Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

A Nemzeti Múzeumban megnyílt a ..Magyarország népeinek története őskortól a hon­foglalásig” című állandó kiállítás. Ezzel hazánk története állandó kiállítási anyagokon 1848-ig tekinthető meg a múzeumban. Szovjetunió — India A barátság kiállta próbáját Néhány nap múlva lesz a 30. évfordulója annak, hogy a Szovjetunió és az Indiai Köz­társaság diplomáciai kapcso­latokat létesített — írja a TASZSZ politikai hírmagya­rázója. A diplomáciai kapcso­latok felvétele logikusán kö­vetkezett abból az erkölcsi és politikai tán:ugatásból, ame­lyet a Szovjetunió nyújtott az indiai népnek a szabadsá­gért és függetlenségért ví­vott harca során mindvégig. A két ország minden vonat­kozásban eredményesen fej­lesztette kapcsolatait és sike­resen működik együtt külön­böző területeken, az egyen­lőség, a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben- tartása, az egymás belügyi­be való be nem avatkozás alapján. A szovjet—indiai kapcsolatokat, amelyek kiáll­ták az idők próbáját, nem vé­letlenül tekintik sokan pozi­tív példának. E kapcsolatok tanúsítják, hogy szoros, sok­rétű kapcsolatok fűzhetik ösz- sze a külölnböző társadalmi rendszerű államokat, ha po­litikájuk a béke védelmét és a népek biztonságát szolgálja, az agresszió és mindenfajta elnyomás ellen irányul Annak nyomán, hogy Indlá- baii a parlamenti választások eredményeként új kormány került hatalomra, mind Nyu­gaton, mind Keleten egyesek a szovjet—indiai kapcsolatok elhidegülését jósolgatják. Mit lehet ehhez hozzáfűátí? A az idők szovjet—Indiai barátság és együttműködés megfelel mindkét állam létfontosságú érdekeinek. A Szovjetunióban mindig nagy jelentőséget tu­lajdonítottak és tulajdoníta­nak az Indiához fűződő kap­csolatok fejlesztésének és megszilárdításának. A szovjet közvélemény meg van győződve arról — mutat rá végezetül a TASZSZ poli­tikai hírmagyarázója —, hogy Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, szovjet külügyminisz­ternek küszöbönálló indiai látogatása új, fontos mér­földkő lesz a szovjet—indiai kapcsolatok további megszi­lárdulásának és fejlődésének útján. Carter és a palesztinok Dokumentum A ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán határozatot hozott a közgyűlés leszerelési kérdé­sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának 1978. május— júniusban történő összehívá­sára. A határozat alapján a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya megküldte az ENSZ fő­titkárának a rendkívüli ülés­szakra vonatkozó nézeteit és Javaslatait. (MTI) James Carter amerikai el­nök pénteken este egy Geor­gia- állambeli légitámaszpont­ra érkezve rövid sajtóértekezle­tet tartott Ezén egyebek kö­zött első ízben tett említést ar­ról, hogy a palesztinaiaknak közvetlenül, vagy „megbízott” útján képviseltetniük kell ma­gukat a genfi közel-keleti konferencián. „Remélem, hogy ilyen, vagy olyan formában sikerül megoldanunk a pa- lesztinaiak genfi részvételének kérdését” — mondotta. Megfigyelőik megjegyezték, hogy Carter három , héttel ezelőtt arról beszélt, hogy a palesztinaiak számára „hazát” kell teremteni. (MTI) Együttműködés az űrkutatásban Azon az emlékezetes n*H pon — 1961. április 12­én, — amikor az el­ső űrrepülését hajtotta végre az ember — a Szovjetunió ál­lampolgára, a-kommunista Ju- rij Gagarin —, az egész földet bejárták a Moszkvából el­hangzott szavak: „A kozmosz meghódításában elért győ­zelmeket nemcsak népünk, hanem egyszersmind az egész emberiség vívmányának te­kintjük. Örömmel állítjuk ezeket a győzelmeket minden nép szolgálatába, a haladás jegyében, a földön élő embe­rek boldogságáért és javára”. Nagy utat tett nfeg azóta a szovjet kozmonautika. Állan­dóan tökéletesedett a rakéta- űrtechnika, bővült a kutatá­sok tartománya és ugyanek­kor új formákat öltött a más államokkal való együttműkö­dés az űr meghódításában. Ez különösen szembetűnően nyil­vánult meg a szocialista or­szágok szakembereinek az Interkozmosz-program alap­ján végzett közös munkájá­ban. Ez a program a testvéri országok viszonyát jellemző általános elvekre — a teljes egyenjogúságra, a kölcsönös megértésre és kölcsönös, elv­társi segítségnyújtásra — épüL Közös munkák folynak to­vábbá Indiával, az Egyesült Államokkal, Franciaország­gal, Svédországgal. A pilóták vezette űrhajók szovjet—ame­rikai repülése az EPAS-terv alapján az „Omega”, „Sambo” „Arax", „Arcad”, , ;Stereo'’; „Sznyeg”, „Kalipso” szovjet— francia kísérletek, az „Ari- abata” indiai szputnyik felbo­csátása szovjet hordozóraké­tával — mindez az eredmé­nyes nemzetközi kozmikus együttműködés ragyogó pél­dája. Most a tudomány fejlő­désének fő vonala az olyan nagyszabású tudományos ter­veken keresztül vezet, ame­lyek csakis nemzetközi ala­pokon valósíthatók meg. Ez történik a tudomány külön­böző területein. Vegyük pél­dául a szurenagy energiájú gyorsítókat, ezeket az egyedi objektumokat, ahol nemzet­közi tudóskollektívák dol­goznak. Az űrkutatásokban különö­sen fontos a nemzetközi koo­peráció. Az űrkutatások a tudo­mány és technika olyan ága­zataiban elért eredmények szilárd alapjára épülnek, mint a fizika, a kémia, a biológia és az orvostudomány, az au­tomatika és az irányítástudo­mány. Egyik-másik ország­ban rendszerint fejlettebbek e tudományok egyes irányai és kombinációjuk feltétlenül hasznos. Itt az alábbi elképzelések­ből lehet kiindulni. Egyfelől a kozmoszra mindenkinek szüksége van, másfelől a kí­sérletek sokba kerülnek és előnyös felhasználni a kü­lönböző országok közti mun­kamegosztást. A nemzetközi tervben minden ország vállal­hatja a munka egy-.részét és egyenlő joggal élvezheti az eredményeket. Éppen ebben rejlik a kooperáció valódi ér­telme, amikor is minden part­ner legerősebb oldalait hasz­nálják fel, végső soron pedig mindenki nyer. A szovjet—amerikai kozmi­kus együttműködés alapját az a külön megállapodás vetette meg, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az Egyesült Államok Űrkuta­tási Hivatala (NASA) 1962- ben kötött meg egymással. Később ezt kiegészítették az űrbiőlógia és orvostudomány 2 NÖGRAD - J977. április 10., vasárnap Kommentátorunké, Réti Erviné a *só A hét három kérdése Diplomáciai nagyhét Moszk­vában: afrikai kőrútjának be­fejezése után a szovjet főva­rosban tárgyalt Fidel Castro, a kpzel-keleti válság állt Ara­fat- illetve Nuera, tunéziai mi­niszterelnök megbeszéléseinek középpontjában, s a kétodalú kapcsolatok mellett minde­nekelőtt az európai problé­mákat érintették az NDK kül­ügyminiszterének látogatása során. Szemmel látható politi­kai bizonytalanság a nyugati “óvárosokban, s ez a közeg kedvező talajt teremt a jobb­oldali, valamint az ultrabal­oldali szélsőségesek terrorcse­lekményeihez. Az NSZK-ban a főállamügyész gyilkosait haj­szolják, Olaszországban De Martino, az ismert szocialista politikus elrabolt fiát kutat­ják, Franciaországban mind bonyolultabbá válik Broglie herceg, gaulle-ista képviselő meggyilkolásának ügye. 1.) MILTEN ÜJ ELEMEK JELENTKEZNEK A KÖZEL-KELETI VÁLSÁGBAN? Amikor Szadat egyiptomi elnök éveken keresztül a „drá­ga Henry”-ről beszélt, min­denki tudhatta, hogy Kissin- gert értette ez alatt, akinek ténykedésével kapcsolatban nem kevés ábrándot tápláltak Kairóban. A héten elhangzott nyilatkozatokban már a ,.drá­ga Jimmy barátom” szerepelt: a Washingtonba látogató egyiptomi államfő feltűnő szí­vélyességgel szólt új tárgyaló- partneréről. Carter elnökről. A megbeszélések tényleges eredményei szerényebbek vol­tak: a jelek szerint Szadat csupán arra kapott ígéretet, hogy megvizsgálják hosszú kívánságlistáját, a gazdasági segély és a fegyverszállítások tárgyában. Ennek előlegekép­pen az egyiptomi államfő az átfogó közel-keleti rendezés bajnokaként magasztalta Cár­iért, ami meglehetősen távol esik az igazságtól . Pozitívan emlegették például az ameri­kai elnök kijelentését, a ..pa­lesztin haza” szükségességéről, anélkül, hogy tisztázódott vol­na, vajon független államot ért-e a ködös kifejezés bur­kában, vagy felmelegítik a régi, kényszerházassági terve­ket Jordániával? Nem véletlenül szóltak Moszkvában határozott bírá­lattal egyes nyugati körök terén végzendő közös munka előkészítéséről és megvalósí­tásáról szóló megállapodások­kal. A két ország tudósai és szakértői megállapodtak ab­ban, hogy mindenekelőtt há­rom irányban működnek együtt: az űrmeteorológiában, a kozmikus hírközlésben, a földmágnetizmus tanulmányo­zásában. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és az Egyesült Államok Űrhajózási Hivatala amellett, hogy a már meg­levő megállapodások alapján folytatják a kozmosz tanul­mányozását célzó közös vagy összehangolt munkálatokat, aktívan tanulmányozzák új nagyszabású kétoldalú tervek jövőben való végrehajtásának Lehetőségeit. A kozmosz sajátos tükre annak, ami a földön történik. Széles körű együttműködés nélkül nem lehet kutatni a közeli és távoli világokat. A kozmoszban való nemzetközi együttműködés lehetetlen len­ne, ha bolygónk a „hideghá­ború” szorításában vergődne. A szocialista közösséghez tar­tozó országok együttes erőfe­szítései. a szovjet békeprogram megvalósításáért vívott harc. a helsinki értekezlet záróok­mányában foglalt tételek tel­jesítése elősegíti a nemzetközi együttműködés fejlődését a kozmosz birtokba vételében. szándékairól, hogy ismét kike­rüljék a válság egyik alap­kérdését: a független paleszin állam megvalósítását. A szov­jet fővárosban tárgyalt ugyan­is Jasszer Arafat, akit első íz­ben fogadott személyesen Le- onyid Brezsnyev is. A szov­jet—palesztin eszmecsere te­hát a legmagasabb szintre he­lyeződött, az SZKP főtitkárá­nak a szakszervezeti kongresz- szuson mpndott beszéde, az ott előterjesztett hétpontos közel-keleti béketerv jegyé­ben. * A moszkvai párbeszéd így ismét aláhúzta azt a sze­repét és felelősséget, amelyet a Szovjetunió a genfi békeénte- kezlet társelnöki tisztségében vállal. A mielőbbi rendezésre szük­ség lenne azért is, mert a hét derekán ismét hadijelentések érkeznek Dél-Libanonból és borulással fenyeget a töré­keny tűzszünet. Nyílt titok, hogy a határkörzetekben az izraeli hadsereg sokoldalú tá­mogatást nyújt a jobboldali erőknek a baloldal ellen Inté­zett rohamok során. A balol­dali és palesztin csapatok azonban tartják magukat, sőt sikeres ellentámadásba men­tek át. Feltétlenül új elem, hogy az arabközi békefenntar­tó erők szíriai alakulatai, ame­lyek eddig nem a baloldal ja­vára voltak „semlegesek”, ez­úttal felléptek a jobboldallal szemben. Nem lenne teljes a közel- keleti körkép a Rabin-ügy említése nélkül. A húszezer dolláros bankbetétek ügye ala­posan felkavarta a vizeket, miután az izraeli közéletben egymást követik a korrupció­val és visszaélésekkel kapcso­latos botrányok. A devizatör­vények megsértése azonban inkább ürügyként, mint igazi okként szolgált ahhoz, hogy negyven nappal a választások előtt Rabint — minden való­színűség szerint — Peresz hadügyminiszterrel váltsák feL Mivel Rabin a kissingeri Ms lépések keretében — éppen a nagy játszma érdekében — hajlandó volt bizonyos enged­ményekre —, leváltása fokoz­hatta a makacs hajthatatlansá- got. Ügy tűnik, egyszerre be­szélhetünk bizonyos ellenté­tekről és bizonyos munka- megosztásról az amerikai—iz­raeli viszonylatban, s rövide­sen eldől majd, melyik ténye­ző lesz az elsődleges... 2.) MI A JELENTŐSÉGE A MAGAS RANGÜ SZOCIALISTA POLITIKUSOK AFRIKAI UTAZÁSÁNAK? Podgomij szovjet államfő négy, Fidel Castro kubai ál­lam- és kormányelnök hét af­rikai országot látogatott meg, s első ízben jártak a szocialis­ta közösség ilyen magas rangú képviselői a fekete kontinens déli részén. A két körút szo­rosan beleillik a szocialista országoknak a fejlődő államo­kat segítő politikájába, s a gyümölcsöző kapcsolatok újabb példája a húsz évre kötött szovjet—mozambiki barátsági szerződés. A két út azonban különös időszerűséget is kaphatott az­által, hogy az „Angola utáni időszámítás” során az imperi­alista körök fokozzák beavat­kozási kísérleteiket Afriká­ban- Felocsúdva az angolai vereség sokkjából zsoldostá- madást szerveztek Benin el­len, orvgyilkosok végeztek a kongói elnökkel, különböző mentőakciók indultak a rho- desiai és dél-afrikai telepes rezsimek megmentése érdeké­ben. Közben fogdmeg-et ki­áltó tolvaj módján Angolát, Kubát, a Szovjetuniót vádol­ják a zairei harcokban tör­ténő állítólagos részvétellel. (Közismert, hogy Zaire Sha- ba-ba tartományában, az egy­kori Katangában belső elége­detlenség zendülésben tört ki. A „külső erők” emlegetése azt a célt szolgálja, hogy Mo­butu kormánya az Egyesült Államoktól. Kínától és néhány jobboldali afrikai országtól kaphasson segítséget a straté­giai nyersanyagokban olyan gazdag terület kézben, tartásá­ra- ..) A helyszínen, majd a moszkvai szovjet—kubai meg­beszélések során ezek a rá­galmak határozott visszauta­sításra találtak. Ugyanakkor mind a Szovjetunió, mind Ku­ba szolidáris azzal a nemzeti felszabadító küzdelemmel, amely lendületesen bontakozik ki Afrika déli részén. 3.) MIÉRT OLYAN ELLENTMONDÁSOS A SPANYOL HELYZET? Két betiltás Madridban — ellenkező előjellel. A héten hivatalosan is feloszlatták az úgynevezett mozgalmat, a f rancoista-f alangista szerve­zetet, amely a legutóbbi Idő­kig az egyetlen engedélyezett spanyol párt volt. Ugyanakkor — a sajtó véleménye szerint, jobboldali nyomásnak enged­ve — a Suarez-kormány a hagyományos baszk nemzeti nap, a húsvétvasárnapi „Aberri Eguna” megtartását. Spanyolországan tehát foly­tatódik a huzavona: nem más a helyzet az SKP legalizálá­sának ügyében sem. A kor­mány a legfelsőbb bíróság elé utalja, az vissza a kabinethez, egyik terület sem mer igent mondani, de tart a nyílt nem­től is. Közben pedig múlik az értékes idő a júniusi választá­sokig, engedélyezés esetén is hátrányt szenved a párt- A madridi tudósítások vissza­visszatérő kérdése: meddig tart és tarthat a bizonytalan egyensúlyozási műveletek so­rozata, mikor következik be a politikai arénábart is a sokat emlegetett „igazság pillanata”?' Kuba és az Egyesült Államok Folytatódik a párbeszéd ? A Carter-kormány kész a Kuoával megkezdett párbe­széd folytatására — állítot­ta pénteken Washington­ban az amerikai külügymi­nisztérium egyik vezető mun­ka társa. Hangsúlyozta azon­ban , hogy a kormány egyelő­re nem szándékozik megszün­tetni az 1962. óta érvényben levő embargót, jóllehet, ezt a kubai kormány a további tár­gyalásom kulcskérdésének tartja. Az amerikai kormány a márciusban lezajlott halászati tárgyalásokat a kapcsolatok rendezéséhez vezető „első lé­pesnek” tekinti — mondotta. A tárgyalások Mszélesítésé- ről szólva jelezte, hogy a washingtoni vezetés a tárgya­lásokon szóba akarja hozni Kubának a latin-amerikai és afrikai nemzeti felszabadító . mozgalmak támogatásában játszott szerepét. George McGoverti szenátor és Les Aspin képviselő to-i vábbra is Kubában tartózko­dik — nem utaztak haza Flo­ridába a Kubában szereplő amerikai kosárlabdacsapat­tal. Maradásuk célja az, hogy találkozzanak Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titkárá­val, állam- és kormányfővel. (MTI) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom