Nógrád. 1977. május (33. évfolyam. 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

Nagygyűlés (Folytatás a 2. oldalról) sedéssel vállalt részt az új társadalom felépítésében. Tudja, hogy ma a reakció és az imperializmus — ellenfor­radalmi céljai érdekében — a demokrácia és a szabadság zászlaját lobogtatja, de ha eléri célját, egy percig sem habozik, hogy a nép vérével fesse meg vagy sajátkezűleg égesse el e zászlókat. — A fasiszta junta üldözi mindazokat a politikai, szak­mai és diákszervezeteket, amelyek a fiatalság eszméit juttatták kifejezésre. Pinochet Gestapója naponta tartóztat le és kínoz meg kegyet­lenül ifjú harcoso­kat, akik közül sokan „eltűn­nek”. így „tűnt el” többek között Carlos Lorca, a szocia­lista ifjúsági szövetség főtit­kára és Jósé Weibel' a kom­munista ifjúsági szövetség fő­titkár-helyettese. — De a fiatalság maga az élet. Lelkesedése, harcossága mindenen felülkerekedik. A terror sem képes megsemmi­síteni. Ifjúságunk harcol a gyárakban, az egyetemeken, a lakónegyedekben és középis­kolákban, városon és falun egyaránt. A fasizmus nem tudta megnyerni macának. Ifjúságunk a nép mellett áll és a néppel együtt győz majd! — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin elvtársnő, a kommunista ifjúsági szövet­ség főtitkára, és természetesen feleségem, Lily. Mindketten — akarcsak én — nagyon sze­retik Magyarországot. Gladys Marin a chilei ifjúság leg­jobbjait képviseli. Személye­sen is szenvedett a diktatúra kegyetlenségétől. Három éve él számkivetósben, kényszerű­ségből távol két gyermekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „eltűntek” kö­zött van. Mégsem tudta meg­törni őt semmi sem. Megtör­hetetlen bátorsága, kimeríthe­tetlen testi, szellemi ereje akár­csak tegnap. m,a is a chilei ifjúság, a nép szolgálatában all. — Büszkék vagyunk kom­munista ifjúsági szövetségünk­re, amelynek soraiban olyan hősök nevelkedtek, mint Vic­tor Jara és Manuel Sanhueza, akiket a fasiszták meggyilkol­tak.. A mai if júkomm unisták je­lentik a holnap pártját. Ve­lünk lesznek majd — Chile egesz népével együtt — ami­kor eltemetjük majd a dik­tatúrát, és új demokrácián­kat, a szocializmust építjük. — Alig egy napja vagyunk Magyarországon; ez idő alatt felejthetetlen találkozásaink voltak Kádár Jánossal, továb­bá az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjaival, a KISZ vezetőivel, a Magyar Szolida­ritási Bizottság képviselőivel, államférfiakkal, munkásembe­rekkel, asszonyokkal, fiatalok­kal. Az ország minden részé­ből nagyon sok üdvözlet ér­kezett hozzánk — mondta Luis Corvalán és meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvöz­lésekért. Szívből jövő szavakkal mon­dott köszönetét Luis Corvalán a szolidaritásért a magyar íróknak, művészeknek, tudó­soknak, értelmiségieknek is, akik kezdettől fogva támogat­ták és támogatják a chilei nép igazságos ügyét. A Pinochet-diktatúra börtö­neiben sínylődő hazafiak sor­sát, szenvedéseit idézte föl ezután’ Luis Corvalán. Mint elmondta, szinte légmentesen el vannak zárva a külvilág­tól. Ezer és ezer chilei gyerek teszi föl nap mint nap a kérdést: vajon él-e még az édesapám? Kedves elvtársak, ’ elvtársnők! Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar nép a továb­biakban is támogatja a chi­lei nép harcát. Szolidaritásá­nak erejével is segítséget nyújt ahhoz, hogy napfényre kerüljön, mi lett az eltűnt chilei hazafiak sorsa, s hogy akik életben vannak vissza­nyerjék szabadságukat. A beszédeket sűrűn szakí­totta meg a nagygyűlés részt­vevőinek tapsa. Katona Imre zárszava után a nagygyűlés az Internacioná- lé eléneklésével ért véget. (MTI) n minisztertanács megtárgyalta I A három műszak a magyar gazdaságban egyre kevésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két, vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két vagy három műszakos mun­karendet. így aztán, például az állami iparban, az átla­gos műszakszám — az úgyne­vezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized szá­zalékkal sikerült feljebb tor- násztatni. A fizikai dolgozók, munkaidejüknek mindössze 20 százalékát töltik a máso­dik és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagy­is: az iparvállalatok termelő- kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű importgépeket — folyamatos munka helyett alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, gondolom feles­leges külön is magyarázni, hogy mit jelent ez, a munka termelékenysége, gazdaságos­sága szempontjából. Az kétségtelen, hogy a vál­tott műszakban végzett mun­ka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyít­ható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kfizetődő. Sem az egyénnek, — a viszonylag alacsony mű­szakpótlék miatt, — sem a vállalatnak, amely a jelek sze­rint inkább elviseli a terme­lőeszközök gazdaságtalan ki­használását, mint a több mű­szak következtében megnöve­kedett bérköltséget. A SZÁMÍTÁS PONTOS VOLT • Korábban mór szakemberek kiszámították, hogy például a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 20 százalékkal kel­lene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a har­madik műszak vállalására. Nos, úgy látszik a számítás pontos volt. Ugyanis a kor­mány legutóbbi ülésén elfo­gadott tervezet szerint a har­madik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára a második műszak eddigi 3 százalékos pótlékát, a törzsbér 20 százalékára eme­lik. A folyamatos munkarend­ben dolgozók emellé még to­vábbi 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. Az intézkedés . az iparban, az élelmiszer-kiske­reskedelemben és a vendéglá­tóiparban, kereken 700 ezer embert érint, közölük 450 ez­ren két, 250 ezren pedig há­rom műszakban dolgoznak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelésé­nek anyagi fedezetét részben központi pénzügyi alapokból, részben pedig a vállalatok sa­ját pénzeszközeiből kell biz­tosítani. A PÉNZ NEM MINDEN A sokszor és sokak által em­legetett fontos feltétel — már­mint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel majd automatikusan megol­dódik a több műszakos mun­karend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos problé­ma végül is egyetlen dilemmá­ban összegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondot, mondván: a magyar ipar ál­lóeszköz-állományának átla­gos „életkora” eleve illuzórikus­sá teszi a második, vagy a harmadik műszak általános bevezetését. Sok az elavult, az öreg, a korszerűtlen gép, ezek folyamatos munkarendben va­ló működtetése többe kerül­ne, miint amennyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag szűkös állóeszköz-állományt is kihasználhatnánk gazdaságo­sabban. Egyelőre ugyanis tá­vol vagyunk attól, hogy a fej­lettebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes megszervezé­sével pótolhatunk a második, vagy a harmadik műszak tel­jesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés, minden ide­vágó határozat ellenére gyer­mekcipőben topog, a teljesít­ménykövetelmények alacso­nyak, a termelékenység inten­zív módon történő emelésé­nek lehetőségei felett a válla­latok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemondani arról a tartalékról, ami a több műszakos munká­ban rejlik. KIKÉNYSZERÍTI A JOBB MUNKÁT És még valami: a műszak- pótlék felemelése olyan jelen­tős mértékű, hogy a dolgozók jó része számára ezentúl lé­nyegesen rokonszenvesebb lesz a második, vagy a harmadik műszak. Ám a termelőmunká­hoz nemcsak emberek kelle­nek. Szükség van anyagra, energiára, karbantartásra, az egész munkarend meg­szervezésére, a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszol­gálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal. Vagyis szük­ség van mindarra, ami sok helyen, ma meg nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösz­tönzése. Áttételesen kikény­szerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felül­vizsgálását, jobb megszervezé­sét. Vértes Csaba Társulás repülőgépekre Akkor a legdrágább, ha áll Óriás madárként röpköd Nógrád megye tizenkilenc termelőszövetkezetének egy­szerű gazdasági együttműkö­dés útján vásárolt helikopte­re a több száz hektáros táb­lák felett. A tartályból szitáló vegyszer széles csíkja ülepe­dik a zöld növényzetre, s mintha a gyomok a kavargó levegőben haláltarcot lejte­nének, éreznék; ez pusztulá­suk kezdete. Szántó Gyula, a szécsényi AGROLABOR igazgató fő­mérnöke általában a légi nö­vényvédelem helyszínén ta­lálható. — A repülőgépes vegysze­rezés koordinálása, a gépek kiszolgálása, az elszámolás a mi feladatunk — mondja. Több gépről beszél, mert egy merev szárnyú repülőt még bérbe vettek, hiszen az effajta „égi áldás” iránt az utóbbi időben alaposan meg­növekedett a gazdaságok igé­Menetrend- változások Nógrád vasúti közlekedé­sében a május 22-én nulla óra nulla perckor életbelé­pő nyári menetrendváltoiás némileg módosítja a vona­tok indulási és érkezési ide­jét. így vasárnap, a 6 óra 43 perckor induló gyorsvo­naton kívül, amely Buda- pestre'közlekedik, 6 órakor személyvonat indul Hajdú­szoboszlón át Debrecenbe. Visszafelé 17 óra 55 perc­kor indul Debrecenből, il­letve 18 óra 13 perckor Haj­dúszoboszlóról, Salgótarjánba 21 óra 59 perckor érkezik. A Budapestről induló délu­táni gyorsvonat indulási ideje 18 óra 5 perc. A sze­mélyvonatok közlekedésében két változás történt. Reggel 6 óra 25 perckor, délután 18 óra 32 perckor indub sze­mélyvonat Salgótarjánból Hatvanba. nye. Ezelőtt őt esztendővel még csak 90 légi óra volt a megyei szükséglet, ma ötszáz, s egy gép a szezonban maxi­málisan 100—110 óra teljesí­tésére képes, tehát nagy gond a helikopter, repülőgép me­netvonalának kijelölése. Az elveket a társulás elnöksége, intéző bizottsága, az AGRO­LABOR igazgatósága, igazga­tótanácsa hagyja jóvá, azaz négy olyan testület, amelyben a tagszövetkezetek képviselői ülnek. Mégis, időnként pa­nasz van az „elosztásra”. — Ügy érzem, objektiven állapítjuk meg, hogy a gépek mikor és hol dolgozzanak. A tapasztalatok azt mutatják: a megyén belül jelentős az idő­járásbeli különbség. Általá­ban Kálión és Érsekvadker- ten kezdhetünk a repülőgé­pes növényvédelemhez. Ötven kilométeres távolságon a nö­vényfélék fejlődésében há­romhetes különbség van — magyarázza Szántó Gyula. Sorolja az egyéb szempon­tokat is. A gépek nem röp­ködhetnek ide-oda, hiszen az egyik tsz-ből a másikba való átrepülés 16 ezer forintba ke­rül, többe, mintha egy órát folyamatosan vegyszereznének. A megyei agrokémiai köz­ponttal is egyeztetik az út­irányt,, sőt figyelembe veszik a gazdaságok gépparkját is. Előfordul — nem is ritkán —, hogy az idő nem engedi fel­szállni a gépeket, s érthető, hogy azok a helyek, ahol a földi eszközök a növényvé­delem ellátására elégségesek, hátrányos helyzetbe kerül­nek. így . a menetrend össze­állítása ellen ágáló termelő­szövetkezet mindig akad. — Azt mondják, a társulás saját gépe drágábban dolgo­zik, mint a korábban bérelt repülőgépek. Mi ennek az oka? — A helikopter üzemelési költsége már önmagában is lényegesen drágább, mint a repülőgépé. Viszont e mellett kellett a vásárlásnál dönteni, mert a domborzati viszo­nyokhoz jobban alkaltnarfco­dik. A lebonyolítási díj mér­tékét máshol is néztük, az egyszerű együttműködés tag­jai döntöttek így. A tsz-eknek is nyitva állott a lebonyolítói szerep, de nem vállalták se­hol. Nekünk kell gondoskod­ni a kiszolgáló személyzetről, eszközökről is. Nem könnyű, mert két felszállás között 40—55 másodperc áll rendel­kezésre a tartály feltöltésére a forgó motor alatt — vála­szol az igazgató főmérnök, A gép akkor a legdrágább, amikor áll. Előfordult már, hogy fél napig vesztegelt a bérelt repülőgép, mert a ter­melőszövetkezet nem készült fel a fogadásra. Az AGRO­LABOR dolgozói — a társu­lás keretében — arra törek­szenek, hogy minél kisebbre csökkentsék ezt a haszontalan időt. E törekvésnek elég aka­dálya aikad. Többek között az, hogy nem rendelkeznek kellő fejlesztési alappal. Pe­dig mennyi minden kellene. Többek között tartálykocsik, gépjárművek, mert a tsz- eknek külön-külön nem éri meg speciális tartályokat vá­sárolni. Megoldatlan a gépek . folyamatos karbantartása, ez­ért megvették a volt ludány- halászi téglagyár egy részét, ahol javítóbázist, vegyszer- raktárat szeretnének majd létrehozni. A helikopter tar­tályának töltését, mosását is hosszadalmasnak és fárasztó­nak tartják, korszerű megol­dáson törik a fejüket. — A feltételek tökéletesíté­se még legalább egy fél repü­lőgépet jelent — jegyzi meg Szántó Gyula. A társulás az idén várha­tóan újabb merev szárnyú re­pülőgéppel gyarapodik. A me­gyei tanács jelentős támoga­tást adott a vásárláshoz. Szükség is van rá, mert a mezőgazdasági üzemek a nö­vényvédelem e legkorszerűbb módjáról ma mar aligha mondanának le. Sz. Gy. Vásári díjas (ennék is van Megyénk ipara a iNV-n Ai. ez évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárion — ame­lyen négy világrészből 38 ország és sok száz‘ kiállító vesz részt — méltó helyet foglal el megyénk ipara. Főleg a ko­hászati, vasipari üzemek, az üveg-kerámia és - a vegyipar képviselteti magát megyénkb ől. j Képünkön látható a vásári dijat kapott Retorta faszén» brikett, amelyet az Erdőkémia Vállalat tolmácsi telepén ál­lítanak elő és főleg tőkésországokba exportálják. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat új terméke a hidrán, likus, könnyűfémből készült bányatám is sok érdeklődőt vonz. A Romhányi Építési- és Kerámiagyár új mintázatú falbur« kóló csempéivel még kellemesebbé tehetjük lakásunkat. Fodor Tamás felvételei ‘ ____ j NÓGRÁD - 1977. május 20., péntek 3 ■í

Next

/
Oldalképek
Tartalom