Nógrád. 1977. április (33. évfolyam. 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

- ■’I Loüodcí levél ]\em tudtuk a koronát beváltani Április 9-én barátaimmal autón rándultunk at, Salgó­tarjánba, hogy megnézzük az SBTC—Újpest NB I-es labda­rúgó-mérkőzést. 13 órakor ér­tünk a határra. Valamivel később a pénzt nem tudtuk beváltani, mivel a beváltó nem működött. Mire beértünk Salgótarjánba a pénztárak zárva voltak, de zárva volt az IBUSZ-iroda is. így ott sem tudtunk pénzt beváltani, s a Karancs Szállóban sem. Hiába volt csehszlovák koro­nánk, azzal nem tudtunk bol­dogulni. Barátaink segítettek ki, hogy a meccsjegyet meg­válthassuk. Kérdezem: helyes-e ez így, amikor a sajtó, a rádió a tú- ristaforgalom növekedéséről szól. Most amikor a határát­kelés is éjjel-nappalivá vál­tozott még jobban bővül a forgalom. Felvetődik a kér­dés: nem lehetne-e egy kis jóakarattal segíteni ezen? A Karancs Szállóban például a portán állandó szolgálat van. Mi volna, ha az IBUSZ is szolgálatot tartana? Vagy a Magyar Nemzeti Bank a ha­tárállomáson ? Tisztelettel: Sólyom László Lucenec, CSSR Kettős siker — dupla öröm Iskolánk énekkarának tag­jai lázas izgalommal várták azt a vasárnapot, amikor a külön autóbusz Nagybatony- ba, az Éneklő ifjúság rádió- felvételének színhelyére szál­lított minket. Igyekeztünk mindent megtenni azért, hogy műsorunk, a felvételünk jól sikerüljön. Nagyon örültünk, amikor Botka Valéria és Csá- nyi László, a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusá­nak'vezetői — akik végignéz­ték és hallgatták a kórusok előadásait — elismerően érté­kelték és megdicsérték a kul­turált éneklésünket. Hazafelé jövet a salgótarjáni fagylalto- zás csak tovább fokozta a jó­kedvünket! A teljes boldogság akkor töltött el, amikor az énekkari próbákon kórusunk vezetője, Kalocsay Frigyesné, tanárnő, Marica néni felol­vasta a rádiótól kapott leve­let, melyben értesítettek, hogy az Éneklő ifjúság országos zsűrije a kórusunk prdukció- ját jónak találta, és így el­hangzik az Éneklő ifjúság rá­dióműsorban 1977. május 1, és 1978. április 4. közötti idő­ben. Az adás pontos idejéről külön értesítenek. Énekkarunk sikerét, isko­lánk bábcsoportjának szerep­lése méltóképpen folytatta. Bábcsoportunk, melynek ve­zetője dr. Kalas Gézáné, Me­linda néni, Salgótarjánban megyei bábbemutatón vett részt nagy sikerrel Az I. hely elérésével Nógrád megyét az országos bábfesztiválon kép­viseljük! Testnevelő tagozatos iskola révén iskolánkban a sportte­vékenység mellett a művé­szetre nevelés is előtérben van, és a két elismerő orszá­gos értékelés a további tevé­kenykedésünkhöz újabb len­dületet adott. Köszönjük a cso­portokat felkészítő nevelőink munkáját, hogy iskolánk ta­nulóit, ehhez a kettős siker­hez, és így dupla örömhöz jut­tatták! Török Mária úttörőtanács-titkár Balassagyarmat Dózsa György Úttörőcsapat Tegyünk’ löbbet! Társadalmi munka Dejtáron Nagyon jó volt a szervezés. A dejtári óvoda óvónői és dolgozói nagy akarással és igyekezettel készültek és vár­ták, hogy a megbeszélt szom­bati napon sikerüljön azt a pár órás társadalmi munkát elvégezni, amit terveztek és nagyon akartak. El is végez­ték, de csak annak az öt. em­bernek a jóvoltából, akiknek ezúttal fejezem ki köszönete- met. Felmerül a kérdés — és a többi szülő? Volt olyan szülő, Nyolcas névadó aki személyes kérés után sot volt hajlandó még csak egy* szűk órára sem eljönni, pedig az is elég lett volna. A kerí­tés így is készen lett, pár szülő szorgos munkája nyo­mán, akik nem sajnálták a szabad idejüket a közösségért, ez esetben a gyermekekért fel­áldozni. Az óvoda vezetője, nagyon örült a kerítésnek, s mi is akik elkészítettük. T. R. De j tár Egy nap Rimáéért mozgalom Kisgyermekes szülők figyelmébe A szocialista brigádvezetők országos értekezlete előtt me­gyénkben is megtartották a szocialista brigádvezetők me­gyei értekezletét. Az értekez­leten részt vett Juhász Fe­renc 'rimóci lakos kőműves szocialista brigádvezető is, akinek a brigádja a szécsényi ÉPSZÖV-nél dolgozik. Az ér­tekezleten felszólalt és méltat­ta a szocialista brigádmozga­lom jelentőségét, és a brigád­ja által végzett eddigi tevé­kenységet. Felszólalásában felajánlást tett. brigádja ne­vében a Rimpcon épülő 59 fé­rőhelyes óvoda építésének elő- Kiss Béla A MÉH Tröszt figyelmébe Erdemes-e kartonpapírt gyűjteni? segítésére, illetve a munkála­tok mielőbbi befejezésére. Egy nap Rimócért címmel. Ezt a vállalást a brigád már teljesí­tette is április, 16-án. Ezzel nagyban segítette a brigád az óvoda építésének mielőbbi befejezését. Ezért a tanács és a községi HNF bi­zottság köszönetét és elisme­rését fejezi ki a brigádnak. Kérjük a többi brigádokat is és a brigádon kívülieket, hogy e nemes mozgalomhoz mi­nél többen csatlakozzanak! A Madzsar József megye! Kórház gyermeksebészetén az egyik figyelőablakon benézve a szívem összeszorul és könny szökik a szemembe, amikor meglátom egy faluból az éj­szakai mentővel életveszélyes állapotban behozott kis Zsol- tikát. aki forró moslékba esett és testének nagyobb részén csúnya égési sebeket szenve­dett. Három napi válságos ál­lapot után az orvosok és nő­vérek odaadó és áldozatos munkájának köszönhető,, hogy életben maradt De vajon a szülői szeretet és a gyermek iránti felelősség át tudja-e érezni és fel tudja-e fogni, hogy mit kell ennek a három­éves kisgyermeknek szenved­Mit iszol? Vannak emberek, akik fel­kiáltó hangnemben ezzel a rövid, de céltudatos szóhasz­nálattal így köszöntik egymást. Alapjában véve a „mit iszol” — később pedig már „mit isz­tok” kérdős ónak 'nincs kény­szerítő hatása. Mégis nem minden emberre egyformán hat a folytonos alkalmi aján­lat. Gyengébb ellenállásúak- ra, túlzott mértékben alkoholt fogyasztókra köztudottan po­zitiven j hat. A kérdés mögött ott lappang az iszákosságra való csábítás és egyben a vi­szonzás gondolata. A ragályo- san terjedő italozást haj­szoló agitátorokra jobban oda kell figyelni. Tanulságként tekintsük át a megyei ideggondozó szak- rendelésével egyre eredmé­nyesebben együttműködő de- toxikáló — kijózanító, egész­ségügyi állomás — 1976. évi forgalmát és az ott dolgozók áldozatos munkáját. Működé­sük kezdetéhez viszonyítva ugyan kevesebbet, de a koráb­bi évekhez mérten annál sú­lyosabb „ügyfelet” józanítot- tak ki Salgótarjánban. Az ita­lozások következményeként nem kis gondok nehezednek a községi körzeti orvosok vál­lára sem, ami a táppénzes állományba vételnél is érzé­kelhető. ni, amíg meggyógyul testileg. De vajon lelkileg meg fog-e gyógyulni, amikor testén örökre megmarad az égés nyoma? A gyermek a szemünk fé­nye, a jövő nemzedéke, azért vigyázzunk rájuk fokozott fi­gyelemmel, hogy ne járjanak úgy mint a gyermeksebészet égett kis betegei, akik eset­leg szülői gondatlanságból vagy vigyázatlanságból, hóna- pogik szenvednek és szenve­désüket csak azok látják, akik közvetlenül foglalkoznak ve­lük, és életük megmentéséért, mindent megtesznek. Köszö­net a munkájukért! B. T. Salgótarján Alkoholosán befolyásolt személy 370. Ebből férfi 215, nő 56, nem töltötte be a 18. életévét 19, visszaeső 50 szá­zalék. Életveszélyes 50 száza­lék, könnyebb lefolyású 30 százalék, enyhébb lefolyású 15 százalék. Országos mentő- szolgálattal szállítottak 30 százalék, URH-kocsival be­szállított 70 személy, lakás­ról a család veszélyeztetése miatt beszállított 10 százalék, italboltokból, utcáról, terekről beszállították a kezeltek 90 százalékát. A be nem avatko- zottak, illetve tudomásra nem jutottak száma valószínű, en­nél is magasabb. A bizonyítás­sal bíró adatokból kitűnik, hogy a beszállítottak közül 50 százalék idült alkoholista volt. Tehát az életveszélyes állapo­túak száma a korábbi évekhez viszonyítottan növekedett. Ha a legjobban érdekeltek, má emberek nem teszünk sem­mit, akkor az alkohol társa­dalmunkban rombol, a család­ban pedig öl. Kísérletekről, megtörtént esetekről aligha kell szólni. Szocialista társa­dalmunk erkölcsi normájához igazodva, azt mindenkor élet­vitelünkben is példázva egyet­értéssel támogatjuk az alko­holizmus elleni országos bi­zottság munkáját. T. Gy. Március 24-én N. J. munka­társam 1790 kilogramm kar- tonpapírt szállított a MÉH salgótarjáni telepére alkal­mi kocsival. A mérlegelés után (a papírkartonok száraz, minőségileg kifogástalanok voltak) kollégám megdöbben­ve Vette észre, hogy 0,40 fo- rint/kilogrammos árban fize­tik ki. Panasszal fordult a telep­vezető-helyetteshez, aki azt a választ adta, hogy vállalati papírról van szó, így többet nem lehet érte fizetni. Ám. a papírt, amit a kollégám gyűj­tött (1976. tavaszától) nem vállalatinak kellene minősí­teni. hanem egyéninek, mivel személy szerint csak ő gyűj­tötte, illetve gyűjti. Mi ebbe nem nyugodtunk bele és már­cius 25-én felkerestük a MÉH salgótarjáni telepvezetőjét. Elmondtuk panaszunkat ne­ki is, aki rendelkezésekre hi­vatkozva (melyek számat és példányát nem volt hajlandó ismertetni) elutasított. Töb­bek között azt mondta, ha ki­sebb mennyiségekben, tehát száz-kettőezáz kilogrammon­ként vinnénk be, így egy fo­rintot lehetne érte fizetni. Mondotta, ha letettük volna a szomszédba és mindennap vittünk volna belőle 100—200 kilogrammot, egy forint lett volna az ára. Igen ám, de papírhulladékot gyűjteni, úgy, hogy csak a fuvarköltséget tudjuk fedezni belőle, nem tu­dom, érdemes-e. Vagy talán nincs szükség a papírra? Katona Sándor » Kisterenye, József Attila út 22. A balassagyarmati Társa­dalmi Ünnepeket és Szertar­tásokat Szervező Iroda a kö­zelmúltban nyolcas névadón köszöntötte a fémipari válla­lat klubjában összegyűlt szép­számú ünneplő közönséget. Bensőséges, családias keretek között Koplányi Adrienn, Koplányi Balázs, Filip Krisz­tián, Faludi Henriette, Fodor Katalin, Papp Kinga, Krizsanyik Andrea és Zentai Nikoletta kapott nevet. Bár a picik csodálkozó nagy szemei még nem fogták fel, hogy őket ezen a napon a tár­sadalom tagjává, az úttörők­től kapott kék nyakkendővel tiszteletbeli kisdobossá fo­gadták, de az okmányok alá­írása közben búgó lágy or­gona- és gitármuzsika mint­ha nékik is tetszet volna. A pezsgős pohárköszöntő után a vállalatot képviselő tömeg­szervezeti vezetők jó kíván­ságaik mellett virággal és ajándékutalványai kedves­kedtek. Valószínű, a résztve­vők számára emlékeztes ma­rad a szép névadó ünnepély. Zorván György B.-gy. Fémipari Vállalat Salgótariániak figyelmébe! Régi ismerősöket, barátokat keresünk Családunk salgótarjáni eredetű. Nagyapámnak, Toldy Bélának a Fő utcán volt asztalosműhelye a század első két évtizedében. Anyám, Toldy Ilona (özv. Hor­váth Jánosné) 1907-ben született, s három leánytestvérével (Mar­git, Malvin, Erzsébet) Salgótar­jánban járt iskolába, itt növeke­dett fel. Nagynéném, Toldy Er­zsébet Deutsch Manó doktornak volt évekig az asszisztense a fel- szabadulás előtt. Nagyanyám a 40-es évek végéig az egykori Fü­lek! utcában lakott. Anyám har­minc éve nem járt Salgótarján­ban, s ha néha a televízióban, képeslapban tudósítást iát a vá­rosról, bizony nem ismer rá a hajdani településre. Pedig sokat emlegeti a régi várost, de már nem tud vonatra szállni, hogy megnézze közelebbről megválto­zott formájában Bizonyára so­kan élnek még Salgótarjánban, akik emlékeznek anyámra: régi iskolatársai, szomszédok. isme­rősök, barátok Szeretném. ha újra kapcsolatot teremthetne ve­lük, ha felkeresnének bennünket levelükkel. Kellemes meglepetést szereznének ezzel. Anyám, ma velünk él Budapesten. Közös a címünk: Atányi László 1119 Budapest, Szakasits út 23. Dinnyés Szarvasgedén Traktorok zajától hangos a palotási termelőszövetkezet­hez tartozó szarvasgedei üzemegység határa, ahol meglátogattuk a község köze­lébe települt dinnyést. A dinnyéskun vhó, ahogy ők ne­vezik, egész nyáron otthont ad a számukra —, mondja Molnár Géza, majd terep­szemlére hív A közeibe tele­pített melegágyak tartalmát tekintjük meg. Tizenegy me­legágyban több mint 20 négy­zetméter területen üveg alatt pihennek és nevelked­nek a palánták. Dinnye, ubor­ka, paradicsom, paprika és káposzta, sorolja a gazda. El­mondja, ebben az évben a palotási Május 1. Termelő- szövetkezettel kötöttek szer­ződést, hogy 12 kh területen kertészkedjenek. Ebből 10 hold a dinnye (görög és sárga), 2 hold pedig vegyes káposzta, paprika, paradi­csom, valamint uborka. Mióta kertészkednek — kérdezem az 56 éves Molnár Gézától. — 1963 kora tavaszán hagytuk ott először Horton a Rákóczi út 28. alatti lakásunkat, és költöztünk először dinnyés­kunyhóba az Alföldön. Azóta minden évben kertészkedünk valahol. Egyszer már jártunk Nógrádban, Pásztón, Palotá­son azonban most vagyunk először. A 12 év alatt több­kevesebb eredménnyel dol­goztunk. Ilyen tavaszra azon­ban mint az idei még nem emlékszünk. Éjszakánként gyakran nem a1 ha tóm, mert ha a fóliában a szél kárt tesz, azonnal helyre kell hoznom, hogy a palántáknak baja ne essen. Reméljük, e hosszú, mostoha tavasz után jó nyár jő, jó termés lesz ég gazda­gon el tudjuk látni a környék lakosságát ízletes dinnyével. Kívánjuk, hogy jóslata be­váljon. — ruman — j Önzetlen segítség A Salgótarján vasú tál! o-' máshoz tartozó November T. Szocialista Brigád , szolgálati területe Zagyvapálfalva. A brigád vezetője Kun László forgalmi szolgálattevő. Ez a brigád Gyergyói János nyug­díjas fűtőt segítette, aki a közelmúltban 97. éves korá­ban meghalt. Az elhalt fele­ségének segítséget nyújtottak, a temetkezés intézését segí­tették, ezen kívül a brigád összes tagja részt vett a te­metésen. Az egyedül maradt koros özvegyasszonnyal a to­vábbiakban is törődnek, mi­vel 'a legfiatalabb gyermeké is 60 éven felül van, s nem tud1 segíteni édesanyján. A brigád az önzetlen embe­ri segítésből, emberszeretetből jelesre vizsgázott. — sz — Reggeli műszakba menet Hozzászólás Zöld kuka című cikkünkhöz A „NÓGRÁD 1977. április 21-i számában megjelent Zöld kuka címmel írott cikkükkel mélységesen egyet­értek. Végre valaki szóvá te­szi e jelenséget! Sajnos, nem csak az ecsegi bekötő út mentén iehet látni szemetet, kimustrált tűzhe­lyet, rozsdás lavórokat. ha­nem az országban járva-kelve majdnem minden település előtt. A jelenség nemcsak környezetvédelmi szempontból tarthatatlan, hanem a taka­rékosság szempontjából is. Köztudott, hogy a vashulla­dék gyűjtése népgazdasági érdek, az acélgyártás elen­Válaszol az illetékes: Felelősségre vontuk a mulasztókat gedhetetlen feltétele. Évekkel ezelőtt az ócskavasat is — kemény valutáért — külföld­ről szereztük be, mert a ha­zai hulladékgyűjtés nem volt elegendő. Ezért pazarlásnak tartom a települések külső perifériáján az enyészetnek kitett vashulladék rozsdáso- däßät, Bizonyára megérné or­szágosan a MÉH Trösztnek a vashulladék összegyűjtése. Ér- . demes lenne tehát a témát „alaposabban körüljárni” környezetvédelmünk és a ta­karékosság érdekében. Szűcs János Buják, lakótelep A NÓGRÁD március 25-i számában „Eltérítés” címmel megjelent cikkel kapcsolato­san átfogó vizsgálatot végez­tünk a nagybátonyi üzemegy­ségünkhöz tartozó pásztói fő­nökségen. A cikkben leírt nagyfokú mulasztásért felelős személyeket felelősségre von­tuk és megtettük a szüksékes intézkedéseket azért, hogy a jövőben az utazóközönségnek kelle­ne okozzunk hasonló metlenséget VOLÁN 2. sz. VÁLLALAT Kuris Sándor személyforg, és kér. oszt. vez. összeállította: Tóth Jolán NŰGRAQ — 1977. április 28., csütörtök 5 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom