Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

Együttműködés a múzeumok és a kohászati üzemek között

Művelődési bizottságok a kulturális tevékenység fejlesztéséért

AZ UTÓBBI IDŐBEN tanúi lehetünk annak, hogy . megyénk múzeumainak társadalmi kapcsolatai fokozottan tovább erősödnek- A közművelődési határozat szellemének megfelelően a múzeumi intézmények szélesebbre tárják kapuikat, mindenekelőtt az üzemek, az iskolák s minden társadalmi réteg előtt. Új voná- sa a társadalmi kapcsolatok erősödésének,' hogy ezek nemcsak „háttérként” vannak jelen a múzeumi munkában, hanem a múzeumi tevékenység különböző területein alapozni is lehet rájuk.

E megállapítást igazolják, többi között azok az eredmények is. melyeket a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum s a Nógrádi Szénbányák közti együttműködés hozott. Idén pedig a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel született hasonló megállapodás. Erről beszélgetünk dr. Horváth Istvánnal, a megyei múzeumi - szervezet igazgatójával.

— Miben látja ezen együttműködési szerződések jelentőségét?

— Úgy vélem, az együttműködés kölcsönösen hasznos. Egyrészt a szocialista közösségek, brigádok e kialakuló munkakapcsolat révén műveltségük további gyarapítására nyernek kitűnő lehetőséget, megismerkéctaek a múzeumi tevékenységi formákkal. Másrészt e közösségek, mozgáskörük révén muzeológiai szempontból sok hasznos dolgot tehetnek azzal, hogy felhívják a figyelmet tárgyakra, dokumentumokra, esetenként segítenek ezek gyűjtésében stb. Például a múzeumunkban most látható

bányászattörténeti kiállítás létrejöttéhez sok segítséget nyújtott a Nógrádi Szénbányák kollektívája, éppen az együttműködési szerződés je-, gyében.

— Az együttműködési szerződést ez év áprilisában kötötték meg a Kohászati Üzemekkel- Mit várnak ettől?

— A SALGÓTARJÁNI

Munkásmozgalmi Múzeum és a Kohászati Üzemek eddig is együttműködtek néhány területen és néhány alkalommal. Ez például megnyilvánult abban, hogy a gyár bizonyos tárgyakat bocsátott rendelkezésünkre kiállításokhoz, vagy abban, hogy a múzeum vándorkiállítást nyitott az üzemi művelődési központban. Ügy véljük azonban, hogy kapcsolatunkat szervezettebbé lehetne tennünk, ez haszonnal járna a Nógrád megyei Múzeumok igazgatósága számára is. Mindenekelőtt abban, hogy a kohászati üzemek számos technika-történeti jellegű (muzeális) eszközöket, gépeket, tárgyakat, stb. őriz, ezek összegyűjtése szükséges. A vas- és acélgyártás korábbi szakaszából az alkalmazott műszaki kellékek, írásos, rajzos, fényképes dokumentumok várják, összegyűjtésüket, feldolgozásukat, bemutatásukat, illetve a publikációt Van tehát reális területe az együttműködésnek, annál is inkább, mert napjainkban a gyártás gyors technológiai fejlődésé a gépek, szerszámok, termékek gyors avulását vonja maga után, s a későbbi gyűjtőmunka így esetleg eredménytelenné válhatna.

— Mit vállal az együttműködésben a múzeum, illetve az üzem?

— Többi között mi vállaljuk, hogy gyűjtést végzünk a kohászati üzemek történetéről, fejlődésének szakaszairól, a munkások élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Vállaljuk a gyár területén a, kiselejtezett, s számunkra értékes gépek elszállítását, restaurálását, konzerválását, illetve kiállításon való bemutatását. Segítséget nyújtunk a gyáron belüli üzemtörténeti kiállítások megrendezéséhez, előadások tartására vállalkozunk mindenekelőtt a szocialista brigádok körében, a közművelődés-politikai feladatoknak megfelelően- Segítünk az üzemtörténetírásban, az aktívák képzésében, továbbképzésében. A kohászati üzemek pedig, egyebeken túl, vállalja a gyűjtőmunka segítését, a termelés fejlődésével összefüggő emlékek, dokumentumok felkutatását. Biztosítja a gyár

termékeiből a múzeumi kiállítás számára a mintadarabok kiválogatását. A múzeumba került speciális kezelést igénylő gépek karbantartását továbbra is végzi az üzem. Szó van grról is, hogy kölcsönösen javaslatot tesznek indokolt

esetben egyes műszaki berendezések védetté nyilvánítására.

EGYÉBKÉNT tervezik, hogy a múzeumi szervezet több más nagyüzemmel is létrehoz hasonló szerződést. A bányával kötött együttműködést pedig a közeljövőben értékelik.

T. E.

Ki tud többet a szovjet filmművészetről? —\etélkedő

Mai tévéajánlatunk

21.25:

Nyitott könyv

Galgóczi Erzsébet; A vesztes nem te vagy című kötete kerül a tévénézők elé. Az írónő új, gyűjteményes kötete, —. amelv a 30 év legjobb írásait tartalmazó sorozatban jelent meg — mai életünkről írott, drámai töltésű -novelláit, kisregényeit tartalmazza. Katkó István szerkesztő a Mínusz 1%3 című elbeszélést dramatizálta tévéjátékká. A Pesten tanuló egyetemista lány a téli szünidőben hazalátogat és kiderül, hogy kegyetlen élességgel látja családja helyzetét, testvéreinek, szüleinek életvitelét, amely szinte szükségszerűen halad a kirobbanó konfliktus felé.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletéra „Ember a felvevőgéppel — ember a felvevőgép előtt” címmel háromfordulós országos vetélkedőt rendez a MOKÉP és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság.

A megyei moziüzemi vállalatokkal közösen indított játékban mindenki részt vehet, aki ismeri a szovjet filmművészet legsikeresebb alkotásait és a mozik pénztáránál található rejtvónyfüzet pályázati lapjait, helyes megfejtéssel idejében postára adja.

A helyes megfejtők között fordulónként 5000, 1500 és

1000 forintos vásárlási utalványokat sorsolnak ki. A játékba írásos pályázattal is bárki kikapcsolódhat, ha szovjet filmhez kapcsolódó

élményéről, szovjet filmen látott irodalmi élményéről, vagy kedvenc szovjet színészéről,

rendezőjéről küld be háromöt gépelt oldal terjedelmű

írást. A helyes megíV.-jtéseket és a nyertesek nevét — a május; június és szeptemberi beküldési határidőket követő hónap első vasárnapján — a Táskarádió műsorában, a Népszabadságban, a Pesti Műsorban, az Új Tükörben és az Ország-Világban teszik közzé.

> ♦> •> *> ♦> v *> <* ♦> v ♦> v ♦> *1* ♦> v v ♦> ♦>

♦j* . , .

Valentyin Csertők: l

*:*

❖

*

♦

♦ ♦

BUSZLAJEY

EMLÜREZfiSEI

l* *** ♦’» »I* v *1* *1* *1* v V ♦** v *** *1* *1* *1* *1*

• ♦ ♦ ♦ v * ♦

4

— Régóta szolgál? — Kérdezte Szemjon a hadnagyot, bar majdnem biztos volt abban, hogy egyáltalán nem régen szolgai. A hadnagyon vadonatúj, tökéletesen rászabott egyenruha feszült, látszott, hogy olyan szabó varrta, aki azelőtt százával varrt hasonlókat a főiskola többi végzősének.

— Nemrég végeztem a főiskolát. — A hadnagy elmosolyodott. — Valójában még nem is szolgáltam sehol.

A hadnagy 'alig múlhatott húsz éves. A háború után születhetett. Szemjon arra gondolt, hogy egyre kevesebb olyan tiszt marad már a hadseregben, aki közelről ismeri, mi is a háború, amikor lőnek az emberre, és meg akarják ölni, és ö is lő. hogy öljön. Igaz, hogy a hadnagy katona, gondolta Szemjon, de csak löki- képzésen vesz részt, és mint egykor az iskolában, osztályzatot kap rá. Szemjon a másik hadnagyra gondolt, arra. akit a háború alatt ismert meg. Az sem lehetett sokkal több húsznál.

... A hadnagy fesorakoztat- ta a katonákat. A kertek alól már hallani lehetett a harckocsik dübörgését.

— Németek...

A katonák elsápadtak, de továbbra is a menetoszlopban maradtak. A hadnagy tétovázott. Asszonyok tolongtak körülötte; És sírtak. A hadnagy a háborús torveuyeivtol beszélt, amelyek tiltják, hogy asszonyokat és gyerekeket bántsanak. Majd levette a tányérsapkáját, és ő maga is beismerte:

— Bocsássatok meg. Nem tudok rajtatok segíteni. Tartsatok ki. Néhány nap múlva elkergetjük őket. Ígérem neK- tek.

A hadnagy vezényelt, a menetoszlop megfordult és elindult az erdő felé.

— Gyorsabban! — kiáltott rájuk az egyik asszony.

A motor dübörgése már a

szomszéd utcából hallatszott. A hadnagy tempósan, kimérten lépdelt. 1

— Egy... egy..., egy, kettő, három — vezényelt a hadnagy; a szavakat elnyújtotta.

A katonák gyakran oldalra testek, de engedelmeskedtek a parancsnak, s lassan,, nyugodtan, sőt kissé imbolyogva mentek Még elrejtőzni sem érkeztek az erdőben, amikor a falu terén már megjelent egy oldalkocsis motorkerékpár. A motoros néhány kört leírt a téren és továbbrobogott. Megállás nélkül dübörögtek ,a tankok az utcán: foltosak, a törzsükön sárral keveredett olaj. Szemjon magában eldöntötte, hogy a mi tankjaink szebbek, mert ő azokat mindig zöldnek és tisztának látta. És ez meg- nyugtatta_ őt.

Az asszonyok összetanakodtak, és végül úgy döntöttek, hogy csoportokra oszlanak; a hatalmas szekér magára vonta volna a figyelmet. Az anyja hajnalban felkeltette Sz.em- jont, ekkor már csak ketten folytatták az utat.. Mellettük aütók robogtak el, a németek szájharmonikáztak. melegen tűzött a nap. és minden olyan vidámnak tűnt.

Amíg Szemjon beért az. étkezdébe, volt érkezése kiszámolni a műszakbeosztást. Eszerint Aszja volt szolgálatban, egy kis hirtelenszőke teremtés, mindenki kislánynak gondolta. pedig valójában harminckilenc éves és már nagymama.

— Egy jó erős teát — szólt a segítőtársának, amikor Szem4 NÓGRÁD — 1977, április 21., csütörtök _ J

A szénbányászat Nógrád megyei visszafejlesztése,

amelyről hosszú évekig szenvedélyes viták, beszélgetések zajlottak különböző hivatalos Sórumokon és magánjellegű találkozókon, 1974. elején megszűnt. Az energiaválság, a cserearányok átértékelése nyomán új szellem alakult ki, a szénbányászat megyénkben új helyzetbe került. Megkezdődött a nagyobb fokú fejlesztés, gépesítés. S ezzel egy- Ire inkább nyilvánvalóbbá vált — és válik —, a legkisebb közösségekben is, hogy a régi módon már nem lehet eredményesen dolgozni olyan szinten, amilyet a fejlett szocialista társadalom építése megkövetel.

Korábban köztudott — a bányai munka betanított munka volt, a feladatokat kényelmesen elláthatta a négy, vagy hét osztályt végzett ember is. Ma azonban, a tudományos-technikai forradalom korában ez a tudás már kevésnek bizonyul. Több szakmát ismerő, univerzális emberekre van szükség, akik szakértelmüknél fogva képesek az igények szerinti 'munkaváltoztatásra. Természetesen a szakértelem, a többet tudás megszerzése nem megy máról-holnapra. Céltudatos, sok szempontból gondosan megtervezett munkát igényel, olyant, amely kifogástalanul készíti fel a bányamunkásokat a modern technika fogadására és eredményes alkalmazására.

A Nógrádi Szénbányáknál, az újabb felívelés idején, most ezek a gondok és feladatok foglalkoztatják a legintenzívebben a vezetőket, a vállalat szocialista brigádmozgalmában dolgozókat

1976. elején, több más fontos vállalati tervvel együtt, középtávú művelődési tervet készítettek, amely 1980- ig fogalmazza meg a tevékenység fő irányait, a legszükségesebb általános tennivalókat. A terv-, és az idén februárban alakult közművelődési bizottság egyaránt megkülönböztetett helyet szentel az általános és szakmai képzés fejlesztésének, . pontosan az új helyzethez való rugalmas igazodás képpen. A nemrégiben, a közművelődési határozat végrehajtásának tapasztalatairól készült pártbizottsági beszámoló is alapos helyzetelemzések alapján szólt a művelődést fejlesztő szervezeti, elméleti és gyakorlati kérdésekről.

Miről olvashatunk konkrétan ezekben a dokumentumokban?

jón belépett. Aszja vidám kedvében volt. Itt mindig kedvesen fogadták Szemjont. Visz- szafelé jövet körtét szokott hozni nekik. Már hat éve, szinte azóta, hogy erre az útvonalra került, rítusként ragaszkodott ehhez. A falu szélén, egy öregembertől vette a körtét, az öreg ismerte a körte tartósításénak egy uüiönie- ges titkát, szürettől szüreti" eltartott nála a körte. Az öregnek is tetszett ez a kialakult tradíció, és mindig érdeklődött az étkezde szakácsairól, bár é soha életében nem fordult meg ott A szakácsok mindig tudták, hogy Szemjon megérkezett, mert aki épp dolgozott, annak jutott egy-egy körte.

— Egy bifszteket? — kérdezte Aszja.

— Hamburgi módra — mondta Szemjon.

— Megtaníthatnál, hogy kei; készíteni — mondta Aszja.

— Még nem nősültél meg' — kérdezte Aszja.

— Hamarosan.

— Én magam sem tudom.

— Csak mondd meg mikoi sütünk egy tortát.

— Megmondom.

Szemjon a „Sofőrök” felirati' táblával megkülönböztetek asztalnál foglalt helyet. A táblácskát Burljak a Minszkbő'. idekerült sofőr honosított: meg. Ilyen táblákat helyezett el több étkezőben az útvonalon. A repülőtéri éttermekben hagyományos a külön asztal ? pilótáknak, és ő is pilóta volt.

(Folytatjuk)

A legalapvetőbbeket kiragadva, többek között a pártszervek segítő, példamutató, ellenőrző tevékenységének rendszeresebbé tételéről, a kulturális pártmegbízatások további növeléséről, a politikai és tömegszervezetek közötti ésszerűbb munkamegosztásról, a gazdasági vezetők kulturális felelősségének fokozásáról, az anyagi erőforrások céltudatosabb felhasználásáról. az ingázók művelődési lehetőségeinek javításáról. Valamennyi valóban rendkívül időszerű, lényegbevágó feladat; megoldásuk sem lehet csak egységes akarat, közös munka- és felelősségvállalás végeredménye. Nem valósítható meg minden apró dologra odafigyelő összehangolt tevékenység nélkül.

Hogy a jelzett feladatok a követelmények szerint valósuljanak meg, arra most mindennél nagyobb a lehetőség a Nógrádi Szénbányák egész területén. A vállalati közművelődési bizottság és a nyomában létesült vállalatonként! bizottságok ugyanis legfőbb alapját jelentik a munkahelyi közművelődés hatékonyabbá tételének,

döntő, kulcsszerepet játszhatnak abban.

A Nógrádi Szénbányák közművelődési bizottsága létének alig másfél hónapos ténykedéséből (sokat mondó következtetéseket még nem lehet levonni. Az viszont már az első hetek után látszik, hogy a bányászok komolyan vették az Országos KözműveA balassagyarmati Madách Imre országos irodalmi színpadi napokat az idén a XI. világifjúsági találkozó, az első prágai VIT 30. évfordulója jegyében és Csehszlovákia népei kulturális értékeinek megismerése és népszerűsítése céljából rendezik. Nógrád megye Tanácsa, a Balassagyarmati városi Tanács, a KISZ Központi Bizottsága, a Csehszlovák Kulturális Központ és a Népművelési Intézet pályázatot hirdet színjátszó együttesek, és irodalmi színpadok számára. 'Pályázni lehet a csehszlovák irodalom magyar fordításban hozzáférhető bármilyen alkotásával a csehszlovák fcseh. szlovák, magvar) irodalom klasszikusaitól napjaink szocialista irodalmáig A pályázat feltételei között szerepel: a feldolgozott, vagy kiválasztott müvet a

lődési Tanács és a Szakszer» vezetek Országos Tanácsa elnökségének közös, tulajdonképpeni alapító határozatát A vállalati és üzemi bizottságok- mindegyikébe beválasztották az üzemi négyszög, a t.öme^szervezetek, a szocialista brigádmozgalom képviselőit. Az egységes vállalati kulturális tervet — hasonlóan a többiekhez — felmenőrendszerben alakították ki. Területenként, a sajátosságok figyelembe vételével dolgozták ki a javaslatokat, vitatták meg pontjait és építették be a közös egészbe.

A másfél hónap alatt a vállalati közművelődési bizottság. amelynek elnöke Sült Tibor műszaki, titkára Lipták Sándor szociális igazgató-helyettes, két alkalommal ülésezett. Megválasztották a művelődési áganként külön felelősséggel tartozó albizottságokat és elfogadták a középtávú oktatási tervet.

„Nem szűkítettük le egykét területre a közművelődést — mondta a beszélgetéskor Kovács István, a pártbizottság munkatársa —, a fogalmat egész terjedelmében értelmeztük. A visszafejlesztés hátrányosan hatott ugyan kulturális tevékenységünkre, és tudjuk, nagyon sok a tennivalónk, de nem félünk a munkától. Közművelődési bizottságaink 'képesek lesznek az elvégzésükre”.

A kezdet bizalommal tölt el bennünket is.

színjátszó együttesnek be Is kell tudni mutatnia, a produkció játékideje nem haladhatja me« a 30 percet és a szereplők száma a 18 főt, kísérőkkel együtt. Tova» bi feltételt jelent a forgatókon) v elkészítése, melyet külön zsűri i? - rál el, és csak az alkalmas forgatókönyvek rendezőit kérik fel a mű bemutatására. \ könyvek beküldési határideje 1977. június 15. Helye: Népművelési Intézet, előadóművészét! osztály. 1011. Budapest, Corvin tér 8 A tudnivalókhoz tartozik még. hogy a pályázat nem jeligés, a pályázaton való részvételt írásban áori- lis 30-ig be kell jelenteni a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési központban (Balassa- gyaiiiiat, 2661. Pf.: 13.).

(ok)

Randevú — „felügyelettel” — kj —

Pályázat az ISZN re