Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

1200 dolgoz^ Tanulásról és művelődésről A pop és a szórakoztatás iuiiiiiiiiiiiimiiiiniMiiiiiiiiiiiinimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiHiiiniiiimiiitm|i,,iiniiiniii,»»ii,m,i|i||iiiii,iii|ii|i uiiiiiiiiiiimniimimti* a ruhagyárban Lassan két. évtizede, hogy az A Nógrád megyei Tanács közművelődés- bizottsága a közelmúltban vitatta meg a Salgótarjáni Ruhagyár beszá­molóját a munkásművelődés és munkástovábbképzés hely­zetéről, a további feladatok­ról. Tartalmas és érdekfeszí­tő vitának lehettünk tanúi. A gyár vezető', őszinte hely­zetképet adtak, s kendőzetlen nyíltsággal szóltak eredmé­nyeikről és gondiaikró'. Maga­tartásukkal és törekvéseikkel olvan kedvező benyomást tet­tek a hallgatóságra. hogy úgy éreztük a megkezdett párbeszédet folytatni kell. Kötődés a muokahelvhez A ruhagyár 22 évvel ezelőt­ti jogelődje. a kézműipari vállalat mindössze 30 dolgo­zót foglalkoztatott. A mai létszám a három — salgótar­jáni, balassagyarmati, jobbá­gyi — telephelyen együtt 1200. Az évek során a lányok és asszonyok megkedvelték munkahelyüket, sokan szak­mát szereztek, kialakult a törzsgárda. A megfelelő mun­ka- és szociális körülmények, a jó munkahelyi légkör erő­sítik ezt az érzelmi kötődést az emberekben. A ruhagyárban a muhka- erő-vándorlás alig-alig jelent problémát. — Nálunk a fluktuáció mindössze tízszázalékos — mondja Kéri Károly főköny­velő, a gyári művelődési bi­zottság elnöke — Ami azt jelenti, hogy havonta tíz—ti­zenöt ember változtat mun­kahelyet. Ez véleményünk szerint, különösen ha más üzemekhez hasonlítjuk, nem számottevő. Ugyanakkor ked­vező tendencia érvényesült az élmúlt évben: tovább csökkent az elvándorlás, sőt 0 5 százalékos munkaerő­növekedést értünk el. Ebben a vonatkozásban a ruhaipari ágazaton belül egyedüli a gyárunk. E páratlan eredményesség egyik fontos tényezője a he­lyes és tervszerű munkaerő­gazdálkodási gyakorlat. A munkaerő-utánpótlás biztosí­tásának ugyanis szinte egyet­len csatornája, ismerve a je­lenlegi helyzetet, a szakmun­kástanulók képzése. A gyár ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn a von­záskörzet általános iskolái­val, a salgótarjáni Bolyai Gimnáziummal együttműkö­dési szerződést kötött. Ugyan­akkor lehetőséget biztosítanak a betanított munkások tanu­lására is. Jelenleg a munká­sok 44.8 százaléka rendelke­zik szakmunkás-bizonyítvány- nyal. Előtérben » tanulás Valamikor még sok győz- ködésre volt szükség ahhoz, hogy tanuljanak az asszo­nyok. Ma már egyre többen ismerik fel önmaguktól is, hogy a jobb munkához, a tar­talmasabb élet megteremtésé­hez nélkülözhetetlen a rend­szeres tanulás a többet tu­dás. A különböző politikai tanfolyamokon 250-en vesz­nek részt, 1974 75-ben 60 szakmunkásnő járt szakmai továbbképző tanfolyam. A múlt ötéves tervidőszakban 140 betanított munkás szer­zett szakmunkás-bizonyít­ványt. Eredményesnek bizo­nyult az általános iskolai kép­zés megszervezése. A párt közművelődési határozata óta 54 dolgozó fejezte be az ál­talános iskolát. — Mégis alig csökkent a hiányos iskolai végzettségűek száma — sajnálkozik Vág- völgyi Anna személyzeti és oktatási osztályvezető. — 128 dolgozónknak még ma sincs meg a nyolc osztálya. Igyek­szünk ugyan „lefaragni” a számokból, de az'újfelvétele­sekkel újratöltődik. Ennek ellenére derűlátóak vagyunk, hiszen csak 29 azoknak a szá­ma, akik 40 éven aluliak. 50-en pedig az ötéves terv végére elérik a nyugdíjkor­határt. Természetesen a tanu­lás propagandáját továbbra sem szüneteltethetjük. Renge­teg gondot okoz ugyan a aok Mai tévcajánlatunk 22.00: Felső-Ausztria. Tévéjáték. Franz Xaver Kroetz balol­dali német író művének két hőse Heinz (Koltai Róbert ját- sza) és Anni (Pogány Judit), Münchenben élő egyszerű kis­emberek. A férfi fuvaros és kihordó, a felesége hivatalnok. Önmagukat így jellemzik: „Mi vagyunk az átlag, bele kell törődni’'. Az író megnyerő re­alizmussal ábrázolja egy egész társadalmi réteg mindennapi életét, gondját-baját, kisstí­lű vágyait, tragikomikus hely­zetét. A kisemberek élete tá­rul fel a házaspár sorsában, akiket rokonszenvvel, de kri­tikával is ábrázol az író. Ember a felvevőgéppel ember a felvevőgép előtt Az MSZBT, a MOKÉP és a moziüzeml vállalatok áprilistól novemberig tartó REJTVÉNYJÁTÉKOT, VETÉLKEDŐT és PÁLYÁZATOT hirdetnek. i Ki tud többet a Szovjetunióról? ÉRTÉKES DÍJAK: 2 személyes utazások a Szovjetunióba; filmfelvevő- és -vetítőgépek; f ényképezőgépek, OFOTÉRT vásárlási utalványok stb. Legyen a játszótársunk! A játék részleteit rejtvényfüzetben ismertetjük. Kérje kiadványunkat a mozik pénztáránál! Csak ennyit mondjon: EMBER A FELVEVÖGÉPPEL! Kellemes szórakozást és sok sikert kívánunk; NÖGRÁD MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT 4 NÖGRAD 1977. április 16., szombat tanuló, de a nehézségek ügyes szervezéssel, tervezés­sel leküzdhetők. Ügy, hogy munkahelyi problémák, ked­vezmények meg nem adása miatt még senk’ sem maradt ki nálunk az iskolából. „ Je«v vaHái^zai” A közművelődés különböző területein is születtek ered­mények az utóbbi időben, ám sokkal szerényebbek a tanulásénál Okai szerte­ágazóak. Szerepe van benne a nagyfokú bejárásnak, a szervezési tapasztalatok elég­telenségének. a művelődési intézményekkel való kapcso­lat hiányának Mindez össze­függ azzal a ténnyel, hogy a gyár új telephelye alig több mint egy esztendővel ezelőtt kezdte meg a termelést, a korábbi lehetőségek pedig szűk teret szabtak a műve­lődésnek Mit tesznek ma műveltségük fejlesztéséért a ruhagyáriak» Rendszeresen járnak színházba, a brigád­tagok olykor valóságos vadá­szatot folytatnak egy-egy szabadjegyért. Kollektív hazai és külföldi kirándulásokat szerveznek. Januárban hirdet­ték meg a dolgozók kezdemé­nyezésére a könyvolvasási ak­ciót. Első hallásra formális­nak tűnik, ám a gyakorlat majd bebizonyíthatja hasz­nosságát. A ruhagyáriak a közelmúltban szellemi vetél­kedőt is kezdeményeztek. Ügy látszik tehát, hogy nincs hi­ány az akarásból, a gyár cél­szerűen kívánja kihasználni megnövekedett lehetőségeit a közművelődés területén. Egyelőre azonban még csak a kezdeteknél tartanak, de már az alapok lerakásánál figyelemmel szorgoskodnak, mert tudják, hogy ez a jövő szempontjából meghatározó. S ha ezen a területen is olyan tervszerűen dolgoznak, majd, illetve folytatják a munkát, mint a tanulás meg­szervezésében, akkor egy év múlva minden bizonnyal több eredményről tudnak " számot adni a művelődésben is. Sulyok László Portré — egy encseszemen Egy indiai népművész alko­tásai a ritka remekművek — amelyek miniatűr techniká­jukkal tűnnek ki. Egy-egy len­cseszemre például Lenin és Rabindranath Tagore képmá­sát dolgozta ki finom érzékkel a művész. A szovjet népnek •küldött üdvözlet egy rizssze­men olvasható. Készített egy Lenin-portrét is az indiai mester, betűkből alakítva ki. de ezúttal nem lencse- vagy . rizsszemre. A 4 8 centiméteres képen „A bal- aldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége” című kö­tet egész első fejezete „olvas­ható” — természetesen csak sokszoros nagyítással. A kü­lönleges portréban több mint 2750 betűt helyezett el a mű­vész. angolszász országok egyikeben megszületett egy új stílus. Beatnak nevezték és az volt a feladata, hogy a kiábrándult türelmetlen es dühöngő if­júság zenei anya nyelvévé vál­jon. E szokatlan lázadást ki­fejező és szító zenei kifejezés­forma forradalmat kavart és az újat akaró és új formákba öntött beatmozgalom hamar éreztette hatását nálunk is. A gombamód szaporodó ma­gyar együttesek azonban so­káig megelégedtek azzal, hogy csupán másolják a rádióból elcsípett világslágereket. E néhány évet még a hazai pop bölcsőjének sem nevezhetjük, hiszen sem a zene. sem a szöveg- nem kötődött a mi if­júságunkat érdeklő, izgató kérdésekhez. De egyet min­denképpen észre kellett ven­ni: a kezdetleges berendezé­seken játszott, hiányos tudá­sú produkciót sok százan hallgatták az ország különbö­ző művelődési házaiban és klubjaiban. A beat egyre több fiatalt kötött le, foglalkozta­tott, — egyszóval szórakozta­tott. Változás akkor történt, ami­kor az élenjáró zenekarok sa-' ját stílust teremtve, önálló szerzeményeket mutattak be. A dalok országos népszerűsí­tésébe hamar bekapcsolódott a rádió és a tévé, támogatást nyújtott a KISZ. A beat pol­gárjogot nyert nálunk — és a vita azóta is folyik a műfaj értékeiről. Az egyik gyakorta hallott kifogás az, hogy a beat nem vált nemzeti kultúránk össz- kincsévé, hiszen túlságosan kötődik az angolszász zenei hagyományokhoz. Ezen még az sem segített, hogy nagy ritkán a slágerekben bizonyos népzenei motívumok lelhetők fel. Az ellenzők azt is kifogá­solják, hogy együtteseink még mindig túlságosan érzéke­nyen reagálnak a zenei divat változásaira, a siker konjunk­túrájának kedvéért még azonnali stílusváltozásra is hajlandóak. Az érv: — még ha némi igazság is van benne, — mégsem helytálló. Nem helytálló már azért sem, mert a pop bevallottan sohasem akart többet a tömegszóra­koztatásnál, a közönség igé­nyeinek kiszolgálásánál. Kül­földi sajtóvisszhangokból jól tudjuk, hogy a magyar éneke­sek és együttesek nagy nem­zetközi keresletének egyik magyarázata, hogy program­juk — magyar, és ez külön­bözteti meg a hasonló effek­tusokat megszólaltató azonos ritmusú, de végül is más ze­nei hagyományokon nevelke­dett külföldi együttesektől. A pop hazai továbblépésé­nek persze van egy nagy hát­ráltatója: és ez paradox mó­don éppen a szórakoztatásból ered. Köztudott, hogy a ná­lunk kialakult zenei ízlés rit­kán fogadja el a szokatlan, bo­nyolult, nem első hallásra ért­hető dallamvezetést. A meló­dia. a fülbemászó sláger min­dig Is nagy tömegeket von­zott és ez alól tizenéveseink sem kivételek. Az olcsó zenei fogásokat alkalmazó, sokszor A tokodi szénmedence egyik kimerült bányájának felszá­molásánál mészl'Skristályokban gazdag barlangrendszer­re akadtak. A dorogi és esztergomi barlangkutatók rend" szeresen látogatják a bányából nyíló labirintust. Felmérik a járatokat és új kijáratot keresnek, hogy a bánya beom- lasztása után is látogathassák a természeti szépségekben gazdag barlangokat. könnyes-szirupos slágerek, még mindig közkedveltek, az előadóegyüttesek többsége — a kisszámú élvonalat leszá­mítva — pedig még aiá is játszik ennek az igénynek, így sokszor poros dallamok tűnnek fel új hangszerelés­ben a különféle tánczenei bemutatókon, és rádiófelvé­teleken, jól ismert zenei és versi fordulatok köszönnek vissza. A popkoncerteken néhány éve feltűnt új elem a látvá­nyosság, vagyis a show. Ra­gyogó színpadi ruhák, káprá­zatos fénytechnika, ködgomo- lyag, a mozgást kimerevító sztroboszkóp, villámlás és hóesés, koreografált mozgás — megszokott kellékek ma már a hangversenyeken. Ha nincs meg a vizuális kapcso­lat a színpad és a közönség között, száraz produkcióvá szürkül az egész — vallják a zenészek, és igazuk van. A koncert azért élményszerűbb a lemezhallgatásnál, mert a színpadi látványok, fények, a mozdulatok és a színek összbenyomása teljesebb, gaz­dagabb érzelmi hatóerő. A pop- és a rockzene értékesebb ága az évek során kiteljese­dett. Az utóbbi időben külön­leges súllyal jelentkeznek az összefüggő, látványos elemek­kel tarkított előadások, egy­séges zenei és szövegbeli mondanivalóval, nagy dina­mikával és hatásfokkal. Lényegében mindkét — te­hát a kommersz és az igé­nyességre törekvő — pop- és rockzene szervesen beépült a szórakoztatóiparba. Mindkét irányzatnak végül is azonos a célja: ha más eszközökkel is, de tömegekhez szólni, töme­geket vonzani. Nem mindegy tehát, hogy milyen megfogal­mazásban, milyen köntösben jelentkezik e sokezer fiatalt és idősebbet érdeklő, elgon­dolkoztató, vagy éppen el­riasztó, alig húszesztendős \zenei forma. A miértre régen van felelet — a hogyanba azonban nemcsak az alkotók és a zenészek, hanem a kö­zönség is beleszólhat. E be­leszólás mértéke és értéke meghatározhatja egyben a szórakoztató pop- és rockmű­faj jövőjét is. Bálint Péter Üj könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette Drecin József­nek, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémi­áján elhangzott előadását, melynek címe: A hatékonyság szerepe gazdasági fejlődésünk jelen szakaszában. A Magyar Külpolitikai Évkönyv a Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikai kapcsolatait és nemzet­közi tevékenységét. ismerteti a Külügyminisztérium össze­állításában. A marxizmus—le- ninizmus klasszikusainak kiskönyvtárában sokadik kia­dásban látott napvilágot Le­nin egyik leghíresebb műve, az Állam és forradalom, amely a marxizmus tanítását foglalja össze az államról. Alekszej Koszigin válogatott beszédei és cikkei A szovjet gazdaság a nép szolgálatában címmel az ungvári Kárpáti Kiadóval közös kiadásban je­lent meg. Francia marxisták tanulmányait tartalmazza A filozófia és a vallás című kö­tet. Újból megjelent Hollós Ervin és Lajtai Vera doku­mentumkötete, a Köztársaság tér 1956. a Népszerű történe­lem sorozatban. Az Akadémia Kiadó újdon­ságai közül első halyen em­lítsük meg Zsigmond László Kossuth-díjas történészünk monográfiáját , Claude-Henri de Saint-Simonról; a monog­ráfia megismertet a XIX. szá­zad politikai gondolkodásának történetével. A Korúnk tudo­mánya sorozat új kötete: Beck Mihály munkája, a .Tu­domány — áltudomány. Régi hiányt pótol a Magyar—orosz katonai szótár megjelentetése. Sokak érdeklődésére tarthat számot a horthysta titkos­rendőrség 1920 és 1944 közöt­ti szervezeti felépítését, mű­ködését, egész mechanizmusát bemutató rendkívül érdekes Megfigyelés alatt... című összefoglaló munka, amelyet Beránné Nemes Éva. és Hol­lós Ervin szerkesztett^ A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonsága Pintér Tamás A megváltás elmarad című no- velláskötete és Várkonyi Ani­kó Kiszólít című versesköte­te. Üj, bővített kiadásban je­lent meg Szabó Lőrinc ösz- szegyűjtött verseinek két vas­kos kötete: az anyagot Szilá­gyi Péter rendezte sajtó alá. Három kötetet közösen jelen­tetett meg a Szépirodalmi a pozsonyi Madách Kiadóval. A Mű és érték a csehszlová­kiai magyar kritika negyed- századáról ad kiváló áttekin­tést Szeberédi Zoltán váloga­tásában és bevezető tanulmá­nyával. Dobos László új re­génye az Egy szál ingben. Egy kötetben jelent meg Dá­vid Teréz négy színműve: Li- dércfény, Dóöi, A Vidor csa­lád, Az asszony és a halál. A Móra Ferenc Ifjúsápi Könyvkiadónál látott napvi­lágot Beney Zsuzsa gyermek­verseinek kötete, a Cérna- hangra, az ízléses kötetet Re­ich Károly illusztrálta. Mé­szöly Miklós meséje — Würtz Ádám illusztrációival — a Kerti hangverseny. Az ung­vári Kárpáti Kiadóvál kózos gondozásban készült az ukrán népmesék jól sikerült válo­gatása Az aranycipellő cím­mel, Kondor Lajos illusztrá­cióival. A válogatás Bojtár Endre munkája. Hasonló kö­zös kiadás Mykolas Sluckis gyermek regénye, a Neringa hajfonata. A Kozmosz szer­kesztőség gondozásában, a Fiatalok könyvtárában jelent meg Jaroslav Hasek világhírű regénye, a Svejk. Az Európa Könyvkiadó a nagy német klasszikus költő és drámaíró, . Heinrich von Kleist születésének közelgő 200. évfordulója alkalmából megjelentette válogatott mi' veinek kötetét. Az anyagát Györffy Miklós válogatta, a jegyzeteket Bendl Júlia írta. Magyar—csehszlovák közös kiadvány Martin Kukucin vá­logatott elbeszéléseinek köte­te a Majd, ha a bácsi meg­hal. Ivan Necsuj-Leviczkij egy kisregényét (Mikola Dzserja) és elbeszéléseit tar­talmazza az a válogatás, ame­lyet az ungvári Kárpáti Kia­dóval közösen jelentetett meg az Európa. Bábcsoportok bemutatója A Nógrád megyei úttörő­elnökség szervezésében vasár­nap a Salgótarjáni József At­tila megyei Művelődési Köz­pontban rendezik meg a me­gye legjobb úttörőbábosainak bemutatóját. A játékvetélkedő — a korábban lebonyolított zenekari, éneklő raj és kórus I versenyhez hasonlóan — az országosan ■ meghirdetett kul­turális szemléhez kapcsolódik. A bemutatón a két város és az öt járás legszínvonalasabb produkcióját elkészített báb­együttesei szerepelnek. Az el­ső helyezést elért csoport kép­viseli megyénket az országos úttörőbábjátékos-fesztiválon, melyet Salgótarjánban rendez­nek meg június 7—10. között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom