Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

Világnézeti nevelésről — Kisterenyén Ezekben a napokban me­gyénk középiskoláiban a ta­nulóifjúság világnézeti, erköl­csi, politikai nevelésének helyzete, feladatai szerepel­nek a nevelési értekezlete­ken. Sokszínű és gazdag téma ez, hiszen e terület szorosan összefügg a nevelési folyamat egészével, egyszerre értelmi és érzelmi nevelés, amely a tanulói személyibég kibonta­kozását segíti. Amellett isko­lánként változóak a feltételei: a tanulók családi környezete, az iskolatípus, az egyes ta­nulóközösségek összetétele mind más és más feladatot, vet fel. Az idei munkaértekezletek két fő célja: a helyzetkép, az általános és helyi eredmények és problémák megismerése, konkrét feladattervek kiala­kítása. A kisterenyei gimná­ziumban — amely mozgalmi munkájának gazdagságáról híres, KISZ-szervezete há­romszor, immár véglegesen el­nyerte a KISZ-kb vörös vándorzászlaját — szintén az elért eredményektől továbbvi­vő utat keresték. Az előter­jesztők — Ivitz László ne­velési igazgatóhelyettes és Szomszéd Imréné igazgató, az egyes munkaközösségek veze­tői is és a vendégek — Ba­kos Albert, a megyei párt-vb tagja. Kapás József, a me­gyei művelődésügyi osztály »»ktatási csoportvezetője es Kovács Mária, az iskolai KISZ-bizottság titkára — az összegző gondoláitok mellett a feladatokat határozták meg. „...Nagyon lassan széled a vert történelem...” — idézte Váci Mihályt Tóth Norbert- né, a társadalomtudományi munkaközösség vezetője. Mi segíthet ebben? Az alábbiak­ban három hozzászólásból, vé­leményből idézünk. Ivitz László nevelési igaz­gatóhelyettes: — A társadal­mi környezet alapvetően po­zitív hatásai mellett negatív vonások is hatnak. A kispol­gári ideológiák. az idealista világnézet vagy más, a szo­cializmustól idegen eszmék el­len csak hatékonyabb szocia­lista neveléssel védelmezhet­jük meg a tanulókat. Ez csak az őszinte, nyílt meggyőző szó, elveink és a gyakorlat szigorú egysége alapján lehetséges. Ez kell, hogy legyen a világné­zeti, eszmei-politikai neve­lésünk módszere. Például a munka, eredménye és a társa­dalmi tulajdon iránti megbe­csülést úgy kell kialakítanunk a tanulókban, hogy az alkotás, a gyarapítás örömén keresztül megszerettetjük a munkát, megértetjük azt, hogy a tanu­lás is alkotó tevékenység. Ha a világnézeti neveléssel kap­csolatos megyei felmérés ér­tékeléséihez, a megyei helyzet­hez mérjük magunkat, akkor elmondhatj uk: nevelőtestüle­tünk helyes és jó úton jár, eddig is kiemelten foglalkoz­tunk ezzel a területtel. A tár­sadalmi munkaakciókban, az építőtáborozásiban, a társada­lommal való mind szorosabb kapcsolattartásban, a moz­galmi musnka megszerettetésé­ben. a pártfelvétel előkészíté­sében —, hogy csak néhány példát említsek — szép ered­ményeket értünk el. Sajnos, tanulóink, KISZ-tagjaink a tanulmányi kötelezettség tel­jesítésében elmaradtak a kí­vánalmaktól. Különösen az I. félévi eredmények mutat­nak visszaesést. Nem elég erős a közösség; szemléletmód, a segítségnyújtás, az egymás munkája iránt érzett felelős­ség. A gyenge előmeneteld tanulók csak „kényszer” ha­tására veszik igénybe a szak­tanári korrepetálásokat, kon­zultációkat. A tanulók több­sége a szellemi tevékenységet nem tekinti munkának — ez­zel kapcsolatban sok még a feladatunk. Szomszéd Imréné igazgató: — Nem először foglalkozunk ezzel a témával, de a mosta­ni munkaértekezleten az ed­digieknél sokkal konkrétab­ban igyekszünk meghatározni feladatainkat Ez vonatkozik azokra a területekre, ahol vannak szép eredményeink, és a gyenge pontjainkra egy­aránt. A tanulók világnézeté­nek formálása folyamait, amely az ismeretnyújtástól a meggyőzésig tart. A tudomá­nyos világkép, a világszemlé­let, a világnézet kialakítása a különböző tantárgyak oktatá­sával kezdődik el — ezért nem szabad és nem is lehetsé­ges egyetlen tantárgyra, a világnézetünk alapjai oktatá­sára leszűkíteni. Ennek érde­kében szükséges, hogy az egyes tanári munkaközösségek (az osztályfőnöki, a természettu­dományos és a társadalomtu­dományos) tervet készítsenek, kicseréljék tapasztalataikat a világnézeti, politikai, erkölcsi nevelés hatékony megvalósí­tására. Ebben lépünk előre az eddigi általánosabb megvita­táshoz képest. Azonban nem elég a tanórák lehetőségeit átgondolni: fontosak a tan­órán kívüli tevékenységi for­mák is. Az ismeretek mellett élményt is kell nyújtani — magasabb színvonalú ünnepé­lyekkel, a testvérkapcsolatok elmélyítésével, kulturális ren­dezvények látogatásával, jól szervezett tanulmányi ki­rándulásokkal —, hogy csak néhány lehetőségről szóljak.. Kovács Mária, az iskolai KISZ-bizottság titkára: — Ta­lán a legfontosabb, amiben nagy feladataink vannak: a tanulmányi munka erősítése. A „beszéljük meg” vitasoro­zat keretében ifjúsági vitakö­reinknek javasoltuk, vitassák meg, mit tehetünk a tanul­mányi fegyelem javításáért. Hogy szerintem mit lehetne tenni ? Az alapszervezeteken belül 3—4 osztálytárs meg tudná beszélni, mit nem tud­nak, a felsőbb évesek így se­gítenének. Voltak már ilyen kezdeményezések, de el-el- akadt a munka A matemati­ka, a fizika, a német megy legnehezebben. Fontos fel­adat, sok lehetőséget rejt ma­gában '~a szocialista brigádok­kal1 kiépített kapcsolatok el­mélyítése. Közös kulturális programokat tervezünk az SKÜ helyi üzemének KISZ- fiataljaival. ök is segítenek a sportpályánk építésében. ahol majd a sportban is együttműködhetünk. Az érte­kezletet hallgatva arra gon­doltam, mennyi a közös el­képzelés és feladat a tantes­tület és a KISZ munkatervé­ben. Ezt mindenképpen el­mondom, amikor a vezetőség­nek beszámolok.» G. Kiss Magdolna Mai tévéajánlatunk 20 go: Isten veled, atomkor! tegyük hozzá: elégedetlen al- tud szolgálni. A kapott va­kalmazottja. Elégedetlenségé- rázsital segítségével ugyan Tévészatírát láthatnak ezen ben Kaböczának eszébe jut, meg tud szabadulni a terhes az estén, Feleki László tollá- hogy ha már e földi igazságszol- jelentől, de — úgy tűnik — búi, Bán Róbert rendezésében, gáltatás — jelesül a ktsz el- a problémáktól aligha. A szatíra főhősével Kabócza nöke, főkönyvelője és sze- A film további szereplői: Lajos _ Garas Dezső játssza mélyzetise — csődöt mond, Bánsági Ildikó, Márkus Lász- ezt a szerepet — a Rezeda Ci- akkor felkeresi Boriszek ír- ló, Bodrogi Gyula, Szilágyi Ti- pőkellék Ktsz alkalmazottja, mát, aki földöntúli segítséggel bor. z* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦!* «J* •% *** Valentyin Cseroik: BU« EMLÉKEZÉSEI v * ❖ ❖ *:* * *!* > ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦!* ♦> ♦> *1* ♦> ♦> *1* ♦> *1* *1* ♦> ♦> *1* ♦> 15. Nemrégiben elhatároztam, hogy ellenőrzőm az elsősöket, cigarettáznak-e az iskolában. És tudod, mit mondtak a há­tam mögölt, amikor az egyik zsebéből kihúztam a cigaret­tát? Policaj. A fiúcska mind­össze hétéves. Egy régi isme­rősöm unokája. — Mi a tanulság? — kér­dezte Oszipov, — Ne menj el policájnak te csirkefogó. — Az emberek mindenre emlékeznek — mondta az igazgató. — De lehet, úgy vé­lik, hogy nem azért mentél oda. mert oda küldtek, ez volt a feladatod, hanem magadtól mentél, aztán meggondoltad magad, és megértetted, hogy mit kell tenned. — Hát, így van az, Szenva — nevetett Oszipov. — Je­gyezd meg ezt jól! — Az emberek nem felejte­nek: megjegyzik a jót is, a rosszat is. — A rosszra tovább emlé­keznek — mondta az igazgató. Egy ponyvával borított pót­kocsi bukkant föl előttük. A fényszórók fényében egy tér­delő, meggörnyedt alak lát­szott. A sofőr , láthatóan ten­gelyt cserélt. Ügy eimerült a munkában, hogy a tejét sem fordította feléjük. Szemjon fékezett. Éjszaka sosem tudott csak úgy elmen­ni a lerobbant autók mellett. Még egészen kezdő sofőr ko­rában alakult így a dolog. Egy útján egyszer kiestek a csapágyai, ott ült a kocsiban, majdnem sírt mérgében, hi­szen csak magát hibáztathatta a balesetért. De ekkor meg­állt mellette egy dömper, a vezető kiszállt és vontatókö­télre vette. Szemjon odament a teher­autóhoz, egy Diesel MÁZ volt. A sofőr felegyenesedett. — Segíthetek? — kérdezte Szemjon. magam is. — A sofőr ötven­éves múlhatott. „Nyugdíjig nem száll le a nyeregből” — gondolta Szemjon. — Mosta­nában kevesen állnak meg — jegyezte meg a sofőr. — Meg­esik, hogy egész éjszaka büty­kölhetsz, senki sem fékez. Túl sokan vagyunk tán? — Külön tantárgyat kéne bevezetni a vezető tanfolya­mokon a sofőrszolidaritásról — mofidta Szemjon. — Embere válogatja — el­lenkezett a sofőr. — Van aki egész életében tanul, de még­sem lesz ember belőle. — Akad ilyen is — helye­selt Szemjon. — De ha egy pár cigarettát adnál — kérte a sofőr. — Az enyém elfogyott. Rosszul szá­mítottam ki. — Szemjon ki­vett néhányat a dobozból. Rágyújtották. — Maradt neked elég? — kérdezte a sofőr. — Persze — felelte Szem­jon. — Egyébként is tele a busz, az utasok többsége ci­garettázik. — Mégiscsak jó itthon élni — mondta hirtelen a sofőr. — Találkoztunk, beszélget­tünk egy keveset, te is értesz engem, én is megértelek té­ged, a cigarettát is megfelez­tük. A háború után külföl­dön szolgáltam. Tudod, milyen honvágyam volt?! Régóta ülsz a volánnál? — Kilenc éve. Hat éve egy­folytában ezen az útvonalon. — Ez már igen. Én már a negyven felé tartok. GAZAA­— Köszönöm. Elboldogulok 4 NÓGRÁD - 1977. május 4., szerda ' Az Országos Filharmónia évadzáró hangversenyéről A közelmúltban került sor az Országos Filharmónia bér­letsorozatának idei utolsó hangversenyére, mely méltó befejezője volt a négy kon­certből álló sornak. A műsor első számaként Mendelssohn: e-moll hegedű- versenyét játszotta Kies And­rás. A fiatal, tehetséges he-, gedűművész adottságai nem ismeretiének a salgótarjáni hangverseny-látogató közönség előtt, hisz’ több ízben sikerrel szerepeit már városunkban. Ügy ereztük, hogy Kiss And­rás technikai magabiztossága és művészi elmélyültsége to- > vább izmosodott legutóbbi vendégszereplése óta. Külö- lönösen megkapó volt a Mendelssohn-mű lassú té­telének lírai megfogalmazá­sa, mely sok lehetőséget ad az érzelmeskedésre. Nála en­nek nyomát sem éreztük. Iga­zi, jó értelemben vett roman­tikus előadást hallhattunk tő­le. A zárótétel virtuóz elő­adása a szép zenei megoldá­sokon túl a fölényes hegedű­tudásról győzte / meg a szép­számú közönséget. Mahler: Egy vándorlegény dalai című zenekari dalciklusa elég ritkán hallható hangver- senytermeinkbén. Talán azért, mert a postromantiku6 szer­zők muzsikáját már nem érez­zük eléggé romantikusnak, ugyanakkor nem érezzük elég modernnek sem. Pedig — mint ez az előadás is meg­győzhetett minden hallgatót — en’nek a kornak muzsikája is érzelemgazdag, a kor embe­rének, a kor emberéről szól. Ezt éreztette meg Csaj bók Te­rézia énekművész, aki azo­nosult a szerző gondolataival és szép előadásban szólaltatta meg a dalciklust. A Budapesti MÁV Szimfo­nikusok zenekara a szünet után jutott csak önálló sze­rephez, amikor a két szólista kísérete után Beethoven Vili szimfóniájának előadására ke­rült sor. Az együttes nagy­szerű kvalitásai ekkor kerül­tek felszínre. Tagjai egyen­ként is kitűnő művészek — ez a szólisztikus részeknél tűnt ki — együttes játékuk fegyelmezett. A Beethoven-mü megszólaltatásakor elemükben voltak, érezték, élvezték a mű jókedvű hangulatát, humorát. Kiváló segítőtársuk volt eb­ben az est karmestere, a ja­pán Kobayasd Kenicsiro, aki az első két műsorszám — egyébként nagyszerűen alkal­mazkodó kísérő szerep — után látható élvezettel vett^ kézbe a zenekar irányítását. Talán csak a Menüett-tétel felfogása különbözött a mi „európai” zenei értelmezésünktől, de így is meggyőző volt a hallgatók számára. A japán karmesteri megelőzte híre. Tehetségében, felkészültségében nem csalód­tunk, valóban nagyszerű kar­mesterrel ismerkedhettünk meg, ízig-vérig kitűnő muzsi­kus. Belső ritmusvilága plasz­tikusan nyilvánul meg mozdu­lataiban, ezzel magával ragad­ja a muzsikáló együttest. A Beethoven-szimfónia nagysze­rű megszólaltatása a kitűnő formában levő zenekaron kí­vül elsősorban az ő érdeme. A megérdemelt sikert a rá­adásként eljátszott Dvorzsák: I. szláv táncával köszönte meg a közönségnek a vendég- karmester. A hangverseny műsorát Virág László ismer­tetése hozta közelebb a hall­gatósághoz. összegezve: nagyszerű hang­versennyel zárta évadját az Országos Filharmónia és vég­re telt ház fogadta a komoly­zene előadóművészeit Salgó­tarjánban is. Igaz, hogy ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy idegen hangzású név szerepelt a hangverseny pla­kátján. Remélhetően ez az est majd kedvet ébreszt ahhoz, hogy a továbbiakban a leg­alább ilyen tehetséges és fel­készült magyar előadóművész­gárda hangversenyeit is ilyen szépszámú közönség hallgassa meg. „Szántás-nap99 Balassagyarmaton A balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnáziumban a közelmúltban másodízben rendezték meg a „Szántós- napot”, amellyel a diákság és a tantestület névadójára em­lékezett. A IX. KISZ-kangresszus ha­tározata alapján az iskolában a Szántós-napon elindították a radarmozgalmat. A tanárok és diákok elmondhatták prob­lémáikat, s arra az illetéke­sektől választ kaptak. Nagyon népszerű volt a „Szót kérek” program, ezért más alkalom­mal is hasznc* lenne meg­szervezni. A kora délelőtti órákban diákköri ülések kezdődtek. Mindenki az érdeklődésének megfelelő tanácskozásra me­hetett Az orosz nyelvi ver­seny résztvevőinek egy köte­lező és egy szabadon válasz­tott szöveget kellett felolvas­niuk a Papp Anna, Wágner Béláné tanárnők és Simon An­na tanulóból álló zsűri előtt. Az egészségügyi bemutatón Glózik Maria és Damcsó Er­zsébet harmadikos egészség- ügyis tanulók tartottak elő­adást, A véradással kapcsola­tos tudnivalókat, történeti vo­on kezdtem. Olyat te talán bizony már nem is láttál. — Csak képen. Gyere, mégis segítek. — Nincs mit. Tízperces munkám van még vele. Tartsd be a menetidőt — mondta a sofőr. „Egy srácnak szerencséje volt — gondolta Szemjon a sofőr fiáról — visszatért az apja”. A háború után még sokáig csodálkozott azon, hogy más gyereknek van apja. natkozásait dolgozták fel. Né­pes volt az érdeklődők tábora az óvónőképzősök mesemondá­sán. Markó Erzsébet táblai rajzzal illusztrálva mondta el az Icinke-picinke című mesét, Rédei Mária festett ké­pekkel jelezte a Vakond nad­rágja című mese menetét. Mi- csinai Marietta és Chikán An­na szintén negyedikes óvó­nőképzősök megzenésített Weöres Sándor verseket éne­keltek és kísértek gitáron. A kémialaborban a fotószak­kör által készített színes diá­kat vetítette le Balázs Pál ta­nár. Évek óta készülnek szí­nes diaképek az iskola fonto­sabb eseményeiről, a szalag­avatókról, a sportpályaavató tomaünnepélyről, az egri di­áknapok döntőjéről, a Ki mit tud?-ról, a ballagásokról, a színvonalas május 1-i felvo­nulásokról, egészségügyi ve­télkedőről és még sok olyan eseményről, amely az iskola életével kapcsolatos. A zenetörténeti előadáson Fogarasii Béla és Veres Ist­ván, a Rózsavölgyi Márk Ál­lami Zeneiskola művésztaná­rai a barokk zenéből adtak ízelítőt. A rendezvény célja az volt, hogy az érdeklődők­höz közelebb hozza ezt a kor­szakot. Kedves vendégeink jó­voltából élő zenei bemutatót is hallhattunk, ami minden bi­zonnyal újabb híveket /tobor­zott a komoly zenének. A ze­nés bemutató közben versek is elhangzottak, amelyek még színesebbé. érdekesebbé tet­ték a műsort. A zeneiskola művésztanárai hosszú évek óta áldozatos missziót vállalnak: társadalmi munkában végez­nek zenei ismeretterjesztést, is­kolákban üzemekben, gyógy­intézetekben. Iskolánkban való fellépésük jubileum volt: ötvenedszer álltak ez alkalom­mal kisebb közösség elé ze­nei ismeretterjesztő szándék­kal. A városi sportcsarnok volt a színhelye, az iskola kerete­in belül harmad ízben meg­rendezett játékos ügyességi sportvetélkedőnek. Az évfo­lyamonként 10 fős csapatok érdekesebbnél érdekesebb váltóversenyek során jutottak el a végső eredményig. Az első helyezést a negyedik év­folyam tanulói szerezték meg. Ezrt követően kézilabdában mérték össze erejüket, külön a fiúk és lányok. Az ügyessé­gi versennyel azonban még nem ért véget a program. Délután három órakor kezdő­dött a Balassi Bálint Gimná­zium és a Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskola közös hangversenye, amelyben be­mutatkozott a két iskola kó­rusa. A Balassi kórusát Em­ber Csaba, a Szántó kórusát, Kalocsay Frigyes vezényel­te. A közös kórushangver­seny megrendezésével erő­síteni kívánjuk a Balassi Gimnáziummal való kapcsola­tunkat. A Szántó-nap diákbállal fe­jeződött be, amelyen a zenét a váci Dinamit együttes szol­gáltatta. Magyar Éva a Szántó Kovács János Szakközépiskola tanulója ZENEI KRÓNIKA — Minden jót, fiam! — kö­szönt el a sofőr. És Szemjon- nak összeszorulí a torka ettől a megszólítástól. — Minden jót! — Szemjon odament a buszhoz. Már tá­volodott, amikor meghallotta a MÁZ elnyújtott búcsúdu­dálását. Szemjon válaszul rö­videt dudált, hogy fel ne éb­ressze az alvó utasokat. Mégiscsak nehéz ez a so­főrmunka — gondolta Szem­jon. Eszébe jutott, egyszer té­len, amikor egy nagy teljesít­ményű Diesellel járt, Cselja- binszknál egyszerre két gumi­ja durrant ki. Több mint negyven fok hideg volt. Ügy cserélte ki a kerekeket, hogy ötpercenként ment be mele­gedni a kabinba mégis meg­fagytak az ujjai. Aztán leállt a motorja, és egész éjszaka a teherautó körül rohangált, hogy meg ne fagyjon. Kocsik csak reggelfelé jöttek arra egyenest a kórházba vitték. (Folytatjuk) Budapesti vendégszereplésen járt a salgótarjáni pedagógus- kórus. A Nemzeti Múzeum kupolatermében vasárnapon­ként délelőtt egy-egy élvonal­beli kórus ad mintegy [élórás műsort. A salgótarjani „fesz­tivál-díjas” pedagóguskórus május 1-én. vasárnap délelőtt énekelt a múzeumlátogatóknak. X Május 8-án. vasárnap reg­geltől estig kórusmuzsikától lesz hangos a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődés: Központ. Észak-Magyarország — Nógrád—Heves és Borsod megye — legjobb kórusai lép­nek a Magyar Rádió mikro­fonja elé, ahol 10—15 perces műsort vesznek fel az együt­tesektől. A műveket a „Kórus- pódium” című sorozatban él­vezhetik majd a rádióhallga­tók. X Június elején kerül sor a nemzetközi Schumann-ver­senyre, melyen természetesen fiatal magyar zongora- és énekművészek is' szerepelnek. Az ifjú muzsikusok a verseny 1 előtt igyekeznek . minél na­gyobb pódiumrutint szerezni. Ennek érdekében a Jeunesses Musicales, az Ifjú Zenebarátok salgótarjáni szervezete három fiatal művészt hívott meg. Schulter Csilla zongora-, vala­mint Kovács Ilona és Nagy Gábor énekművészek, a buda­pesti Zeneművészeti Főiskola tanulói május 13-án, pénteken 0 órakor a salgótarjáni Állami Zeneiskola hangversenyter­mében mutatkoznak be. és játsszák el verseny programju­kat. X ' Celldömölkre kapott meghí­vást a salgótarjáni Bányász férfikar, a dunántúli kisváros kórustalálkozójára. Az együt­tes a május 14—15-én rende­zendő szereplésre szén műsor­ral, 'többnyire új számofciMi készül. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom