Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

Helytálltak a porcelángyár ÍTh/W e*er járat Hilten Ssil«ótai‘ján jó eredmények a verseny mozgalomban lömey:kőxlekcdése ? fiataljai A Finomkerámiaipari Mű­vek kőbányai porcelángyára balassagyarmati telepének KISZ-bizotts.aga is beneve­zett tavaly az Iíjúkommu- nisíák az V. ötéves terv tel­jesítéséért! mozgalomba. Az értékelés szerint az ifjúsági kollektívák között a második helyre kerültek. A gazdasági munkában való helytállást bizonyítja a tervek 103.2 százalékos tel­jesítése. Az anyagtakarékos­ságot szolgáló, újításoknak több mint 800 ezer forintos költség-megtakarítás kö­szönhető. A ítADAR-akciót javaslattevő ládákkal oldot­ták meg. Sikeres volt a tag­gyűléseken az Észrevettük — javasoljuk című fórum is. A fiatalok három újítása a selejt csökkentésére és a termelékenység javítására irányult. Az előbbiek 2.3 szá­zalékos seleytcsökkenést. az utóbbiak 1.5 millió forintos többletbevételt eredményez­tek. A balassagyarmati telep fiataljai kezdeményezték egy új sportpálya építését is. Itt 1244 óra társadalmi mun­kát végeztek. Hasonló akti­vitás jellemezte a kommu­nista műszakokat, melyek el­lenértékét a gyermeki ntéz- mények támogatására ajan- lották fel. A CÍMBEN FELTETT KÉR­DÉSRE nehéz egyértelmű vá­laszt adni. A helyzet nem mondható ideálisnak, de rossz­nak sem- Vannak a tömegköz­lekedésnek kedvező vonásai, de visszás jelenségektől sem mentes. A város földrajzi helyzete döntően meghatározza az uta­zási igények kielégítésének alakulását. A város hosszú, keskeny völgyben fekszik. Rö­vid mellékvölgyek, a város- központ közelében beépített domboldalak és platók egészí­tik ki. Az egyéni közlekedési eszközök a városi utazási igé­nyek kielégítésében nem je­lentősek. Az utazások év közbeni inga­dozása sem számottevő. A téli hónapokban megközelítőleg tíz százalékkal utaznak többen autóbuszokon, mint nyáron. A napi csúcsforgalom reggel 5.30- tól 8 óráig, délután pedig 13 órától 16.30 óráig tart. A város tömegközlekedése — igazodva a varosszerkezethez — körjárattal kombinált, su­garas hálózati rendszerű- A bu­szok a központi pályaudvarról indulnak, s a fővölgyben hosz- szabb-rövidebb szakaszon azo­nos útvonalon, haladva va­lamelyik meliékvölgyi végál­lomásig közlekednek- A busz­vonalak hossza közel 80 kilo­méter. A városban 11 alapjá­rat és 5 betétjárat'közlekedik. A napi járatszám eléri az 1070-et. A városi tömegközle­kedést végző 37 autóbuszon ta­valy 13 millió' 947 ezer utast szállították. Mi határozza meg az utazá­si igények kielégítésének a színvonalát? Alapvetően a há­lózati ellátottság, az átlagos utazási idő, a járatok sűrűsége és kihasználtságának mértéke. A hálózati ellátottság jónak minősíthető. Az utazások zöme néhány vonalra koncentráló­dik. Ezeken a vonalakon csúcs- forgalomban 10—15 percen­ként. egyébként 15—30 percen­ként indulnak a buszok. A közvetlen. átszállás nélküli utazások segítésére a csúcsfor­galomban néhány átmenő — M — járat is közlekedik. Am a jelenlegi rendszerben a vá­rosközponton keresztül való utazás gyakorlatilag csak át­szállással oldható meg- Ennek pedig nem tapsolnak az uta­sak. az átlagos várako­zási idő 7 perc. Az egy utas­ra jutó átlagos utazási idő -21 perc, mely a város nagyságá­hoz és szerkezetéhez viszonyít­va elfogadható. Az autóbuszok kényelme­sebbé váltak. Az elmúit ötéves terv végén városi Skoda é® Ikarus 66-os autóbuszokat ál­lítottak forgalomba. Ennek eredménye, hogy az utóbbi két évben közel 30 százalék­kal növekedett a férőhely. így a zsúfoltság — egy két járat kivételével — az elviselhető szint alá csökkent. Űj járatokra is jelentkezik igény. A városi tanács műsza­ki osztályának (de nem az ott lakók) véleménye szerint ezek az igényeli esetenként túlzot­tak. Így várhatóan csak az V. ötéves terv közepe, illetve vé­ge felé kap autóbuszjáratot a Gorkij-telep és a Kinizsi utca­Sok kritika éri a városköz­pontban levő tarifahatárt, il­letve az ehhez kapcsolódó át­szállási renszert. E feszültsé­get lényegesen csökkentené a tömegközlekedési terv által javasolt végleges körjárat ki­alakítása. További gond a vá­roshoz csatolt települések he­lyijáratba való bekötésének igénye/ Feszültséget okoz. hogy a városi közlekedés ol­csóbb mint a távolsági, mert egy bérlettel naponta többször is lehet a városban utazni. A városi közlekedés kiterjesztése a varoskörnyéki településekre elsősorban anyagi kérdés. Mi várható 1980-ig? A város lakossága előreláthatólag öt­venezerre növekszik. A sze­mélygépkocsik száma eléri az 5200-al, és 800 motorkerékpár­ral is számolni kell. A tömeg­közlekedési feltételek javu­lásával a rejtett utazási igé­nyek kielégítése, a gyalogo­san közlekedők arányának csökkenése várható. A jelenle­gi formában működő városi tömegközlekedés várhatóan, hosszabb távon megmarad. Az igényeket a Volán javuló kul­turáltsági színvonalon kívánja kielégíteni- Az V. ötéves terv végére további járatsűrítések- re lehet számítani, A esúcsíor- galml zsúfoltság csökkentésé­re az alapjáratokon csuklós buszok beállítását kezdik meg JÓ LENNE, HA A jármű­parkban végbemenő korszerű­sítésekkel párhuzamosan s városi utak szélessége, minő­sége is tovább javulna! Könyvek Lenin születésének évfordulójára Hazánkban esztendőről esztendőre nő az érdeklődés a marxizmus—leninizmus klasszikusainak munkái iránt. A felszabadulástól napjainkig a Szikra es Kos­suth Könyvkiadó Lenin mű­veiből összesen 193 kiadást jelentetett meg, 3 661 000 példányban. Könyvkiadásunk az idén is számos kiadvánnyal emlé­kezik meg a nagy forradal­már politikus születésének 107. évfordulójáról. A Kos­suth Könyvkiadónál gondoz­zák Lenin összes műveinek köteteit, a művek bibliográ­fiáját, s napvilágot lát majd második ’ kiadásban egy élet- rajzi kötet is. Már a könyvesboltokban van Lenin válogatott mű­megjelent három kötete. Az új kiadás első könyvében az 1897. januárjától 1917-ig, a másodikban az 1917. január­jától 1918. júniusáig, a har­madikban pedig az 1918. jú­liusától az 1923. márciusáig írott művek találhatók. Leninnek 1914. augusztusa és 1917. októbere közt írt leveleit közli a Lenin összes művei sorzatban megjelent 49. kötet. Az írások olyan alap­vető kérdésekkel foglal­koznak, mint a bolsevikok ál­lásfoglalása a háború és a bé­ke kérdésében, a forradalom előkészítése, az imperialista háborúnak polgárháborúvá való változtatása, s ezekkel kapcsolatban a harc a II. In- ternacionálé vezéreinek op­portunista állásfoglalása, a a szociálsovinizmus ellen. kötele az 1917. októbere és 1919. júniusa közötti időszak­ból származó leveleket, táv­iratokat, feljegyzéseket és egyeb dokumentumokat tar­talmazza. Az uzsgorodi Kárpáti Ki­adóval közösen adja közre a Kossuth Kiadó Lenin élet­rajzát második kiadásban. A. kötetben a szorosabb értelem­ben vett életrajz kiegészül Lenin teljes életművének be­mutatásával. A könyvből meg­ismerhető az Oroszországi for­radalmi mozgalom az első csí­ráktól a szocialista forrada­lom győzelméig, majd a pol­gárháborún át a szovjet hata­lom végleges megszilárdulá­sáig. Lenin emigrációbeli te­vékenysége révén bepillantást kap az olvasó a közép- és a nyugat-európai forradalmi veinek harmadik: kiadásban Lenin összes műveinek 50. mozgalmakba is. r. i. Gondosan készülnek, mint mindig... SERÉNY készülődéssel várják a május elsejei ünne­pet Tereskén. Oda várják a környező községbeli fiatalo­kat, de a korosabbakat is, hogy együtt ünnepeljenek. A hírek szerint csehszlovák ven­dégek is érkeznek. Igazi, nagy ünnep lesz. Érthető, hogy a készülődés lázában égnek a helybeliek, Makrai István, a községi tanács elnöke, aki maga is fiatal és mezőgazda- sági mérnök, így fogalmazott a napokban: — Feltétlenül kitüntetés számunkra, hogy a közsé­günkben tarthatjuk a járási ünnepséget. Az igazsághoz tartozik, áp­rilis 4-re szerették volna meg­rendezni az összejövetelt, ami tulajdonképpen több mint összejövetel, mert seregszemle. Az időjárás miatt tettéj^ má­jus 1-re, és most.már min­denképpen megrendezik. Te­reske tehát a megye nyugati végén ismét az emberek fi­gyelmének középpontjába ke­rül. Nagyon takaros kis köz­ség az biztos, sokat gondol­kodtam már azon, ha az a há­rom vagy négy földbirtokos, aki uralta valaha a falut és most meglátná, mit szólna ah­hoz, hogy a zsellérek mire képesek. A volt kastélyokat is túlszárnyaló lakóházakról szólni ma közhelynek tartjuk. Természetesnek veszik. A szép berendezéseket, az autókat, de egyéb más, a civilizációval já­ró felszereléseket is. Egy szerény példát viszont sze­retnék elmondani az iskolá­ról, annak parkjáról, torna­tott klubról. Az őszi park, » tsZt-» j./ i.-i* -0y hatással van az emberre: fényben csillogó zöld pázsit, rügyet bontó fák, komorzöld fenyők és más szépségek. Eb­ben a környezetben a sport­gyakorlópályák, a tornate­remben a felszerelések és ugyanott elkülönítve a klub. Semmi kétség, a község ra­gyogása, rendje és tisztasága is valahol' ott az iskolában gyökeredzik. Már kora gyer­mekkorukban itt tanítják a fiatalokat a szépre, a jóra, az erkölcsösre. A község régi elöljárója, Galambos Péter, a nyugdíjas einök, Ferencsik Gabor a nyugdíj előtt álló titkár — sajnos gyengélkedik — ma­guk is arra törekedtek, hoay a fiatalok az iskolában szív­ják magukba az emberséget, a kötelezettseg érzetét. Ma is emlegetik Harkányi Elemér volt igazgató tanítót, aki olyan nemzedéket nevelt, ame­lyik ma megye, de ország­szerte is megállja helyét a mindennapok, szolgálatában. Ezek közül találkoztam egy fiatal pedagógussal, Kovács Pistával. Igaz, ő több mint is­kolai tanító, mert községi párttitkár is, de ezen belül az ifjúság legfőbb tanítója, neve­lője. Ezt a hivatást olyan odaadással végzi, hogy kétely támad az emberben, törődik-e ugyan az -idősebb korosztály­nál? Csodálkozó arcot vá­gott a kérdésre, és válasz he­lyett maga is kérdezett: — Anélkül hogyan képzel­hető el a község harmonikus rendje, békés, alkotó élete? Igaza van, elképzelhetetlen. Neki számolnia kell az isko­lás korosztályú fiatalokkal, a reskén kívül a középkorú-em berekkel és az idősebb kor­osztállyal. A nap minden sza­kában valakinek va!amilyen kérése mindig van. ami Te­reskén nem maradhat elinté­zetlenül, legkevesebb válasz nélkül: Azért tudják jól el­intézni, mert a párt, a tanács vezetői teljes egyetértésben él­nek. Makrai István a tanács­elnök maga is pártvezetőségi ember. Kérdeztem tőle. ho­gyan építettek utakat, járdá­kat, klubhelyiséget, ami még egy jó fűtőtestet hiányol. Fel­épült a pedagógusház, készü! az orvosnak egy s,zép otthon. Hogyan? Miből? Kivel? Az egyetlen mecénásuk, a terme­lőszövetkezet is Romhánvba költözött. Azt mondta erre: — Abból ami pénzünk van, és amit az- emberek ehhez saját munkájukkal hozzátesz­nek. Ebből építjük .. Utóbbi, az emberek saját munkája, ez a jelentősebb és értékesebb. Ilyen feladatot csak azok vállalnak, akik ér­zik a velük való törődést, gondoskodást. Ez a törődés, gondoskodás, az igazi mecé­nás ma Tereskén... Szerény a példa de sokatmondó: a közszeretetnek örvendő sport­pályájukhoz nem volt út. Olyan kövezett utat építettek szorgalomból, becsületből, hogy megnézheti bárki. Nem túlzás, amikor az iskolások ki­lépnek a tanteremből, azt ke­resik, hogy a tanulás mellett mit tehetnek a községért, ta­nítóik kedvére Amikor a fa­lutól távol levők a hét végére haza mennek — mert legtöbo- jük biztosan hazatér, hiszen másütt szórakoztatóbb otthon—, akkor ott csoportosulnak a klubban, mennek a sportpályára, este pedig a ma legdivatosabb módon szórakozva tanúin'. Mindez nem magától faka hanem a község felelősségtel­jes vezetőitől irányítva jön' létre. Kérdezem a párttitkár­tól, tudván, sok munkával já­ró dolog ez, miért csinálja, hiszen családja van, sok mun­kát igénylő portája, , kertecs- kéje is. Miért csinálja hát? Gondolkodott, hogy se nagyot, se tetszetősét ne mondjon. — Mert pártvezetőnek vá­lasztottak. És az* tanították, a vezető előtt magasabbak a követelmények. . . Soha senki a községben ezt nem fogalmazta meg, hanem hogy ez ott van az emberek gondolatában, az biztos. Az is, hogy az ilyen vezetőt támo­gatni keli. Ezt így tudta az idős Harsánvi Elemér, így Galambos Péter így tudja Makrai István — ezt vallja Kovács József, a párttitkár. Vallja? Tanítja. Fiatalokkal, idősebbekkel egyaránt. Eltá- velyegfek fiatalok mellőle is, méghozzá be a kocsmába de visszajöttek hozzá. MINDERRŐL KEVESET beszél a párttitkár, és igaza is van. Ami történt és tör­ténik Tereskén, az beszéde­sebb mindennél. Mint az idei. a május elseie: ünnep is. ami­re gondos munkával készül­nek. Bobál Gyula nincs már dolgozó, a közép- és fel- hét vége, mint sőfokon tanuló ifjúsággal, akiknek a száma magas. Te­1976-ban felajánlásait a gyári célkitűzésekkel összhang­ban minden brigád megtette az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregységében A kollektívák terme­lési. gazdasági jellegű vállalásainak teljesítése biztosította a gyári eredmények kedvező alakulását. A versenymozgalom hatására fokozódott a brigádok aktivitása az újítási mozga­lomban. 1977 január 31-én a gyár valamennyi dolgozója csatlakozott a Csepel Vas- és Fémművek felhívásához: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére felajánlásokat lett. A Kun Béla komplex szocialista brigádot eredményei alap­ján az aranykoszorús címre terjesztették fel. Molnár István, a kollektíva tagja, a tengelyeken a csapagyak helyét mun­kálja meg. Május 1. szocialista brigád lakatosokból áll. akik az ezüst­koszorús cím várományosai. Képünkön Kosján András is Géczi Sándor, a csehszlovák úszókotro program keretében készíti a gyüjtóbunkert. A bronzkoszorús fokozatot többek között a Vili. pártkong­resszus szocialista brigád szeretné elérni. Andó István bányai szállítószalagokhoz készíti a csapágyakat. ’ (Fodor Tamás képriportja) NÖGRAD — 1977. április 21., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom