Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

Közlemény az SZKP KB üléséről (Folytatás az 2. oldalról) országos vitája, s a dolgozó tömegek legszélesebb körű ak­tív részvétele ebben a vitá­ban, hatalmas ösztönző erőt jelent, aktivizálja országunk egész társadalmi életét, újabb alkotó energiákat szabadít fel a népben, s új lendületet ad a szocialista munkaversenynek — mondotta. Végezetül Leonyid Brezs- nyev megállapította: a Szov­jetunió új alkotmányának el­fogadása fontos szakasz lesz országunk politikai történeté­ben. Lenini pártunk, szocialis­ta államunk, az egész szovjet nép újabb történelmi jelen­tőségű hozzájárulása lesz ez a kommunizmus építése nagy ügyéhez, egyszersmind a vi­lág dolgozóinak a szabadsá­gért, az emberiség haladásá­ért, s a világ szilárd békéjé­ért vívott internacionalista harcához. Leonyid Brezsnyev beszámo­lójának megvitatásában fel­szólaltak: Borisz Kacsura, az Ukrán Kommunista Párt do- nyecki területi Bizóttságának első titkára, Lev Jermin, az SZKP penzai területi bizottsá­gának első titkára, Jerkin Anjelhekov, a Kazah Kommu­nista Párt kolcsetani területi bizottságának eteő tit­kára, Vlagyimir Orlov, az SZKP kujbisevi te­rületi bizottságának első tit­kára, -Mirzamahmud Muszaha- nov, az Üzoég Kommunista Párt taskenti területi bizott­ságának első titkára. Viktor Grisir, az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára Grigorij Rommnov, a 2 SZKP leningrádi területi bizottságának első tit­kára és Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságán ak első titkára. Az- SZKP Központi Bizott­ságának plénuma jóváhagyta a Szovjetunió alkotmányának az alkotmánybizottság által elő­terjesztett tervezetét és java­solta a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének, hogy bocsássa azt országos vi­tára. A plénum e döntéséről határozatot is hozott. A Központi Bizottság ülése meghallgatta Mihail Szuszlov- nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának „A Szovjetunió állami himnuszá­ról” szóló előterjesztését. A plénum elfogadta a Szovjet­unió állami himnuszának szö­vegét és zenéjét, s a kérdést megvizsgálás céljából továbbí­totta a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének. Az SZKP KB plénuma szervezeti kérdéseket is meg­vizsgált : A plénum Nyikolaj Podgor- nijt felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságának viselt tagsága alól. A plénum Konsztantyin Ru- szakovot, az SZKP KB titká­rává választotta. A plénum Konsztantyin Ka- tusevet, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában vég­zendő munkára történt áthe­lyezése kapcsán felmentette az SZKP KB titkárának tiszt­sége alól. A KB-ülés ezzel befejezte munkáját. Támogatjuk Afrika haladó erőinek igaz ügyét Az OBT és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Äz Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi- izottság az alábbi nyilatkozatot tette közzé Afrika napja (május 25.), az Afrikai Egy­küzd velük zelméért. igaz ügyük győ­Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott-1 Az imperial izmus, a neoko- lonializmus hívei a helyi re­akcióra támaszkodva igyekez­nek megőrizni pozícióikat Af­rikában, megszerezni az otta­ségszervezet megalakulásának ni nyersanyagkincseket; ezért ság táviratban üdvözölte az évfordulója alkalmából: faji, vallási, törzsi ellentéteket Afrikai Egységszervezet fel­Az Afrikai Egységszervezet szítanak, mindent elkövetnek, szabadítási bizottságát, a szer- azzal a nemes céllal alakult, hogy megosszak a kontinens vezet megalakulásának 14. év- meg 14 évvel ezelőtt, hogy ki- a haladó erőket és fordulója alkalmából. fMTIl fejezze a kontinens népeinek szembefordítsák legfőbb szö- égységes akaratát a teljes vetségesükkel, a Szovjetunió-' nemzeti függetlenség kivívásé- va}> a szocialista közösség or­ra és hozzájáruljon politikai, szagaival. Meg^ akarják hiú­gazdasági, társadalmi fejlődé- ®ítani a haladó demokratikus sükhöz. rendszer konszolidációját An­golában és Mozambikhan. Az afrikai felszabadító moz- Zaireban zsoldosok és a kon- galmak imperialistaellenes tinens legreakciósabb rezsim- küzdélme a Szovjetunió, a jei nyújtanak támogatást Mo- szocialista közösség országai, a butu néipellenes kormányának, nemzetközi szolidaritás támo- Afrika napján az Országos gátasával történelmi jelentő- Béketanács és a Magyar Szo- ségű sikereket aratott. A mo- lidaritási Bizottság ismételten zambiki, az angolai nép nem- kifejezésre juttatja töretlen zeti felszabadító harcának szolidaritását Angola és Mo- győzelme, a zimbabwei, na- zambik népével, kormányával, a társadalmi haladás útján járó új afrikai nemzeti álla­mokkal, a dél-afrikai felsza­badító mozgalmakkal. A ma­gyar béke- és szolidaritási mozgalom, a magyar nép a jövőben is sokoldalúan támo­gatja Afrika népeinek, haladó erőinek küzdelmét és együtt Joszip Broz Tito 85 éves A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemel­kedő harcosát,- széles látókö­rű politikust, a jugoszláviai antifasiszta ellenállás veze­tőjét köszöntjük születésnapja alkalmából; Joszip Broz? Tito, a' Jugoszláviai Szocialista Sző" vetsegi Köztársaság elnöké, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke ma 85 éves. Az egykori lakatos az első világháború idején csatlako­zott a munkásmozgalomhoz. Részt vett az első világhábo­rúban, hadifogságba esett, 1917-ben Oroszországban csat­lakozott a Vörös Gárdához, 1920-ban lett a JKP tagja. A reakciós királyi Jugoszláviá­ban több évi börtönbüntetést szenvedett. 1935-ben ott volt a Komin­tern moszkvai kongresszusán is, 1937-ben a JKP főtitkárá­vá választották. Vezetésével szervezte meg a párt 1941-ben a fasizmus ellőni fegyveres felkelés és a nagy véráldoza­tokat követelő küzdelem ered­ményeként 1944-ben, mint á győztes népfelszabadító had­sereg főparancsnoka vonult be a felszabadított Belgrádba. A felszabadulás után először miniszterelnök, majd 1953-tól Jugoszlávia elnöke. A 85 éves Tito marsallt kü­lönös megbecsüléssel köszönt­jük mi, magyarok, hiszen olyan szomszédos baráti or­szág vezetőjét tiszteljük ben- ’ne, amellyel a történelmi múlt és a szocialista jelen valósága köt össze bennünket. A jugo­szláv—magyar kapcsolatok mindig is fontosak voltak or­míbiai és dél-afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak föl­lendülése és sikerei nyomán az erőviszonyok Afrika déli részén is a nemzeti felszaba­dító mozgalmak javára változ­tak meg, — hangzik egyebek közt ''a nyilatkozat, amely megállapítja: Spanyolország Megkezdődött a választási kampány Kedden megkezdődött a ,21 Eáhes a banketten mondott napos választási kampány pohárköszöntőjében ki jele n - Spanyolországban. A június tette: meggyőződése, hogy a 15-én — 41 év óta első ízben — megrendezésre kerülő par­lamenti választáson 557 man­dátum sorsáról döntenek a Szavazók. Több mint 200 párt élt azzal a lehetőséggel, hogy törvényes keretek között mű­ködjön és jelölteket állítson. Az 557 mandátumért mintegy hatezren indulnak. spanyol király és a kormány feltétlen szándéka a demok­rácia megvalósítása. Ugyan­akkor kifejtette: Portugália szorosabb együttműködésre törekszik Spanyolországgal, mégpedig az „erősebb, szaba­dabb és igazságosabb Európa integrációjának részeként —, amely feltételezi az erősebb, szágunk számára, s ezt a kap­csolatot erősítette tovább a múlt két évtizedben 'népeink barátsága, szélesedő együtt­működése, a két ország és a két párt vezetőinek rendszeres tapasztalat- és eszmecseréje. Tito elvtárs többször foga­dott magyar vezetőket Belg- rádban, és ő maga is sokszor volt szívesen látott vendége hazánknak. „Olyan történelmi helyzet ez, amelyben az or­szágainkban élő nemzetiségiek hem elválasztó tényezőket je­lentenek többé, hanem össze­kötnek bennünket” — mond­ta legutóbbi magyarorszagi lá­togatásán országaink meleg, baráti kapcsolatáról. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, a szocializmusért, a népek kö­zötti együttműködésért foly­tatott harc eredményei tet­ték J. B. Titót nemzetközi­leg elismert politikussá. Köz­véleményünk Jugoszlávia né­peihez, minden haladó em­berhez csatlakozva kíván jó egészséget, további alkotó si­kereket Tito elnöknek. Hétfő este János Károly szabadabb és igazságosabb király bankettet adott a por- Ibériai-félszigetet is”, tugál államfő tiszteletére. (MTI) Kádár János és Losonczi Pál üdvözli távirata Joszip Broz Tito 85. születésnapja alkalmából Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, B e 1 g r á d Kedves Tito elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspánt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magúnk ne­vében 85. születésnapján szívből jövő üdvözletünket, baráti jókívánságainkat küldjük önnek, a jugoszláv és a nemzet­közi kommunista és münkásmozgalom kiemelkedő szemé­lyiségének, A tisztelet és a nagyrabecsülés érzésével tekintünk az ön tevékenységére, amelyet a jugoszláv kommunisták for­radalmi szervezetének elismert vezetőjeként immár 40 esz­tendeje kifejt Jugoszlávia felvirágoztatásáért, a béke és az emberi haladás ügyéért. A szocialista Jugoszlávia népeinek története, a párt vezet egével ^folytat ott hősies forradalmi, antifasiszta harca elválaszthatatlanul egybeforrott az öii ne­vével, küzdelmekben és, sikerekben gazdag életévéi. Megkü­lönböztetett eli&merésalal értékeljük az ön személyes szere­pét-abban is, hogy pártjaink és szomszédos országaink együttműködése egyre böivül az élet minden területén, hogy népeink testvéri barátsága mind gazdagabbá, mind tartal­masabbá válik. E jelentős évfordulón jó egészséget, további eredményes munkálkodást, sikereket kívánunk önnek Jugoszlávia népei érdekében, a béke, a nemzetközi biztonság és a haladás javára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára / Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fi magyar külpolitika a közös szocialista célokért A közivélemény érdek­lődése állandósult a nemzetközi esemé­nyek, a külpolitika iránt. Ez teljesen természetes, hiszen életbevágó dolgokról van szó, a háború veszélyének elhárí­tásáról, az emberiség jövőjé­ről, a társadalmi haladásról. Az állandósult érdeklődés érthetően kiterjed arra is, hogy a magyar külpolitika mit tesz a nemzetközi viszo­nyok javításáért, a Magyar Népköztársaság hogyan vesz részt a világméretű harcban a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának határozatai — a párt és a kormány külpolitikai felada­tairól — arról szólnak, hogy járjunk tovább a kipróbált úton, a szoros szövetség és együttműködés útján a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség többi országával. Ez felel meg a legigazibb nemzeti ér­dekeinknek, hiszen a Varsói Szerződés révén olyan szövet­ségi rendszerben találtunk vhelyet, amely megbízhatóan garantálja szocialista hazánk védelmét és hatékonyan szol­gálja nemzetközi elkötelezett­ségünket. Együtt haladunk szövetségeseinkkel a közös szocialista célok felé. A szocialista országok kö­zössége egyre nagyobb hatást gyakorol a világ sorsának ala­kulására. A növekvő hatás fontos tényezője, hogy a szo­cialista közösség országai egyeztetett külpolitikát foly­tatnak, amelynek jól ismert fóruma a Varsói Szerződés. Nem tekinthető véletlennek, hogy a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé minden ülésszaka kiemelkedő nemzetközi eseménynek szá­mít és széles körű érdeklődést kelt az egész világon. Leg­utóbb Bukarestben ülésezett a politikai tanácskozó testü­let. Az ülésszak munkájáról nyilatkozat jelent meg, amely ismertette a tagországok kö­zös értékelését a jelenlegi vi­lághelyzetről, összefoglalta a közös célokat és a javaslato­kat a nemzetközi helyzet ja­vítására. A Varsói Szerződés tagál­lamai joggal állapíthatták meg, hogy az utóbbi években érzékelhető előrehaladást si­került elérni a. béke megszi­lárdításában Európában és az egész világon. Előrehaladt a nyitott nemzetközi kérdések rendezésének folyamata és újabb lépéseket sikerült tenni a hidegháború maradványai­nak felszámolására, az eny­hülési folyamat előmozdításá­ra. Mindez nem fedheti el, hogy a nemzetközi légkör ja­vításáért küzdő erők mellett, ma még léteznek a hadiipar­ban érdekelt, reakciós és szél­sőséges körök is, amelyek új­ra és újra megjelennek min­denhol, ahol, árthatnak az enyhülés ügyének. E körök fokozni akarják a fegyverke­zési versenyt és megpróbál­nak beavatkozni a szocialista országok belügyeibe, semmi­be véve szuverenitásukat; tá­madást indítottak a Helsinki­ben aláírt záróokmány ellen is. Céljuk nem kétséges, meg­állítani, s ha lehet visszafor­dítani a nemzetközi helyzet kedvező alakulását, az enyhü­lés folyamatát. Mivel ártanak a világ népei valóságos érde­keinek, teljesen érthető, hogy a Varsói Szerződés tagállamai bukaresti ülésükön vissza­utasították a visszahúzó tö­rekvéseket és szembeállították azokkal az enyhülés tovább­fejlesztésének széles körű programját. A bukaresti értekezlet azt ajánlotta az európai orszá­goknak, hogy a helsinki ered­ményekre támaszkodva lép­jenek a nemzetközi enyhülés magasabb és gyümölcsözőbb szakaszába. Ennek elfogadha­tó útja az lehet, ha valameny- nyi ország megtartja az elfo­gadott nemzetközi kötele­zettségeket, a fegyverkezési verseny korlátozásáról, Nyu- gat-Berlinről. az államok együttműködéséről a kölcsö­nös érdekek* alapján, ha valamennyi ország kész meg­tartani a helsinki záróok­mányt, mint oszthatatlan egé­szet. Annak, hogy a világ az enyhülés magasabb osztályá­ba léphessen, fontos feltétele a politikai enyhülés kiegészí­tése katonai enyhüléssel, mindenekelőtt a helsinki zá­róokmányt aláíró államok kö­rében. Köztudomású, -hogy a világ ’ .katonai kiadásának mintegy négyötöde a záróok­mányt aláírt országokbán ke­rül felhasználásra. A Varsói Szerződés tagállamai ennek megfelelően közérthető javas­latokat fogalmaztak meg a bécsi fegyverzet- és haderő­csökkentési tárgyalások elő­mozdítására, a leszerelésre, a háborús veszély csökkentésé­re. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó ‘ testületének bukaresti ülése hangsúlyozta, hogy kész a Varsói Szerződés feloszlatására a NATO-val egyidejűleg és ennek első lé­péseként elfogadhatónak tar­taná a katonai szervezet lik­vidálását mindkét fél szövet­ségében. Az ülésszak javasol­ta azt is, hogy ne növeljék a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak számát. Széles nemzetközi visszhangot kel­tett és kedvező fogadtatásra talált a népek körében a Var­sói Szerződés tagállamainak az a határozata is, amelyben egyezményt ajánlottak a hel­sinki záróokmányt aláírt ál­lamoknak, hogy nem alkal­maznak elsőként atomfegy­vert egymással szemben. A bukaresti tanácskozás ki­fejezésre juttatta a részvevő államok nézetazonosságát a világhelyzet megítélésében és megerősítette a tagországok céljainak és érdekeinek kö­zösségét a békéért, a szocia­lizmusért folytatott harcban. Közös fellépésük tökéletesíté­se céljából létrehozták a po­litikai tanácskozó testület intézményeiként a külügymi­niszterek bizottságát és az egyesített titkárságot. Ezek a javaslatok szemlél­tetően szolgálják a népek életbevágó érdekeit és min­denki számára világos módon szélesítik az utat a jóirányú nemzetközi folyamatok előtt. Joggal elvárható lett volna, hogy a kedvező nemzetközi fogadtatás kiterjedjen a hi­vatalos tőkéskörök állásfogla­lásaira is. Megfontoltabb és kedvezőbb választ kellett vol­na kapni a NATO szerveze­tétől is. Mint ismeretes, . a NATO felettébb sietve eluta­sította a Varsói Szerződés*ja­vaslatait, mert a Varsói Szer­ződés úgymond „túlsúlyban van” a hagyományos fegyver­zetekben és a NATO nem mondhat le atomtólényéről, mint „elrettentő erőről”. Ez az érvelés az imperializmus propagandamühelyeiben szer­kesztett és összeállított hamis statisztikákon: alapul es nem ad választ arra sem, mi­től akarják „elrettenteni’’ a szocialista országokat, ame­lyek társadalmi rendjük lé­nyegéből fakadóan minden erőfeszítésüket a béke védel­mére irányítják. A tőkésor­szágok hivatalos körei figyel­men kívül hagyják, hogy az enyhülés nemcsak a szocialis­ta országok ügye, hanem va­lamennyi országnak — a tő­késországoknak is — közös érdeke. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezésre juttatták, hogy készek bármilyen más javaslatot megvizsgálni, a sa­játjukon kívül is, amely az enyhülés folyamatának szol­gálatában állhat, amely fi­gyelembe veszi az egyenlő biztonságot és a kölcsönös ér­dekeket magyar külpolitika azt tartja egyik fő feladatának, hogy le­hetőségeihez és erejéhez mér­ten kivegye részét a kedvező nemzetközi folyamatok erősi- téséből. a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének bukaresti ülésén egyez­tetett külDolitikai feladatok megvalósításából. Tudjuk, hogy az enyhülési folyamat minden új lépcsőfokáért meg kell harcolnunk. Ezt a harcot vállaljuk, folytatjuk. Lehető­ségeinket derűlátóan ítéljük meg, mert meggyőződésünk, hogy élvezzük a haladó világ rokonszenvét. a békeszerető emberek támogatását minden országban. Roska István 2 NÓGRAD - 1977. május . 25., szerda IV' 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom