Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

A Az üzemi önvédelem feladatai ári védelem Felkészülés az 1977. évi kiképzési feladatok végrehajtására Életünkből Az üzemi önvédelem a támadó fegyverek hatásai ellen való kollektív véde­kezés szervezett formája, amely egy közösség önvé­delmét és önmentését hiva­tott ellátni. Ennek érdeké­ben az önvédelmi szervezet keretében álfalában minden polgári védelmi szaktevé­kenység ellátására alkalmas alegységet megtalálunk, amelyek együttes alkalma­zása lehetővé teszi a fel­adatok egy részének önálló végrehajtását. Az önvédelem alapvető feladata a támadó fegyverek hatásai ellen való védekezés feltételeinek megteremtése. A háborúban is termelő üzem vezetésének a terme­lés biztosítása érdekében már békében előkészítő feladatokat kell megoldani. Elő kell készíteni az üzem különleges viszonyok közöt­ti termelését. pi technoló­giai termelési eljárásokra, tevékenységekre kell felké­szülni, a dolgozókat fel kell készíteni a szennyezett kö­rülmények közötti munka­végzésre. A veszélyeztetettségi idő­szakban az üzem áttér a háborús munkarendszerre és technológiára: ebben az időszakban hajtják végre a dolgozók és családtagjaik kitelepítését; az üzem ön­védelmi szervezet és szak­szolgálati alakulatok alkal­mazási készenlétbe helyező-' sét és végrehajtják a meg­előző védelmi rendszabályo­kat. A folyamatos vezetés biz­tosítása és az üzemi dolgo­zók védelme érdekében be­vezetik az üzemi polgári vé­delmi ügyeleti szolgálatot. Ennek feladata az elöljáró szerv intézkedéseinek vétele és a dolgozók riasztásának Végrehajtása. Az üzemi önvédelmi szer­vezet keretében kialakított riasztó és elsötétítő alegy­ségek (felelősök) feladata az üzem riasztó és tájékoztató rendszerének kiépítése és működtetése, a világítótes­tek fényálcázása, elsötétíté­se. Az üzemben a riasztóbe­rendezések üzemeltetését úgy kell megszervezni, hogy az a zajos üzemrészek dol­gozóinak megfelelő riasztá­sát biztosítsa. Erre a célra különleges hang- vagy fény-, jelző készülékeket alkal­maznak. Általában nem elégséges a központi riasztó- berendezés működtetése, ha­nem az üzemrészek riasztá-4 sát a riasztó őrsöknek kü- lön-külön kell elvégezni. Az ipari épületek fény­álcázása, elsötétítése helyen­ként és üzemi sajátossá­goknak megfelelően más és más megoldást igényel. Kü­lön kell gondoskodni a kül­ső területek világításának kikapcsolásáról úgy, hogy a folyamatos munkát végző munkahelyek állandó meg­világítása, valamint a mun­kagépek villamosensrgia-el- látása biztosítva legyen. Az üzemben a rendfenn­tartási és üzembiztonsági feladatok végrehajtására a veszélyeztetettségi időszakban különleges biztonsági intéz­kedéseket vezetnek be. Meg­szervezik az objektum te­rületének biztonságos őrzé­sét: a belépést. mozgást korlátozzák. A rendfenntar­tó alegység feladata ezenkí­vül az elsötétítési előírások betartásának ellenőrzése. Az óvóhely-alegység fel­adata a már kiépített üze­mi óvóhelyek készenlétének fenntartása és a szükség­óvóhelyek építésének veze­tése, irányítása. A dolgozókat tájékoztat­ják az óvóhelyek használa­tának, elfoglalásának rend­jéről. A veszélyeztetett terü­leten levő üzemekben a legnagyobb műszaklétszá­mot figyelembe véve, a megfelelő előírások alapján építik meg a nukleáris fegyver összes hatásai ellen védő óvóhelyeket. A nem veszélyeztetett területen le­vő üzemekben és a dolgo­zók befogadási helyén főleg a kiszóródás elleni védel­met biztosító óvóhelyeket, szükségóvóhelyeket építik meg. A műszaki-mentő alegység végrehajtja a támadás kö­vetkezményeinek csökkenté­sére irányuló megelőző mű­szaki intézkedéseket. A mű­szaki alegységek részt vesz­nek az óvóhelyek berende­zésében és irányítják a szükségóvóhelyek, valamint a védett munkahelyek épí­tését. A vegyi védelmi alegység feladata a dolgozók egyéni vegyvédelmi felszerelések­kel való ellátásának előse­gítése úgy, hogy mindenki saját méretének megfelelő védőeszközt kapjon. Az egészségügyi alegység részt vesz a megelőző köz­egészségügyi és járványügyi feladatok megszervezésében és a dolgozók védőoltásának megszervezésében, végrehaj­tásában. A tűzvédelmi al­egység feladata az éghető anyagok széttelepítése, a lángmentesítés elvégzése, oltóanyagok és -felszerelé­sek elhelyezése az épületek­ben, a tűzveszélyes helye­ken. Azon üzemekben, ahol ál­latállomány van, illetve a mezőgazdasági üzemekben (állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek) különösen fontos feladat az állatállo­mány- és növényvédelem megszervezése. A mezőgazdasági üzemek háborús körülmények kö­zötti tevékenységének prob­lémái elsődlegesen a terület radioaktív szennyeződéséből és ennek hosszú időn át tartó káros biológiai hatásá­ból adódnak. Ennek követ­keztében a mezőgazdasági üzemekben meg kell való­sítani a kiszóródás elleni védelmi rendszabályokat. A veszélyeztetettségi idő­szakban végrehajtandó fel­adatok milyenségét, nagysá­gát, a végrehajtás módját az ipari, mezőgazdasági üzemek konkrét helyzete, földrajzi elhelyezkedése ha­tározza meg. Az intézkedé­sek kidolgozása előtt igen alaposan kell tanulmányoz­ni és értékelni az ellenséges csapások után várhatóan be­következő helyzetet és az üzem háborús működésének sajátosságait, feladatait. BALASSAGYARMAT vá­ros polgári védelmi törzse — a polgári védelmi szervezetek korszerűsítése után — fő fel­adatának a kiképzések meg­szervezését tekinti. Az elmúlt kiképzési ciklus­ban kisebb-nagyobb gondok­kal hajtotta végre a felkészí­tés feladatait. Ezért ebben az évben fokozott figyelmet szen­tel a megszervezésre, az elő­készítésre és a végrehajtásra. Munkájában sokat segít az, hogy a város vezetése össz­társadalmi feladatnak tekinti a polgári védelmi tevékenysé­get, és mindenben messzeme­nő segítséget nyújt a hivatá­sos állomány részére. A váro­si tanács, a különböző üzemek vezetői személyesen foglalkoz­nak a felkészítés megszerve­zésével. Tevékenyen részt vettek és irányították az önvédelmek és a szakszolgála­tok személyi állományának korszerűsítését. Mindezek mel­lett mégis különös gonddal kell előkészitemi az 1977-es kiképzések végrehajtását, mi­után az alakulatok állományá­nak több mint 60 százaléka került új beosztásba. A korszerűsítés eredménye­sen fejeződött be Balassagyar­mat város polgári védelmi pa­rancsnokságánál. Ennek elle­nére néhány kisebb akadályo­zó tényező felmerülhet, ame­lyek figyelmen kívül hagyá­sa befolyásolhatja a felkészí­tés eredményességét. A meg­állapítás vonatkozik részben' a kiképzési intézkedésekre, ame­lyek a megyétől nem mindig érkeztek időben a városi szak- szolgálati törzsekhez, és nem minden esetben voltak egyér­telműek. A szakminisztériu­mok alá tartozó üzemek meg­késve kapták kiképzési in­tézkedéseiket, így a programot a városi törzsnek többszö­rösen, módosítani kellett. So­kat segített ezen az elmúlt hónapban megtartott megyei nagyaktíva-értekezlet, ahol a megye államigazgatási veze­tői határozták meg a ki­képzés megoldásra váró fel­adatait és adtak programot a végrehajtáshoz. így Balassa­gyarmat polgári védelmi pa­rancsnoka is — az irányítása alá tartozó területen konkré­tan meghatározta a tenniva­lókat, mind az önvédelmi, mind a szakszolgálati alakula­tokat érintően. A VÁROSI parancsnokság a felkészítési feladatok meg­határozásánál abból indult ki, hogy a megyei elgondolások maradéktalan érvényesítése mellett messzemenően figye­lembe veszi és biztosítja a he­lyi sajátosságok érvényesülé­sét. A szakszolgálatok és az üzemi parancsnokságok fel­készítésénél a központi össze­vonások az elsődlegesek. A városnak .van egy jól felsze­relt kiképző központja, ahol minden rendelkezésre áll az egységes felkészítés végrehaj­tásához. Fő cél, a törzsfoglal­kozások és a gyakorlati fog­lalkozások szervezése és vég­rehajtása. A törzsfoglalkozásokkal egyidőben, mintegy összefogla­lóként a parancsnoki cso­portok minden esetben álta­lános tájékoztatót kapnak a város törzsparancsnokától, Herczeg Attila századostól, a soron következő feladatok elő­készítéséhez. Bemutatókat szerveznek az egyéni védőfel­szerelésekből, az újonnan rendszeresített műszerekből és technikai eszközökből. Ilyen előkészítés után kerül sorra majd az elkövetkezendő évek­ben az alegységparancsnoki és a beosztott állomány kiképzé­se. Alapvető célja e kiképzé­seknek az, hogy az állomány békében és rendkívüli körül­mények között egyaránt ké­pes legyen a speciális polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatok ellátására. A korszerűsítés folyamán parancsnoki beosztásba ke­rült új személyi állomány fel­készítésénél a törzs arra tö­rekszik, hogy az általános pol­gári védelmi ismereteket és a beosztásukkal járó szakmai is­mereteket ez az állomány 1977. évben elsajátítsa. Az önvé­delem parancsnoki és beosz­tott állománya részére min­denkor a sajátos űzetni fel­adatok kerültek előtérbe. A követelményeket elsősorban a városi törzs, az önmentés és kölcsönös segítségnyújtás alap­vető követelményeiből kiin­dulva határozta meg. A nukleáris szerkezetek te­rületpusztító hatásáról és az általuk előidézett biológiai károsodásokról sok közlemény jelent meg. Nagyon kevés azonban az utóbbi időig az olyan adat, amely alapján e támadó fegyvertípusok élelmi­szerekre kifejtett hatását minden szempontból megfe­lelően értékelhetnénk. Szűk' ség van tehát arra, hogy egy esetleges támadás után az élelmiszerek terén várható károsodást felmérhessük. A kísérleti robbantások elsősor­ban a töltet tökéletesítésére és az előállított kárterület pontos megismerésére irá­A városi parancsnokság az 1977. évben is megkülönböz­tetett figyelemmel szervezi az üzemi dolgozók, valamint a lakosság további polgári vé­delmi ismereteinek szélesíté­sét. Ezt kívánta elősegíteni az a kiállítás is, amely Balassa­gyarmat város lakossága és dolgozói részére bemutatta a védelem lehetőségeit. A városban folyó felkészí­tés igen sokoldalú, szervezett munkát igényel. Gondoskodni kell a megfelelő körülmények kialakításéról, a szakanyagok beszerzéséről, filmek előkészí­téséről, és nem utolsósorban a jól felkészített előadók bizto­sításáról. A városi törzs feladataihoz tartozik — az eddigi jól be­vált módszereknek megfelelő­en — a tanulóifjúság honvé­delmi felkészítése is. Az 1976. évben Balassagyarmat város középiskoláinak tanulói több polgári védelmi versenyen vet­tek részt, igen jó eredmény­nyel. A törzs célja, hogy e munka kiszélesítése érdeké­ben szorosan együttműködjön a városi KlSZ-alapszerveze- tekkel, a Vöröskereszttel és az MHSZ-szeL A VÁROSI parancsnokság az elmúlt éveknél jobb felté­telek mellett és szervezetteb­ben kezd az új kiképzési cik­lus feladatainak végrehajtá­sához. A személyi feltételek mellett bővültek az anyagi­technikai lehetőségek is. Ered­ményesen tudja biztosítani a központi elgondolások érvé­nyesülését, emellett a helyi sajátosságokat is figyelembe véve a polgári védelmi fel­adatok követelmény szerinti végrehajtását. nyúltak. Végeztek ugyan a kísérleti robbantások környe­zetében élelmiszer-vizsgálato­kat is, de ezek az adatok az élelmiszerek bizonyos fajtái­nak vizsgálatára irányultak. A nukleáris szerkezetek töl­teteként használható anyagok már eleve meghatározzák azt, hogy milyen sugárzásfajtával és milyen mértékű porszeny- nyeződéssel kell számolni. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tekintettel az élel­miszerkészletek minőségének tárolása alatti változására néhány, nem a sugárhatásra bekövetkező változásra már előzetesen ügyelnünk kell. A sugárhatásra megfigyelhető felületi szín-, íz-, szagelválto­zások helyes értékeléséhez pontosan ismernünk kell a raktározott készlet korábbi ál­lapotát. Friss élelmiszerek esetében a raktári készletek támadás utáni felülvizsgálatakor gon­dolni kell arra — a vizsgálat időpontját, évszakot, hőmér­sékleti viszonyokat figyelem­be véve —, hogy az élelmi­szer romlását több okra vezet­hetjük vissza. Ugyanakkor ezek a romlást mutató jelek esetleg sugárhatás után is megfigyelhetők. így az egyes élelmiszerek­ben előforduló enzimek to­vábbi tevékenységére, az élelmiszer felületén levő mik­roorganizmusok (baktériumok, tenyészgombák, élesztők) el­szaporodására bizonyos élet- folyamatok (csírásodás) meg­indulására. utólagos kémiai, folyamatokra. vagy esetleg rovarok tevékenységére gon­dolnunk kell. Természetesen a raktári készletek védelme érdeké­ben Intézkedni kell az eset­Az ELZETT Művek polgári védelmi parancsnoksága Eresztvényben, a megyei pol­gári védelmi parancsnokság tantermében összevont tovább­képzést tartott az irányítása alá tartozó gyáregységek pa­rancsnoki állománya részére. Az egyhetes továbbképzés al­kalmából az üzemek parancs­nokai felkészültek az 1977-ben sorra kerülő feladatok végre­hajtására. Emellett tájékozta­tót kaptak a Nógrád megyei polgári védelem általános helyzetéről, feladatairól és az üzemi parancsnokságokkal meglevő kapcsolatairól. Az előadásokat filmvetítések kí­sérték, majd törzsvezetési gya­korlattal zárult a kiképzés. X A megyei tanács elnökének intézkedése alapján összevont parancsnoki értekezletre ke­rült sor a polgári védelem Nógrád megyei parancsnoksá­ga rendezésében. Az értekez­leten részt vettek a városi ta­nácsok, járási hivatalok elnö­kei, a politikai megbízottak, a tanácsi osztályvezetők és a polgári védelmi feladatokat végző tanácsi előadók. Az egész napos értekezleten a megye törzsparancsnoka is­mertette a polgári védelem korszerűsítés utáni helyzetét, majd a felkészítési, az ellá­tási és fejlesztési feladatokat. X Az állat- és növényvédelmi szakszolgálat megyei parancs­noksága összevont kiképzést tart a mezőgazdasági üzemek önvédelmi parancsnokai és a szakszolgálatok törzsei részé­re. Az értekezlet tárgya lesz továbbá az anyagi-technikai ellátás megszervezése is. X A szécsényi járási polgári védelmi parancsnokság tájé­koztatót tartott a járási ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői részére a járási pol­gári védelmi feladatokról. Az értekezleten került sor a ki­képzési feladatok megbeszélé­sére, a felszerelések biztosítá­sára, az üzemek polgári vé­delmi költségvetésének fel- használásával kapcsolatos problémák megtárgyalására. leg meglevő tárolási hiányos­ságok kiküszöbölésére is. Az állati eredetű fehérjében gaz" dag termékek esetleges fer­tőződése nemcsak baktériu­mos. hanem kémiai termé­szetű fertőzés, illetőleg mér­gezés forrása lehet. Nagy gonddal kell eljárni a megfelelő tárolóeszközök ki­választásakor. Ezek hatásara például fémtartályokban tá­rolt zsír esetében a levegő oxigénjének jelenlétében bi­zonyos mértékű avasodás jö­het létre. Ugyanakkor a su­gárhatásra megfigyelhető vári tozások legszembetűnőbb faj­tája zsírok és zsíros anyagok­nál az avasodás. A raktári készletek védel­mét, illetőleg felhasználását világviszonylatban sokoldalú intézkedésekkel kívánják biztosítani. A raktári készle­tek ugyanis a honvédség és polgári lakosság , élelmiszer­ellátásának — legalábbis a támadás után bizonyos ideig — egyetlen bázisát jelentik. Emiatt már békében a rak­tári készletek összeállításakor fokozott igényeket kell tá­masztani. Ilyen szempontból az ellenőrzésben résztvevő ha­tósági higiénikus szakember­nek és az üzemben dolgozó ellenőröknek számos feladata van. Az előírások betartásának elhanvagolása ugyanis súlyos következményekkel járhat. Már az élő állatok között is különböző megbetegedések fordulhatnak elő. Ez az élel­miszer-ellátás nyersanyagait érinti és veszélyezteti a köz­ellátási. Rendkívüli viszonyok között a legkülönbözőbb tá­madási lehetőségek figye­lembevétele miatt fokozni kel! a higiéniai követelményeket. A polgári védelmi parancsnokságok fontos feladatuknak tartják az ifjúság honvédelmi ne­velését. A polgári védelmi nap ifjúsági versenyén a fiatalok feladatot hajtanak végre. NÓGRÁD — 1977. május 4., szerda Az élelmiszerek károsodása szennyeződések hatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom