Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

Kölelexcliségeink teljesítése — inter náci on alfst'i leit A kontplexprogram megvalósításának útján Irta: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Az elmúlt év a KGST-or- Fzágok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt A több mint 370 millió lakost, a világ népes­ségének mintegy egy tizedét tömörítő közösségünk dolgo­zóinak erőfeszítései arra irá­nyultak, hogy az országok kommunista és munkáspárt­jai által az 1980. évre kitű­zött nagyszabású társadalmi­gazdasági célok elérését meg­alapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt ered­ménytelen. A baráti államok­ban csakúgy, mint hazánk­ban — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható vál­tozások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmé­nyek ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövede­lem az elmúlt év során átla­gosan 5,5 százalékkal emelke­dett az előző évhez viszonyít­va. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelor­szágban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlo­vákiában és az NDK-ban 4, Magyarországon pedig 3 szá­zalék volt. A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés mo­torja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együtte­sen megközelítette a 6 száza­lékot. Továbbra is az átlagos­nál gyorsabb ütemben fejlő­dött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST-országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munkater­melékenység emelése biztosí­totta. Az ipari termelésen be­lül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelektronika és a vegy­ipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését A gazdaság másik igen fon­tos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási vi­szonyai — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legked­vezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a ' mezőgazdasági termelés ösz- szességében mégis 3 százalék­kal emelkedett egy , év alatt Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST- országok külgazdasági kapcso­latai. A KGST-országok egy­más közötti forgalmának ará- hya és növekedése országaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés-, valamint a fej­lődő országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. Az elmúlt év­ben a KGST-országokban ösz- szesen több mint 3 millió la­kást építettek fel, nőtt a dol­gozók reáljövedelme, emelke­dett a kiskereskedelmi árufor­galom, tovább javult a dolgo­zóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyít­ja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen gon­doktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. A fejlett tőkésországok gaz­dasága az elmúlt évben még az 1974—1975, évi válság kö­vetkezményeit viselte. Bár egész termelésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mu­tatott, az ipari termelés élén­külése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt elegendő. A tőkésországok­ban továbbra is erős az inflá­ció, mindenekelőtt a dolgozó­kat sújtja. Magas a munka- nélküliek száma, elérte a fog­lalkoztatottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartóssága tekin- építési szakaszokon több mint pasztalataiból is tudja, hogy tétében jelenleg is bizonyta- 15 ezer fős nemzetközi szakem- fejlődésünk elválaszthatatlan a lanság uralkodik ez országok bergárda. többek között közel KGST-országokkal, elsősorban gazdaságában. két és fél ezer magyar mun- a Szovjetunióval folytatott kás is dolgozik. Az egész vál- széles körű együttműködéstől, lalkozás, amely a gázvezeték Napjainkban, amikor az ipar kiépítésén kívül szovjet rész- és a mezőgazdaság termék- A, „irrmit Sv ről a gáz kitermelését és elő- szerkezetének korszerűsítése eredményei magukban hor- készítésé* is, maghá ^ £ofUa1' az .egyikíegfontosabbgazda- rir>77ák a KGST-orszáeok eaés7 Ja- 7° ütemben halad, így a sági feladatunk, ennek meg- aozzak a «.usi országok egesz fővezeték 1978 végére kitűzött valósítása is alapvetően a üzembe helyezése reálisnak KGST-országokkal egyeztetett látszik. A magyar ipar egyik és részben közösen kidolgo­Kedve*ő mérleg kibontakoztatására irányuló törekvéseik hatását is. Ezt má annál is inkább elmondhat­juk, mert a KGST-országok ötéves gazdaságfejlesztési ter­vei külön fejezetként tartal­mazzák a sokoldalú integrá­ciós intézkedésekből gazdasági feladatokat, kapcsolatban kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének azt a sza­kaszát képezik, amikor a munka és a figyelem közép­együttműködésének, benne a komplexprogram célkitűzé­seinek megvalósítására, a szó- . . . . ciaUsta -gazdasági integráció foi?tos .et ada a:. h°gy, 19f°- zott Programok segítségével evben 3,8 milliard köbméter kap biztos nemzetközi hatte­szovjet földgáz fogadására és rét. Együttműködésünk teszi ésszerű hasznosítására feiké- lehetővé, hogy -a kialakítható szüljön. nagy sorozatokra építve á Ugyancsak eredményekről legfejlettebb technológiákat adhatunk számot a másik, alkalmazzuk a magyar gép­hazánkat még közvetlenebbül ipar kulcsfontosságú szekto­adódó ®rintö közös vállalkozás, a raiban: a közútijármű-gyár­Ezzel Vinnyica—Albertirsa között tásba'n, a számítástechnikai nyomatékosan húzódó 750 kV-os távvezeték iparban, a híradástechniká­y építésével kapcsolatban is. A ban, a golyóscsapágy-gyártás­távvezeték szovjet területen ban stb. Jelenleg tárgyalások fekvő egyik szakaszát már át- folynak a KGST keretében az állították a 750 kV-os feszült- atomerőművi berendezések ségre, a vezeték szovjet és sokoldalú gyártásmegosztáson magyar területen szükséges és kooperáción alapuló kiépí­pontjában a közösen"\idolgo- továbbépítése pedig az elő- lésére is. Ez iparunk műszaki zott együttműködési elgondo- irányzott ütemben halad. Ha fejlesztése szempontjából lások. illetve a megállapoda- ™ “ k™ - S? ,elorelePest tesz sokban foglaltak valóra váltá- kul- 1979-ben mar e nagyié- lehetove. ,,, szultsegu vezeteken energia set ait. , n áramlik hozzánk. Az együttműködés eredmé­tartotf^XX üSsz^ka ríz- A villamos energiáról szólva "yességét lemérhetjük továb­letesen áttekintetted integ- érdemes megemlíteni azt is, £a a magyar vegyipar dinami- íetesen atieKimene az imeg L itrqt nr-KTÓPok villa- kus fejlődésén, egyre korsze­racio komplexprogramja reá- hogy a KGbT-orszagok villa szerkezetének kialakítá­lizálásának közei ötévi ered- mosénergia-rendszereinek ősz- a" petrolkémiai ágazat ki ménveit tapasztalatait Ak- szekapcsolása 1076-ban is jól ®a. ’ ,a Petrolkémiai agazat K ­te dólarád“ teleríi szolgálta az országok gazdasá- ép.tesen, a gyógyszer- es nő­kor erről a radio es a teievi s nrsziisok Esve- venyvedoszer-ipar fejlesztésen, zió, a napi sajtó, valamint gat. A KGbi-országok tsgye hosszú távra maete­folyóirataink is beszámoltak, sített Energiarendszerehez „ . Az akkor megvont mérleg tartozó országos hálózatok tel- remtett nagy felvevőpiacok, a egyértelműen kedvező volt. jesítalányé az elmúlt évben biztonságos hyensanyagszállí- Elmondhattuk, hogy az a!nya- tovább nőtt, és a kölcsönös tások képezik a gazdaságos f közöserf3ktelakitoU^nffelTe- vdy’díegkStették aTo mii- tömeggyártás előfeltételét A dések végrehajtása, elsősor- liárd kWÓ-t beruházások osszehangolasá­ban az alapvető energiahordo- A KGST-országok együtt- val kiépített vegyipari ter- zók és nyersanyagfajták kő- működésének igen lényeges mékszakosítás js növekvő zép- és hosszabb távú bizto- területe a gépgyártás. Gazda- - j-érezteti hatását Ez sítása érdekében. Bővült a fel- ságaink korszerusitese jelentős mértekben érezteti atasat Ez dolgozóipari szakosítás és — többek között tőkés — gép- mand a KGST-ben folyo kooperáció. Előrehaladtunk a beszerzést igényel. Az alapve- együttműködés előnyeit, fon- mezőgazdaság, valamint a tő gépszüksegleteket az egy- tosságát példázza, szállítás kulcsfontosságú szék- más közötti forgalom elégíti toraiban, a tudományos-mű- ki. Ezt bizonyítják az egymás Közismert az is, hogy ener- szaki együttműködésbén és közötti gépszállítások évről gia-, fűtő- és nyersanyag- több más fontos területen. évre emelkedő volumenei. Jel- szükségletünk jelentős része a 1976-ban az országaink kő- lemzésül néhány 1976. évi KGST-országokból, elsősorban zött kialakult együttműködés adat: országaink gépipari ter- a Szovjetunióból származik, tovább folytatódott, lényegé- melése tavaly együttesen 1976-ban a KGST-országokból ben olyan ütemben és módon, mintegy 10 százalékkal nőtt, származott energiabehozata- ahogyan azt az egyes orszá- az egymás közötti export 11,5 lünk 8.1, anyag- és félkész­gok népgazdasági tervei, a százalékkal, ebből a gépipari termék-importunk több mint külkereskedelmi mególlapodá- kivitel közel 18 százalékkal 40 százaléka. A mostani öté- sok előírták. Ez az együttmű- emelkedett 1976-ban az egy- vés tervidőszakban összes be- ködés ma már olyan széles más közötti gép- és berende- ruházásainknak mintegy 4 skálán és sok szinten folyik, zésszállítások értéke mégha- százalékát arra fordítjuk, hogy hogy itt csupán néhány részére ladta a 16 milliárd rubelt, s e részt vegyünk a KGST-orszá­kívánok emlékeztetni. Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt évben nagy erő­vel bontakozott ki a Szovjet­unió területén az orenburgi gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok te­kintetben egyedülálló vállal­kozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-ország nem csupán gazdasági eszközökkel, széles termékskálával rendel- gokkal megvalósuló együttes kező árucsoport jelentette az integrációs intézkedésekbe^, egymás közötti export több az 1980. utáni nyersanyag- mint 40 százalékát Mindez igények kielégítése érdekében, tanúsítja a nemzetközi mun- e befektetés természetesen fo- kamégosztás elmélyülését or- kozatosan megtérül majd a szágaink között megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettsé­geink határidőre és jó minő­ségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági érde­künk, hanem a többi KGST­Fejlődésiink elválaszthatatlan a KGST-tői A magyar nép ismeri, min- országgal szemben vállalt in- hanem helyszíni építőmunká- dennapos munkájában és éle- ternacionalista kötelezettsé- val is részt vesz. A kijelölt tében szerzett közvetlen ta- günk is. A Szocialista Munka Hőse % csepp a forrásban ■— Amikor 1955-ben meg­alakult a mérőhengerüzem, ide kerültem, s azóta is itt va­gyok, mint betanított munkás. Otthonra, barátokra leltem, a jól munkálkodó kollektíva tagjaként egyszerűbb volt át­hidalni a nehézségeket, meg­oldani a gondokat. Hogy mi­ből táplálkozik ez a nagy ősz-' szetartás, kollektiv erő, szinte magam sem tudom. De az biztos, hogy mi nem Ismerünk lehetetlent sem a munkában, sem pedig a közéletben. Ül a vékony, fekete hajú asszony a kis művezetői iro­dában. Ül és gondolkodik. Munkatársaitól, feletteseitől tudjuk meg, hogy az ő kitar­tó szorgalma, apadhatatlan energiája, személyes példamu­tatása nagy varázserő a kol­lektíva, a munkatársak szá­mára. Egy csepp a forrásban, amelyből a kollektív erő táp­lálkozik. Megfényesedett, csillogó szemmel beszél még ma is a váratlan, nagy eseményről. Nehéz, jaj, de nehéz elfojtani a feltörő könnyeket, midőn egy-egy gratuláló,' ismerős, vagy jóbarát megszorítja a kezét. Zavarba ejti az ün­neplés. Nem szokott ő ahhoz, gádvezetőnek. Tudtam, hogy körülötte forogjon a vi- tem, hogy mindenben — A gyárban, másodikként alakult meg a brigádunk, a Furák Teréz nevet viselő szo­cialista brigád. Egy kicsit meg­ijedtem, amikor tíz évvel ez­előtt engem választották bri- érez- élen lág... Gyorsan ül vissza a kell járnom, példát kell mu- gépe mellé, sebesen dolgozni tatnom, ha azt akarom, hogy kezd. Itt valahogy nyugalma- aktív közösséggé váljunk, sabb, biztonságosabb, mint Könnyű volt az asszonyokkal, az elismerő mosolyok gyűrű- Szívesen vállaltak minden jében. Mert ez az ő igazi vi- feladatot. Nagyon sok társa" lága — dolgozni csendben, dalmi munkát végeztünk; szorgalmasan, feltűnés nél- óvodát, iskolát támogattunk. küL.. Szocialista szerződést kötöttünk a Furák Teréz Leánykollégi­SE Tagltber Ferenc, a salgótar­jáni öblösüveggyár üvegfú­vója harminc esztendővel ez­előtt aprócska kisfiával és 22 éves feleségével Tokaj vidé­kéről érkezett a városba. ummal, ott voltunk a szocia­lista brigádok városi verse­nyén. ötvenéves koromban végeztem el a hetedik-nyolca­dik osztályt, mert azt tartot­tam, csak akkor agitálhatok a tanulás mellett, ha én ma­gam is tanulok. — A férjem sokat beszélt nekem a gyárról, a munkájá­ról. Akkor el sem tudtam kép­zelni, hogy a folyékony üveg­ből miként lehet üvegtárgya­kat alkotni. Aztán én is beke­rültem a gyárba és megismer­tem az üveggyártás minden szépségét, nehézségét — em­lékezik Tagliber Ferencné. — Jó napot kívánok! — Dobrij gyenyl — Dobre rána! Egyre gyakrabban hallani ezeket a köszönéseket a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben. Ma már nemcsak a ma­gyar dolgozók adnak egymás­nak találkozót a gyárkapun belül. A Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából, az NDK-ból, mind több szakember látogat az üzembe. • . A gyárba lépve nemigA kell keresgélni, hogy ötven-, százéves gépieket találjunk. Főként a kovácsoló gyárrész­legnél van így. De egy kicsit beljebb haladva, megváltozik a kép. Egyre több az új csar­nok, műhely, melyek modern gépekkel felszereltek. Ilyen lesz a most készülő süllyesz- tékes kovácsüzem is. A technológiát és a gépeket Csehszlovákiából vásárolták a salgótarjániak. A szomszédos baráti ország szakembereket is biztosított a beállításokhoz és próbaüzemelésekhez. A cso­port vezetője Bartl Lubomir mécnök. — Hány csehszlovák szak­Dobrij gyeny 1 Dobre rána 1 líöséös erővel minden könnyebb Szabad idő? Nagyon kevés. Pedig a nyugdíjas férj is el­várja, hogy felesége foglalkoz­zék, törődjék vele. Dehát az üzem, a vöröskeresztes mun­ka, a brigád, a polgári véde­lem, a pártvezetőség... A kis szekrény vitrinjében megcsillannak az érmek. Vö­röskeresztes kitüntetés, vér­adójelvény, négy Kiváló Dol­gozó kitüntetés, azután a bri­gád négy aranyérme, a Haza Érdemérem A fő helyen pedig a legnagyobb, a legfé­nyesebben csillogó érem, a gi ellenőrként rengeteg üveg- Szocialista Munka Hőse ki­tárgyat átvizsgált. tüntetés. amelyet Tagliber Ferencné Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől vett át a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán. Nagyon, sok munkafolyama­tot végigpróbált, sok műhely­ben megfordult. Volt lehordó Szolgálatáért a fazekaskemencénél, dolgo- bronz fokozata, zott a festőüzemben, mínósé­ember segíti, irányítja a be­szerelést? — Jelenleg tizenketten va­gyunk. Brnóból és Prágából jöttünk, a Smerel, illetve a Zez cég képviseletében. Gyá­raink szocialista szerződést kötöttek a magyarokkal. En­nek értelmében a százötven­hétmillió forintos beruházás gépeit mi építjük be. Szeret­nénk, ha minél előbb átadhat­nánk a gépsort és nem lenne rá panasz. ■ Együttműködve sokkal könnyebb eredménye­ket elérni, és azt hiszem, mindnyájunknak ez a célja — mondta. Vojt'sek Jinarich, a szerelők vezetője a körülményekről be­szél : — Amikor Salgótarjánba jöttünk, nagyon kedvesen fo­gadtak. Azóta is több baráti találkozón vettünk részt Né­ha nehezen megy a beszélge­tés, de azért mindig megért­jük egymást a gyárban dolgo­zó szakemberekkel. Magyarországon elsőként gyártanak majd a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben porbé­léses hegesztőhuzalokat. A berendezéseket a Szovjetunió­ból vásárolták. Az üzembe helyezést május 18-ra vállal­ták a szállítógyár itt dolgo­zó szakemberei. Alter Vlagyimir Fjodoro- vics mérnök Kijevből érke­zett. Már másodszor jár Ma­gyarországon, és most is nagy örömmel fogadta a gyár veze­tőinek bizalmát. — Április elején érkeztünk. A még nálunk is legmoder­nebbek közé tartozó gépsort rekord idő alatt felszereljük. Mivel ez teljesen egyedi szer­kezet, elengedhetetlen a kö­zös munka. Minden beállítást együttesen végzünk, így a gé­pek kezelése sem jelenthet majd gondot a későbbiekben, és az esetleges javítás szintén könnyebb lesz. ötezer kilométer és öt óra időeltolódás van Magyaror­szág és Alma-Ata között. — De ez a távolság csak földrajzilag ilyen nagy — kap­csolódott a beszélgetésbe S7.trutc Jevgenyij Georgie- vics beállító szakember, aki a szerkesztéstől a kivitelezésig részt vett az új gépsor mun­kálataiban. A nyelv ma már nem je" lent nehézséget, a szakembe­rek és a barátok a világ min­den táján megértik egy­mást. .. így van ez a mi ese­tünkben is. — békési — — Csak ültem a Parlament­ben izgatottan. Harmadiknak olvasták a nevemet. Sírtam, nem tudtam visszafojtani a könnyeimet. A rengeteg dísz­távirat! A vállalat igazgató­jától, a brigádtól, a munka­társaktól. Ez tette igazán naggyá a kitüntetést, hogy a munkatársaim őszintén ve­lem örültek. Aztán a család, a férjem, a határőrparancsnok fiam. Elmondhatatlan, má­moros pillanatok... És azóta is.gratulációk; kézszorítások. Zavarba ejti az ünneplés. Nem szokott ő ah­hoz. hogy körülötte forogjon a világ. Gyorsan ül vissza a gé­pe mellé. Mert ez az ő igazi világa — dolgozni csendben, feltűnés nélkül... V. Kiss Mária r NÓGRAD — 1977. május 1., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom