel, eltávozza­nak a tsz-ből. Segítették vi­szont azt, hogy helyükbe fia­tal, új szakemberek lépjenek. Arra is van példa, hogy ami­kor az elnök intézkedése a háztáji kijelölésekor nem fe­lelt meg a közösségnek, az alapszervezet javaslatára a határozatot megmásították. Így foglalta össze a párttitkar: — Az elnök a közösség ér­dekében tud változtatni a dön­tésein és ezzel a tagokkal való jó kapcsolatot erősíti. Az utóbbi két esztendőben, amikor a rend már helyreállt, a tsz-ben nagy gondot fordí­tottak a szövetkezeti tagsággal való szoros együttműködés ja­vítására. Varga Istvánná és Bárány Boldizsarné, a tsz tag­jai mondtak el. hogy ami a tsz-ben történik arról minden­ben értesülnek. Sámuel Mi- hályné tsz-tag pedig kiegészí­tette ezt azzal, hogy a .veze­tőkkel való kapcsolatukat szol­gálják azok a brigádértekez­letek. amelyeket rendszeresen megtartanak, hogy megbeszél­jék, mit, miért tesznek és egy­ben a végzett munkát is érté­kelik. A párttitkár ehhez csatla­kozva mondta el, hogy a bri- gádertekszleteken, vagy más csoportmegbeszéléseken sok javaslatot tesznek a tsz-tagok, így került sor arra, hogy je­lentős területen makot ter­mesztenek. vetőbrigádok ala­kultak, felelősséget vállalva a munkáért. De a dolgozók ta­nácsára foglalkoznak szántó­földi uborkatermesztéssel is. A párttitkár azután ezt mond­ta: — Az alapszervezet rendsze­resén számon kéri az elnököt, hogy miként foglalkoznak a javaslatokkal, amelyeket a dolgozók ajánlottak a gazdál­kodás javítására..,. N agy változás következett be Varsanyban a közös gazdaságban. Megszilárdult a fegyelem, az emberek felelős­séggel végzik munkájukat, mert látják a gyümölcsét. Év­ről évre gyarapodik a közös es a tagsag. Az elnök faradhatat- ian. Már kora reggel a határ­ban jár, ott van a munká­éi igazításokon, meghallgatja amit a tagok mondanak es a tagok is szívesen veszik taná­csait. Verebélyi Antalt Var­sányban a tsz tagsága saját vezetőjének tartja, aki viszont jól szolgálja a közösség érde­keit. B. Gy. NÓGRÁD - 1977, május 6., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom