Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

Egy falu összefog Kiváló címmel tiintellék ki az erdökürli kmbkönyviárat NEHEZEN SZÁNTAM rá magam, hogy benevezzünk a kiváló művelődési otthon pá­lyázatra. Mondtam, van ne­dűnk intézkedni. A pártszer­vezet még a helyiségét is rendelkezésünkre bocsátja, ha szükséges Itt rendeztük meg kém elég gondom-bajom, amit felszabadulásunk ünnepére he­el kell végezni. Aztán addig győzködtek a járásnál, a me­gyén, javasoltak is, hogy vé­gül mégiscsak ráálltam. Most már nagyon örülök. De tu­dom, hogy egyedül, a falu, a tanács segítsége, akarása nél­kül nem mentem volna sok­ra. Amikor beneveztünk a pá­lyázatra, az egész faluban szét­futott - hír Nagyon jót tett, mert ezután szinte mindenki jobban odafigyelt a rendez­vényekre, bizonyítani akarta, hogy egy ilyen kis faluban is, mint Erdőkürt lehet szép és tartalmas -kulturális életet él­ni. Azt hiszem, tiszta lelkiis­merettel, túlzás nélkül ál­lyi anyagból igen szép siker­rel a népművészeti kiállítást. Az Iskolával régi időktől ki­tűnő a munkakapcsolatunk, de ez természetesnek tekinthető, hiszen ott tanítok. A Káliéi közös községi Tanács is, aho­vá tartozunk, minden tőle tel­hető segítséget megad a mun­kánkhoz. A pályázatra 20 ezer forintos különköltséget vállalt az ifjúsági klub felsze­reltségének javítására és anyagi hozzájárulást az intéz­mény melletti röplabdapálya építéséhez. Itt jut eszembe, hogy a sportban is milyen so­kat fejlődtünk a korábbi évek­hez képest. A nagyteremben líthatom hiszen a pályázat például biztosítottuk az aszta­értékelői is így vélekedtek, minden olyan rendezvény, közművelődési forma megta­lálható nálunk, ami egy 800 lakosú község lakóinak igé­nyeit kielégíti, művelődését, szórakozását szolgálja. Rende­let írja elő minden klub­könyvtár számára a kötelező tisztán, hogy heti nyitvatartás idejét. Ezt benne, kikre magasan túlteljesítjük: a hét minden napján nyitva tartjuk a házat. Kell az embereknek, így szokták meg. Huszonkét év óta vezetem Erdőkürtön a könyvtárat és a kultúrházat. Itt születtem, ide jöttem vissza a főiskola után. Nem bántam meg. Ismernek és ismerem az embereket, jól együtt tudunk dolgozni Külö­nösen azóta fejlődött sokat a kulturális élet, amióta fel­épült az új klubkönyvtár. Iga­zi kultúrcentrum: együtt ta­lálható benne minden, itt van a párt- és KISZ-helyiség is. Ha bármi segítség kell vala­melyikünknek. azonnal tu­liteniszezést, és megalakulha­tott a felnőtt szakosztály. A sakkozók számára a klubszo­bákat adjuk oda. 1972. AUGUSZTUS 20-án avat­tuk az új klubkönyvtárat. Ak­kor még nem voltak csak el­képzeléseink, nem láttuk mit csinálunk támaszkod ha­tunk. De aztán fokozatosan, sorjában kialakult tevékeny­get kapunk ehhez a szlovák szövetségtől, amely számtalan szereplési lehetőséget biztosi, a csoportjaink számára és; anyagilag is támogat bennün­ket. Pávakörünk részben az ő segítségükkel létesített par évvel ezelőtt kapcsolatot a Bé­kés megyei örménykút együt­tesével. Azóta mindkét cso­port fellépett egymás közsé­gében. Kulturális tevékenységünk a sok szakkör és művészeti cso­port révén nagy lehetőséget nyújt az emberek aktív mű­velődésére Így a kultúra, a művészetek hatasa sokkal erőteljesebb egy-egy ember életére, magatartására, mintha pusztán passzív befogadók len­nének. Lendítőereje a mun­kánknak, hogy egyes csopor­tokban, főképpen a pávakör­ben, egy-egy család négy-öt tagja is szerepel. Közösen, együtt találják meg a szóra­kozásukat, s a művelődés szo­kása a szülőkről a gyerekekre hagyományozódik MINDEZ AZT bizonyítja, hogy a kiváló cím, melyet két évig viselhet a klubkönyvtár, valóban a falu népének és összefogásának köszönhető. A minisztériumtól kapott 40 ségünk fő profilja. Mivel már ezer forintot az ő javukra, a korábban is voltak amatőr művészeti együtteseink, példá­ul a gyerek- és a KISZ-es tánc­csoport, a pávakör és citera- zenekar, az irodalmi színpad, a működési feltételeik javítá­sát és tartalmi munkájuk szín­vonalának emelését tűztük ki célul. Megalakítottuk az if­júsági és nyugdíjasklubot, a honismereti szakkört. S Erdő­művelődés feltételeinek javí­tására fordítjuk. Pontos sor­sáról ugyan még nem döntöt­tünk, hiszen alig egy héttel ezelőtt kaptuk, azonban bizo­nyos, hogy a községben ren­dezünk egy ünnepi összejöve­telt, ahol jelképesen azegész lakosságnak átadjuk a címet. Elmondta: Budai József , .. . , ... matematika—fizika szakos «■* tiszteletdíjas klubk«„. tárvezető, a szocialista kultú­ráért kitüntetettje. Lejegyezte: Sulyok László. a szlovák népi hagyományok gyűjtésében és a nyelv ápo­lásában vállaltunk kiemelt szerepet. Nagyon sok segítsé­Képernyő előtt Húsvéti halhatatlanság Húsvét hetét a keresztyén Igazán felemelő, nagy élmény- Mintegy a költészet napja hitvilágban őrzött feltárna- nyel lettünk gazdagabbak ál- vidám futáraként, Vitriolva- dás hitét is jóval megelőző, taluk ezen a tévéesten. sókor címmel hallgathattunk szinte az emberiséggel egy- Egyebekben a húsvét hete a szatirikus versműsort Soós idős gondolat felvillanása ve- könnyed szórakoztatás jegyé- Zoltán költőtől. A Pajzánsá- zette be a képernyőn. A tele- pen pergett gok Itáliából megszólaltatásá­vízió ugyanis kedden sugá- Mixed ptek1«.«” _ leaves ra Koncz Gábor, Merényi rozta második műsorán a bu- „vanvúaáel címmel Alfon^ó Judit> Szersén °yula 68 ma§a dapesti Körszínház tolmácsé- ral ol^n fiiS^seket lát a költő vállalkozott ~ szol‘ lásában azt a több ezer év« TattuS^zJrdTn^mlS ** “gf a“ uv Magyar Televíziót képviselik N^rg0« Andris majd az 1977. évi montreux- k és Ladányi Mihálynak is. filmfesztiválon. Legtobbukkel már találkoztunk a képernyőn, „ — s mintha nagyobb vitali­hosenek neve azonban halha- tásgal töltötten mint ezúttaL tatlan. történetet, amelynek Gilgames, az örök élet titká­nak keresője. A titok — tud­juk — megfejthetetlen ma­radt, a gyönyörű legenda és Ady-pör 1908-tól 1929-ig ter­jedő szakaszába pillanthat­tunk be Nagy László lényeg­hász Jácint közreműködésével. (b. t.) Természetesen a költészet napja komoly köszöntéséről sem feledkezett meg a televí- n zió. Szeretném, ha szeretné­E halhatatlanságot példázza vésbé hatá™nevefőizmaiíkl Ti “ szerte a világban a történet ra igaz, némely magyar poén, számtalan művészi megköze- — 1 mint tapasztalhattuk — lítése. Nálunk többek között fordíthatatlannak bizonyult. rŰ. a hatvanas években született Mindenesetre napjáinkban, ] témavariáns, az Űj Gilgames amikor a húszas évek film­című film, Solymár József- burleszkjei új reneszánszukat nek az eredetihez méltó, szép élik, szinte bizonyos, hogy Al- - vállalkozása, s legutóbb a fonzó, illetve a televízió e Körszínház bemutatásában a vállalkozása sem marad ha- Gilgames-eposz színpadi tástalan a nemzetközi ítészek adaptációjaként az Agyagtáb- soraiban. Iák üzenete. A Mark Twain regénye nyo­Hogy milyen méretű fel- mán készült, Egy jenki Artúr adatot vett magára e produk- király udvarában című ameri- ció alkotó közössége, elég kai film csütörtök esti kelle- csupán az előkészítők sorára mes időtöltésünket szolgálta, pillantanunk. A fordító és ősz- A műfajilag szinte besorolha- szeáliító Rákos Sándor mel- tatlan, leginkább pamfletnek lett szaktanácsadói szolgála- minősíthető történet az író tot, vers- és prózarészlet-for- korának társadalmi visszás- dításokat végzett a színpadi ságait figurázza szellemesen műhöz Komoróczy Géza, iro- és találóan, a nagy amerikai dalmi munkatársként segéd- klasszikusra jellemző derűvel, kezett dr. Jósfay György és bájjal és életigenléssel. Kőváry Katalin. A színpadra Szombaton azzal a nyugtató, alkalmazást és rendezést Ka- megbocsátó érzéssel ülhettünk zimir Károly vállalta, oldalán televízió elé, hogy utolsó al- zenei összeállítóval, koreográ- kálómmal robog át cseperedő fussál. esztétikai ízlésünkön ama bi­Kazlmir, az igényes és me- zonyos úthenger. Nos, hát. az részen vállalkozó színházve- aranyszólássaí élve: minden zető, a Körszínház létrehívó- jó. ha jó a vége. Talán a só­ja kétségkívül múlhatatlan rozat legépkézlábabb. leg- érdemeket szerzett a világ- szellemesebb epizódját Iáthat- irodalom nagy eposzainak tűk, még befejező csattanó ki­megismertetésével. E folyton munkálására is tellett - a gyarapodó füzérnek volt gyártókollektíva végső erő­egyik legértékesebb gyöngy- feszítéséből. Kissé túlírott szeme Az agyagtáblák üze- krimiparódia volt az úthen- nete, melynek szereplőegyüt- gert követő Egymilliárd a tesében olyan rangos alakítók biliárdasztalban című francia gyönyörködtettek, mint Ko- —NSZK—olasz filmvállalko- zák András. Juhász Jácint, 7.ás. A hármas bábáskodásban Kohut Magda. Drabota And- el-eltűnt szemünk elől a reá, Esztergályos Cecilia, Sza- gverek, azaz a hangütés sza­bó Gyula, Rátonyi Róbert, tirikus indíttatása. A budapesti Országos Műszaki Múzeum a XVI. századtól napjainkig mutatja be a tu­domány- és technikatörténet egy-egy érdekes darabját. A múzeum szerszámgépgyűjte­ménye európai viszonylatban első helyen áll 92 éves primadonna Közgyűjteményeknek adományozta emléktárgyait Nemrég még el-elvállalt egy szerepet a rádióban Pázmán Ferencné, Kasper Gizella, akit a színészvilágban Paci néni­nek ismernek. Kilencvenkét éves. Már keveset jár le Le­nin körúti lakásából, mert a harmadik emeletre kell visz- szakapaszkodnia. Az idős pri­madonna teljesen magára ma­radt. — Férjem, Pázmán Ferenc — meséli — a régi Népszín­ház művésze volt, Blaha Luj­za partnere. 1904-ben vett el feleségül és 1965-ben hünyt el. Mi voltunk a színészet egyetlen házaspárja ebben a században, akik megélték gyé­mántlakodalmukat Amikor a Népszínházát átvette a Nem­zeti Színház — sajnos az épületnek hűlt helye van már a Blaha Lujza téren —, ak­kor Bécsbe költöztünk, ott tegek voltunk a léptünk fel, onnan Berlinbe, A 92 éves primadonna Később majd Hannoverbe kerültünk. Márkus Dezső a Népopera Évekig dolgoztunk Hamburg- igazgatója, és szerződtette fér- ban is. Ebben a városban jemet a színházhoz. Gyűjte- igen sok afrikai és más nép- ményünknek egy részét már akkor a Néprajzi Múzeumnak adtuk át. művészeti gyűjteményt sze­reztünk. Amikor megnyílt a Népopera, Vízváry Mariska. Kürthy György és Márkus Dezső, — a későbbi opera­igazgató — meglátogattak nemiünket. Akkor már be­A troimzínhá/, — Kitört az első világhábo­Mai tévéajánlatunk 21.55: CSALÁDI KÖR. lik a gyerek is félrehúzódó. A Szülök, nevelők magazin- önző emberré, vagy társas ja ez alkalommal az otthon lénnyé — á család példájából szerepét elemzi. A családok kiindulva, szüleit, rokonait NOGRÁD - 1977. április 13., szerda élhetnek társaséletet és eltölt- het.ik napjaikat teljes zárkó­zottságban. senkivel sem érintkezve. Mi a szerepe a családi kapcsolatoknak a gyermeknevelésben, hogy vá­követve. A témához a műsor vendégei — Varga Zoltán pszichológus és Bajor Nagy Ernő újságíró — is hozzászól­nak. Aradi Nóra előadása Salgótarjánban Nógrád megyében egyre an rendezett ismeretterjesz­tőbb embert érdekel a képző- tő előadásokkal járulnak hoz- művészit. Erről győznek meg zá a látáskultúra fejles ztésé- bennünket a mind több köz- hez. A salgótarjáni József At- ségben rendezett kiállítások, a tila megyei Művelődési Köz- tériatok látogatóinak növekvő pont csütörtökre Aradi Nóra száma. A kiállításokat egyre gyakrabban művészettörté­neti, esztétikai előadásokkal kapcsolják össze, tárlatvezeté­művészettörténészt hívta meg előadásra. A neves művészet- történész és esztéta A képző­művészet esztétikai kérdései címmel tart előadást az in­seket szerveznek, vagy önálló- tézmény klubjában. honvágytól, na lett, majd a kassai szín­in égj el ént nálunk házhoz került. Ekkor jött az a felhívás, hogy ki jelentke­zik az első magyar frontszín­házhoz? Ez a színház 1917. áprilisában alakult meg, és Komjáthy János igazgatta. Kezdetben sokan akanak tag­jai lenni. A jelentkezők kö­zött volt, Csortos Gyula is! Végül mégis alig lehetett szí­nészt szerezni, aki elvállalta Férjem népfölkelő kato- volna a frontszínházi tagsá­got. Sírtam a féltékenységtől, amíg végije Komjáthy bele­egyezett, ifiogy engem is szer­ződtessen a férjem mellé. Lembergoen debütáltam. Vé­gigjártuk az első világháború híres frontterületeit. A férjem átvette az igazgatást, mert Komjáthy számára nehéz munka volt. Hatalmas fotó­anyagot gyűjtöttünk, amelyet ma a Hadtörténeti Múzeum őriz. Hosszú pályafutásom so­rán pompás autógramgyűjte- ményt szedtem össze, amelyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumnak engedtem át. Há­rom nagy albumot a Szín­háztörténeti Intézet kapott. Régi színházi képeket adtam át a Történeti Múzeumnak. Tájékozta tó a Szputny'kból A Szputnyik 1977. áprilisában megjelenő 4. száma Lenin szüle­tésének 107. évfordulója alkalmá­ból idézi Lunacsarszkij gondola­tait a Népbiztosok Tanácsának első elnökéről: „Óriási felelősség­gel dolgozott, de ez egyáltalán nem zárta ki, hogy vidám és jó­kedvű legyen../’ A Szovjetunióban évente két­millió-kétszázezer lakás épül. Az ország lakossága minden évben kétmillió-háromszázezer fővel szaporodik. A mai ember lakás­igényeit vizsgálja és az új terve­ket ismerteti cikkében V. Guszev, Kijev „polgármestere”. A Szputnyik tájékoztat a Szov­jetunió munkaerőhelyzetéről. Mekkora a munkaerő-vándorlás? Kik és mikor cserélnek munka­helyet? A cikk választ ad ezekre a Magyarországon is felmerülő kérdésekre. A környezetvédelem egyike a világméretű gondnak. A közel­múltban nagy vita folyt egy az Ob folyón építendő vízi erőműről. A földrajztudósok rámutattak, hogy az itt létrehozandó mester­séges tenger rontaná Nyugat-Szi- béria klímáját. Ezért a tervet el­utasították. Ezzel és más példák­kal bizonyítja a .Szputnyik, hogv a környezetvédelem elsőrendű kérdés a Szovjetunióban. A szovjet óraipar s:vors fe.hő- dAs^ről is beszámol a Szputnvi’r áp­rilisi sránm. A c’kk isme t; ti hogv milyen tínusú órákat gyártanak ma és mit terveznek a jövő szá­mára. L. nrotszkaja festőművészt és férjét, a Szovjetunió Népművésze­ti Akadémiájának aleinökét mu­tatja be a kulturális rovat. Egy emléktábla — Sok mindent megéltem — meséli még Paci néni —, de életemnek van egy „kéz­zelfogható” eredménye is: én jártam ki a minisztériumban, hogy a körút és Rákóczi út sarkán, az Emke-házon em­léktáblát helyezzenek el Bla­ha Lujzáról. A lakásban még mi'ndig sok a dedikált kép: Pietro Mas­cagni, Lehár Ferenc és mások fotografái. A kilencvenkét éves színésznő kedvenc emlé­kei. A többi már a múzeu­moké. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom