Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

Hazatérni Ä koránkelők közé tartozik. Reggel fél ötkor ébred, cso­magol, útnak indul. S a Sal­gótarjánban végzett munka után este hétkor, vagy még később ér haza. — Mégis jobb most, mint néhány hónappal ezelőtt. — mondja a huszonöt éves ecsegi fiatalember. Káposzta Sán­dor. — Mert hazajöttem, nemcsak vendégségbe járok a családomhoz Budapestről. A villanyszerelő szakmát 1960-ben szerezte meg Nagy- bátonyban, a 209-es számú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben. — Első munkahelyem a Csepel Vas- és Fémművek volt. Tetszett a munka, meg­ragadott a nagyváros. Ami gondot okozott: egy kissé egyedül éreztem magam. Két évig aztán nem panaszkodhat­tam, hogy nem tudok mit kezdeni a szabad időmmel. Emelt szintű iskolában sze­reztem a szakmát, így két év alatt leérettségizhettem. Egy héten három este jártam be a csepeli munkásszállásról a Gyáli úti iskolába. Nagyon megerőltető volt, de most már nem bánom. Nem sza­lasztottam el a lehetőséget. Közgondolkodás - közérdek '„Guvemamentális gondolkodás”. Ezt a kifejezést, ebben az alakzatban, bármennyire kerülte is az idegen szavakat, Veres Péter vezette be a közéletbe, közgondolkodásba, ami­kor arról beszélt írásban és szóban, hogy mennyire fon­tos a legkisebb beosztású ember gondolkodásának horizont­ját is országos méretűvé tágítani. A cél elérése egyszerre követelménye és lehetősége a szocialista demokráciának. A közérdek azonban nem bálvány, tisztelete nem lehet dogma, mert a mechanikus gondolkodás és cselekvés nyo­mán gyorsan feléledhet a legnagyobb rossz: azt is közérde­kűnek minősítik, ami távolról sem az. A valóban közérdek­re tekintő „kormányzati” gondolkodás mai helyes politikánk talaján terebélyesedhet, az emberek mind nagyobb táborát hódítva meg. Ennek a politikának fontos vezérlő elve a megfelelő összhang biztosítása a társadalmi igények és le­hetőségek között, figyelve arra is, hogy a szocialista építés nem tagadja, sőt számon tartja és érvényesíti a különböző érdekeket, az elsődlegességet élvező közösségi érdek csorbít- hatatlanságának biztosításával. A helyes közgondolkodás terjesztésének tehát nem az érdekek tagadása, tiltása, eltitkolása a mozgató rugója, ha­nem ellenkezőleg: azok számbavétele, majd minősítése és rangsorolása. Nem a szubjektivizmus, hanem a valóság is­merete és beszámítása. Nem követhetjük Proust egyik re­gényhősét, aki imádottja válaszlevelét várja és közben el­gondolja, mit fog az neki válaszolni. S teljesen önmaga ér­zelmeiből kiindulva fogalmazva, rá kell döbbennie, hogy azt az egyetlen levelet gondolta el, amit biztosan nem kaphat meg. Emberek gondolkodásáról beszéltünk eddig, de éppen a valóság vizsgálata és ismerete figyelmeztet arra, hogy akár egész intézmények, hivatalok is betévedhetnek a csoportér­dekek zsákutcájába. A munkamegosztás szerinti tartós ta­goltság, a kialakult specializálódás külöln érdekszférákat ala­kíthat ki, amelyek szembe kerülhetnek a közösségi, a nép- gazdasági érdekkel: tervezési, beruházási hibák egész aerege figyelmeztet erre. A mechanikus gazdasági szemlélet leszű­kítheti a politikai látókört, amelyben háttérbe szorulnak a társadalmi összefüggések. A tapasztalatok szerint az ilyen leszűkült szakszemlélet nemcsak azzal vét, hogy görcsösen ragaszkodik az adott időszakban és az adott helyen nem elsődleges, nem lényeges dolgokhoz, hanem úgy is vétkezik, hogy általában visszariad a politikailag fontos döntésektől és elszemélytelenedik a felelősség. Tipikus j-elensége a bi- zottságosdi, amikor az illetékesek kikerülik a döntést é6 min­denféle bizottságtól, társintézménytől kérnek be „vélemé­nyeket”; nem döntenek, hanem összegezik, iktatják, továb­bítják a kosárravaló véleményhalmazt. A jó fajta közgondolkodás követelménye tehát semmi­képpen sem szűkülhet le valami elvont személyre, „az utca emberére”, „az egyszerű dolgozóra”, hanem nagyon is konk­rét személyekre vonatkozik: vezetőkre, beosztottakra — mindenkire. 8. i. Szabvány a fűnyíró gépekre A napok turn tette közzé a Ma­gyar SzabványúnVi Hivatal azt az ui szabványt, amely az elektro­mos háztartási Kinyíró gépek biz­tonsági követelményeit és vizsgá­lati módszereit tartalmazza. Mindenekelőtt az elektromos háztartási készülékekre vonatkozó általános szabvány ineüett több­letkövetelményeket ír elő- Azt például, hogy az úgynevezett érintésvédelmi besorolása csak li. vagy III. osztályú lehet. Ez azt jelenti, hogy az érvényben levő bt osztály közül (0. ól. I, II. III.) a két utolsó s legszigorúbb. A II. osztályú készüléknek pél­dául kettős szigetelésűnek keli lennie, a ín. jeiü pedig az a ké­szülék. amely lörpefeazültseggel (42 voit alatt) működik- (A törpe- íeszültseg ugyanis nem okoz áramütést akkor sem, ha a ké­szülék zárlatos.) Részletezi s szabvány azokat a többletkövetelmenyeket. amelyek a gép speciális Igénybevételéből erednek. A csatlakozó vezetéknek, a kapcsolónak, s általában az elektromos résznek fedettnek kell lenni freccsenő víz ellen- Ezt ugv t.ienőrzik a vizsgálólntézetek, hogy a prototípust megszabott ideig zu­hany alá helyezik, a zuhanypróba mán sem lehet vészéivé« áramát- szlvárgás a szerkezeteknél. Ügy kell a konstrukciót is kialakítani, ho»v a víz ne gyűlhessen össze sz elektromos részeknél, ezenkí­vül védíen a gyepről felkapott kő ellen Is. A kezelőszerveket, gombokat, fogantyúkat megerősített szigete­léssel kell ellátni. Az elektromos szigetelésnek s fékkel is ellátott «epeknél oiyan erősnek kell len­nie, hogy a fekezes által okozott túlterhelést is elbírja. Ezt példá­ul úgy vizsgálják, hogy a féket sooo-.izer működtetik percenként egyszer. Fontos biztonsági előírás meg: a kapcsoló működtető szer­vét a kezeiőnyelben kell elhe­lyezni úgy. hogy véletlenül ne le­hessen működtetni, továbbá ha a kezelőszervet elengedik a villany- motor automatikusan kapcsoljon ki. A szabvány előírja, hogy a hasz­nálat! utasításnak kötelezően tar­talmaznia kell a legfontosabb II- gvelmezieteseket. mint például a csatlakozó vezetékei rendsze-esen ellenőrizni kell, s hibás vezeték­kel nem szabad működtetni vagv tel kell hívre a fl"'’elmet a ve­zeték helves fektetésére, a fűben levő kövek eltávolítására stb. Ma­gán a készüléken feltűnő módon- sárga alapon fekete betűkkel — táblát kell elhelyezni a követ­kező szöveggel: ..Szerelés és tisz­títás előtt, továbbá a vezeték el­lenőrzésekor a készüléket ki kér kapcsolni és » csatlakozó dugót ki kell húzni az aljzatból." Ha e'P'lee aprólékosnak is tűn­ne ez a mindenre kiterjedő sza­bályozás. ne feledjük, biztonsa­gunk fokozott véJelrnéről van szó a nem veszélytelen körülmények miatt. Egyébként az új magyar szabvány megegyezik a nemzetkö­zi szabvánvban előírtakkal: az viszont már sok gvakorloti ta­pasztalat figyelembevételével ké­szült. JO • • • A hét végeken hazajáró egy­re nehezebben viselte a távol­létet. — Különösen az elmúlt év májusa óta, ugyanis akkor nősültem. A heti egyszeri együttlét olyan volt a felesé­gemmel, mintha még mindig udvaroltam volna. Ez volt a legfőbb ok: tavaly októberben hazajöttem a megyébe dolgoz­ni a Ludányhalászi TÖVÁLL- hoz. Az öttagú brigád most az öblösüveggyárban dolgozik. — Ügy néz ki, hogy tartós lesz ez a munka. Körülbelül két évig ott leszünk. Jelenleg a festőüzemben végzünk úájá- szerelést. — Hosszú az utazás. Miivel telik az idő? — Egyik brigádtársammal, Válóczi Jánossal utazom. A zsúfolt reggeli vonaton job­bára sportról van szó, újsá­gokat olvasunk. Igaz, a pász­tói vasútállomáson reggel hatkor legtöbbször még NÖG- RÁD-ot sem lehet kapni. Hazafelé hosszabb az út. Si­ettetné a vonatot, az autó­buszt. Várja otthon a másfél hónapos kisfia. — Azt sajnálom a legjob­ban, hogy kevés időt tölthetek vele. Otthon is sok a munka, az én gondom a kert. Sok más sorstársához ha­sonlóan a munkahelyen és az utazással tölti Káposzta Sándor idejének nagy részét. Van-e így lehetőség a közös­ségi életben való részvételre, KISZ-munkára ? — Az otthoni, ecsegi fiata­lokkal is csak nagyon rend- szertelenül tudom a kapcso­latot tartani. Nem dicsekedhe­tek az aktivitásommal, de ez nemcsak rajtam múlik. Ami az összetartozást, a kol­lektívát jelenti számomra, az a brigád. Nagyon jó a társa­ság, s ez nemcsak a munká­ban való együttlétre vonatko­zik. Együtt néztük meg leg­utóbb Salgótarjánban a szol­noki Szigligeti Színház elő­adását is. Az ilyen közös program persze azzal jár, hogy csak este 11 óra körül jutok haza. A munka utáni közös szórakozás is, tanulás is oka, hogy jól érzem magam a Bláthy Ottó Szocialista Bri­gádban. „Megtaláltam a helyemet’’ — így summázza a beszélge­tést Káposzta Sándor. Meg­szólal a megafon jól ismert dallama, siet a vonathoz. Bú­csúzik: hazatérni jó! A csa­ládhoz, a szülőföldre. Ha kerülővel is —, de vég­érvényesen. (kelemen) Levelezőink jelentik Taggyűlés Ipolyiarnócon AZ ipolytarnóci helyi Vörös­kereszt szervezet is megtartot­ta a Magyar Vöröskereszt V. kongresszusára való előkészü­leti taggyűlését, egybekötve a vezetőség újjáválasztásával. Hegedűs Imréné titkár beszá­molójában elsőként a pénz­ügyi, gazdasági, majd a szer­vezeti tevékenységet elemezte. Az elmúlt évben végzett mun­ka értékelése után rátért az 1977. évi terv ismertetésére. Elmondotta, hogy az öregekről való gondoskodás hasonló lesz az elmúlt évihez. Tisztasági mozgalmat szerveznek, s foly­tatják az alkoholizmus elleni küzdelmet. A beszámoló után elsőnek Farkas Gyula határőr őrnagy kért szót. Részt vállalt a tisz­tasági mozgalomban, s a le­hetőségekhez mérten segítsé­get nyújt a község parkosítá­sában, az árkok, közterek ta­vaszi takarításában, az idős emberek patronálasaoan. Ez a vállalás a helyi lakosság és a határőrség jó kapcsolatából adódik. Hudák Józsefné a Családi Lap színvonaláról be­szélt, valamint azt jelezte, hogy többet kellene rendelni belőle, mivel az elmúlt évek­ben a taglétszám is növeke­dett, s igény van rá. Varga Sámuelné a szeméttároló ki­jelölését tette szóvá, aminek rendeltetését szigorúan be kell tartani. A vita lezárása után meg­választották az új vezetőséget. A szervezet elnökévé Bozó Barnabásnét választották. Kiss Gyula, a szécsényi já­rási pártbizottság képviselője elmondotta, hogy a maguk és a járási Vöröskereszt elnök­sége teljes elismeréssel van az ipolytarnóci Vöröskereszt­szervezet tevékenységével Majd 25 éves tagsági emlék­érmet adományozott Siket Bé­la, Siket Béláné, Var­ga Imréné (dolmány), Varga Sámuelné, Varga Lász­l.ónénak, valamint elismerő okleVelet a bizalmiaknak. Kérte, hogy a jövőben is ápol­ják ezt a megtisztelő társadal­mi tevékenységet. Kocsis Ferenc Ipolytarnóc És mégis mozog a Föld ? Galileinek a Föld mozgásá­ról tett természettudományos megállapítását a mai ember­nek már nem kell bizonyíta­ni — mint a földkéreg moz­gását sem. Az utóbbi megha­tározásból kiindulva a salgó­tarjáni új 21-es út külső pá­lyaudvart megközelítő szaka­szára, pontosabban megjelöl­ve a 128—131-es számú vil­lanyoszlop mögé eső földcsú- szásos területre terelődik a figyelem. A látottakkal kap­csolatos vélemények elmarasz- talóak. Az eltelt nyolc hőnap táv­latában az „útszéli” állapo­tokról is volna mit mondani, ami fölött a népgazdaságun­kat féltő állampolgárok már nem hunynak szemel Kezembe akadt a NÓGRÁD 1975. március 9-i számában írt tudósítás — idézem: „A tervezett építési szakasz föld­munkái javában tartanak, az agyagos, csúszásveszélyes te­repen egy 230 méter hosszú­A jelentős útvonalaink közé tartozik a Csehszlovákia, Lengyelország felé vezető 2-es számú főútvonal, gyakorta utaznak ezen hazai és kiib'őlcli turisták. Télen a síelési le­hetőség, nyaranta a gyalogtúra a hegyekben, vonzza a Tát­ra felé igyekvőket. Az eligazító táblák nem mutatják ép­pen a legnagyobb törődést ezen az úton, mert lépten-nyo- mon kifakult, eimaszatololott tájékoztatók kerülnek az utas szeme ele. Főleg az esti órákban nehéz tájékozódás, mert a fényvisszaverő réteg eltűnt a feliratokról. Talán a ked­vező tavaszi idő meghozza a táblakészítőket is? — kj — ságú szivárgót építenek stb.” Az esemény válaszol! Nem hivatalos becslések szerint a két megcsúszást együttvéve kb. 1000—1500 köbméter föld mozgott el a mélyebben fekvő és megbolygatott vetőlapról. Színezetében és összetételében is változó, pikkelyes, palás- talaj egymásra csúszva „gát­lástalanul”, a megépített út­testet is elérve lavinaszerűen kicsúszott. Ez a mozgás csak­nem négy családi ház lakói­nak helyzetét tette válságossá. Következményeként Mravcsik Sándor családját, hozzátarto­zóit teljesen váratlanul kellett otthonából kiköltöztetni. Két családnál jelentkező kór el­éri a hatszázezer forintot. Az ott maradt családoknak nyújtott szolgáltatások egy időre megbénultak, ma sem zavartalanok. A lakók mond­ták el, hogy egy kisebb mér­vű földmegcsúszást az útépí­tés időszakában, 1975. ószén észleltek először. A majdnem végzetes nagyobb megcsúszás rá egy évre, 1976. őszén tör­tént. Egyelőre a további mozgás megfigyelésére nem kell inspekciós szolgálatot tartani, de egy tartósabb csapadékos időjárás ismét mozgást idéz­het elő. Tóth Gyula Javult a vasúti köxlekede* tt x tonsag a A múlt évben a korábbinál kedvezőbben alakult — az áru- és személyszállítási ter­vek teljesítése mellett — to­vább javult a vasúti közleke­dés üzembiztonsága — állapí­tották meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium veze­tőinek legutóbbi értekezletén. Személyszállító vonattal ta­valy nem történt súlyos bal­eset, az előző évi 86-tal szem­ben 17 személy sérült meg a kisebb baleseteknél, és az anyagi kár is több mint 50 százalékkal csökkent. A vezetői értekezlet, gya­korisága miatt, külön foglal­kozott a vasúton előforduló személyi sérüléses, illetve ha­lálos balesetek alakulásával. A múlt évben több mint négy­százan sérültek meg súlyosan, csaknem kétszázan meghal­tak, mert fel- és leugráltak a mozgó vonatokon, tiltott he­lyen vagy vasúti átjáróban szabálytalanul közlekedtek. A vasút a tragédiák meg­előzésére évek óta nagy ösz- szegeket fordít szigetperonok, sorompók, peronaluljárók, úgynevezett labirint korlátok építésére, hangos utastájékoz­tató berendezések, korszerű térvilágítás felszerelésére. Uborka a liaxtájiban Csécse község lakossága mír harmadik éve foglalkozik szerződéses alapon uooz'a- termesztéssel- Ebben az év­ben is 64 család kötött szer­ződést, melynek értei neben vállalták, hogy összesen 5 ka­taszteri holdon, egy-egy csa­lád 100—200, sőt 400 négv- szögöl területen termel kert­jében uborkát. A csécse;ek összesen 65 vagon uborka termelését, illetve szállítását vállalták. Ugyancsak nagy az érdek­lődés a község lakói Köriben a naposcsibe-vásárlás terén is. Az 1977-es tesztendő első negyedévében mintegy 16 ezer apró jószágot vásároltak. S miint Kracsál Andrásné felvásárló tájékoztatott az igényeket a jövőben is igye­keznek kielégíteni. — ruman — Ki* sóig áltatva 1976. őszén vásároltam egy bőrfelsőréezű harisn/uosiz- mát 540 forintért Budapesten. December elejéin kishibával — hátsóbélés javításra adtam be a cipész szövetkezet salgótar­jáni piaci üzletébe, a 14-es számú átvételi elismervény szerint. A javítás vállalási ára 30 forint lett volna. He­tenként kétszer is sürgettem a javítást, ami azonban nem készült el. Karácsony után megdöbbenve láttam, hogy az üzlet kiégett, s a javításra beadott csizma is használha­tatlanná vált. Gyakori érdek­lődésemre azt a választ kap­tam, hogy majd a „NÖGRAD” tájékoztatása szerint tönénik meg a kárrendezés. A felhívás alapján január hónapban is­mét bementem az üzletbe, ahol is előbb egy kockás pa­pírra, majd átírótömbbe je­gyezték fel a nevemet és az átvételi elismervény számát. Az üzäetben dolgozó cipész ugyan megkérdezte, hogy mi volt a csizma vásárlási ára, azonban a kártérítés mértéké­ről tájékoztatást nem nyúj­tott. Mind a mai napig a kárren­dezésre vonatkozóan semmi hivatalos értesítést nem kap­tam. Telefonérdeklődésemre március elején a szövetkezet főkönyvelője azt közölte, hogy a csizma értékének fejében 96 forint térítést fognak fi­zetni. Lehetséges, hogy a szö­vetkezet ne térítse meg a ka­romat? Kun Zoltánná S-tarján, Kismarty u. 4. Javaslat a kereskedelemnek Barátaink látogatásunk al­kalmával itallal kínálták. Több fajta ital került az asz­talra. Az egyik „Éva” Ver­muth volt. Az érdekesség az, hogy ennek a vermuthos üvegnek a címkéjén a követ­kező felírat volt olvasható: „Fogyasztói ár: szabad.” bem- mí más árközlés. A házias­szony érdeklődésemre kérőét - sei reagált. Mondd az ital áremelkedése azt jelenti, hogy az új árat már nem is keil feltüntetni? Mit jelent a sza­bad ár? Válaszom: semmieset­re sem jelenti azt, hogy az ár feltüntetése nélkül árusítsunk. A vevőnek minden esetben is­merni kell. hogy melyik áru­ért, mit fizet. Felesleges bosz- szúság elkerülése végett az árak közlése feltétlenül szük­séges! Bollók Béláné, S.-tarján, Rákóczi út. 101—103. NÓGRAD — 1977. április 7., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom