Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

Ä feladat közös, a felelősség is (1.) Milyen szerepe van a tőkésexportnak? Jó a törvényességi helyzet Beezélgeté• a megyei föügjé»9zei A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben,'a salgótarjáni öb­lösüveggyárban és a salgótarjáni Ruhagyárban a Nógrád megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság egy kicsit jobban visszatekintve a múltba is, nemrég megtartott ülésén arról tárgyalt, milyen gazdálkodási, érdekeltségi és egyéb tényezők befolyásolják a dollár elszámolású export­bővítési lehetőségeinek kihasz­nálását. Önként adódik a kérdés A bevezetőben említett há­rom termelő-gazdálkodó egy­ség közül egyik sem rendel­kezik önálló külkereskedelmi joggal. Az általuk előállított exportképes termékeket a ve­lük üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatok útján értékesítik. Az exportra szánt termékek mennyisége, értéke vállalaton­ként ugyan eltérő, de jelen­tős helyet foglalnak el azok gazdálkodásában, mivel kihat fejlődésük különböző terüle­teire. A vizsgálat időszakában árbevételüknek 26 százaléka származott exportból. Ebből 19.3 százalékot a dollár-, 6.7 százalékot pedig a rubelel­számolású bevétel tett ki. A tőkésexportban való ér­dekeltség, annak részaránya egyrészt a termelési tradíci­ókból fakad, ugyanakkor fon­tos szerepe van a gyártókapa­citás, az új termelőberendezé­sek folyamatos kihasználásá­ban. Ezzel ellentétes elképzelés is tapasztalható. A salgótar­jáni Ruhagyárban az irányító szervek a piac stabilitása ér­dekében elsősorban a szocia­lista országok felé irányítják a vállalat figyelmét. Az öblösüveggyárban az exportra szánt termékeknek több mint ötven százaléka ke­rül a tőkésországokba. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a huzalmű re­konstrukciója során olyan sza­bad kapacitás van jelenleg, ami lehetővé teszi a tőkésex- pört-árualap növelését. A sal­gótarjáni Ruhagyárban a bel­földi igények kielégítése mel­lett a figyelem a szovjet piac növelésére irányul. A népi ellenőrök vizsgáló­dásai során nem tapasztalták, hogy „különleges exportter­melési technológia" létezne, mivel mindenütt ismerik azt a követelményt, hogy minden piacon elfogadható, kifogásta­lan árut kell előállítani, hogy minden vevő ilyet kér. Ebbői fakad, hogy a legigé­nyesebb vevők kívánságai szabják meg a minőségi-tech­nikai követelményeket mind a termelésben, mind pedig a fejlesztésben. Piacbővítő fejlesztések Mivel az utóbbi három év­ben jelentős beruházások va­lósultak meg, ezek tekinté­lyes mértékben növelték az exportlehetőségeket. Termel már az új ruhagyár, 158 mil­lió forintból 1975. évi kezdés­sel, 1979. végéig megvalósít­ják az öblösüveggyári re­konstrukciót. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben meg­valósult a huzalmű ré- konstrukciója, korszerűsítet­ték a kovácsolt termékek gyártását, üzembe állították a Rau-Böing szalagnemesítőt, megvásárolták a Dexion-Reck nehéz állványszerkezet know- howját. A horganyzott huzal- és nemesített szalagacélgyártús megvalósításához devizahitelt vettek igénybe. A beruházás eredményeként létrejött ka­pacitások ma még csak rész­ben vannak kitöltve megren­delésekkel, így hát mód van a termelés, ezen belül a tőkés­export növelésére. A mostani tervciklust jel­Kiválóan dolgoznak Az Ipoly Bútorgyár srécsényi kábeldobüzcmében ta­valy a 70 millió forintos termelési tervet maradéktalanul teljesítették. Ebben az évben az eredményt 10 millió fo­rinttal szeretnék túlteljesíteni. Vavrovics I,ászló és Szeles Tibor a kábeldobok alapanyagát dolgozza fel gyalugépen. Néhány napja kapták meg a Ki­váló Dolgozó kitüntetést. lemző fejlesztési elképzelé­sek olyanok, amelyek üzem­be állításuk után kedvező ha­tást gyakorolnak a tőkéspia­cokon értékesíthető áruala­pok növelésére. E célt szol­gálják a termékszerkezet át­alakítására irányuló törekvé­sek is, amelyek jobban iga­zodnak a piaci igényekhez. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben igen jól működő termékbizottságot hoztak létre. Jelentős erőfeszítéseket tet­tek a gyártástechnológia kor­szerűsítése érdekében is. Az öblösüveggyárban a divatigé­nyeknek megfelelően az el­múlt évben 30—32 százalék­kal cserélődött, ki a gyártott termékek száma. Csökkent a kézigyártású áruk mennyisége, ugyanakkor növekedett a séoi és automatákon előállított vi­lágítási áruk választéka, mi­nősége és mennyisége. A sal­gótarjáni Ruhagyárban a vál­tozó és bizonytalan igények kielégítésére dinamikus áru­kollekciót állítanak majd össze. Ezzel egyidőben speciá­lis gépek beállításával fej­lesztik a gyártástechnológiát. Bizonytalausági tényezők A tőkés konjunktúra, de­konjunktúra változásából, a mesterségesen kialakított helyzetekből teremtődnek a bizonytalansági tényezők. Ez nehezíti az értékesítési mun­kát. Zavarják a fejlődés ki­egyensúlyozottságát a pénz stabilitásában bekövetkezett pénzügyi változások, valamint egyes országokban történt po­litikai események. Az előbbi­eken kívül egyedi esetek is előidézhetnek bizonytalansá­got. Ilyenek: a többlépcsős értékesítési lánc. valamint a gyáraknak adott exportke- retszómok kedvezőtlen kitöl­tése, és a gyakran ismétlődő kis szériák. Az elmondottak kedvezőtlenül formálják a termelés és termelékenység alakulását. önként adódik a kérdés; miként reagálnak a gyárak által tett intézkedésekre a partnerek, milyenek a távla­ti elképzelések, végül milyen utat mutatott a megyei NEB a munka további javításához. (Folytatjuk) Bartus Lajosné a megyei NEB főelőadója Balassagyarmaton a Nógrád megyei Főügyészségen ke­restük fel dr. Csonka Tibor megyei főügyészt, akivel a bű­nözés 1976, évi alakulásáról, az ügyészi munka során szer­zett törvényességi tapasztalatokról, a megye törvényességi helyzetéről beszélgettünk. — Elöljáróban le kell szö­geznem hogy a megye törvé­nyességi helyzete továbbra is jónak mondható. A jogalkal­mazás mentes a szélsőségektől. Munkánk középpontjában a törvényességgel összefüggő kér­dések megnyugtató megoldá­sa, az állam erősítése, a szo­cialista tulajdon és a szocia­lista szervezlek védelme, se­gítése, az állami és állampol­gári fegyelem szilárdítása, tör­vénysértések megelőzésének előmozdítása áll — kezdte a beszélgetést a migyei fő­ügyész, majd felhívta a fi­gyelmet néhány kedvezőtlen tendenciára, amely az összbű- nözés alakulásában mutatko­zik. Amíg 1975-ben több mint 1900 közvádas bűncselekmény miatt kellett eljárást indíta­nunk, addig ez a szám tavaly 2400 fölé emelkedett. Az emel­kedés tendenciája, országos, ám ezen belül a megye bű­nözésének növekedése jelenté­kenyen meghaladja az orszá­gos átlagot. — Milyen bűncselekmény- kategóriánál szembeötlő a nö­vekedés? — tettük fel a kér­dést. — A vagyon elleni bűncse­lekményeknél Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy az elmúlt évben 570 társadal­mi tulajdont károsító, illetve 737 személyek javai ellen fel­derített bűncselekményt kö­vettek el megyénkben. Hozzá kell tennem, hogy ezek az ada­tok kedvezőtlenek még akkor is, ha a cselekmények döntő többsége csekélyebb tárgyú sú­lyú és az általuk okozott kár mértéke nem számottevő. Visz- szaszoritásuk éppen ezért át­gondolt és összehangolt erő­feszítést igényel a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek­től. s az egyéb állami és tár­sadalmi szervezetektől — je­lentette ki a megyei főügyész. Ezután az erőszakos jellegű bűncselekmények alakulásával foglalkozott dr. Csonka Tibor. Elmondotta, itt sem lehetünk elégedettek, hiszen bizonyos mértékű emelkedés tapasztal­ható. Külön szólt a fiatalko­rúak által elkövetett bűncse­lekmények alakulásáról. Ki­emelte. hogy megyénkben is­meretlen a galeri bűnözés, mé­gis figyelmet érdemel, hogy bizonyos mérvű emelkedés jel­lemzi a fiatalkorúak által el­követett búr cselekmények szá­mát. —. A kedvezőtlen jelenség­re felfigyelt a megyei pártbi­zottság is és kezdeményezésé­re éppen a közelmúltban hat­hatós intézkedéseit születtek. Hangsúlyozni szeretném, hogy ebből a munkából mindenki­nek ki kell vennie a részét, aki valamilyen formában kap­csolatban van a fiatalokkal. Az ifjúsági albizottságok, a ta­nácsok, a KISZ, a Hazafias Népfront, az iskolai és a mun­kahelyi kollektívák sokat te­hetnek azért, hogy csökken­jenek a fiatalkorúak által el­követett bűncseleK.t.ények. Kitért a beszélgetés során a megyei főügyész a közúti köz­lekedési balesetek alakulására. Csökkent a személyi sérülést okozó közúti balesetek száma, ugyanakkor változatlanul gon­dot jelent az ittasság, amely nagyon sok baleset velejárója. Szólt ennek kapcsán arról, hogy a rendőrség es a bíró­ság fokozott szigorral lépett fel és lép fel a közúti morált sutjmsan megsértőkkel szem­ben. — Lapunk egy korábbi szá­mában ön beszámolt azokról az ügyészi vi/sg 1 •• ,«■­l.vek ebben az esztendőben is fontos helyet Kapnak az Í?nr ségi felügyeleti munkájában. Mi jellemezte a/, elmúlt évet, milyen vizsgálatok folytak ta­valy? — Összesen 85 vizsgálatot tartottunk. Törekedtünk fel­tárni a megvizsgált szervek munkájában tapasztalható hiá­nyosságokat. Elemeztük a ta­nácsi belső törvényességi fel­ügyelet hatékonyságát. Vizs­gáltuk az építésügyi hatóságok és az egészségügyi szakigaz­gatási szervek tevékenységét, foglalkoztunk a munkavéde­lem kérdésével, összesen 173 esetben tettünk különböző sú­lyú intézkedést. Kiemelt fel­adatnak tekintettük a vizsgá­latok során,, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetését is ellenőrizzük. Ennek érdeké­ben 30 utóvizsgálatot folytat­tunk. — Fokozni kívántuk a me­gyében működő, felügyeletet ellátó szervek felelősségét. Na­gyobb számban kértük fel e szerveket yizsgálat megtartá.- sára. Szeretném megjegyezni, hogy a vizsgálatra , felkért szar­vek tevékenységének színvo­nalával és hatékonyságával nem minden esetben voltunk megelégedve — jelentette ki a megyei főügyész. — A polgári jogi munkából milyen fontos területeket emelne ki? — Külön gondot fordítot­tunk a munkaügyi viták inté­zésének törvényességére. Ele­meztük a munkaviszony meg­szüntetésével. a fegyelmi ügyekkel, a dolgozók, vétkes károkozásával kapcsolatos munkaügyi perekben a bíróság gyakorlatának törvényességét Az egyéni és társadalmi ér­dek összhangja ércekében kö­vetkezetesen felléptünk az.ál­lampolgárok és a gazdálkodó szervek részéről észlelhető jog­talan nyerészkedési törekvé­sek ellen. Elemeztük, hogy a tulajdoni és a kötelmi viszo­nyokkal kapcsolatos polgári perekben a nyerészkedési, ha- rácsolási törekvések milyen formában öltenek testet és .a bírói gyakorlat mennyiben áll­ta útját e törekvések érvé­nyesítésének. Gazdasági bírság kiszabását is kezdeményeztük. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ ..Nógrádi ropogós” ne­vű termékének áraiban — a2 árképzési szabályok megsze­gésével — jelentős összegű jogtalan és tisztességtelen hasznot realizált. Ez abból adódott, hogy az ár kialakí­tásánál a csomagnlóanvag költ- 4 “égét és a bankköltséget va­lótlanul magas összegben vet-’;.' ték figvelembe. így a kalkulált nyereségen túl rejtett nyereség is képződött Kezc-eményezé- sünkre a Legfelsőbb Bíróság hatmillió 200 ezer forint gaz­dasági bírságot szabott ki az ÁFÉSZ-szel szemben. Az íté­let fellebbezés folytán még nem jogerős Befejezésül elmondta dr. Csonka Tibor hogy az idén is, csakúgy mint korábban, nagy figvelmer fordítottak ’a megye lak« ga és az ügyé­szi szervek kapcsolatának erő­sítésére. Hangsúlyozta, hogy az eredményes munkának ez a biztosítéka. Elismerően szólt azokról a munkakapcsolatok­ról is. smelveket a megve ál­lami, társadalmi és politikai szerveivel tart fenn az ügyész­ség. A cél közös, mert a tör­vényesség megtartása mind­annyiunk érd=kp és feladata. Szokács László A gyártás egyik legnehezebb munkamenete a faanyag sza­bása. Képünkön Pusztai István végzi c munkát. (ft> egyven évvel ezelőtt, 1937. áprilisában — Friss István szerkesztésében Prágában jelent meg a Kom­munisták Magyarországi Pártjának új lapja. Létrehozá­sát legfőképpen az indokolta, hogy az előző pártorgánum, a Kommunista 1935-ben oeszün- tette működését. ■,Megszűnt a kommunista párt!” ..Feloszlott a kommunista párt!” — har­sogta a burzsoá sajtó. Az új központi pártlap megjelente­tése tehát fontos politikai kérdés volt. Azt tűzte célul, hogy hatékonyabban Képvisel­je a magyar dolgozók érdeke­it, másrészt a Kommunista Tnternacionálé VII. kongresz- szusa után megismertesse, el­fogadtassa az új politikai irányvonalat, megteremtse a munkásegységet, a népfrontot. A pártvezetés és a szerkesz­tő bizottság a lap címével is jelezte, hogy mondanivalója nemcsak a kommunistárnak, hanem az ország valamennyi dolgozójának szól. A „Dolgozók Lapja” ’.937— 3í!-ban rendkívül nehéz kö­rülmények között juttatta el a párt szavát a magyar aol- gozókhoz- Hiiler hatalomra jutása után a magyar uralko­dó osztály is fokozta a dolgo­zok elnyomását, az egyenlőt­len gazdasági és politikai szerződésekkel pedig kiszolgál­tatta az országot az olasz és a német fasizmusnak. Folytak mar a háborús előkészületek: a dolgozók zavartalan kizsák­mányolása céljából msgnyir- bálták a polgári jogok csekély maradványait is. Minden eddi­ginél jobban korlátozták a munkásosztály szervezkedési lehetőségeit, s brutálisan le­tiporták a parasztságot. Negyven éve jeleni- meg A DOLGOZÓK LAPJA A Dolgozók Lapja a Ko­mintern VII. kongresszusának útmutatásai alapján — leg­főbb feladatnak a népfront gondolatának propagálását és a népfront gyakorlati meg­valósítását elősegítő ciskek megjelentetését tekintette. En­nek megfelelően már az első szám is a fasizmus elleni ösz- szefogásra, a demokratikus nemzeti egységfront megte­remtésére buzdított. Szamos írás hangsúlyozta, hogy az eljövendő demokratikus Ma­gyarországért sikerrel Har­colni, demokratikus aiiarn- rendet megvalósítani csat: a népfrontpolitika következetes megvalósításának útján lehet. A népfrontpolitika gyakor­lati megvalósulásának dön­tő láncszeme a munxás-pa- raszt szövetség, valamint a szociáldemokrata pái*t és a szociáldemokrata munx.»sság megnyerése volt. Lenin taní­tásai, a Szovjetunió tapasz’a- iatai, a sajátos magyarorszá­gi viszonyok alapján, a iap több írásban is hangs alyozta, hogy a „magyar parasztnak jelene a földosztás", de a „jö­vője a szocializmus”. A Dolgozók Lapja cikkei egyértelműen bizonyították, hogy a magyar kummumsta pártvezetés — a Komintern útmutatásai alapján — Köze­ledett a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párthoz, és a szakszervezetekhez is. A ..Be a szakszervezetekbe” lelszó Magyarországon is helyesnek bizonyult, s annak gyakorlat­ba való átültetése nálunk is komoly eredményeket hozott. Nőtt a munkásság ellenállása, nem egy esetben sikerrel lep­lezték le a szakszervezetek ellen irányuló kormányma- nipulációkat- Ugyanakkor a kommunisták előtt egyre vi­lágosabbá vált, hogy a szak- szervezetek elleni >,hazai” tá­madássorozat szoros össze­függésben van a nemzetközi politikai helyzet éleződésével, a hitleri Németország előre­törésével, a magyarországi rendszer további fasizálótíásá- val. „A fasizmus az országon kívül és belül egyaránt sür­geti a munkásszervezetek le­törését, mert komoly akada!yl jelentenek a háború és a fa­sizmus útjában” — irta- A párllap — a népfrontpo.iUKá- nal> széles körben történő propagálásán túl — Ionics feladatának tekintette az op­portunizmus minden válfaja elleni harcot, továbbá a Szov­jetunióban folyó szocialista építés eredményeinek, vala­mint a marxizmus—leuiniz- mus eszméjének ismertetését es népszerűsítését. A rövid fennállás dienere is — 1937. áprilisától 1938 júniusig — a Dolgozók Lapjá­nak jelentősége rendkívül nagy. a párt központi lapja­ként kiemelkedő szerepet ját­szott a Komintern VII. kong­resszusa határozatainak a végrehajtásában- a Magyar Kommunista Párt új prog- 1 amjának ismertetéseben, a? antifasiszta nemzeti egység­front-politika alapjainak le­rakásában. Megmutatta, ho­gyan kell eredményesen Har­colni a békéért. Segítséget és útbaigazítást adott az ifjú­munkásoknak és a fiatal ér­telmiségieknek — elsősorban a Márciusi Front tagjainak. Az új pártlap hangja • magyar kommunista mozga­lomban új hang volt, amely a legszélesebb tömegekhez szolt. Válaszolt mindazokra a kérdésekre, amelyek a gya­korlati munkában jelentkez­tek, a munkásegységfrontra, a KMP viszonyára a szociál­demokrata párthoz, a szak­szervezethez. és más munkás- szervezetekhez. Magyar nyel­ven itt nyertek először pon­tos megfogalmazást a denroK- ratikus szabadságjogok, a népfront, a köztársaság, a fa­sizmus és a háború elk\i harc feladatai, a revizionista politika lényege és a hazaíi- ság igazi tartalma- Szervező és propagandista volt egy­szerre. övetkezetesen küzdött a népfrontpolitika ma­gyarországi megvalósításáért, amely nemcsak a fasizmusé* a náci megszállók elleni nem­zeti függetlenségi mozga­lomnak képezte az alapjat, de a felszabadulás utáni fej­lődésünk szilárd biztosítékát is jelentette. Cikkeiből. írá­saiból ma- is sokat meríthe­tünk. Bozo Gyula NÓGRÁD - 1977. «április 7., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom