Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

J Szeretném a nevelésüket tovább folytatni ROHYECZ MÁRIA: Váratlanul ért a kitüntetés Endzetalván új úton a közművelődés Jásxaisxoropekórt > Április 4-én, legnagyobb nemzeti ünnepünkön Endre­iül van a művelődési ház iro­dalmi színpada adott színvo­nalas. élményt nyújtó műsort. Magában a hír semmi szenzá­ciót nem tartogat. Viszont, ha megnézzük az érem másik ol­dalát és egy kicsit is ismer­jük a község közművelődési múltját, akkor érdemes elgon­dolkodni ezen a tényen. A tanácselnök, Borovszky Pál így foglalta össze gondolatait: — Az elmúlt év novemberé­ben Lerner Csabáné személyé­ben új tiszteletdíjas igazgató került a művelődési ház élé­re. Olyan ember, aki televan tenniakarással, akinek érzéke van a közművelődéshez. Szív- vel-lélekkel csinálja, azt, amit vállalt. Magaköré tömöríti a fiatalokat. Szervezett progra­mot biztosít részükre. Az új tiszteletdíjas igazga­tónő minden mondatából su­gárzik a felelősségérzet azért, anure vállalkozott, amit sze­retne sikerrel végigcsinálni: a falu közművelődését előbbre- vinni. Tennlakarása, magas hőfokon izzó munkakedve, di­namizmusa, az ügybe vetett hite és szeretete lendületet ad a körülötte levőknek, a vele egy sorban menetel őknek. — Hogy miért vállaltam el? — teszi fel a kérdést magá­nak. És rögtön meg is adja a választ. — Mint pedagógus, egy kicsit restelltem, ha a község kulturális életéről volt szó. Másrészt azt a nevelési folyamatot, amit az iskolában elkezdtem, szeretném már a kezűnk alól kikerült fiatalok­nál tovább folytatni. Az iskola nevelője vállalko­zásában nem marad magára. Az ifjúsági klub programjá­nak megszervezésében, össze­állításában segítik fiatal kol­légái: Regős Hilda, Márton Olivérné és a többiek. A mű­velődési ház klubját a fiatalok esténként szívesen látogatják. Sok tizen- és huszonéves ta­lálja meg a szórakozási lehe­tőségét. — Nagyon jó a kapcsola­tunk a művelődési házzal — magyarázta Csonka Tibor KISZ-titkár. — Heti egy-két alkalommal van kötött prog­ram: szellemi vetélkedő, vita­kör, előadás stb. A többi es­tén szabad program kereté­ben sakkozunk, újságot olva­sunk, magnózunk, lemezezünk és természetesen táncolunk. A fiatalokat nem kell hívni a kultúrházba. Egy-egy fel­adat elvégzésére szívesen vál­lalkoznak. Április 4-e előtt például sokan elmondták: ha dekorálni kell, majd mi meg­csináljuk. — Endrefalva sajátos hely­zetben van. Sok a cigány fia­tal — magyarázta Lerner Csabáné —, azt mondták, hogy nehéz őket megnyerni. Nos, egészein más a vélemé­nyem. Sok cigány fiatal jár a kultúrházba, kapcsolódik a klubéletbe. Beszélgetés során felvetették, hogy alakítsunk tánccsoportot. Ennek a lehető­ségeit megkeressük. Az a vé­leményem, feladatokat kell adni és bízni keli a fiatalok­ban. — A faluban nincsen köny­vesbolt. Így februárban nagy­szabású könyvvásárlási akciót végeztek. A művelődési házban jelen­leg két művészeti csoport mű­ködik: az irodalmi színpad, amely április 4-én mutatko­zott be és a zenekar. Igaza volt a művelődési ház igazga­tójának, mikor úgy fogalma­zott, hogy ez nem sok, de te­gyük hozzá, hogy kezdetnek nem is rossz. — Örülök, hogy a közmű­velődés területén megélénkült az élet — magyarázta Kovács István párttitkár. — Mi figye­lemmel kísérjük munkájukat és minden lehető segítséget megadunk, hogy a párt köz- művelődési határozata közsé­günkben is megvalósuljon. A faluban felnőtt kórus szervezése kezdődött. Lázay Bertalanná, az iskola énekta­nára vállalta a csoport veze­tését. — Beindítottuk a TIT-elő- adásokat, ezeket szeretnénk folyamatossá tenni. A fiatalok igénylik a könnyű műfajt. Május 14-én az ŐRI rendezé­sében egy ilyen estre kerül sor, és természetesen fogadjuK a Déryné Színház előadásait is. Endrefalván lelkes vezető révén, megindult a közműve­lődési élet. De minden jószán­dék, lelkesedés, pedagógiai felkészültség kevésnek bizo­nyul, ha törekvéseiben magára marad. Sz. F. g s z eb b szavak A l e Á magyar nyelv hetén ren­dezett előadásokon a hallga­tók azt a kérdést is föltették a nyelvművelés szakemberei­nek, hogy melyek a legszebb magyar szavak. Szókincsünk tíz legszebb szavának „válogatását” Kosz­tolányi Dezső, a költői nyelv és széppróza mestere kezde­ményezte. Elsősorban nem is a szó hangalakjára volt te­kintettel, hanem az általa legszebbnek vélt szavak han­gulatára, valamint fogalmi tartalmára. Ezeknek a szub­jektív módon megítélt ismér­veknek alapján Kosztolányi a következő tíz szónak adta a pálmát: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. A nyelvművelők és iroda­lomtörténészek számpntart- ják Kosztolányi „válogatott”- ját, bár egy későbbi felmérés érdekes módon megkérdője­lezte azt. 1958-ban ugyanis egyik hetilapunk pályázatot hirdetett a legszebb tíz ma­gyar szó kikeresésére. A Kosz- tolányi-féle és a későbbi szó­sor összevetése érdekes ada­lék a nyelvesztétikai kutatás számára. A 160 pályázó sza­vazata alapján ugyanis a kö­vetkező tíz szó lett a győztes: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Az összevetésből rögtön ki­derül, hogy csak egyetlen szó szerepel mindkét válogatás­ban: a gyöngy. Ez bizoriy nem valami nagy egyezés... Mind­ebből a nyelvészek azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy nincs megbízható mértékünk a szavak esztétikai értékének összevetéséhez. Hazzátehetjük: az eredmény azt is bizonyítja, hogy édes anyanyelvűnk bő­velkedik szép. mély hangulati hatást hordozó szavakban. Cs. B. KÜRTI ANDRÁS: ÖT PÁR ZÜ KISREGEMí I (21.) — Persze. — Veszem észre. Bámulod a mennyezetet... De várj csaK, van itt valami nagyon kedves. Három kartonlapocskát emelt föl, szépen be voltán keretez­ve, színes ceruzával kifestve. — íme, kispajtás, három tiszteletbeli tagsági igazolvány. Egy nekem, egy neked, egy az öregednek. Föl vagyunk véve a Marcsok utcai általános is­kola ötödik dé osztályának út­törő csapatába. Pontosabban a Zümbi-őrsbe. Mint mellékelten írják a gyerekek, azelőtt mó­kusok voltak, de láttak a szer­dai adást és egyébként is Mó­kus-őrsből olyan sok van... Aranyosak, ugye? — Nagyon — motyogta a fiú. —• Érkeztek persze kevésbé rokonszenves küldemények is — ismerte be Kati, gondolván, hogy ha a jó hírekre így rea­gál ez a mamlasz, talán föl- vidítják a kellemetlenek. — Látod ezt a szerkentyűt? A fiú orra alá dugott egy vékony (írótokból és cukor­spárgából álló, a pezsgős üve­gek dugóleszorítójához hason­ló alkotmányt, csak sokkal ki­sebbet. — Mit gondolsz, mi ez? . — Fogalmam sincs. — Ez — csorkosar Az elne­vezés is a feltaláló dicsőségét öregbíti. Kutyának szájkosár, maaarnak csorkosar. A talál­mányhoz mellékeit levelében azt közli velünk ez az úr. hogy senkit sem szabad írásos munkájában hátráltatni, sen­kinek az írásában nem sza­bad folytonossági károkat okozni, de még lelkileg fe­szélyezni sem. Ugyanakkor ő nincs a zümbik tartása ellen sem. minden állampolgárnak joga van eldönteni, hogy kell- e neki ilyen madár vagy sem. Es ha kell, akkor állatkínzás lenne szobatogságra ítélni a zümbiket és ezzel halálra is, mert állítólag életszükségletül-; az időnkénti nagy repülés. A dilemma megoldása — a csőr­kosár. Röptetés előtt néhány egyszerű mozdulattal fölerő­sítjük a madárka fejére, és már nem is tud csípni, szur­kaink .. Voilá, a kecske is jól­lakik, a káposzta is megma­4 NOCRÁO — 1977. április 7., csütörtök rád, béke Nobel-díjat a fölta- lálónak... Guszt Róbert rosszkedvűen legyintett — Ez egy hülyeség. Kati elfricskázott egy mak- rancoskodó hajfürtöt a szeme elől. — Nem, ez több, mint hü­lyeség. Mert mit akar ez az elfuserált Edison? Azt akarja, hogy maradjon minden hábo­rítatlan. A grafomániás bü­rokrácia is a zümbi is. Csak az utóbbit egy kisded szerke­zet segítségével fosszuk meg attól, ami benne a legrokon­szenvesebb, a leghasznosabb. F,z a csőrkosár, az a szemlé­let, amely ebben a csőrkosár­ban testet ölt. ez a mi legve­szedelmesebb ellenfelünk. A lány mosi megint dühös volt, szilaj — és gyönyörű. De a hórihorgas ornitológus ezúttal mégsem helyeselt, ha­nem lassan nemet intett a fe­jével. — Nem, Kati, ez tévedés. Van nekünk veszedelmesebb ellenfelünk, ellenségünk is. — Ezt hogyan érted? Guszt Róbert a szekrény fe­lé intett. — Számold meg a zümbiket. Kati csodálkozva néz föl, hangtalanul jár a szája, egy, kettő. ... öt.. .kilenc. Kezdi új­ból a számolást, megint csak kilencig jut el. Ijed’en fordul a fiú felé. — Hol... hol a tizedik züm­bi? — Nincs tizedik. . És rövi­desen nem lesz. kilencedik sem. . . Hiszen tudod, ők pár nélkül nem maradnak meg so­káig. .. Kati falfehér, amint leül a székre. — Senki nem szólt nekem előre, még a színházban sem közölték, hogy Jászai-díjjal tüntetnek ki — mondja Ro- nyecz Mária, a Nemzeti Szín­ház fiatal tragikája. — Az ér­tesítést éppen költözködés közben kaptam, s meglepeté­semben azt sem tudtam hirte- lenében mihez kezdjek előbb... Ronyecz Mária játssza Mi­rigyet Vörösmarty Csongor és Tündéjében, vagy Gertrudist a Bánk bánban, amely pará­dés szerepe volt hajdan Já­szai Marinak. — A feladatok, amelyeket az utóbbi években meg kel­lett oldanom — folytatja Ro­nyecz Mária — sokszínűek, változatosak voltak. Mind­egyik egy-egy mérföldköve eddigi pályámnak. Regan a Lear királyban; Milenyina az Egy ülés jegyz.őkönyvé-ben című Gelman-színműben, Alice a Play Strindbergben — Dürrenmatt darabja —, és amin most dolgozom Margit szerepe Goethe Fustjában... — Az ország népe legutóbb dog verejtékével megszentelt tavasza pályámnak, szép vol­tál!... Minden szerep eljátszá­sa egy-egy cél volt. mely bol­dog extázisba emelt. A szerep lelke gyönyörű érzés, megkét­szerezi, megsokszorozza az embert. Mintha több léleit költözne belénk! — és kitágul­na a világ”. — Űj szerepe, — Margit...? — A Jászai-díj még inkább kötelez. Egyelőre nagyon fé­lek a szereptől, nagy felada­tot kell megoldanom. A szö- végtanulás mellett sokat olva­sok magáról a műről és Goethéről, aki egész életén át dolgozott a művén, amíg utol­anyaszerepben is láthatta, só évében végre ezt írhatta: mégpedig komikai szerepben, „a főművemet elintéztem’’. a Schőnthan fivérek ^ hires — Margit szerepén kívül vigjátékának zenés változaté- még mi foglalkoztatja? ban: A szabin nők elrablása- _ Elsősorban a színház, ból készült tévéjátékban... Ezenfelül egy új szín életem- — Ez a kirándulás is jól- ben; a jövő évtől kezdve ta- esett, mert hadd emlékeztes- nársegéd leszek a Színház és sek Jászai Marira, aki tanul- Filmművészeti Főiskolán Gá- mánysorozatában azt írta: tl József mellett. „Te rajongás, nélkülözés és szüntelen, kétféle munka bol- Kristóf Károly Kultúránk az NDK-ban Ady és Petőfi németül A Karl Liebknecht Starssén plakát hirdette, hagy a Ma­gyar Kultúr» Házában este a Kitörés című filmet vetítik, mégpedig a rendező, Bacsó Péter jelenlétében, A film megtekintése után a nézőinek — akik között számos NDR- beli filmművész is lesz, — módjukban áll a rendezővel beszélgetni. Az eszmecsere bi­zonyára hasznos a vendég­nek, Bacsónak, akinek módjá­ban áll filmjeiről egy baráti ország filmbarátainak véle­ményét megismerni, de a ber­liniek is bepillantást nyerhet­nek a magyar filmművészet műhelytitkaiba, első kézből ér­tesülnek az alkotók törekvé­seiről, gondjairól, problémá­iról, eredményeiről. Ugyanaznap, amikor este Bacsó Péter volt a ház ven­dége, délután dr. Mándi Pé­ter, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Ku­—» Dehát mi történt?!... Ho­vá lett? — Elpusztult. Megölték. — Kik? Széttárja két pók-karját a fiú. — Fogalmam sincs. Mikor hazajöttem, ott feküdt az ab­lakpárkányon . meg egy U- szeg.. A szemben jevo házte­tejéről lőhettek ide csúzlival, csak az van magasabban, mint mi... — Talán valami kis csi­bész ..? — Nem. Nem gyerek volt. Átszaladtam ismerem az ot­tani házmestert, 0 épp a mo­sókonyhából jött ki, látta azt a férfit, köpcös, középkorú em­bert aktatáskával, aki a vas- a.itón át lépett sietősen a lép­csőházba. .. A házmester azt hitte, biztosan a házkezelőség- tci. a beázás miatt... Most már lakatot tett a vasajtó­ra. .. Kati fölzokogott, két tenye­rét az arcára szorította. Guszt Róbert odasietett, le­hajolt hozzá, megsimogatta a vállát. — Ne sírj... Ezentúl jobban vigyázunk rájuk... És nem adjuk föl... Jó? Nemsoká ki­kelnek a fiókák... Ne sírj már... Kosaras Kati sírása csitult, de még hüppögött. Aztán fölpillantott a fiúra, szelíden lehúzta a fejét, szá­jával megkereste a fiú szá­ját. .. Ax ómódi szekrény teteiérő1 nyolc zümbi érdeklődőn nézett le Vajuk. A kilencedik kissé távolabb állt, külön — az ab­lakot lesve. Vége. Népszerű az LGT tató Intézetének osztályveze­tője tartott előadást a ha­zánkban a fejlődő országok helyzetéről folyó Kutatás­ról. Reggel az NDK több na­pilapjában a kulturális rovat élén ugyancsak magyar vo­natkozású esemény állt. A színikritikusok elismeréssel írtak Kertész . Ákos Sziklafal cimű darabjának potsdami bemutatójáról, s akadtak la­pok, amelyek a Tátrai vonós­négyes kétnapos vendégjáté­kával foglalkoztak őszinte lel­kesedéssel. S ha az ember Berlinben megáll egy könyv­kereskedés kirakata előtt egészen biztosan talál ma­gyar szerzőktől származó köny­vet, alkotást. A legutóbb meg­jelentek közé tartozik Jókai Anna, Lengyel József és So­mogyi Tóth Sándor. Az elő­készületben levő fordítások száma sem csekély, nemsoká­ra elhagyja a nyomdát egy Ady- és egy Petőfi-kötet, ez utóbbiban a nagy magyar köl­tő jelentősebb prózai munkai xapnak majd helyet. Rendkívül nagy az érdeklő­dés a Német Demokratikus Köztársaságban a magyar kul­túra: irodalom: zene és tudo­mány iránt. Az ország kultu­rális életének irányítói min­dent megtesznek; hogy ezt a nemes kíváncsiságot minél jobban kielégítsék- Hazán« és az NDK között 1967-ben, vagyis tiz esztendeje hosszú lejáratú kulturális megallaDo- dás született, ebben mindkét állam kötelezettséget vállalt, hogy a másik ország kultúrá­jának megismertetését elősegí­ti. A kulturális csere egyre nagyobb méreteket ölt- s fel­öleli a kulturális és tudomá­nyos élet minden területét. A berlini Magyar Kultúra Házában például a „hónap vendége” sorozatban, vagy alkalomból beszélgetett, elő­adott. találkozott a vendéglá­tó országbeli kollégáival, dr. Köpeczi Béla akadémikus, Kovács András, Zsombolyai János, Markos Miklós film­rendező, Mo'dova György, Thurzó Gábor, Kertész Ákos- Szabó Magda író, Farkas Fe­renc, Láng István, Kados« Pál, Szokólay Sándor zene­szerző. A ház rendszeresen vendégül látja az NDK irodal­mának azokat a kiváló kép­viselőit, akik magyar műve­ket tolmácsolnak német nyel­ven. Felolvasnak műfordítá­saikból. s beszélnek arról, mi­ként lettek a magyar irodalom lelkes hívei, terjesztői. Az sem ritka eset, ha ma­gyar színművészek járnak az NDK-ban. 1974-ben a magyar színházi napok alkalmával a Nemzeti Színház vendégszere­peit itt, és akkor az NDK va­lamennyi színházában magyar szerzők darabjait játszották. A színházak műsorán tovább­ra is ott találhatók a magyar művek. Örkény István és Kertész Ákos a legkedveltebb szerzők, de Szakonyi is nép­szerű- A legjelentősebb elő­adás a magyar művek sorá­ban kétségkívül Kodály Háry Jánosának jutott osztályré­szül: a berlini Komische Oper- ben az azóta elhunyt zseniális Walter Felsenstein állította színpadra 1973. őszén. Az NDK-ban járt az utóbbi idő­ben a Déryné Színház, a Mik­roszkóp Színpad és a Huszon­ötödik Színház. Mindez csak ízelítő abból a gazdagságból, amellyel a magyar «ultora az NDK-ban jelen van. Nem szóltunk például a mozikban és televízióban gyakran és nagy sikerrel vetített magyar filmekről, a magyar Könnyű­zene népszerűségéről — az LGT, Omega, Koncz Zsuzsa- Kovács Kati és újabban Vin- cze Viktória itt fogalom — és arról sem, hogy az NDK tele­víziója 1976-ban több mint 2500, vagyis több mint 40 órányi magvar műsort sugár­zott a filmeken és sportközve­títéseken kívül. A magyar kultúra, tudo­mány bemutatásának igénye és lehetősége az utóbbi idő­ben szélesebbé vált- párhuza­mosan azzal a fejlő 1 léssel, amely a két ország együttmű­ködésében az utóbbi időben más területeken is végbement. Pintér István Mai tévéajánlatunk 20.55: ÓLOMBETŰÉ VALLOMÁSOK. Dokumentumfilm-sorozat. A nev-js magyar újságírókat, publicistákat, riportereket be­mutató sorozat ezúttal „Az újságírás mindig felfedezés” címet viseli. S aki e címet adta. Kovács Judit a Magyar Nemzet ismert munkatársa. Az. újságírónő a pálya szépsé­geiről vall, s arról a szűnni nem akaró kíváncsiságról, amely őt e pályára hajtotta. Tanúi lehetünk írásai születé­sének, a gondolat felmerülé­sétől a téma körüljárásán át, a7. újságcikk megjelenéséig, s még azon is túl, a hatásnak, az olvasói reagálásnak is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom